Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)
1998-04-25 / 113. szám
14 Dunántúli Napló Kultúra - Művelődés 1998. április 25., szombat Hírcsatorna Fain a völgyben. Ezzel a címmel nyílik meg ma délután 5 órakor az óbányai Fazekaskiállítás épületében az a helytörténeti tárlat, melyen a lakosság tulajdonából való fotók és iratok mellett a Baranya Megyei Levéltár dokumentummásolatai is láthatók. Az anyagot dr. Ódor Imre levéltárigazgató mutatja be. Az összeállítás június 15-éig tekinthető meg, az ez idő alatt befolyt összeget a rendező, az Óbányai Német Olvasókör Egyesület a helyi fiatalok klubjának felszerelésére szánják. (ly) A Tánc világnapja. Április 28-án 19 órakor a pécsi Ifjúsági Házban a Dunaújvárosi Táncszínház és a Ta- nac Néptáncegyüttes ad műsort, és tart táncházat is. Másnap 19 órakor ugyanitt a Baranya, a Leőwey és a Mecsek Táncegyüttes lép fel. Az esten a Gemer-ala- pítvány ösztöndíjait is átadják. (ly) A Művészetek Háza ajánlatából. Április 27-én 17 órakor a Sipos Színpad a Holdbéli csónakos című darabot mutatja be, Szabó Zsuzsa, Rozs Tamás és Bar- tai Kis Rita szereplésével. 19 órakor ezen a napon az Arco Trió etno-jazz koncertje kezdődik. 30-án 19 órakor a Hassadna kamara- együttes lép fel. (ly) Vad ütem. „Egy sose-volt vad ütem” címmel Lorca- szövegekre, flamenco zenére és táncra készített előadást Somorjai Eszter. Az előadást április 27-én este fél 8-kor nyilvános főpróba keretében láthatja a közönség. A bemutató 28-án 19.30-kor lesz. (ly) Koncertek. A pécsi Bazilikában április 27-én 19.30- kor a németországi Szent Gregorius Kórus és a Bazilika Bárdos Kórusa ad hangversenyt. E napon 19 órakor a Liszt Ferenc Hang- versenyteremben a Művészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tanárképző Intézete tart közös koncertet. (ly) A kórusének Komlón mindenkié Négy termékeny évtized summája „A zene legyen mindenkié!” - mondja Kodály. Az ösztökélő intelem Komlón a nemzetközi gyermekkórus-fesztiválok visszatérő szlogenje. A Színház- és Hangversenyterem szinte minden ünnep alkalmával a diákok énekével telik meg. Erről a hagyományról legtöbbet Tóth Ferenc Liszt-díjas karnagy mondhat.- Újtelepen, ahol születtem, és ahol csupa bányászcsalád élt, nagyapáméknál volt először rádió - emlékezik Tóth Ferenc. - Gyakran hallgattunk cigányzenét - de Beethovent, Lisztet is. Édesanyámtól énekelni, édesapámtól hegedülni tanultam. Szederkényi Ádámnál, a bányász fúvószenekar alapítójánál a harsonával, tubával ismerkedtem. Fekete Pál, a szigorú kántortanító már Kodály művekre tanította a gyerekkórust. A másik eszményképem Kamarás Gábor a dombóvári polgári iskolából. Kórusában előénekes és szólista voltam - azt mondták, szép fényes fiú hangom van. Éveken át hajnali háromkor keltem Komlón, és ültem vonatra. Édesanyám zsíroskenyeret pakolt, s mivel hazafelé nem indult vonat, német teherszállító vagonokra kapaszkodtunk föl, megdézsmáltuk a Németországba tartó szőlőrakományt. . . Szegények voltunk, a háború után mehettem volna lakatosinasnak a fémipariba unokabátyám után. Kántor Szilveszter barátommal indultunk útnak, de útközben eszembe jutottak a hegedűórák, a IX. Szimfónia harmadik tétele, ami gyerekkoromban ütött szíven. A pécsi püspöki tanítóképzőbe iratkoztam be. Gréf Tildi nénihez jártam éneket és hegedűt tanulni, rábeszélésére lettem a Pécsi Pedagógiai Főiskolán magyarének szakos tanárjelölt.- A főiskola után, mivel édesapám asztalos, nagyapám fuvaros volt, jó káder lettem. Noha nem voltam soha párttag, 1952-ben a Népművelési Minisztériumban a zeneiskolák szervezését bízták rám, amelyből 18 volt az országban. Számuk 1957-ig 37-re emelkedett. Egy hatalmas, lapáttenyerű bányászembert, Kúsz János bácsit kértem arra, hogy a küldöttség tagjaként menjen föl Darvas József miniszterhez a komlói zeneiskola ügyében. Tegye ki az összes kitüntetését! Az iskola 1954-ben létre is jött. 1956-ban mint a forradalmi bizottság tagját elbocsátottak. 1957-ben kerültem haza és kezdtem tanítani a Belvárosi Általános Iskolában. Kórusainkat Kodály Zoltán 1957 év májusában hallotta először egy hangversenyen. Az magától értetődő gesztus, hogy Kodály műveit éneklik, de az már több a gesztusnál, hogy Kodály a diákjai körében szerényen meghúzódó karnagyhoz lépve szakmai elismerését is kifejezi. Támogatását ígéri a zenetagozat bevezetésére, sőt a feledékeny, de jó szándékú városvezetést maga emlékezteti ígéretére. Úgyhogy 1958 őszétől Komlónak már zenetagozatos általános iskolája is van. Tóth hasonló lendülettel fog a munkáskórus szervezéséhez, amelyhez már tanítványai adnak utánpótlást. Az 1961-es nemzetközi kórusversenyen, Debrecenben a sikerrel szereplő komlói gyerekeknek Kodály kórusművet ír „Harasztosi legények” címmel. Az intézmény 1970-ben veszi fel a zeneszerző nevét, de módszerének tanításában már komoly tradíciójuk van. Mára karvezető-jelöltek rendszeres látogatásain túl Kínából, Japánból és a tengerentúlról is érkeznek ide vendégek.- A harmincas években volt ejgy nagyszerű igazgató, Hal Árpád, akinek nagyon jó gyerekkórusa volt! Őt követte Fekete Pál, majd Pécsi Géza, amikor a megye legjobbjai lettek. Majd én vezettem negyven évig. Ma már tanítványom, dr. Makráné Kónya Melinda irányítja a gyerekeket, a munkáskórusét Kópicz József, a Kenderföldi Általános Iskola tanára. De hálás lehetek olyan kollégáknak is, mint Galyasi Géza, Kunos István, Szabó Szabolcs és Nagy Ernő - a neves komlói spirituálé tagjai. Szükség volt Schmidt Edéné, Bocz György, Klesh Jánosné igazgatók, ma pedig Hoffmann Mátyásné segítségére, aki biztonsággal tartja kezében a fesztiválok szervezését. Jövőre már a tizennegyedik következik. Külön fejezet illetné az Erkel Ferenc Zeneiskolával való együttműködésünket. Tóth Ferenc 1982-ben részesül Liszt-díjban - ma is tanít. Csak addig szeretne a katedra előtt állni, amíg a kollégái is úgy érzik, szükség van a munkájára. Élete egyik legnagyszerűbb summájának tartja, hogy az a vájár, aki naponta leszáll a gyakran 50 fokos hőségbe dolgozni, más szemmel néz azok után a zenére, hogy gyerekei énekét hallotta a Magyar Rádióból, Európa pódiumairól. A Kodály Zoltán Általános Iskola június 5-én lesz 60 éves. Innen indult Gyöngyössy Zoltán fuvolaművész, Sárkány Kázmér, az Operaház énekese, a Háry János címszereplője, Király Csaba orgona- és zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, Ribli Ilona csellóművész, a Danubius Női Vonósnégyes alapító tagja, Buvári Lívia operaénekes, az Izlandon élő Szabó Antónia és az Egyesült Államokban tanító Bétái Éva orgona- és zongoraművészek, Kopjás Éva, a rádió kórusának tagja, Gróh Ilona, aki a Szekszárdi Illyés Gyula Tanárképző Főiskolán tanít. Bóka Róbert Tóth Ferenc Liszt-díjas karnagy fotó: Müller andrea , Apró” műhelye az olvasásnak Öhlmüller Eszter és Öhlmül- ler Gabriella neve egyre közismertebb a könyvtáros szakmában. Mindketten a Pécsi Városi Könyvtár gyermekkönyvtárosai. A Bánki Donát utcai Nyitnikék Gyerekkönyvtár, noha 10 ezer kötetes, egy 56 négyzetméteres helyiségben köszönthette csütörtökön a Könyv napját. Vezetője, Öhlmüller Gabriella tartott foglalkozást a zömmel alsótagozatos gyerekek számára. Őt kérdeztük az „aprók” olvasási szokásairól. Hisz az, hogy olvasóvá válunk-e vagy sem, ebben az életkorban dől el.-Az olvasók az 1995-ös költözésünk után megfogyatkoztak - mondja Gabriella -, de azóta ismét örvendetesen nő a számuk. Januárban 430 beiratkozóval kezdtük az évet, zömük alsótagozatos.-Mumus-e a kötelező' irodalom, és milyen könyveket kedvelnek a legkisebbek?- Szerencsére van kínálatunk kötelező olvasmányból, egy-egy műből több példányunk is van. Móra Kincskereső Kisködmöne az, amit egymás kezéből vesznek ki néha. Az iskolák ma már több kötelező olvasmányt is megjelölnek, és ez nagyon jó. így sokkal szívesebben választanak és olvasnak a gyerekek. Egyébként már a kisdiákok körében is a szak- és ismeret- terjesztő irodalom a legnépszerűbb - elsők közt a „Mi micsoda?”, azért még sorba is kénytelenek állni, s még a kamaszok is viszik. A gimnazisták a Matúra-sorozat klasz- szikusait szeretik, ahol a Bánk bánt, az Ember tragédiáját az elemzésével együtt olvashatják. Megfigyelhető, hogy hatodik osztályosokból mindig kevesebb az olvasónk. Ebben az életkorban valami törés következhet be, aminek az egyik oka az, hogy negyedik osztályig a tanár néni még kézen fogva hozza és szoktatja ide a gyerekcsoportokat.-Mekkora a keletje Jókai vaskos, nyelvében gazdag köteteinek, Vernének, és mekkora a silány irodalomnak?- Szívesen olvassák May Károlyt, Coopert, Vemét - Jókait talán kevésbé. Változatlanul népszerű Thomas Mann Két Lotti-ja! És a régi „pöttyös” szerzőket, Fehér Klárát, Bálint Ágnest is szeretik. Kányádi Sándort, Gazdag Erzsébet Meseboltját. De a legkisebbek mindig a díszes, Walt Disney-s kiállítású, szövegében egyszerűbb mesekönyveket viszik. A külsőre szebbet. Ahhoz is hozzászoktak, hogy itt - ahova 250-300 kisdiák a foglalkozásokra is eljár - zenét hallgatunk, ori- gamit készítünk, játszunk. Olcsó irodalom remélem, nincs nálunk, ezért azt nem is választhatják.- Milyennek látja a mai gyerekeket?- Fáradtaknak. Egy kicsit sajnálom őket. Sokan edzésre, szakkörökbe járnak, ami hasznos, jó dolog lehet, de mindig rohannak. Van, aki idejön, a leckéjét is itt csinálja, és szalad a néptáncra. B. R. M A Zene Ünnepe Európában 1982 óta kerül megrendezésre az Európában nagy múltra visszatekintő és Magyarországon is nagyszabású ingyenes zenei fesztivál, mely a hagyományok szerint a Zene Ünnepén, június 21-én zajlik világszerte. Mára a világ több mint 80 országában, mintegy 15 000 színpadon zajlanak a rendezvények az év legho- szabb napján. Ez az időszak a Szent- ivánéji napforduló, európai hagyományokban gyökerező ünnep, melyhez zenés mulatság, vigalom kötődik. Úgy gondolják a rendezők, hogy Magyarország kapcsolódása a fenti két jelentős kulturális eseményhez olyan követendő és kívánatos jelenség, ami jelentősen növeli Magyarország kulturális hírnevét Európában és a világban. Alapvető cél a már hagyományokkal rendelkező rendezvény magyarországi kiterjesztése. Ennek érdekében legfontosabb feladat, hogy a zene ünneplésébe bevonják a magyarországi városok és kistelepülések önkormányzatait, kulturális szervezőit, a vidéken élő muzsikusokat. A jelentkezőktől bármilyen műfajú zenei programot szívesen fogadnak a rendezők, azonban csak akkor tudják felvenni az országos műsorba, ha az valóban ingyenes a közönség számára. Az eseményhez csatlakozó önkormányzatok, kulturális intézmények programját megjelentetik. Futnak a képek FILMJEGYZET Egy fiatal nő feljegyzései Dosztojevszkij és Anna (Michael Gambon és Jodhi May) Makk Károly magyar-angol- holland koprodukcióban forgatott új filmje, A játékos (hazai premierje az idei filmszemle nyitó előadása volt, Pécsett a jövő héten fogják játszani, végre!), szépen kidolgozott, tradicionálisan megrendezett irodalmi adaptáció, amely Dosztojevszkij azonos című regényéből készült. Egy jelentős eredményeket produkáló, klasszikus filmiskola látásmódja és módszertana jut érvényre benne. Emiatt sokan régimódinak, elavultnak gondolják, de szerintem nincs igazuk. Elismerem, hogy nem tartalmaz meglepetéseket, hiányzik belőle a dosztojevszkiji szenvedély, megszállottság, azt is elfogadom a lehetséges bírálatok közül, hogy a jellemrajz a regényhez viszonyítva kissé szegényes, ellenben a hasonló jellegű filmek között mégiscsak a jobbak közé számít. Dosztojevszkij váltókat írt alá, hogy gondoskodni tudjon családjáról, s ezért rendkívül hátrányos szerződést kötött kiadójával: 1866. november 1-re elkészíti A játékos című, legalább 160 lap terjedelmű regényét, ellenkező esetben elveszti addigi műveinek szerzői jogait. Tehát nem egészen egy hónap áll a negyvenötéves, megtört író rendelkezésére. Iszonyú hajsza kezdődik. Felfogad egy gyorsírót, egy fiatal lányt, Anna Grigoijevna Sznyitkinát, hogy diktálhassa a szöveget, s így gyorsabban tudjon dolgozni. Ez a film keretjátéka, ebbe a képsorba illeszkednek bele a készülő regény jelenetei. A látvány párhuzamos montázsra épül, hol Roulettenbourgban (vagyis Baden-Badenben), hol Szentpétervárott vagyunk. Aprólékosan kidolgozott, mívesen gondos képeket látunk. De Makk Károly a színészvezetésnek is mestere: Alekszejt (azaz a fiatal írót) Dominic West, Po- linát Polly Walker játssza, a nagymamát pedig egy élő legenda alakítja, a kétszeres Os- car-díjas Luise Rainer, aki ötven éve nem állt már, kamera elé (!), s most Makk Károlynak megtette. Anna (Jodhi May) először megrémül, taszítja a rapszodi- kus természetű, epilepsziás író (őt Michael Gambon, a legjelesebb angol színpadi színészek egyike formálja meg), kimenti az éjjel-nappal folyó közös munka. De aztán fokozatosan a nagy író hatása alá kerül, s megragadja a szenvedély csapdájában vergődő hősök története. A készülő regény úgy is felfogható, hogy Anna (a későbbi Dosztojevszkaja) és az író dialógusából születik, tehát a nézőpont valójában az asszonyé. Míg az eredeti mű alcíme: Egy fiatalember feljegyzései. Ez a legizgalmasabb Makk Károly művében: egy különleges lélektani és irodalmi szituáció bemutatása: egyidejűleg folyik a regény megalkotása és befogadása, s az első olvasó, vagyis Anna interpretációjával beleszól a regény születésének, létezésének alakulásába. A film e megoldással a klasszikus stílusú adaptáción belül fontos modem szempontot érvényesít, s hozzánk, mai nézőkhöz hozza közel a történetet, amelyet immár hármas fénytörésben szemlélhetünk, az író, Anna és a rendező értelmezésének tükrében. És ezek függvényében alakíthatjuk ki a magunk elgondolását. így hát valamennyien játékosok vagyunk! Nagy Imre á 4 f
