Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)

1998-05-15 / 132. szám

8 Dunántúli Napló Főzőcske - Receptek - Háztartás 1998. május 15., péntek Mazsolás túrópuding Könnyű desszert a mazsolás túrópuding, amelyhez hat személyre 10 deka búzadara, 2 deci tej, 10 deka vaj, 25 deka tehéntúró, 3 evőkanál porcukor, öt deka mazsola, 2 tojásfehérje, 2 deci tejszín és csipetnyi só kell. A búzadarát beletesszük a forró, picit megsózott tejbe és állandóan keverve sűrűre főz­zük. A vajat a túróval, két ka­nál porcukorral habosra ke­verjük, és a mazsolát is hoz­záadjuk. A tojásfehérjét egy kanál porcukorral kemény habbá verjük, majd amikor a búzadara kihűlt, hozzákever­jük. A masszát forró gőz fö­lött lassan főzzük. Amikor kellően besűrűsödik, vízzel kiöblített formába öntjük, és amikor meghűlt, tálcára borít­juk. A tetejét gyümölccsel vagy tejszínnel díszítjük. Fűszerkömény Gyermekoromban anyám he­tenként főzte a „szegényle­vest” pirított kenyérrel. Mindannyian utáltuk, de azért mit volt mit tenni, éhesek vol­tunk és legyűrtük nemtetszé­sünket. Anyám azzal vigasz­talt, a köménymagleves na­gyon egészséges, egy szavát se hittük, magyarázkodásnak tartottuk: egyszerűen nem volt mit főznie. Holott neki volt igaza, a kömény még manapság is a sok új medicina mellett való­ban a legjobb szer az emész­tési zavarokra. Nem véletlen, hogy a világ legismertebb, legkedveltebb fűszerei közé tartozik. Európában a XIII. században terjedt el, de már a Biblia is megemlíti a kömény nagyszerű tulajdonságait. Nagyon sok étel ízesítésére használják, a körözöttek, puha sajtok, levesek, főzelé­kek, saláták, hús, burgonya, káposztás ételek, kolbászáruk el sem képzelhetők nélküle. Ezt a fűszert fanyar, külön­leges íze miatt a borson kívül nem ajánlatos más fűszerek­kel együtt használni. Bizo­nyos ételekbe csak beleszór­juk (céklasaláta, körözött), egyes ételekbe belefőzzük (kelkáposzta főzelék, ürühús), a köménymaglevesnél viszont a rántásba tesszük és így for­raljuk, míg a székelygulyás­nál, bográcsgulyásnál, mar­hapörköltnél, serpenyős rosté­lyosnál a fokhagymával együtt ízesítünk, mert a szaftba főve csak így adja meg az étel jó zamatát. B. G. Zöldséges, rántottás tészta Vacsorára tálalt egytálétel, de akár vendégváró is lehet a rántottás tészta. Négy sze­mélynek 25 deka csigatészta, két szál sárgarépa, két pap­rika, egy póréhagyma, tíz pi­ros retek, két tojás, pár sóska­levél, két evőkanál szezám- mag, egy evőkanál curry, négy evőkanál tejszín és két evőkanál olaj kell hozzá. A tésztát forró, sós vízben megfőzzük, majd hideg vízzel leöblítjük. A répát tisztítás után lereszeljük, a paprikákat kockákra vágjuk, a retket és a póréhagymát fölkarikázzuk, a sóska leveleit csíkokra metél­jük. A tojásokat felverjük, sózzuk, borsozzuk, palacsin­tasütőben két vékony rántottát sütünk belőle, utána csíkokra vágjuk. A szezámmagot meg­pörköljük, és mindent össze­keverünk egy tálban. A curryt a tejszínnel és az olajjal ösz- szekeveijük, sózzuk, és a szósszal leöntjük a tésztát. Ne dobjuk ki az öreg sárgarépát Értékes anyagai miatt régen csodaszernek tartották A kamrákban, pincékben és a piacokon is bőségben található még tavalyi sárgarépa. Érdemes minél többet megmenteni be­lőle, hiszen itt van már az új. Az értékes anyagai miatt régen csodaszernek tartott sárgarépát többnyire csak levesek főzésé­hez, vadashoz és franciasalátá­hoz használják a háziasszo­nyok, pedig más ételekhez is ki­tűnő alapanyag. Fontos lenne, hogy többet fogyasszunk be­lőle, mivel a létfontosságú A- vitamin elővitaminját, a karo- tint tartalmazza. Figyelmet ér­demel a benne lévő illóolaj, B- vitaminok, C-vitamin, kálium, kalcium, magnézium, vas, fosz­for és a nyomelemek miatt is. A sárgarépa beltartalmi értékei a tárolás során alig csökkenek, és a főzés során is megmaradnak. A répafőzeléket kevesen kedvelik, főként azért, mert leg­többen csak a régi menzákon, igénytelenül elkészítve talál­koztak vele. Tessék kipróbálni az alábbi módon. A megtisztí­tott 5-6 szál sárgarépát finomra reszeljük és félretesszük. 15 deka húsos füstölt szalonnát apró kockára vágunk és kisüt­jük. A pörcöt kivesszük belőle, és a visszamaradt szalonnazsír­ban megfuttatjuk a reszelt sár­garépát. Teszünk bele egy kis fej apróra vágott vöröshagymát, egy gerezd zúzott fokhagymát, és lassú tűzön, fedő alatt puhára pároljuk. Ha már zsírjára sült, vizet teszünk hozzá, hogy le ne égjen. Mikor pépesen puha a répa,' megszórjuk 2 púpozott evőkanál liszttel, egy csokor fölaprított zöldpetrezselyem­mel, és fölöntjük egy liter tejjel, amiben 2 húsleveskockát el­morzsoltunk. ízlés szerint csöppnyi cukorral is ízesíthet­jük. Jól összeforraljuk és bármi­lyen feltéttel tálaljuk a krémes állagú főzeléket. Köretnek is kitűnő a párolt sárgarépa. Reszelve, a fenti módon hagymával együtt pá­rolva, illetve karikára vagy négybe vágva, kivajazott alufó­liába csavarva, sütőben sütve. A répás húshoz a tepsibe terít­jük a reszelt, hagymával fél­készre párolt répát, ráhelyezzük az elősütött karajszeleteket vagy csirkecombokat, a húst leöntjük borsos, vegetás, 5 deka reszelt sajttal elkevert 2 deci tejföllel, és az egészet készre sütjük. Salátának nyersen és elő­főzve, karikázva és reszelve egyaránt finom a sárgarépa. Jól illik hozzá, ha reszelt tormával, almával vagy céklával együtt tálaljuk. A levesben főtt sárga­répát felkockázva, karikára vá­gott virslivel, egy csokor zöld­hagymával elkeverve, tejföllel, mustárral, cukorral ízesített tu­busos majonézzel leöntve, ön­álló fogásnak is megfelelő sa­láta készülhet. W. M. Különleges virágfürt a szíwirág Mindig kedvelték a kertbarátok a különleges virágformákat, ezért népszerű a szívvirág is. A tavasszal nyíló, rózsaszín, és néha fehér virágú növény a félárnyékos helyet kedveli és mérsékelten nedvességigényes. Nem ritka, hogy virágfürtjei fél méterre is megnőnek, ami nem csak a kert dísze, vázában is mutatós. Április végén, május elején nyílnak a szabályos szív alakú virágai, viszont elvirág­zás után a növény leszárad, be­húzódik, s csak a következő év tavaszán hajt ki újra. Tápdús, jól megmunkált kerti földben fejlődik szépen, évelő, tőosztással szaporítható. Házi receptkönyv tanácsokkal Ősei kézzel írt receptes könyveit őrzi a sásdi Szamosi Alice, aki időnként maga is siit-főz elődei útmutatásai alapján. A kisokos érdekessége még, hogy egyéb háztartási tanácsokkal is szolgál. Az első ételkészítési leírás 1936-ban született Kolozsváron dr. Bulbuk Ernő és felesége jó­voltából. A különlegességet te­hát az adja, hogy egy férfi is bemutat konyhai fogásokat. A hatvanas évekig jegyeztek ebbe 252 oldalon át száznál is több receptet. Izgalmas, ahogy ki­egészítik a közölteket, vagyis finomítják a receptúrát. Néhány ételnevet felsorolunk, mint da­tolyaszelet, mogyorós fészek, málnás diós pite, pergelt grillás torta, diós stángli, csúsztatott palacsinta, magyar mustár. Az­tán egy másik kéziratos recept­napló is született, amit később lányuk vezetett, aki 100 oldalon csaknem félszáz ételkülönle­gességet mutat be. A kultúrtörténeti értékű kéz­iratok tulajdonosa, Szamosi Alice néha megpróbálja fel­idézni a régi ízeket, készítési módokat. Az alapanyagokkal takarékosan bánik, hisz akad olyan ínyencség, aminek a ké­szítésekor 15—20 tojást is fel­használtak. A háztartási teen­dőkre vonatkozó útmutatókat viszont megszívleli. Egyik ilyen szerint ha az ollónk ki­csorbul -, elég, ha megnedvesí­tett üvegen kiélesítjük. Amikor beragad a bútorfiók, ne rángas­suk, hanem szappanozzuk be a kritikus részeket. Amennyiben vasalás közben a fehérnemű kissé megperzselődik, azonnal nedvesítsük be a megsárgult részt hideg vízzel és jól szórjuk meg sóval. Majd megszáradás után poroljuk le a sót. Az abla­kon pedig akkor nem képződ­nek jégvirágok, ha forró vízzel, melyben sót oldottunk fel, le­mossuk az üvegeket. A szakács- és háztartás-tör­téneti naplókba őrzőjük már nem jegyez be, újat sem nyitott. Csuti J. Oldalszerkesztő: Berta Mária Morzsák A sárgarépa sokkal ízlete- sebb lesz, ha főzés vagy pá­rolás közben egy evőkanál almalével öntjük le. Ha ecetet teszünk bárme­lyik ételbe, az íz ellensúlyo­zására mindig adjunk hozzá kevés cukrot is. Az előkészített húst nem ajánlatos sokáig áztatni, in­kább darabolás előtt folyó vízben alaposan átmosni. Párolva akkor lesz a legíz- letesebb a hús, ha a felszele­telés után mindkét oldalát pár percig sütjük, mintegy lezárjuk az ízanyagok kive­zető nyílását, majd fedő alatt kevés húslével saját gőzében pároljuk puhára. A sertéssült akkor lesz fi­nom ropogós, ha tíz perccel a sütési idő lejárta előtt sós vízzel, vagy sörrel bekenjük a húst és így sütjük készre. A maradék húsléből ki­váló zöldborsó-, vagy krumplilevest tudunk főzni. Az egészben főzött leves­hús ha kemény maradt, sze­letelje fel, kevés ételízesítő­vel hintse meg, majd fedő alatt még pár percig párolja, akkor puha és ízletes lesz. A hús sütése közben min­dig meleg vízzel pótolja az elpárolgott levet. Ha melegen szeretné a sül­tet tálalni, felszolgálásig hagyja a nyitott sütőben. A mártás vagy körete edényét tartsa forró vízben. A szendvicskrémet ke­nyér helyett sós kekszre is kenhetjük, s így kínálva be­illik italok mellé sör vagy borkorcsolyának. Ha kimért bort kínál a vendégeknek, hűtve töltse ki kancsóba, és kehely alakú, fehér színű, magas borospoharakat tegyen az asztalra. Ha többfogásos étel tála­lásához nincs elegendő egy­forma méretű porcelántál a háztartásában, tortapapírral betakart fémtálcára is ada­golhatja az ételeket. ínyencek és mesterek A gasztronómia rejtelmes vi­lágát felvillantva a Pátria Ho­telbe hívták egy kis „barango­lásra” a minap az ínyenceket a mesterek, Pécs öttagú sza­kács és cukrász válogatottjá­nak menüjét felszolgálva. Egy országos rendezvénysoro­zat baranyai eseményének a házigazdája volt ma egy hete Lengyel László, a Pátria étterem igazgatója, aki mellett a gyüle­kező vendégeket Belénessy Csaba, a Magyar Televízió re­gionális főszerkesztője, Kiss Dezső Péter, a Vendég című szaklap főszerkesztője, s a ren­dezvény fővédnöke, Brun Jó­zsef, a Délhús Rt. elnök-vezér­igazgatója köszöntötte. A konyhában viszont a fő­szerep a mestereknek jutott: Karanyic László mesterszakács, a Pátria séfje, Juhász László, a Borostyán étterem, Skrut György, az Aranykacsa kony­hafőnökei és Harmat Vilmos, a Hamburger cukrászda cukrásza valóságos költeményeket vará­zsoltak az elegánsan terített va­csoraasztalokra. Az ízharmóniát pedig azzal fokozták, hogy az ita­lokat is szakszerűen választották meg. Például a finomfüvekből készült Chardonnays mártással kínált fogastekercshez Siklósi Chardonnay-t szolgáltak föl, a Bárány raguleveshez Siklósi Olaszrizlinget. A bélszínszeleteket birsalma- és áfonyamártásban, gesztenyés krokettel, gyümölcsökkel tálal­ták, amihez a Villányi Cabemet Sauvignon Barique vörösbor du­kált, a sajttálhoz pedig a Villányi Hárslevelű, és a rendkívül zama­tos Cuveé Phoenix. Mesterek a tűzhelynél FOTÓ: MÜLLER ANDREA A törlőruhát jobb elfelejteni A mosogatás menete háztartásonként eltérő módszerrel törté­nik. Természetesen az a legjobb, ha az öblögetést legalább fo­lyó vízben végezzük. A frissen elmosott edény így sterilnek számít, ám ha letörölgetjük, a szobahőmérsékleten tartott, ned­ves törlőruhában megtelepedett baktériumokat az edényre ken­jük. Okosabb tehát, ha a tisztára mosott edényt száradni hagy­juk. Ha törölgetni akarunk, minden mosogatáshoz tiszta, a mo­sás után forró vasalóval átvasalt törlőruhát célszerű használni. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom