Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)
1998-05-19 / 136. szám
1998. május 19., kedd Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Záróvonalat átlépve, üzemanyag-szállító kocsival ütközött össze frontálisan egy személyautó tegnap reggel a 6-os úton, Mecseknádasdnál. A Citroen vezetője eddig még ismeretlen okból tért át előzősávjából a másik oldalra és itt karambolozott a tankerral. A hatalmas tömeg maga alá gyűrte a Pécs felé közlekedő autót, amelynek vezetője csak könnyebben sérült meg. fotó: Läufer László Aranygyűrű a legjobbnak SIKLÓS Idén második alkalommal jutalmazzák aranygyűrűvel azt a siklósi vállalkozót, aki az elmúlt évben a legtöbbet tette a városért. A lakosság is élhet ajánlásokkal annak a személyére, aki szerinte a legjobb volt, ám a végső döntést a kuratórium hozza meg, mondta el Varga Zoltán, a Siklósi Vállalkozók Egyesületének elnöke (képünkön). A minősítésnél nemcsak az elmúlt évi eredmény, hanem a munkahelyteremtés is fontos szempont. Az ajánlásokat e hónap végéig lehet megtenni, s a kuratórium júniusban dönt a nyertes személyéről, aki az aranygyűrűt a városi kitüntetésekkel egy időben, augusztus 20-án veheti át. Az egyesület minapi ülésén a jutalmazás kérdése mellett a város polgármesterét, dr. Máté Jánost faggatták a település lakosságát is élénken érdeklő dolgokról, melyek sorában felszínre került a vár, az elkerülő út, a kórház, a benzinkút, buszpályaudvar is. Az egyesület tagjai - már az önkormányzati választások jegyében - arra is kíváncsiak voltak, hogy mennyi vagyonnal rendelkezik a város, illetve a jelenlegi testület milyen örökséget hagy a következőre. K. J. Nem kell a nagyvátyi kút SZENTLŐRINC Egyelőre füstbe ment a nagyvátyi kútra alapozott kisregionális vízműrendszer terve. Nincs rá pénz. Az érintett települések vezetői tegnap Szentlőrincen egyetértettek: jobban jártak volna, ha nyolc éve összefogva kiépítik a közös vízmüvüket, mint így, hogy külön- külön majd’ minden kis településnek egyedi vízműve van. Aztán a felkínált támogatási lehetőséggel élve, inkább egyedileg álltak neki saját vízmüvet építeni. Most Rózsafán és Szentdénesen a sor. Már se támogatás, se önerő nincs, hogy legalább biztonsági tartalékként kiépíthessék Nagyvátyról a közös vízműrendszert. B. M. L. Eljárást kémek az önkormányzat ellen Lakossági vízdíjak Baranyában (Ft/m3 + 12% áfa) Pécs Siklós Mohács Szigetvár Komló PÉCS Eljárást kezdeményez a Gazdasági Versenyhivatalnál a pécsi önkormányzat képvi- selő-testülete ellen két baranyai társadalmi szervezet. Az ok a megyeszékhelyen lassan már örökzöldnek tekinthető probléma, a vízdíj kiszámításának módja. Újabb fejezettel bővül a Korrekt vagy sem a vízdíj megállapításának módja Pécsett? című történet. A Baranya Megyei Fogyasztóvédelmi Egyesület a Lakás- szövetkezetek és Társasházak Megyei Szövetségével (LAK- TÁSZ) karöltve kezdeményez eljárást a Gazdasági Verseny- hivatalnál Pécs képviselő-testü- lete, mint a víz- és csatornaszolgáltatásért fizetendő hatósági ár megállapítója ellen. A közelmúlt „vízügyi” történései: márciusi ülésükön elhalasztották, az áprilisin viszont megszavazták a vízdíjemelést a városatyák. Heves vita bontakozott ki: néhány képviselő és a nem lakossági fogyasztók - akiknek közel 150 forinttal kerül többe egy köbméter víz - ellenérzéseiket fejezték ki többek közt és legfőképpen a vízdíjki- számítással szemben. A képviselői és vállalkozói tiltakozáshoz most a lakosság is csatlakozott. Nagy Emil (első képünkön), a LAKTÁSZ megyei elnöke bocsátotta lapunk rendelkezésére a Gazdasági Versenyhivatalhoz eljuttatott dokumentumot, melynek legfőbb érvei a következők. Az önkormányzat úgy döntött az áremelésről, hogy nem ismerte a szolgáltató tényleges költségeit. A díjmegállapítást elősegítő képlet ún. K-tényezőjének összetevői nem tükrözik a valós költségeket. Komoly hiányosság - vélik a dokumentum fogalmazói -, hogy a Pécsi Vízmű többségi tulajdonosának, az önkormányzatnak nincsen meg a kellő rálátása a víz- szolgáltató gazdálkodására, hiányoznak az információi. Az eljárás kezdeményezői továbbá felteszik azt a kérdést, amit Kerényi János (második képünkön), a városi független képviselők frakcióvezetője is megfogalmazott a vízdíj- vita során: a tavalyi 14 millió köbméter kitermelt és vásárolt víznek hová tűnt durván 35 százaléka, azaz ötmillió köbméter, a vízmű ugyanis csak kilencmilliónyit számlázott ki? A két társadalmi szervezet azt kéri a Gazdasági Verseny- hivataltól, hogy vizsgálja meg, az önkormányzat eljárása tör-' vényes volt-e, valamint, hogy az emelés mértéke és módja az előírásoknak, legfőképp az ármegállapításról szóló törvénynek megfelelt-e, magyarán érte-e kár a fogyasztókat. Kerényi János lapunk kérdésére válaszolva kifejtette, tart attól, hogy az ötmillió köbméternyi veszteség beépül a vízárba. Nehezményezi továbbá, hogy míg tavaly a Pécsi Vízmű 62 forintért vásárolta a Dunántúli Regionális Vízműtől (DRV) az éltető folyadék köbméterét, addig az árképző képletben 108 forinttal számoltak. (Folyik is a per a két cég között, a pécsiek ugyanis nem voltak hajlandók kifizetni a 108 forintot.) Ha a Pécsi Vízmű veszít, a lakosság érez-e majd valamit a késedelmi kamat és a perköltség terheiből, ha „mi” nyerünk, kérdezi a képviselő, akkor pedig hogyan fizeti majd vissza a fogyasztónak az előre óvatosan beszedett pénzt a szolgáltató? Harness Jenő, a Pécsi Vízmű Rt. igazgatója az ellentábor érveire reagálva felhívta a figyelmet arra, hogy kétfajta díjmegállapítási módszer létezik Magyarországon: az önköltséget figyelembe vevő és a képlet szerinti. Hangsúlyozta, a K-tényezővel képzett árváltozás Pécsett eddig mindig alatta maradt a mindenkori inflációnak. A díjváltozásokat, a kiszámítást eddig mind a városi árszakértő, mind a Közüzemi Rt. reálisnak találta. A hiányzó ötmillió köbméterből egymilliót a cég saját maga használt fel, a maradék viszont - az igazgató elmondása szerint - hálózati veszteség, szivárgás, mérési veszteség. Elismerte, hogy ez a hiány a vízdíjban közvetve jelentkezik, de hangsúlyozta, az eltűnt vízmennyiség aránya az európai átlagnak megfelelő. (Információink szerint ez a veszteség Komlón az összes vízmennyiségnek körülbelül húsz százaléka.) A DRV-vel folytatott pereskedés következményeit sorra véve Hainess Jenő elmondta, ha veszítenek, a fogyasztóra plusz teher nem hárul, a cég fedezi a késedelmi kamatot és a perköltségeket. (A lakosság eddig tulajdonképpen azért fizetett többet, hogy a per elbukása esetén ne legyenek problémák.) Ha nyernek - fejtegette az igazgató akkor viszont vezetéképítés, fejlesztés várható, sőt akár az is, hogy egy ideig nem emelkedik a vízdíj. N. F. Autózás a sötét lyukban Mostanában az esti országutakon vakítóbb fényű lámpával közlekedő autók bukkannak elő. Az újdonság két cég terméke, közöttük csak annyi a különbség, hogy színükben eltérő arányú a lila és a sárga. PÉCS Divatnak is mondhatnánk, s mint ilyent, meg is kell fizetni, de - mint hallottuk az egyik pécsi autólámpa-szakboltban - előnye az új berendezéseknek, hogy használatukkor lényegesen jobban lát az autós esős, párás, ködös időben. Látni és látszani - régi szabálya a közlekedésnek. Antal Zoltán, a Baranya Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója (képünkön) éppen elég rossz tapasztatot szerzett a hanyag, gépkocsijuk világításával nem törődő autósok köréből.-A tompí- tottra kapcsolt lámpának legalább 40, a fényszórónak 100 méterre kell világítania. Ez a távolság azonban nem azonos azzal, amilyenről az akadályt észlelni lehet. Ha egy autó 100 kilométeres sebességgel halad, másodpercenként csaknem 28 métert tesz meg. Ha a tompí- tottja van bekapcsolva, kizárt, hogy az észlelési és a cselekvési időt is figyelembe véve meg tudjon időben állni. Számolni kell a „sötét lyukkal” is. Ha szembe jön egy gépkocsi, visszaváltjuk a fényszórót, ám nekünk és a másiknak is lesz egy olyan útszakasza - ez az úgynevezett sötét lyuk amikor gyakorlatilag csak a szerencsén múlik, hogy nincs-e ott valami láthatatlanul az úton. Marad tehát a jó világítás és az optimális sebesség. Az új berendezések üvegén egyébként azonosító jel van. Ez nem csak azt mutatja meg, hol gyártották, de egyben jelzi azt is, hogy a lámpatest magasságát automata állítja be. Ha nincs ilyen berendezés a gépkocsin, az új lámpákat nem szabad felszerelni. M. A. Végleges átkelőt! BEREMEND Az ideiglenesen megnyílt határátkelőt véglegesíteni kellene, ez a magyar és a horvát félnek is érdekében állna - derült ki tegnap egy megbeszélésen, melyet a községben tartottak. Ma már 1500-1700 utas lépi át Be- remendnél a határt. Az ideiglenes átkelő nyitva tartását, tekintettel a pünkösdi ünnepekre, két nappal, azaz június 1-jéig meghosszabbították. A megbeszéléseken részt vett dr. Tóth Sándor, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke, Anica Horvat, Eszék-Baranya megye főispánja és Heindl József polgármester. Ny. Sz. Szigorodó rokkantnyugdíjazás Ekkora horderejű, az egész társadalmat érintő témában az utóbbi években nem hozott még állásfoglalást az Országos Egészségbiztosítási Önkormányzat Területi Egészségbiztosítási Koordinációs Bizottsága. BALATONALIGA A Balatonaligán tegnap kezdődött kétnapos országos munka- értekezleten az egészségbiztosítás egész jövőbeni stratégiáját érintő változások, valamint a rokkantak, megváltozott munkaképességük társadalombiztosítási és szociális ellátó rendszerének átalakítása volt a téma. Az ülésen Baranyát dr. Aller Mária, a TEB elnöke és Daczó Lászlóné alelnök képviselték. A vitában felvetődött, hogy meg kell szüntetni a nagy finanszírozásbeli különbségeket Budapest és a vidék kórházai között. Esetenként ugyanazért a műtétért több tízezer forintnyi az OEP által kifizetett különbség. Másik: ha komolyan akarják venni a a betegségmegelőzés hangsúlyosságát, akkor ezt a támogatási rendszerben is érvényesíteni kell. Támogassák az ilyen célokat szolgáló kezdeményezéseket, s ha igaz, hogy a megelőzésben a háziorvosnak van nagy szerepe, akkor ezt is érvényesíteni kell. A vitában felszólalók felvetették, az esetenkénti igen magas betegszám mellett a háziorvosnak az egészségnevelésre nincs ideje, viszont az érdeke az, hogy minél több betegkártyája legyen, mivel ezt finanszírozzák. Mellette a munkája eredményességét is kellene értékelni. A tegnapi ülés másik nagy vitáját a csökkent munkaképességűek ellátása, vagyis a rokkantnyugdíjak keltették. Valós tény, hogy ma a valósan rászorulóknál sokkal többen részesülnek ebben az ellátásban. Ismert, hogy sok nagyvállalat bezárásakor (pl. bányák) vagy jelentős létszámleépítéskor sokan ezt a megoldást vették igénybe. Olyanok, akik időközben a rokkantnyugdíj mellett feketén esetleg megerőltetőbb munkát is tudnak végezni mint korábban a munkahelyükön. Ezen kíván változtatni a jövőben az Egészségbiztosítási Önkormányzat. Az új rendszer szerint csak a munkaképességüket teljesen elvesztettek és a nem rehabilitálható személyek részesülnek rokkantnyugdíj-ellátásban. Akik rehabilitálhatók, csak átmeneti ellátásban részesülhetnek. Elmondták azonban, hogy a tervek szerint az új ellátási rendszer a már véglegesen rokkan tnyugdij ban lévőket nem érinti, akinek a rokkantságát azonban meghatározott időre állapították meg, a felülvizsgálatkor számíthatnak a tervezett szigorúbb szabályok szerinti elbírálásra. Sarok Zsuzsa Nincs közterület-felügyelő BÓLY Az utcai vandalizmus, ha szerényen is, de jelen van a kisváros életében. így sem megy könnyen a rongálok és a fanyűvők elleni fellépés. Az önkormányzat jelenleg még nem alkalmaz közterület-felügyelőt, de Aiter Györgyöt, aki a közmunkások tevékenységét szervezi, nemrég megbízták azzal, hogy a parkok, sétányok rendjére is felügyeljen. Bleil György, az önkormányzat műszaki csoportvezetője (képünkön) kérdésünké elmondta, hogy a felkért személy sem rendőrként, sem polgárőrként nem lép fel, tehát nem igazoltathat. Ha mégis tetten ér valakit, akkor megfigyeléseit közli csoportjuk munkatársaival, akik feljelentést tesznek a jegyző- ségen. A kiszabható bírság összege akár 2-3 ezer forint is lehet. A lakók egyébként érdekeltek abban, hogy a portájukon kívüli közterületekre vigyázzanak, hisz évek óta jutányos áron kapnak fűmagot, újabban pedig facsemetét is az önkormányzattól, amikor az utcai fronton, tehát köztéren parkosítanak. Csuti J. i