Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)

1998-05-18 / 135. szám

4 DUnántúli Napló Baranyai Tükör 1998. május 18., hétfő Választás, ’98 Dr. Szili Katalin, az MSZP országgyűlési 2. sz. vk. képviselőjelöltje május 19-én kedden 19 órakor a Városi Te­levízióban stúdióbeszélgetésen vesz részt választási ellenfelé­vel. Dr. Toller László, az MSZP országgyűlési képviselő- jelöltje május 19-én, kedden 14 órakor a belvárosi kampányiro­dában (Pécs, Jókai u. 21.) foga­dóórát, 18 órakor Pogányban az Általános Iskolában képviselői beszámolót tart. Aleixner András, az 1. sz. vk. szocialista képviselője­löltje május 19-én kedden 18 órától Kozármislenyben, a Két szekér fogadóban várja az ér­deklődő állampolgárokat. A Magyar Szocialista Párt pécsi országgyűlési kép­viselőjelöltjei május 20-an szerdán 16.30-kor Pécsett, a Rózsakertben tájékoztatót tar­tanak a Nyugdíjas Egyesület tagjainak. Körzeti Tv-műsor MTV 1. 17.15. Újjászületés címmel nagyszabású ese­ményt szervezett a Magya­rok Világszövetsége Bara­nya megyei Szervezete: va­sárnap emlékülés Pécsett, Kórógyon és Szentlászlón. - A Természetvédelem nem­zetközi napján, a Múzeumi világnapon. - Aki a hátán vitte a Tubes-kilátót Pécsett. - Kárászon a falusi turizmu­sért. - Nepomuki Szent Já­nos ünnepség. - Szerkesztő: Hárságyi Margit. Műsorve­zető: Pánics György. Pécsi lakásmaffia: az első áldozat Megtűrt bérlő a saját Történetünk főszereplője a papírok tanúsága szerint egészen egyszerűen eladta a feje Fölül a saját lakását. Ő azonban állítja, sosem tett ilyet. Történt mindez 1992-ben. A súlyosan mozgás- korlátozott nő ma is ott él - pár hónapja azonban kopogtatott ajtaján a jogos tulajdonos, hogy most már beköltözne. PÉCS Az uránvárosi egyszobás, gáz­fűtéses téglalakás ugyan már hat évvel ezelőtt is jóval többet ért, mint hetvenhatezer forint, Kati néni (aki valódi neve mel­lőzését kérte lapunktól) azon­ban még ennyiért sem tudta volna megvenni az addig az önkormányzattól bérelt ingat­lant. Erről írásban tájékoztatta is a hivatalt. Láss csodát, nem telt bele pár nap, és az illetéke­sekhez újabb hivatalos papír, ezúttal egy szerződés érkezett, amely szerint mégiscsak meg­veszi a lakást. Kati nénin ugyanis időközben segítettek. A segítség egy fiatalember képében érkezett, aki rögvest meg is nyugtatta Kati nénit, ki­fizetik helyette a pénzt, nem lesz semmi baj. Alá is írattak vele egy szívességi lakáshasz­nálati szerződést. Kati néni ugyan nemigen értette, miről van szó, de ezt a papírt biztosan aláírta, másra nem emlékszik. A mai napig állítja: ő nem vette meg az ingatlant az önkor­mányzattól. Három hét múlva a lakás gaz­dát cserélt. Kati néni - a papírok szerint - eladta B-nek a lakást, nem többért és nem kevesebbért, mint amennyiért vette: hetven­hatezer magyar forintért. Hogy érthető legyen: addig bérelte a lakást, majd néhány napig bol­dog tulajdonosa volt, végül úgy adta el, hogy az üzleten nem ke­resett egy árva fillért sem, sőt, lakás nélkül maradt. Megtűrt bérlő lett a saját otthonában. A lakás-üzlet azonban itt ko­rántsem ért véget. Azok ugyanis, akik fantáziát láttak a dologban, eddig még nem ke­restek egy fillért sem, csupán hetvenhatezerért egy már akkor is közel egymilliót érő lakáshoz jutottak. Mielőtt elkezdenénk sajnálni őket, megnyugtatunk mindenkit, hamarosan tovább­Amire nem árt vigyázni • Ha lakást adunk el, mindenképpen ügyvédet kérjünk meg a szerződés elkészítésére. • Mindig alaposan nézzük át, mit írunk alá, soha ne írjunk alá üres papírt vagy hiányos szerződést. • Csak akkor engedjük, hogy más intézze az ügyet, ha rá va­gyunk kényszerülve, de kössünk vele megbízási szerződést. Az ártéri rétek lelegeltetésével gazdasági haszonhoz juthat a nemzeti park fotó: Tóth László lakásában passzolták a lakást egy harma­dik személynek, F-nek. Még mindig nem túl nagy pénzért, félmillió forintért. F. nem tud­hatta, hogy a lakást Kati néni­vel együtt veszi meg, mivel a szerződésbe nem került be, hogy Kati néni szívességi la­káshasználattal továbbra is ko­rábbi otthonában él. F-ék sze­rencsére eléggé türelmesen vár­tak arra, hogy Kati néni előbb vagy utóbb mégiscsak ott­hagyja az ő ingatlanukat, pár hónappal ezelőtt azonban ko­pogtattak nála és jelezték, most már azért jönnének, tessék ki­költözni. Kati néni ekkor ré­mült meg, de ijedtségét csak ápolónőjével osztotta meg, hi­szen ő hosszú évek óta nem járt emberek között. A gondozónő nem volt rest, megkeresett egy ügyvédet, aki most megpróbálja a szinte lehe­tetlent: bebizonyítani, hogy Kati néninek esze ágában sem volt megvenni majd eladni a lakását. Nem lesz könnyű dolga, hiszen minden papír en­nek ellenkezőjéről szól, sőt egy írásszakértői vélemény szerint Kati néni írta alá a szerződése­ket, azok tehát hitelesek. Ha az első szerződést semmissé is nyilvánítaná a bíróság, a kálvá­ria aligha ér véget, F.-ék bizto­san nem hagyják szó nélkül, hogy az a lakás, amit törvénye­sen vettek, mégsem az övék. Kati néni egyelőre vár. Ott­hon, mások lakásában. Lendvai Dávid (Ä) Kommentár az 1. oldalon) Csoóri Sándor (jobbról) a pécsi ünnepségen fotó: Tóth l. Magyar-magyar kézfogás (Folytatás az I. oldalról) Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke ünnepi beszédében a Pécs- Kórógy megemlékezést ma­gyar-magyar kézfogásként aposztrofálta. Ha a háború idején nem tudott az ország hathatós segítséget nyújtani - mondotta -, akkor most itt az idő, hogy a tizenötmillió ma­gyar összefogjon, s próbáljon adományokat gyűjteni köz­épületekre, iskolákra, temp­lomokra. Hogy ne halkuljon el a magyar szó e vidéken. A résztvevők délután autó­busszal előbb a porig rombolt és ma is lakatlan Szentlászló községben álltak meg egy fő­hajtásra és imára - Szénási János református lelkész imádkozott -, majd Kórógyra mentek. Ebben a községben már megkezdődött az újjáépí­tés. Dobos László, az MVSZ Kárpát-medence régió el­nöke, majd dr. Andrásfalvy Bertalan néprajztudós szólt az egybegyűltekhez, végül Báthori László pécsi plébános és Bóka András református esperes ökumenikus hálaadó imái következtek. Kozma F. Természetvédelmi földvásárlások A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítá­sához szükséges kisajátításokból (vásárlásokból) idén a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területére 16 300 aranyko­rona értékben 2200 hektár jut: 1200 ha gyep, 20 ha nádas, 570 ha erdő, 10 ha halastó, 400 ha művelésből kivett terület. A természetvédelem alapvető célja a természetes vagy termé­szetközeli területeken található életközösségek megőrzése, az élőhelyek általános védelme. A Dráva szigeteinek termé­szetes erdőtársulásai sok helyen fokozottan védett fajok fész­kelő és élőhelyei (réti sas, fe­kete gólya), de az összefüggő természetes puhafás erdőtársu­lások - hasonlóan az őserdők­höz - önmagukban is megőr­zendő értékek. A mohácsi-szi­geti Riha-tó halgénbank és ma­dárrezervátum egyben: olyan őshonos halfajoknak biztosít életteret, mint a compó, a dunai nyurga ponty vagy a széles ká­rász. Védelmük és visszatelepí­tésük a Nemzeti Park feladata. Sok mezőgazdasági és erdé­szeti hasznosítású földterületen is van értékes életközösség. A hasznosítás intenzív módja éppúgy felszámolhatja ezeket az élőhelyeket, mint a művelés teljes hiánya. A területvásárlá­sok során az állami tulajdonba és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezelésébe került területek rendeltetése az élőhe­lyek fenntartása, az állati és nö­vényi populációk életfeltételei­nek biztosítása a természeti ér­tékek utókor számára történő hosszú távú megőrzése. Az igazgatóság az állam ja­vára 1998 elejéig 8000 hektár védett terület tulajdonjogát sze­rezte meg közel 190 millió fo­rintért. A vásárlások volt szö­vetkezeti használatban lévő te­rületeket érintettek. Van jogi lehetőség a kisajátítására is, de eddig még minden esetben si­került a vásárlási és eladási szándékot összeegyeztetni. Idén a Duna-Dráva Nemzeti Parknak 100 millió Ft jut terü­letvásárlásra. Eddig 48 millió forint értékben 1144 hektár te­rületet vett meg az igazgatóság: erdőket 60-100 ezer, gyepeket 15-30 ezer, szántókat 20-40 ezer forint hektáronkénti áron. Baranyában a fás legelők vé­delme érdekében folynak egyeztető tárgyalások a tulaj­donosokkal. Az állatállomány megfogyatkozása miatt a felha­gyott legelők és rétek elgazo­sodnak. A nemzeti park igazga­tósága keresi azokat a gazda­sági hasznosítási formákat, me­lyek enyhítik ezt a gondot. Be­vált formának említhetők pél­dául a kölkedi ártéri réteken ki­helyezett üszők és juhok. D. I. Országgyűlési Esélyt a kistérségeknek GÖDRE „A kistérségek területfejlesz­tési elképzeléseinek igyek­szem érvényt szerezni a to­vábbiakban is a Megyei Tér­ségfejlesztési Tanácsban”, mondta Kovács Sándorné (képünkön) szabaddemok­rata képviselőjelölt gödrei lakossági tájékoztatóján. A helyi Béke szövetkezet küldöttgyűlését megelőző hétvégi beszámolón Sásd polgármesterasszonya, a Ba­ranyai Hegyhát Területfej­lesztési Önkormányzati Tár­sulás elnöke kiemelte, a göd- reiek 50 millió forintos szar­vasmarhatelep bővítésére, a takarmánykeverő korszerűsí­tésére be­nyújtott pá­lyázatát is támogatja. A Komló- Sásd kör­nyéki terület fejlesztéséhez 30 éves sze­mélyes köz- igazgatási kapcsolatait aján­lotta fel, ennek köszönhetően az elmúlt 8 év alatt számos kézzel eredmény született már. Többek között a sásdiaknak 8 tantermes iskolát, zeneiskolát és vendéglátóipari szakközép- iskolát, szennyvíz- és gázberu­házásokat, most pedig egy 50 hektáros ipari park épül itt: ez a beruházás a kistérség minden vállalkozójának kitörési lehe­tőséget nyújt majd. M. B. E. FKgP: A jövő a földekben! SIKLÓS Az egyedül a FKgP program­jában szereplő Vidékfejlesz­tési Minisztériumtól támoga­tást remélhetnek azok, akik a siklósi választókörzetben a mezőgazdaságból szeretné­nek megélni. Kékkői Zoltán mezőgazdasági üzemmérnök, a FKgP siklósi választókerületi képviselője­löltje úgy véli, a térségnek jó adottságai miatt döntően a me­zőgazdaság kínálhat jövőt. A föld alkalmas kertészkedésre, gyümölcstermelésre, bora hí­res. Ez a sok szempontból hát­rányos helyzetű Ormánság la­kóinak is perspektívát jelenthet. Szombati fórumán a képvise­lőjelölt hangsúlyozta: a lehető­ségek ezzel még korántsem me­rültek ki, mert a mezőgazda- sági termelés mellé szükség lesz a feldol­gozóipar, il­letve olyan háttér telepí­tésére is, amely ellátja, kiszolgálja az agráriumban dolgozókat. Együtt a három munkahelyteremtést eredmé­nyez, ezen keresztül biztos jö­vőt az embereknek. A szakemberképzést helyben lehetne megoldani: a siklósi várban kialakítani a főiskolát, megoldva ezzel a sérülékeny műemlék hosszú távú hasznosí­tását, működtetését.-E célok elérése érdekében - tette hozzá - helyi és mező­gazdász képviselőre lenne szüksége a körzetnek. M. A. A töretlen fejlődés a tét PÉCS Az MSZP 1. sz. választóke­rületi jelöltje, Meixner András (képünkön) a Me­cseki Szénbányász Szak- szervezet nyugdíjas alap­szervezeti elnökeinek tartott helyzetelemzést. A képviselőjelölt rámutatott, hogy Pécsett az MSZP min­den körzetben megnyerte a választások első fordulóját. Komoly veszélyt jelent, hogy a tagsággal alig rendelkező, ám ma gyűjtőpártként működő Fi­desz kénytelen lesz az ország- gyűlésből kiesett MDF-fel, az Európában szalonképtelen kisgazdákkal és a MIEP-pel politikai alkukat kötni. Több­szörösen át- vedletten most azok­nak tart „rab­lólétrát”, akik négy éve le­szerepeltek. „Fontos, hogy min­denki men­jen el szavazni, mert sok fo­rog kockán” - mondotta. „Vá­lasztani kell: töretlen fejlődés, gyarapodó hétköznapok, vagy az ideológiai alapú gazdasági kísérletezés; európai jövő vagy nacionalizmus; helyben lakó, a közösségért sokat tevő vagy a körzetben csak alkal­manként megjelenő képvi­selő; Hom-Kovács-Kuncze, vagy Orbán-Lezsák-Torgyán (Csurka) kormány”. D. I. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom