Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)

1998-05-15 / 132. szám

1998. május 15., péntek Háttér - Riport Dünántuli Napló 7 Pompásnál pompásabb házak készültek az utóbbi években Pécsett fotók: Müller andrae / Építkezés az első éjszakáig Az árak négyzetméterenként 50 000-120 000 forint között mozognak Dunai Imre jegyzete Betyáros hotel Ha ránézünk egy hivalkodónak tűnő családi házra, ne legyünk bátortalanok a becsléssel: akár 150 millióba, vagy még többe is kerülhetett. Pompásnál pom­pásabb, palotának is nevezhető épületek készültek az utóbbi években Pécsett és néhány más baranyai településen is. Az em­berek arra jártukban felkapják a fejüket: mennyibe kerülhetett ez és kinek van ennyi pénze? Annyi, hogy - mondja Gungl Antal, a több­szörös díjas tervezőmér­nök (kis ké­pünkön) —, akad olyan kerítés, ami önmagában vagy 25 mil­lióba került. Elképzelések, igények és reá­lis lehetőségek mentén épülnek a családi házak, ám a három ismérv nem minden esetben jut egyenrangúan szóhoz. Nem egy építtető lepődik meg azon, hogy az elképzelései szerint megtervezett házról a kivite­lező a munka megkezdése előtt azt mondja: a becsült költség­gel szemben további 3-4 milli­óra lesz szükség.-Az idejétmúlt árismeretek és a naivitás az oka az építtetők csalódásainak - mondja a szak­ember. Amihez tegyük hozzá: a kivi­telezésre felkért vállalkozó is a lehető legtöbbet akarja keresni az építkezésen.- Három kérdést minden esetben tisztázni szoktam az építtetővel - mondja Gungl An­tal. - Mennyi pénze van, há­nyán élnek majd a házban és hogyan akarnak ott élni? Álta­lában az jellemző, hogy elfo­gadják a tanácsaimat. Gál Miklós három éve Pé­csett, a Magyarürögi út feletti oldalban kezdett az építke­zésbe. Feleségével évek óta ké­szültek rá, nem csak a pénzt gyűjtötték, de vázlatok tucatjait készítették el a házról.- Ezt nem tanácsolom senki­nek - mondja most. - Belénk rögződött az elképzelésünk, s amikor elmentünk a tervező­höz, addig erősködtünk, amíg elfogadta a kívánságunkat. Mondta, ez nem lesz jó, az túl drága, és hogy idős korunkban majd nem tudunk felmenni a meredek belső lépcsőn. Nem hallgattunk rá. Közben édes­anyámat hozzánk költöztettük, természetesen a földszinti részre, mi pedig napról napra rohangálunk fel és le a lépcsőn.-Mikor tudják befejezni a házat?-Sejtelmem sincs. Minden pénzünk elfogyott, ragaszkod­tunk a 110 négyzetméteres alapterülethez. Egy darabig va­kolatlan marad.- A legrosszabb az - mondja a tervező -, ha kockás papírt lobogtatva jönnek a ház rajzá­val. Ebbe egy mérnök sem megy bele szívesen, mert ő ter­vező, s bár igyekszik alkalmaz­kodni az építtető elképzelései­hez, ám nem rajzolónak tanult. Az a tapasztalatom - igen ke­vés kivétel mellett -, hogy az építtetők hamarosan rájönnek ilyen esetben: plusz költségeket és ésszerűtlenséget „harcoltak ki” a tervezővel szemben. Az ésszerűtlenség persze nem csak látható - tudattalanul érzékelhető is. Az épületnek olyan értelemben ugyanis van pszichikai hatása, hogy nyo­maszt vagy szabadérzetet ad.- A tág tereknek ilyen szem­pontból óriási a szerepük. Aki­nek a szeme nem akad mindun­talan falba, nem kell szűk ösz- szekötőkben járkálnia, kilát széles felületen a kertbe, har­monikusabb környezetben él, ez pedig kiegyensúlyozottabbá teszi otthoni életét. Ezért kell az épületeket is mindig a tájba „ágyazni”— mondja a tervező. A fentebb jelzett négyzetmé­terenként 50 ezer és 120 ezer forint közötti bekerülési ár lé­nyegében csak a közepes kate­góriát jelenti. Aki az alsó határt választja, a legolcsóbb anyago­kat használja fel, aki a másikat, közepes nagyságú, megfelelő minőségű, különösebb extrák­kal nem rendelkező, 4-5 em­bernek otthont adó házat épít. Általában ez utóbbi kategó­ria alapterülete 100 négyzetmé­ter körül van. Egy ilyen mun­kába tehát 12 millió forint alatt nem lehet belevágni, pontosab­ban a végén ennyibe kerül majd. Vannak persze kiugróan magas költségek is, a középme­zőnyben ezeket el kell felejteni. A legdrágább anyag a ter­méskő. Válogatás, szállítás után jönnek a kőfaragók, akik között - véli Gungl Antal - iga­zán jó szakember nagyon kevés van. Ezért munkájuk sokba ke­rül. Például a lábazathoz szük­séges anyagnak ráadásul a fa­ragással legalább a harmada el­vész. Példák az utóbbi tíz év árvál­tozásaira: 1988-ban egy poro- therm tégla 40 forintba került, most — ha nutféderes - eléri a 200-at. Egy 4,8 méteres, E-48- as jelű vasbeton gerenda 900 volt, most 5413, a cement tíz éve 300, 1998-ban 1750 forint.- Hol lehet spórolni úgy, hogy azért a ház minőségileg elfogadhatónak készüljön?- Én leggyakrabban a burko­lóanyagokat említem. Nem kell a fürdőszobát, a konyhát meny- nyezetig csempézni, a hallt négyzetméterenként 20 ezerbe kerülő lapokkal burkolni. A téglából is van olyan, ami a hő- szigetelésnek még éppen eleget tesz, ezt is lehet használni. Ügyes anyagbeszerzéssel és felhasználással százezreket le­het megtakarítani, anélkül, hogy a ház funkcionális és mű­szaki értékei csökkennének. Amikorra az új házban az első éjszaka álomra hajthatja fejét az építtető, idegileg, anya­gilag legtöbbször kimerült. A ház azonban további és folya­matos gondozást kíván.-A tervezésbe nincs bekal­kulálva az építtető hanyagsága - mondja Gungl Antal. Hozzáteszi: a legjobbak a kettős ablakú vályogházak vol­tak. Ha azoknak jól szigetelnék a lábazatát és ha nem lenne épí­tése ma nagyon drága, legszí­vesebben ezt javasolná. M. A. Utolsó húsz évében Voltaire a francia-svájci határ közeli Femeyben élt. Ha meggyűlt a baja a hatóságokkal, akkor két irányba is menekülhetett. Az élet utánozza a művé­szeket. A jelenlegi francia­svájci határ éppen átszeli Le Cure község egyik szállodá­ját. A hotel tévedésből rossz helyre épült. így a határtalan szállodában egyaránt vannak svájci és francia államterü­letre eső szobák, sőt olyan kétágyasok is, amelyekben az egyik fekhely svájci, a másik pedig francia „felségvizeken” ringatja álomba a lakóját. Akadnak a hotelben svájci­francia ágyak, amelyek szen­vedélyesen attraktív haszná­lata közben nemcsak az illen­dőség határait lehet „átlépni”. Ez a különlegesség óriási vonzerőt ad a hotelnek. Arról pedig nem szól a fáma, hogy megbírságoltak-e valakit is a tévedésért, és arról sem, hogy van-e vám- és határellenőrzés a szállodán belül. Először arra gondoltam, hogy a kettős állampolgár­ságú szálloda megoldási lehe­tőség arra az időre, amikor az Európai Közösségek szigorú határa egybeesik majd az ál­lamhatárunkkal. Aztán rájöt­tem: ez nem új ötlet, és térsé­günk idegenlégiós bűnözők­kel terhelt állapotában nem is lenne célszerű. Nálunk a hajdani betyárvi­lágban épültek már olyan kocsmák, amelyek ivója két megye területén volt, és a ha­tárt egy hosszú asztal szelte keresztbe. Ha a bal oldal me­gyei pandúrjai jelentek meg a csapszékben, a körözött be­tyárok átcsúsztak a jobb olda­lára, és viszont. Az országos hatáskörű rendőrség felállítá­sáig gyakran néztek így fa- kasszemet a betyárok és a te­hetetlen pandúrok. Erre a szi­tuációra éppenséggel nem támadhat hiányérzetünk. Az ötlet megvalósulásának esélyeit pedig a beremendi példa jelzi. A kormányok által elhatározott új határátkelő megnyitása - jószomszédi vi­szonylatban - sem volt zök­kenőmentes. Milyen herku- lesi feladat lenne akkor egy határtalan hotel elviselése? C SALAD AZ ÖSSZETARTOZÁST, A SZERETETET, A BÉKÉT JELENTI ÉVEZREDEK ÓTA. fseheteüd köszörűjük, a esaládokat! MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT . * i*-* trt •% * * •• . •• - * > rrtnrr ..r-rim O A tervezés: az anyagilag és minőségileg megfelelő ház ér­dekében a tervezőt segítőkész partnernek kell tekinteni. O Az építési engedélyezés: ez évtől hosszadalmasabb, akár három hónapot is igénybe vehet. O Az anyagbeszerzés: az árak szórtak. Érdemes tucatnyi helyre is elmenni a legkedvezőbb forrásért. O A kivitelező: a vállalkozók saját zsebre dolgoznak. Érde­kük, hogy a kapavágástól a kulcsátadásig az építtető csak sta­tisztáljon. O Munkadíj: soha sem szabad előre fizetni! O Minőség: ne ezen spóroljunk, inkább az alapterületet csök­kentsük. O Hőszigetelés: hosszú távon az egyik legbiztosabban megté­rülő költség. O Szavatosság: a tervező tíz évig felel, a kivitelező felelőssé­gét külön rendelet szabályozza: el kell olvasni! Hőség FOTÓ: WÉBER TAMÁS A mag gyorsabban forog, mint maga a Föld Az ember már elindult, hogy meghódítsa a világűrt, ám szinte egy lépést sem tett a másik irányba, hogy felde­rítse, mi van bolygónk belse­jében. E tekintetben a szakér­tők sokat várnak az új évezred első évtizedétől. A Föld mélyének összetéte­léről a legtöbb információt a rengéshullámok terjedése szolgáltatja. Abból, hogy egy- egy földrengés hullámai mi­lyen irányban és milyen gyor­san terjednek, következtetni lehet arra, hogy útközben mi­lyen halmazállapotú és sűrű­ségű anyagokon haladnak át a Föld belsejében, amely há­rom, egymástól élesen elhatá­rolódó héjazatból, rétegből áll: a magból, a köpenyből és a kéregből. A világot ma már behálóz­zák a kutatóállomások, az ott működő rengésmérők (szeiz- mométerek) adatait pedig nagy teljesítményű számító­gépeken elemzik. Végül is összeáll egy részletes réteg­térkép. Az eljárás neve sze­izmikus tomográfia. A rengéshullámok futam­idejének különbségei alapján tudjuk, hogy a mag a mély­ségben uralkodó gigantikus nyomás hatására gömb alakot ölt és mély árkok szabdalják a felületét. Sokáig feltételezték, hogy a mag úgy viselkedik, mint egy hatalmas vaskris­tály, és a földmágnességhez igazodik. A legújabb mérések azt mutatják, hogy a mag is forog, méghozzá gyorsabban, mint maga az égitest. 360 évenként körözi le a Földet. Ez magyarázza a mágneses pólus vándorlását is. Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom