Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)

1998-04-27 / 115. szám

1998. április 27., hétfő Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 Választási hírek Demszky Gábor szerint a mo­dem, európai Magyarország léte forog kockán május 10-én, a harmadik szabad országgyű­lési választáson. Demszky sze­rint a választók vagy „az elvá­laszthatatlan sziámi ikreket, Orbánt és Torgyánt” juttatják hatalomba, vagy az MSZP sze­rez abszolút többséget, vagy pedig folytatódik a jelenlegi koalíció munkája. * Giczy György szerint: „Bármi­lyen fájdalom is, de meg kell ál­lapítanunk, hogy a demokrácia nem hozta meg a rég várt fel- szabadulást, mert az oroszok ugyan elmentek, de a kommu­nisták itt maradtak.” A KDNP elnöke Jászberényben beszélt. * Csóti György a Közép-Euró- pában és Magyarországon ki­alakult súlyos erkölcsi válság­ról és a katolikus egyház szere­péről tájékoztatta a Szentszéki Államtitkárság második szek­ciójának helyettes vezetőjét a Vatikánban - közölte szomba­ton az MDF-es képviselő. * Szabó Iván, az MDNP elnöke szerint a választások után 20-25 képviselővel frakciót tud al­kotni pártja a parlamentben. * Torgyán József szerint Ma­gyarország számára az egyetlen lehetséges mód a kommuniz­mustól való megszabadulásra, ha a Független Kisgazdapártra voksolnak a polgárok. Ezt a pártelnök vasárnap jelentette ki Szegeden. * Horn Gyula pártelnök és mi­niszterelnök vasárnap Csong- rádon kampányolt a helyi kép­viselőjelölt, Nemcsók János mellett. Hóm hallgatósága előtt kijelentette: az elmúlt négy év­ben korszerű gazdaságszerke­zet alakult ki, exportképes ipar jött létre, a mezőgazdaság talpra állt, és mindezzel meg­alapozottá vált az ország to­vábbi fejlődése. * A Munkáspárt azt szeretné, ha a gazdaságpolitikában végre érvényesülnének a magyar kis- és középvállalkozók érdekei - jelentette ki Thürmer Gyula va­sárnap Mezőkövesden. * Csurka István Zalaegerszegen úgy nyilatkozott: „A közvéle­mény-kutatások ellenére nem biztos, hogy csak négy párt jut be a parlamentbe. A MIÉP a szavazatoknak legalább a 7-12 százalékát megszerzi.” * Orbán Viktor vasárnap Siófo­kon azt mondta: „Mi nem ígér­getünk, hanem világos, érthető ajánlatot teszünk a választók­nak.” A Fidesz-MPP elnöke a szavazatok harmadára számít. * Az EMU, az Együtt Magyaror­szágért Unió egyik legfonto­sabb célja az, hogy segítse ki­harcolni a kétkamarás parla­ment megalakítását. Mindezt Kopeczky Lajos, az unió főta­nácsának elnöke hangsúlyozta szombaton, Tatabányán. * A választásokhoz szükséges egyéni és pártlistás szavazóla­pok előállítását hétfőn kezdi meg az Állami Nyomda Rt., miután a területi választási bi­zottságok kisorsolták, hogy mi­lyen sorrendben szerepeljenek az indulók. Modern vasúti kocsik. A héten a budapesti Nyugati pályaudvaron mutatták be a nagyközönségnek azokat a modern személy- és teherkocsikat, amelyeket a hazai és nemzetközi vasúti forgalom számára építettek a MÁV Rt. járműjavító szakemberei. fotó: feb/diósi imre Kétszeres a túljelentkezés az egyetemekre és a főiskolákra Ismét vonzó az agrároktatás Több mint 129 ezer, a tavalyival lényegében azonos számú fiatal jelentkezett a felsőoktatási intézmények különböző ta­gozataira ebben az esztendőben. Átlagosan kétszer annyian szeretnének továbbtanulni az alapképzésben a diplomáért, mint ahány helyet kínálnak a leendő elsőéveseknek az egye­temek és főiskolák. A művelődési tárca most elké­szült összesítéséből kiderül, hogy a maturandusok körében változatlanul nagy az érdeklő­dés az értelmiségi pályák iránt. Jelzi ezt az is, hogy a nappali tagozatok 42 ezer he­lyére például mintegy 80 ez­ren pályáztak.-A nappali tagozatokon a helyek száma hosszú évek óta az idén először nem nőtt - mondta Bakos Károly, a mű­velődési minisztérium taná­csosa. - A tavalyinál azért sem kedvezőbb a helyzet, mert a jelentkezők száma 1997-hez képest két százalékkal mérsék­lődött - igaz, a 18 éves korosz­tály létszáma nem két, hanem hat százalékkal csökkent. A korábbinál mintegy négy százalékkal többen éltek a többszörös jelentkezés lehető­ségével, és egyidejűleg há­rom-négy helyre is beadták pályázatukat. Érdekes, hogy a legvon­zóbb, legnépszerűbb szakok sorrendje szinte teljesen meg­egyezik a tavalyival. Az élen - immár jó néhány éve - a jogi karok állnak, majd a közgaz­dasági és a művészképző egyetemek, főiskolák követ­keznek. Változatlanul többszörös a túljelentkezés az orvosi egye­temekre, a bölcsészkarok egyes népszerű szakjaira, pél­dául a régészetre és a pszicho­lógiára. A pedagógusképzés visszaszorult, a bölcsészkarok tanárszakjai, a tanár- és taní­tóképző főiskolák iránt egy­aránt csökkent az érdeklődés. A műszaki felsőoktatás tartja korábban kivívott pozí­cióit, viszont az előző évieknél többen jelentkeztek az agrár­egyetemekre, mezőgazdasági főiskolákra. (deregán) Rendőrnapi intelmek. A bűnözés nem leküzdhetetlen ellenfél - hangoztatta Kuncze Gábor belügyminiszter vasárnap, a rendőrség napja alkalmából rendezett ünnepségen. Szólt arról: a polgárok bizalmának megőrzése érdekében szükséges, hogy a rendőrség kivesse so­raiból azokat, akik korruptak, veszélyeztetik a testület jó hírét. fotó: feb/diósi Sok tízmillió forint a vásárlók és a kereskedők tájékoztatására Fogyasztóvédelem - átgondoltabban Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) fontosnak tartja, hogy a fogyasztóvédelmi felügyelőségek hatáskörét az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium készülő rendelete egyértelműen szabályozza, s erre az eddigi egyezte­tések alapján lát is reális lehetőséget. Vámos György, az OKSZ fő­titkára rendkívül pozitívan ér­tékeli, hogy az IKIM folyama­tosan egyezteti a kamarákkal a fogyasztóvédelmi törvény végrehajtásáról készülő kor­mányrendelet tartalmát. Az érdekeltek megállapod­tak abban, hogy a felügyelő­ségek a jövőben ellenőrizhetik a közterületeken árusítókat is. Ez azért fontos, mert a fo­gyasztókat itt érik a legsúlyo­sabb sérelmek. Úgyancsak megegyezés született arról, hogy a kisza­bott bírságokból befolyó ösz- szegeket a jövőben a fogyasz­tók tájékoztatására, jogaik is­mertetésére, népszerűsítő ki­adványokra és a kereskedelmi szakemberek továbbképzésére kell felhasználni. Döntés erről csak később születik majd, ám a tét nem csekély: a szabály­sértési bírságok összege évente 60 millió forint körül alakul, s ennek 60 százaléka felett a Fogyasztóvédelmi Fő­felügyelőség rendelkezik - hangoztatta Vámos György. A fogyasztóvédelmi bírság március elsejétől létezik. Az OKSZ vezetője szerint ennek egy részét is a lakosság és a kereskedők tájékoztatásra kel­lene felhasználni. Vámos György elmondta: megállapodás született az áruminta-vizsgálatok költsé­geinek megoszlásáról is. Ed­dig minden esetben a kereske­dőnek kellett fizetnie. Az új megállapodás szerint, ameny- nyiben a kereskedő hibátlan árut értékesít, az áruminta vizsgálatának költségét a ha­tóság állja. Hírcsatorna Munkaadók együtt. Palotás János, a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke szombaton bejelentette, hogy munkaadói szervezetük egyesül a Stratégiai Vállalatok Orszá­gos Szövetségével (Stratosz). A Stravosz jogutódja lesz mind­két szervezetnek, ugyanakkor nyitott aZ együttműködésre más munkaadói szervezetekkel. Egyesült erővel. Önállósága fenntartásával új szakszervezeti szövetséget hoz létre a Munkás- tanácsok Országos Szövetsége, valamint a Liga - jelentette be Palkovics Imre és Gaskó Ist­ván, a két érdek-képviseleti konföderáció vezetője. Nők a közéletben. Gál Zoltán a Parlamentben találkozott a Nemzetközi Nőtanács Buda­pesten megrendezett Európai Regionális Konferenciájának résztvevőit. A Ház elnöke meg­állapította: a rendszerváltozást követő esztendőkben a nők ne­hezen találták meg helyüket a politikai életben, de ma már van esély arra, hogy vonzóbbá váljék számukra is a közéleti pálya. Világnézeti vita. A felvételi vizsgáztatás és a káderezés ösz- szekeverése rossz emlékeket ébreszt - nyilatkozta Magyar Bálint művelődési és közokta­tási miniszter azzal a vitával kapcsolatban, amely a tárca és a Pázmány Péter Katolikus Egye­tem között robbant ki a hitokta­tásban résztvevők számára járó plusz pontok miatt. Folyamatos razzia. A buda­pesti Király utcában szombat óta folyamatos a rendőri ellen­őrzés: a nap 24 órájában három rendőrautó és 6-8 rendőr teljesít ott szolgálatot - közölte Berta Attila dandártábornok, Buda­pest főkapitánya. A tábornok szerint folyamatos lesz a rend­őri ellenőrzés az arab és török személyek által látogatott szó­rakozóhelyeken is. Egy utcával arrébb. Az új biztonsági rendszer hétfői indí­tását követően jelentősen meg­csappant az eladásra kínált lo­pott kocsik száma a Fővárosi Autópiacon - nyilatkozta Nagy Sándor, az üzemeltető cég ve­zetője. Az új rendszer miatt a kétes eredetű kocsikkal keres­kedők a környéken, a közeli ut­cákban kínálják portékájukat. Törölt járat. A dániai általá­nos sztrájk miatt törölte hétfői Budapest-Koppenhága-Buda- pest járatát a Malév - közölte Csüdös Sándor, a cég ügyeletes forgalmi igazgatója. A sztrájk miatt a SAS skandináv légitár­saság is szünetelteti Koppenhá­gából ihduló járatait. Beszélgetőpartnerünk: Kovács László külügyminiszter Határ(át)járás - kérdőjelekkel Hazánk csak akkortól köteles átvenni a schengeni megállapo­dáson alapuló közös vízumpolitikát, amikor csatlakozik az Európai Unióhoz. Körülbelül négy évünk van tehát az új hely­zetre való felkészülésig. Szlovákia, Szlovénia és Horvátország polgárai már vízum nélkül utazhatnak az EU-országokba. Mi a helyzet többi szomszédunkkal? - kérdeztük Kovács László külügyminisztert.-Románia, Ukrajna és Jugo­szlávia állampolgárai csak ví­zummal léphetnek be az EU te­rületére, így hazánk uniós csat­lakozása új helyzetet teremt: Magyarországnak vízumkény­szert kell bevezetnie. Arra azonban reális lehető­séget látok, hogy Románia el- éije az Európai Unióval a ví­zummentességet. A magyar diplomácia ebben igyekszik Romániát támogatni. Én ma­gam is nagyon sok nemzetközi fórumon felvetettem a kérdést, mert véleményem szerint való­jában nincs igazi ok arra, hogy az EU Romániát Horvátország­hoz vagy akár Szlovákiához képest hátrányosan megkülön­böztesse.- Ha ezek az országok 2002- ig nem érik el a vízummentes­séget, hogyan oldható meg a kapcsolattartás a határainkon túl élő magyarokkal?- Nem tartom kizártnak, hogy olyan gyakorlatot vezes­sünk be, amely lehetővé teszi a több évre érvényes, többszöri belépésre jogosító vízum ki­adását. Az egyik talán legszigo­rúbb vízum- és bevándorlási politikát folytató Egyesült Ál­lamok tíz évre érvényes, korlát­lan számú belépésre jogosító vízumot ad ki a kérelmezőknek - természetesen szigorú ellen­őrzés után. Úgy gondolom, Magyarország meg tud álla­podni az EU-val ilyesfajta gya­korlat bevezetésében, és akkor csatlakozásunk nem hoz lénye­ges változást a magyar-ro- mán-ukrán-szerb határátlépés tekintetében. Vitathatatlan ugyanakkor, hogy hazánknak ­a schengeni megállapodáshoz csatlakozva - a közbiztonság javítása érdekében is tovább kell szigorítania a zöld határ el­lenőrzését, s a határátlépés kontrollját a jelenleginél sokkal hatékonyabbá kell tennie.- Nagy vitákat kavart a ket­tős állampolgárság kérdése, aminek gondolatát a Magyarok Világszövetsége elnöke vetette fel- Jómagam az elképzelést kivitelezhetetlennek, kockáza­tosnak és veszélyesnek tartom. Fölmerülnének olyan gyakor­lati problémák, hogy például az ily módon magyar állampol­gárrá vált három és fél millió személy hol tesz eleget állam- polgári kötelezettségeinek, hol A vízum több évre szólhat fizet adót, hol teljesít katonai szolgálatot, hol gyakorolja az állampolgársággal járó jogokat, hol kap nyugdíjat, szociális el­látást és egyéb juttatásokat. Hozzáteszem: Magyarország és szomszédai között már jó néhány éve megszűnt a kettős állampolgárság intézményét le­hetővé tévő szerződések hatá­lya. Az Európa Tanács állam- polgárságról szóló egyezménye pedig abból indul ki, hogy ál­lampolgárság csak annak ad­ható, aki az adott ország terüle­tén született vagy ott tartósan letelepedett. Gondoljuk meg, mit jelen­tene hazánknak három és fél millió magyar állampolgárrá vált személy letelepedése és le­telepítése, vagy mindennek a politikai kockázata. Aligha kétséges, egy ilyen egyoldalú magyar lépést köny- nyen magyarázhatnának úgy a szomszéd országokban, hogy Magyarország ily módon önké­nyesen kiterjeszti joghatóságát három és fél millió szlovák, uk­rán, román, szerb, horvát és szlovén állampolgárra. Ez a fel- tételezés pedig katasztrofálisan rontaná hazán nemzetközi meg­ítélését. Csernyánszki Judit 1 i 4 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom