Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)

1998-05-18 / 135. szám

2 Dünántúli Napló Világtükör 1998. május 18., hétfő Iraki vendég a pápánál Támogatást keres a Bagdadot sújtó ENSZ-embargó feloldá­sához az iraki miniszterelnök- helyettes. Tárík Aziz hétfőn Dini olasz külügyminiszterrel, majd holnapután Prodi minisz­terelnökkel tárgyal. Sajtóérte­sülés szerint várható, hogy II. János Pál pápa magánkihallga­táson fogadja Azizt. A politikusnak már Párizs­ban is azt hangsúlyozták ven­déglátói, hogy Irak mindenkép­pen köteles teljesíteni az ENSZ határozatait. Ugyanezt fogja hallani most Rómában, majd Madridban. Ugyanakkor mind­három európai fővárosban azon a véleményen vannak, hogy Bagdad ,jó magaviseletét” azonnal jutalmazni kell, míg az Egyesült Államok és Nagy-Bri- tannia továbbra is azt vallja, hogy Szaddám Huszeinnek na­gyon sokat kellene tennie ah­hoz, hogy bármit el lehessen hinni neki. „Lelkiismereti” gyújtogatok A görög Lelkiismereti Gyújto­gatok vasárnap Athénban me­gint lángba borítottak két dip­lomáciai gépkocsit. A rosszhírt! csoport maga közölte két rádió- állomással, hogy tagjai gyújtot­ták föl házilag készített bom­bákkal egy török diplomata au­tóját Halandri elővárosban, va­lamint az Európai Unió képvi­seletének egyik gépkocsiját a belvárosban. Hírügynökségek rámutatnak: nemrég történt, hogy vandál módon megrongál­tak diplomáciai, hivatalos és külföldi rendszámú autókat, így a magyar külképviselet egyik gépkocsiját is. Görögországban évente mintegy háromszáz au­tót gyújtanak föl ilyen módon. A román államfő a felekezeti türelemről. Emil Constantinescu elnök egy ba- lázsfalvai (Blaj), 1848-as évfordulós ünnepségen megbékélésre és türelemre intette az orto­dox és a görög katolikus egyház első számú vezetőit. fotó: feb/reuters A Nyolcak a bűnözés ellen Könnyítések a súlyosan eladósodott fejlődő' országoknak Tegnap Birminghamben véget ért a nyolc vezető ipari hata­lom csúcstalálkozója. ZáróközleményUk ajánlásokat fogal­maz meg a szervezett bűnözés, a világ legszegényebb orszá­gait sújtó adósságválság, az ázsiai pénzügyi viharok, a fenn­tartható növekedés és a környezetvédelem témájában. A nyolc állam- és kormányfő szerint a szervezett bűnözés „drámai ütemben” válik nem­zetközivé, s ma már a társa­dalmak demokratikus és gaz­dasági alapjait is veszélyezteti. Egyetértésre jutottak olyan törvénymódosítások szüksé­gességéről, amelyek lehetővé tennék a bűnözésből eredő va­gyonok elkobzását. A legveszélyesebb bűnözési formákat a G8-csúcs résztve­vői - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország, Japán, Franciaország, Német­ország, Kanada és Olaszor­szág állam- és kormányfői - a kábítószer-, fegyver- és em­berkereskedelemben, a fejlett technológiákat kihasználó számítógépes pénzügyi bűnö­zésben és a bűncselekmé­nyekből származó haszon tisz­tára mosásában jelölték meg. Az értekezlet szerint külön ENSZ-határozatra lenne szük­ség, amelynek alapján az egyes országok bűnüldözési hatóságai megkaphatják „a szükséges pótlólagos eszkö­zöket”. Ez azt fogja jelenteni, hogy a bűnüldözés átlépheti majd az akadályként előtte álló nemzeti határokat. A súlyosan eladósodott fej­lődő országoknak a G8-csúcs részvevői együttműködést ígértek a törlesztési terhek csökkentésében. A záróköz­lemény ezeknek az országok­nak adósságkönnyítéseket he­lyezett kilátásba. A Nyolcak tanácskozása el­ítélte az indiai atomkísérlete­ket. A zárónyilatkozat azon­ban nem tartalmaz megszorító lépéseket. Egyik legerősebb kitétele az, hogy az atomkísér­letek „hatással voltak India és a Nyolcak kapcsolataira”. Olvasmányos kézikönyv a magyar tagjelöltséget megelőző eseményekről A NATO kapujáig vezető út Térségünk - és benne hazánk - tíz év óta lélegzetelállító vál­tozások részese. Pietsch Lajos külpolitikai újságíró könyve, Magyarország és a NATO címmel, olvasmányos áttekintést nyújt szövetségi rendszerünk átalakulásáról. 1988 őszén a NATO fennál­lása óta első ízben történt meg, hogy a nyugati szövetség köz­gyűlése meghívta tanácskozá­sára a Varsói Szerződés egyik tagállamának képviselőjét, Horn Gyula külügyminisztéri- umi államtitkárt. Pietsch Lajos szerint logikus volt, hogy az észak-atlanti szervezet ha­zánkkal kereste a kapcsolatot, mert a berlini fal leomlásáig Magyarország nyugati orien­tációja volt a legmerészebb. Arra azonban sokáig senki sem gondolt, hogy bármely ke- let-közép-európai ország NATO-tagsága valaha is idő­szerű lehet. Általános volt a vélekedés, hogy a kétpólusú világ megszűntével nem lesz szükség katonai szövetsé­gekre. Időközben a Szovjet­unió is fölbomlott. A több mint hetvenéves bi­rodalom szétesését éppen azon a napon jelentették be, amikor megalakult az Észak-atlanti Együttműködési Tanács. A római tanácskozáson, amelyen a NATO-tagállamok mellett a földrész csaknem valamennyi országának képviselője részt vett, mindenki szeme láttára távolították el a sarlós-kalapá­csos zászlót. Pietsch úgy véli: sokan ki­egyeztek volna azzal, ha sike­rül megállapodni az európai biztonsági rendszer alapelvei­ről - a NATO bővítése helyett. A történelem azonban közbe­szólt. 1990 novemberében Pá­rizsban a Varsói Szerződés és a NATO tagországai aláírták a megállapodást, hogy nem te­kintik többé ellenségnek egy­mást. Beszédében Antall Jó­zsef rámutatott: térségünkben nagy veszélyt jelentenek a po­litikai ellenőrzés nélkül ma­radó hadseregek. Jazov szúrós szemmel nézett a miniszterel­nökre, ám a szovjet tábornok egy év múlva, a sikertelen puccs után már - tréningruhá­ban - börtönben ült. Az 1991. évi moszkvai események és az elmélyülő délszláv válság meghatározó tényezői a szövetséghez való közeledésünknek. Kiderült, hogy az európai stabilitásnak nincs más záloga az észak-at­lanti szervezeten kívül - írja a kötet szerzője. (toronyi) A Valutaalap programja okozta a zavargásokat? Suharto nem akar távozni Indonézia államfője a refor­mokról szóló párbeszéd bein­dítására és a kormányalakí­tásra vonatkozó ígérettel igyekszik elejét venni a to­vábbi lázadásoknak. Suharto a múlt heti lázadások kirobbanása óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, csak poli­tikai híveivel találkozott; ők idézték szavait. Eszerint az ál­lamfő hajlandó ugyan megvi­tatni a reformok kérdését, ám a legtöbb ügyben változtatásokra csak ötéves elnöki megbízatása lejártával, 2003-ban hajlandó. Suharto elutasítja a lemondá­sára vonatkozó felhívásokat, melyeket már nemcsak a tünte­tők, de a kormányzópárt egyes vezetői is megfogalmaztak. Az elnök eddig csak a május elején elrendelt áremelések visszavo­násával tett engedményt. A négy napja tartó lázadás után az ország nagyobb váro­saiban helyreállt a nyugalom, a fővárosban páncélozott szállító- járművek cirkálnak, a katonák pedig hangosbeszélőkön kérik az embereket, hogy ne hagyják el otthonukat. A halálos áldoza­tok száma ugyanakkor tovább emelkedik, mert a leégett épüle­tek, boltok romjai alól újabb holttestek kerültek elő. A japán légitársaságok va­sárnaptól sűrűbben indították járataikat, hogy hazaszállíthas­sák honfitársaikat. A tokiói kormány jelenleg „közepes­nek” minősíti a külföldiekre Indonéziában leselkedő veszé­lyeket. Magyarország jakartai nagykövete szerint az ázsiai or­szágban a magyarok biztonság­ban vannak, s nem látja indo­koltnak, hogy azonnal elhagy­ják Indonéziát. Egyelőre helye­sebb, ha lakhelyükön, vagy a szállodákban maradnak. A Nemzetközi Valutaalap at­tól tart, hogy a zavargások le­lassíthatják az országban folyó gazdasági reformot és késlel­tethetik a beruházók bizalmá­nak visszatérését. Az ázsiai pénzügyi válság kirobbanása óta az indonéz fizetőeszköz, a rúpia hetven százalékot veszí­tett értékéből a dollárral szem­ben, és a beruházók kezdtek ki­vonulni a világ negyedik leg­népesebb országából. Egyes elemzők szerint a lá­zadást az IMF programja vál­totta ki, amely előírta az élelmi­szer- és üzemanyagárak ártá­mogatásának csökkentését, il­letve teljes megszüntetését. Mások a zavargásokat a 32 éve hatalmon lévő Suharto távozá­sát követelők erők fokozódó nyomásával magyarázzák. Az Egyesült Államok kül­ügyi szóvivője szerint a kirob­bant zavargások forrása nem a Valutalap programja. Mint mondotta, a gazdasági növeke­dés visszaállítására csak olyan határozott gazdasági reform- program alkalmas, amelyet az IMF is javasolt. Ausztriában 182,60Ft Csehországban 132,40Ft Magyarországon 156,00Ft Németországban 179,40Ft Olaszországban 201,50Ft Svájcban 175,70Ft Szlovéniában 125,20Ft ARAK ES UTAK 100 kilométerenként BtUMMR 8 liter fogyasztást számítva á jQ » ff9 km á: jQ^SF 95 km 80 km rZm70km 63 km 71 km 100 km 100 kilométerenként HtMtl 6 liter fogyasztást számítva Ausztriában 142,40Ft Csehországban 115,40 Ft Magyarországon 137,00Ft Németországban 129,80Ft Olaszországban 158,40Ft Svájcban 182,40Ft Szlovéniában 121,50 Ft Forrás: ARBÖ osztrák autóklub / MTI í. 120 km fHfefeÉ ' 128 km 105 km 90 km 137 km 196 980424 Állóképesség! próba. Nehéz ügyességi számokban mérték össze erejüket a belarusz belügyminisztérium különleges alakulatának katonái vasárnap, a „Fizikai erő napján”. Egyi­kük éppen betontömböt üt szét kalapáccsal társa hasán. fotó: feb/reuters Hírek röviden Gazdasági blokád Koszovóban Belgrád zárlatot léptetett életbe Koszovó ellen a rendezést célzó tárgyalássorozat első napján, s nem engedi meg, hogy bejussanak az albán több­ségű tartományba az alapvető élelmiszer-ipari termékeket szállító kamionok. A szerb vezetők állítólag azért akarják kiéheztetni az albán lakos­ságot a még pénteken bevezetett embargóval, hogy rákényszerítsék a válság szerbek számára kedvező megoldásának elfogadására. Pakisztán mégsem robbantott? Iszlámábád cáfolja, hogy máris végrehajtotta volna az indiai atomtesztekre válaszul kilátásba helyezett nukleáris robbantást. Helmut Kohl né­met kancellár vetette fel a Nyolcak birminghami csúcstalálkozóján, hogy híresztelések szerint Pa­kisztán már be is váltotta fenyegetését. Útmutató terroristáknak A spanyol antiterrorista erők lefoglaltak egy ké­zikönyvet, amelyet a baszk szakadár terrorszer­vezet, az ETA vezetősége adott ki. A kiadvány nemcsak fegyverek és robbanóanyagok használa­tára és a terroristák általános kiképzésére oktatja ki az olvasót, hanem arra is, hogyan viselkedjék adott esetben a letartóztatott. Baráti Társaság Izraelben Izraelben magyar-izraeli-palesztin baráti társa­ság alakult. Létrehozói Magyarországon tanult palesztin diákok, akik hazatérésük után ápolni akarják kapcsolatukat Magyarországgal. Sokan közülük magyar feleséggel érkeztek, gyerekeik is jól beszélnek magyarul. Szibériai vonatút - kerülővel A Szibéria középső vidékén sztrájkoló szénbá­nyászok vasárnap már harmadik napja nem en­gedtek át egyetlen vonatot sem a transzszibériai vasútvonal egyik szakaszán. A közlekedés nem állt le, de a szerelvények jókora, több száz kilo­méteres kerülőre kényszerülnek. A bányászok akciójukkal szeretnék elérni, hogy megkapják végre 20 millió rubelnyi elmaradt fizetésüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom