Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)

1998-04-05 / 94. szám

Elnémult mohácsi rádió A mohácsi Géniusz Rádióról először azt a hírt kaptuk, hogy per folyik ellene. Ezen a héten lett teljessé a katasztrófa: elnémult az adó. Mohácson a középhullámú rádiókat lehet csak fogni, és hogy URH is legyen, az 1990- es évek elején egy fiatalokból álló csapat a helyi televízió anyagi és szakmai segítségét is igénybe véve kereskedelmi rádióadót hozott létre: a helyi kábeltévé csatornáján lehe­tett fogni a műsort. Ám mint sajnos hamar bebizonyosodott, Mohács kis város ahhoz, hogy el­tartson hirdetéssel egy ke­reskedelmi rádiót, ezért az­tán az alapítók lemondtak a további erőlködésről, és ek­kor került a Géniusz Rádió Várda László irányítása alá. A gondok többféle erede­tűek, ezek végül odavezet­tek, hogy a kábeltévések e hét elejétől lekapcsolták a Géniusz Rádió adását. Egy­részt a tulajdonos nem fi­zette a televízió által még az előző társaság számára megvásárolt - vagyis meghi­telezett - berendezések tör­lesztését. Emellett, ami még különösen és érthető mó­don zavarta a tévét, hogy a rádióadó nem mindig szak­szerű üzemeltetése „szét­lőtte” a tévéműsorokat. Mindemellett - mint Bencze János, a Baranya Megyei Bíróság szóvivője el­mondta - per is folyik Várda László ellen, melyben a Ma­gyar Hanglemez Kiadók Szö­vetsége és a Művészeti Szak- szervezetek Szövetségé­nek Elő­adóművészi Jogvédő Iro­dája a közös felperes. Ugyanis a rádió a su­gárzott mű­sorokért, a zeneszámokért se jogdíjat nem volt hajlandó fi­zetni, se arra nem mutatott készséget, hogy szerződést kössön a jövőre nézve a fenti hivatalokkal. Mostanra a kérdés már akadémikussá vált. A Géni­usz Rádió - szó szerint - csendes véget ért. M. K. eMeRton-díjasok Az elmúlt évben kiemelkedő könnyűzenei teljesítményt nyújtó előadóknak szombaton adták át a Magyar Rádió Rt. „eMeRton”-díjait. Az év énekese Horváth Charlie, az év éne­kesnője Malek Andrea. Musical-operett: Forgács Péter és Ke­resztes Ildikó. Az év együttese a Korái, az év dzsesszegyüttese az In Line. Életmű-díjat kapott Dobsa Sándor. Bűn és kényszergyógykezelés Az IMEI egyik női osztályának hálóterme. A kényszergyógykezeltek ■ három-három és fél évet töltenek itt átlagban. (Folytatás az 1. oldalról) Az IMEI egyszerre kórház és börtönkórház. Előbbi a kény­szergyógykezeltek, a kóros elmeállapotú elítéltek, utóbbi pedig a büntetésvégrehajtási intézetben fogva tartottak és előzetesen letartóztatottak pszichiátriai vagy ideggyó­gyászati intézeti kezelésére szolgál, mondja dr. Csicsay Claudius Iván főigazgató. A bíróság kényszergyógykeze­lését rendelheti el annak, aki súlyos, személy elleni erő­szakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követ el, kóros elmeállapotából ki­folyólag nem büntethető, s várható, hogy más hasonló bűncselekményt követ el, és amennyiben beszámítható lenne, akkor egy évnél súlyo­sabb büntetést kapna. Az elmemegfigyelés, ame­lyet előzetes letartóztatás ese­tén kizárólag az IMEI-ben le­het végrehajtani, egy hónapig tart, s további egy hónappal meghosszabbítható. Ez teljes testi-lelki kivizsgálással jár, elmeorvosi véleménnyel zá­rul, betegséget állapítanak meg vagy zárnak ki. Ennek alapján a szakértő kialakítja végleges véleményét a bíró­ság számára, a bíróság pedig meghozza döntését. Ha meg­állapítja, hogy az illető beteg, de súlyos, személy elleni bűncselekményt követett el, akkor felmenti és elrendeli a társadalom védelme és a be­teg kezelése érdekében a ha­tározatlan ideig tartó kény­szergyógykezelését. A kény­szergyógykezelést évente kö­telezően felül kell vizsgálni, amely részletes elmeorvosi véleményezést jelent, tartal­mazva azt is, hogy szükség van-e a további kezelésre vagy sem: ez attól függ, hogy várható-e a továbbiakban ha­sonló erőszakos bűncselek­mény elkövetése kóros elme­állapotból kifolyólag. Az in­tézettől teljesen független szakértők is minden alka­lommal megvizsgálják a be­teget, és mindezek alapján dönt a bíróság, hogy a gyógy­kezelést fenntartja vagy meg­szünteti. Arra a kérdésre, hogy le­het-e szimulálni a betegséget egy esetleges gyorsabb sza­badulás reményében, a főor­vos elmondta, hogy a pszi­chiátriának is megvannak az egzakt, jól körülhatárolt módszerei, olyan „hosszmet­szeti” képet alakít ki több or­vos, pszichológus és pszi- chopedagógus a betegről, amely kizárja ennek a lehető­ségét. Ugyanakkor viszonylag kevés az ilyen jellegű próbál­kozás. Ennek egyik oka, hogy az emberek szeretik, ha a tet­tük következményei belátha- tóak, a kényszergyógykezelés pedig határozatlan ideig tartó folyamat. Az kétségtelen, hogy az IMEI-ben elhelyezet­tek kórházban vannak, amely egy beteg ember számára jobb körülményt jelent, mint a börtön, de egy egészséges ember számára rosszabb, hi­szen elmebetegek között kell élnie. Ugyanakkor az elmúlt tíz évben a kényszergyógykeze­lés átlagos időtartama öt évről három-három és fél évre csökkent többnyire olyan bűncselekmények elkövetése esetén, amelyek egyébként az öt évnél is lényegesen hosz- szabb büntetést eredményez­tek volna, bár Volt olyan be­teg is, aki húsz évig itt lakott. Elmeállapotából következően várható volt, hogy elkövethet újabb bűncselekményt, hol­ott azért, amit elkövetett, nem szoktak adni többet pár évnél. Ma a magyar börtö­nökben az elítéltek hatvan százaléka visszaeső vagy többszörösen visszaeső. Az arány az IMEI kezeltjei eseté­ben csak tíz százalék, amely mutatja, hogy az általános vé­lekedéssel szemben az elme­beteg nem veszélyes. A tele­vízió tucatfilmjeinek sugalla­tával ellentétben a sorozat- gyilkosok nem a nem beszá­mítható elmebetegek köréből kerülnek ki. Cseri László Kanizsai furcsaságok Nagykanizsán a képvise­lők egy része nemcsak vá­rosatyaként tevékenyke­dik a köz érdekében, ha­nem vállalkozóként akár százmilliós nagyságrendű munkát is kapnak a város­tól. Természetesen köz­gyűlési jóváhagyással. Még 1995 szeptemberében köttetett az a szerződés, amelyben Palotás Tibor kép­viselő cége vállalta, hogy ’96 január 31-éré több szakasz­ban 1 388 000 forintért elké­szíti a vásárcsarnok és kör­nyékének részletes rendezési tervét. Az utolsó ütem azon­ban a mai napig nem készült el. Igaz, közben olyan válto­zások történtek, amelyek a terv aktualizálását igényelték, így még az említett határidő előtt plusz 112 000 forint vál­lalkozói díj ellenében módo­sításra került a megállapodás és a határidő is február köze­pére tolódott. Használható tervdokumen­tációt azonban ekkorra sem sikerült készítenie a képvi­selő vállalkozónak. 1997 ja­nuárjától több szakmai egyeztetésre került sor, és a teljesítés határidejét is ’97 jú­lius 15-ben szabták meg. A tervdokumentáció azon­ban ekkorra se készült el. Tüttő István polgármester ezt követően a szerződéstől el­állt, és 1 290 000 forint köt­bér-igényt jelentett be. Palo­tás ennek ellentmondott, így a követelés csak peres úton hajtható be. Erre a jövő héten sor is kerülhet, hiszen a kép­viselő-testület legutóbbi dön­tésével jóváhagyta, hogy tár­sukon a követelést bírósági úton behajtsák. Dóró J. Legkorábban március 22-én, legkésőbb április 25-én lehet húsvét vasárnapja, a feltámadás ünnepe. A lehetsé­ges 35 változatot egy 95 éves ciklus alapján lehet kiszámítani. Idén mindössze 34 percen múlik, hogy nem egy héttel később vághatjuk meg a kiböjtölt húsvéti sonkát. fotó: műller andrea A legpontatlanabb ünnepnap Idén a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtölte április 11-én, szombaton következik be 23 óra 26 perckor. Vagyis most húsvét ugyanúgy holdtöltére esik, mint az a hajdani, amelyről megemlékezünk az ünnepen. A Gergely-naptárnak pontos­sága ellenére nagy hátránya, hogy a húsvét változó idő­pontú ünnep, és a fél évek, negyedévek, hónapok hossza is eltérő. Sok kényelmesebb világnaptárt is kitaláltak már, amelyek bevezetésének leg­főbb akadálya, hogy Jézus halálát és feltámadását nem lehet kétséget kizáróan konk­rét dátumhoz kötni. A kereszténység kezdetén a húsvétot a zsidó Niszan hó 15. napján tartották, amely mindig teliholdra esik. A ni- ceai zsinat aztán úgy döntött, hogy a feltámadás ünnepe a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap legyen. A legtámogatottabb világ- naptárterv szerint négy 13 he­tes negyedévből állna az esz­tendő, mindegyikben egy 31 és kettő 30 napos hónappal. A negyedévek első napja va­sárnap lenne. Év utolsó napja, december 30., szom­bat után és az újév vasárnapja elé helyeznék a 365. napot. Ennek nem lenne heti nap­neve, hanem Világnapként szerepelne. Szökőévekben június és július közé is beik­tatnának egy ilyet. Ebben a világnaptár-változatban hús­vét vasárnapja április 8-ra lenne rögzítve. A naptárreformot - ha le­győzné a hagyományt - csak vasárnappal kezdődő évvel lehetne bevezetni. Ilyen leg­közelebb 2006-ban lesz. D. I. A tavasz trónfosztása Az október vagy a július az erotika hónapja A szerelemmel fogalmi összefüggésbe keve­redett tavaszról és a szerelem hónapjának kikiáltott májusról ki­derült, hogy csak az érzelmek bimbóztatá- sában érdemlik ki a hírnevüket. A tettek mezején más hóna­pokban vitézkednek sikeresebben a párok. Az USA extrém dolgok iránt is érdeklődő tudósai azt is kutatják, hogy melyek a leg­jobb időszakok a testi szük­ségletek számára. Ezen vizsgálódás közben találtak egy . olyan összefüggést, amely évezredes hiedelmet cáfol. Az optimális szexidő­pont kutatása során némi meglepetésre megállapítot­ták, hogy létezik egy szere­lemhónap, de az nem a má­jus, a tavasz kiteljesedése, hanem az október. A vizsgá­latok szerint e hónapban különösen a sperma hoz csúcsminőséget. Az októberi szerelemhó- nap-elméletet látszanak alá­támasztani az említett csúcsminőség tekintetében azon hazai adatok, amelyek szerint júliusban és augusz­tusban a halva születés és a csecsemőhalandóság ala­csonyabb, mint az évi átlag. Ha visszaszámolunk 9 hó­napot, megkapjuk a fogam­zások időpontját: október, november. A születések gyakorisá­gának havi mutatói viszont más következtetésekhez vezetnek a szerelemhónap kiválasztásánál. Ismeretes, hogy a vadon állatainál a nemi tevékenység az év egy rövid időszakára korlátozó­dik: az ivadékok olyankor jönnek a világra, amikor a legkedvezőbbek a feltételek a felnevelésükhöz. Millió­nyi évvel ezelőtt minden bi­zonnyal az embernél is megvolt ez a kötöttség, hi­szen még most is megfi­gyelhető bizonyos eltérés a születések, következéskép­pen a fogamzások gyakori­ságában. A Kárpát-medencében 1900 táján a legtöbb élve születés márciusban és ok­tóberben volt. Ha a születé­sek időpontjából a 9 hóna­pot kivonjuk, akkor kiderül, hogy a legtöbb fogamzás júniusban illetve, januárban történt akkoriban. Száza­dunk utolsó harmadára vi­szont az jellemző, hogy áp­rilisban születik a legtöbb gyermek, utána március, május, június következik a hónapok versenyében. A legkevesebb szülés novem­berre és decemberre jut. (A különbség több, mint 20 százalékos április és de­cember között.) Az összefüggés aligha di­rekt, mégis arra utal a 9 hó­nappal való visszaszámlálás alapján, hogy a nemi aktivi­tás, az erotika késztetése jú­liusban a legerősebb. Ma­gyarázata a bőségesebb természetes vitaminfo­gyasztás és a napfény ha­tása, hiszen a június, au­gusztus és szeptember is elég intenzív időszaknak mutatkozik a hónapok kö­zötti vetélkedőben. D. I. I I i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom