Új Dunántúli Napló, 1998. május (9. évfolyam, 119-148. szám)

1998-05-13 / 130. szám

Gazdasági Tükör 1998. május 13., szerda Röviden Újfajta támogatás. Az Eu­rópai Unió követelményeihez igazodóan a jövőben is foly­tatódik az exporttámogatási rendszer átalakítása, piackon- formmá tétele - mondta Tar­ján Balázs, az Agrárrendtar­tási Hivatal elnöke egy teg­napi tanácskozáson. A vál­toztatások fő jellemzője, hogy a jövőben nem a kivitel szubvencionálására, hanem a beruházás és a termelés tá­mogatására fordítják majd a legnagyobb figyelmet. Lassuló árnövekedés. Márciusban 0,5%-kal emel­kedtek az ipar termelői árai, ami 13,5%-os növekedést jelent a múlt év harmadik hónapjához képest - jelen­tette tegnap a KSH. A janu­ári 2,2, majd a februári 0,6 százalékos emelkedés után ez 0,1 százalékkal alacso­nyabb az előző hónapénál. Gyárat épít a Bosch. A hatvani önkormányzat és a Bosch a napokban megálla­podást ír alá arról, hogy a multinacionális cég a város­ban autóelektronikai vezér­lőegységeket gyártó üzemet épít, amely mintegy 1000 dolgozót foglalkoztat majd. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 342,41 Francia frank 35,26 Japán jen (100) 157,33 Német márka 118,22 Olasz líra (1000) 119,88 Osztrák schilling 16,80 Svájci frank 141,39 USA-dollár 209,64 ECU 232,91 A magyar vállalkozókat egyelőre csak elvben foglalkoztatja az EU Az elmúlt évben több olyan nemzetközi politikai esemény tör­tént, amely felgyorsította a hazánkat is érintő európai integrá­ciós folyamatokat. A tárgyalások megkezdése már kézzel fog­ható közelségbe hozza az uniós csatlakozást, ugyanakkor a gazdasági szereplők körében még nem tapasztalható igazi ak­tivitás. E témában rendezett konferenciát tegnap a Pécs-Bara- nyai Kereskedelmi és Iparkamara. A professzor kiemelte, hogy egy területen, a versenyjog dol­gában már ma is kerülhet ma­gyar cég vagy vállalkozó kö­zösségi bíróság elé, amennyi­ben a jogsértésnek hatása van az EU területére. PÉCS-A csatlakozás kapcsán szük­ségessé váló alkalmazkodást ál­talában három lépcsőre szokták bontani. Az elsőben a szereplők még csak tudomásul veszik a tényt, a másodikban már elkez­dik felmérni új helyzetüket, foglalkoznak a felmerülő problémák­kal, míg a harmadikban már az euró­pai piacnak megfelelő stratégiai terv elkészítésével foglalkoznak. Nos a hazai gaz­daság szereplői egyelőre az első lépésnél tartanak. Néhány tiszteletre méltó és agilis cég kivételével a vállalati, vállalko­zói szféra most kezd tömegesen ráébredni arra, hogy neki ko­moly teendői lesznek. Egyön­tetű tapasztalat ugyanakkor, hogy már nem az EU-val kap­csolatos általános információk iránt nagy az igény, sokkal in­kább a szakmák szerinti részle­tes hírek, programok, financiá­lis kérdések érdeklik a szakem­bereket. E kíváncsiság kielégí­tésére a profi információterjesz­tést kell megvalósítania a gaz­dasági kormányzatnak és ön- kormányzatoknak - hangsú­lyozta dr. Farkas György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nemzetközi igazga­tója, az Integrációs Stratégiai Munkabizottság koordinátora. A szakember még egy érde­kes és tanulságos jelenségre hívta fel a figyelmet: a vállal­kozók körében még ma is gya­kori, hogy komoly különbséget tesznek a hazai és remélt EU-s versenyképességük között. Dr. Farkas György szerint ez a gondolkodás visszaüthet, a hát­ralévő időben a gazdasági sze­replőknek is meg kell tanulniuk közös piacban, azonos feltéte­lekben gondolkodniuk.- Az Európai Közösség jog­rendszerének megismerését szorgalmazta felszólalásában dr. Kecskés László (első képün­kön) professzor. Mint el­mondta, óriási tömegű jog­anyagról van szó, aminek leg­alább a filozófiáját, alaphangu­latát ismerni kell. Tudatában a magyar szereplők lényegesen könnyebben alkalmazkodnak az áruk, szolgáltatások, szemé­lyek és a tőke szabad áramlását biztosító jogrendszerhez. Helyi szin­ten a regioná­lis gondolko­dás erősítését, a kohézió megteremté­sét tartja kulcsfontos­ságúnak a csatlakozás szempontjából dr. Horváth Gyula (második képünkön), az MTA Regionális Kutatások Központjának főigazgatója. Mint a szakember elmondta, Dél-Dunántúl előtt adott a lehe­tőség, hogy modellrégió legyen a magyar csatlakozási folya­matban. Ehhez azonban a gaz­dasági szereplők aktivitásán kí­vül szükséges egy olyan össze­fogott koncepció, amely a he­lyi, megyei érdekeken felül­emelkedve hozzájárul a belső ipar fejlesztéséhez, egy regio­nális beszállítói hálózat kiala­kulásához, versenyképes ter­mékek születéséhez, az export dinamikus növekedéséhez. Ez a regionális gondolkodás egy­előre hiányzik a Dél-Dunántúl megyéi között. K. E. Adatok az EU költségvetési előirányzatából M 1997 2000 2002 2005 Források 90,0 97,5 105,1 112,0 Elosztás- Mezőgazdasági alapok 41,8 44,1 46,1 49,0- Strukturális és kohéziós alapok 31,5 35,2 38,8 41,7- Egyéb kiadások és tartalékok 16,7 18,2 20,2 21,3 Összesen 90,0 97,5 105,1 112,0 Házunk Táján Veszélyben a búza! Új, alattomos kórokozó fe­nyegeti a búzatáblákat: a Helmintospórium nevezetű gomba, amely a levelek ko­rai elszáradását okozza. Az előző év tapasztalatai azt mutatják, hogy azokon a táb­lákon, ahol ez a fertőzés meg­jelent, hektáronként nyolc mázsánál több termést nem tudtak betakarítani a gazdák. Elsősorban ott lehet számí­tani erőteljes fertőzésre, ahol tavaly nem égették el, vagy nem forgatták gondosan a ta­lajba a tarlómaradványokat, hanem csak a tárcsázott földbe vetették el a magot. Az enyhe időjárás is kedvezett a kórokozó áttelelésének, a kia­dós tavaszi esőzések pedig ideális feltételeket teremtettek a gombafertőzéshez. Ám mindezek ellenére eredményesen védekezhetünk a kórokozó ellen, amennyiben egy percet sem késlekedünk. A Bumper és a Mirage gom­baölő szerek mind önmaguk­ban, mind kombinációban al­kalmazva kitűnő védelmet nyújtanak a fertőzés ellen, egyúttal nem engedik elsza­porodni sem a lisztharmatot, sem a rozsdabetegségeket. Természetesen a leghaté­konyabb védekezés: a meg­előzés. Ne akkor kezdjük el a vegyszeres kezelést, amikor már elszáradt a gabona levele, mert ilyenkor már általában késő. Most kell felvenni a harcot. Dr. Seprős Imre Az áfa-levonási jog, beval­lás-gyakoriság nem száll át jogutódlással: A jogutódlás során a jogutód a jogelőd kötele­zettségeit és jogosultságait teljes körűen változatlan tartalommal átvéve annak helyébe lép. A két szerv jogai és kötelezettségei azonosak lesznek, azonban vi­tathatatlan, hogy két különálló jogalanyról van szó: mások le­hetnek az alapítói, a vagyona stb. Az általános forgalmi adóról szóló törvény pedig az adóala­nyiság létét (4. §) a jogalanyi­sághoz köd, ha új jogalany jön létre, úgy az új adóalany is. Ezért a jogutódlást - kifeje­zett rendelkezés hiányában - csak mellérendelt, polgári jogi jogviszonyokra lehet értelmezni. Az áfa-törvény alapján kelet­kező jogok és kötelezettségek alá-fölérendeltségen alapuló közhatalmi (pénzügyi jogi, ál­lamigazgatási jog) jogviszonyt eredményeznek, amely az ügy­fél és az állam kapcsolatára kü­lönös szabályokat hoz, az adó kötelezettségének, az adólevo­nás jogosultjának személyét nem lehet polgári jogi szabályok alapján megítélni. Mindezekre tekintettel mind az adólevonással, mind az adófi­zetéssel, mind a bevallásgyako­risággal kapcsolatosan csak ak­kor merülhet fel jogutódlás, ha erről kifejezett rendelkezés sze­repel valamely törvényben. Ilyen kifejezett rendelkezés hiá­nyában az áfa-törvénynek az ál­talános szabályait kell alkal­mazni. Több az álláslehetőség a megyében A közhasznú munka idén is sok munkanélkülit mozgósít Ez év áprilisában 20 784 fő munkanélküli szerepelt a Baranya Megyei Munkaügyi Központ regisztrációjában. Létszámuk az elmúlt hónapokhoz hasonlóan tovább mérséklődött, a márci­ushoz képest mintegy 1300 fővel (6%), az előző év áprilisában viszonyítva pedig több mint 2200 fővel (10%). BARANYAI KÖRKÉP Ennek főbb okai: az állásukat vesztő regisztrációra jelentke­zők száma tovább csökkent át­lagosan 15%-kal, mind a visz- szatérőként, mind az első alka­lommal jelentkezők száma mérséklődő. Másrészt a nyil­vántartásból kikerülők száma is tovább emelkedett áprilisban 14%-kal, amely 400 főt jelent. Főként az önkormányzatok ál­tal, a közhasznú foglalkozta­tásra támogatott állásokban el­helyezkedők száma nőtt. Ä megyei munkanélküliségi ráta ebben a hóban szintén to­vább süllyedt 12,7%-ról 12%- ra az egy évvel előbbinél (13,6%) pedig 12%-ponttal ke­vesebb. Országos viszonylat­ban Baranya megyében a kilen­cedik legmagasabb értékű ez a mutató. Az országra jellemző átlagos munkanélküliségi ráta az előző havi 10,3%-ról 9,8%- ra mérséklődött. Utoljára 1992 májusában volt 10% alatt az or­szágos ráta. Megyénkben a legnagyobb mértékű csökkenés Sellye tér­ségében következett be, ahol a márciusi 25,3%-ról 23,1%-ra süllyedt a ráta, az időszakos, szezonjellegű, közhasznú mun­kavégzésnek köszönhetően. Szentlőrinc vonzáskörében ta­pasztalható munkanélküliségi ráta csökkenése 1,7%, a siklósi körzetben pedig 1,4%. A munkaerő-keresleti piacon is folyamatos élénkülés érzé­kelhető. Összevetve az e havi érvényes álláshelyek számát az előző hónapi álláskínálattal, mintegy 18%-os növekedést tapasztalhatunk, az előző évivel szemben pedig egyharmaddal nagyobb a rendelkezésre álló álláshelyek száma. E hónapban összesen 3191 db álláslehető­séget tartottak nyilván Bara­nyában. A munkaerőpiaci szer­vezethez újonnan bejelentett munkaerő-kereslet összesen 1722 álláshely. Az álláslehetőségek túl­nyomó többségét, (43%-át) a közigazgatás és kötelező társa­dalombiztosítás, illetve az egyéb közösségi szolgáltatás nemzetgazdasági ágazat adta, s ezekben az ágazatokban a munkaerő-kereslet másfélsze­resére nőtt az előző havihoz vi­szonyítva. Ez főleg ideiglenes (általában 3 hónapos) köz­hasznú foglalkoztatásra irá­nyuló munkaerőigények meg­növekedéséből fakad. Az adatokból, számokból kide­rül, hogy a megyében jelenleg bó'vüló'az álláskínálat, tehát aki igazán el akar helyezkedni, az meg is tudja tenni azt. A szak­emberek szerint ennek érdeké­ben érdemes elmélyedni a kü­lönböző álláskeresési technikák abc-jében. Mindenek előtt nyi­tott füllel kell járni, meglátni, megtalálni a lehetőséget, hiszen a munkaerőpiaci szervezet re­gisztrációjában csak az állások egy töredéke jelenik meg. Ér­demes figyelni új cégek beruhá­zásaira, fejlesztéseire. Nagyon fontos dolog az egyén újbóli ráhangolódása a rendszeres munkára, néha annak elfoga­dása, hogy egy új munkahely nem jelent egyből több pénzt is az előzőnél. Kaszás E. A Hungária Biztosító Nyugdíjpénztárába azoknak érdemes belépni, akik választott nyugdíj- pénztáruktól elsősorban pénzük hosszú távú, biz­tonságos kezelését várják el, s emellett az évek so­rán versenyképes hozamra is szert kívánnak tenni. Hasonlóan az ország piacvezető biztosítójának egyéb tevékenységeihez a Hungária Biztositó Nyugdíjpénztárát is a különösen magas szintű szak­mai tudás és pénzügyi biztonság jellemzi. Mindez a világ legnagyobb biztosítási csoportjaként ismert Allianz-nak köszönhető, mely a Hungária Biztosító anyavállalataként tőkeerejével és széles körű nem­zetközi tapasztalatával a nyugdíjpénztárat is segíti. A Hungária Biztosító Nyugdíjpénztára egy Jó lépés. Mindenkinek. További információkkal a Hungária Biztosító képviselői készséggel állnak rendelkezésére személyesen, vagy a 267-5929-es budapesti telefonszámon. Allianz if HUNGÁRIA ÍZ!BIZTOSÍTÓ RT. NYUGDÍJPÉNZTÁRA A takarékszövetkezetek partnere

Next

/
Oldalképek
Tartalom