Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)

1998-04-24 / 112. szám

4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1998. április 24., péntek Hírek Röviden Bemutatják a pécsi UNESCO békedijat. A ma este hat óra­kor a Széchenyi téren kezdődő ünnepi műsor keretében mutatja be a város közönsége előtt dr. Páva Zsolt polgármester Pécs UNESCO békediját. A programot a Zengő együttes koncertje nyitja és utcabál zárja. A rendezvény miatt 17 órától éjfélig le­zárják a teret, a 30-as, a 32-es és a 33-as buszjárat kerülő úton közlekedik. (sn) Finn barátokat láttak vendégül tegnap a Civil Közösségek Házában. A csaknem húsz nyugdíjas Lahtiból érkezett Pécsre. Köztük volt Helena Arola tanárnő, aki eddig csaknem húsz ma­gyar érdeklődőt tanított meg finnül megyénkből. A most 70 esz­tendős Mauri Malkavaara lelkész három évtizede szervezi fá­radhatatlanul a baranyai látogatók finnországi útjait. . (cs) Éneklő ifjúság. Tegnap kezdődött és ma is tart Pécsett az „Éneklő ifjúság” című eseménysorozat. Ma fél 4-től a Kodály Zoltán Gimnáziumban hét együttes lép fel. A pécsiek mellett mohácsi, sásdi és budapesti karok is érkeztek. (ly) Már tervezhető az M56-os BÓLY (Folytatás az 1. oldalról) Egy tegnap kelt levélben a környezetvédelmi tárca ille­tékesei arra tettek javaslatot, hogy a készülő részletes ta­nulmányterv ne csupán a ter­vezett út műszaki paraméte­reinek megfogalmazására ter­jedjen ki, hanem a teljes út­szakasz gazdasági, térszerke­zeti, településrendezési és te­rületfejlesztési hatásait is elemezze. Hars József, Boly polgár- mestere elmondta, hogy az Mó-os és M56-OS Út és Kör­nyezete Regionális Területfej­lesztési Tanács működési költségei tartalmaznak elkü­lönített összeget egy olyan kis létszámú szakértői csoport ki­alakítására, amely folyamato­san követné és koordinálná a munkafolyamatokat. Az érin­tett önkormányzatok már szándéknyilatkozatot tettek arról, hogy minden lehetséges eszközzel támogatják a fej­lesztés megvalósítását. Ez az elvi egyetértés mellett adott esetben anyagi hozzájárulást, esetleges telekcseréket, il­letve vállalkozók bevonását jelenheti. A tanács a közeljö­vőben tárgyal az érintett ön- kormányzatokkal, vállalko­zókkal, mert a későbbiekben a helyi források bevonására is számít. S. G. Globálisan átlátni a világunkat, s lokálisan cse­lekedni - hangzott el az I. környezetvédelmi szakmai ta­nulmányi verseny országos döntőjének tegnapi ünnepélyes megnyitóján Pécsett. A ma kezdődő megmérettetésen harminchét diák vesz részt, nem titkoltan azzal a remény­nyel, hogy sikeres szereplésük esetén a felsőoktatási in­tézményekbe való felvételük is könnyebbé válik, fotö: t. l. A falvak lakói többet várnak a mentőre, és rövidebb ideig élnek Évente több olyan eset is előfordul megyénkben, hogy a kistele­pülésen élő betegnek sokat kell várnia orvosra, mentőre. A sta­tisztikák azt bizonyítják, hogy minél kisebb és minél messzebb van a várostól egy település, annál rosszabb az egészségügyi ellá­tás, annál nagyobb a halálozási arány. Az aprófalvas megyék­ben, így Baranyában is, e probléma egyre égetőbbé válik. BARANYAI KÖRKÉP A POTE-n tegnap kezdődött és több napig tart a Népegészség­ügyi Társaság hetedik nagygyű­lése, melynek a faluegészség­ügy az egyik fő témája. Me­gyénkben különösen fontos be­szélni a falvak egészségügyi el­látásának hiányosságairól, és a falvakban lakók egészségi álla­potáról. Elgondolkodtató, hogy míg a baranyai városokban egy házi­orvosra 1287 lakos jut, addig a községekben 1599, de az 500- nál kevesebb lakossal rendel­kező településeken ennél sok­kal rosszabb a helyzet - fejte­gette lapunknak dr. Tényi Jenó' (képünkön), a POTE Humán Közegészségtani Intézetének professzora, aki a nagygyűlésen holnap e té­mában tart előadást. Az összes bara­nyai település kétharmada 500 lakos alatti, ezek­ben a kis fal­vakban a há­ziorvosoknak összehasonlítha­tatlanul kevesebb idejük jut egy-egy páciensre, mint városi kollégáiknak. Bizonyos, hogy a falusi lako­sok döntő része a városiakhoz képest egészségügyi szempont­ból hátrányos helyzetben van, ritkábban látja orvos, többet vár a mentőre, s a községekben élők egy részének hiányoznak az alapvető egészségügyi isme­retei. Rengeteg oka van annak, hogy 1996-ban a városban és községben élő férfiak várható élettartama között több mint kettő, a nőké között egy év kü­lönbség volt. Dr. Tényi Jenő úgy véli, óriási hiba lenne fél­vállról venni azt a statisztikák által is egyértelművé vált tényt, hogy a falusiak egészségügyi szempontból hátrányban van­nak. A vidék ugyanis központi szerepet játszik a környezet vé­delmében, elsősorban az egyre fontosabbá váló vízforrások biztosításában, vagy mondjuk az élelmiszerellátásban. Nagy gond, hogy a mező- gazdasági munkavédelmi elő­írásokat nagyüzemre találták ki, a rendszerváltás óta azonban tömegével jelentek meg a ki­sebb magángazdaságok, me­lyeknek a munkavédelme nem megfelelő. A magángazdálko­dók nagy része ugyanis első­sorban a túléléssel van elfog­lalva, és nem azzal, hogy mi­lyen veszélyeket hordoz a vegyszerek használata, a lakó­helyhez közeli állattartás, vagy éppen a gépesítés. Dr. Tényi Jenő szerint a komplex vidékfejlesztésen be­lül a mennyiség helyett a minő­ségen alapuló termelés, és a biogazdálkodás lehet a megol­dás, ám e változást nem a kö­zeljövő hozza majd el. N. F. Veszélyben a belváros kincse Nedvesség támadta meg a Péter-Pál ókeresztény sírkamra freskóit Az egyedülálló pécsi ókeresztény sírkamrák közül most ko­moly veszélybe került a IV. században készült Péter-Pál sír­kamra. Megmentéséhez azonnali segítség szükséges. PÉCS Miközben a megyeszékhely középkori belvárosa a világ- örökség részévé szeretne válni, s a terület a millenniumi prog­ramsorozat keretében folyó, az épített örökség megújítását célzó támogatásokban is része­sül, a Péter-Pál sírkamrára ke­vesebb figyelem fordult. Tegnap az Ókeresztény Sír­kamra alapítvány kuratóriumi ülésén a sírkamra állapotáról a püspökség és a városi önkor­mányzat vezetői mellett építé­szek, műemlékvédelmi szak­emberek beszéltek. Az ezt megelőző bejáráson kiderült: a kamra állapota az utóbbi idő­szakban hirtelen megromlott. Mint Pintér Attila restaurátor elmondta, a sírkamra köré 1913-ban felállított védőépület beázik, a freskókat nedvesség támadta meg, s a felületeken olyan sók váltak ki, melyek ká­rosítják a falakat. A visszateme- tés nem segít, az egyetlen lehe­tőség, ha új védőépületet emel­nek, szigeteléssel, légkondicio­nálással. Somogyvári Imre kuratóri­umi titkár eddig már maga is több millió forintot gyűjtött össze erre a célra. Az alapozási, szigetelési munkálatok már folynak, de még legalább 50 millió forintra lenne szükség. A tegnapi ülés résztvevői 23 mil­lió előteremtésére tettek ígére­tet. A sírkamra ügyében a köz- társasági és a miniszterelnök, a kultuszminiszter és a környe­zetvédelmi miniszter is segít­ségkérő levelet kapott. Az idő azonban kevés, félő, hogy a késlekedés gyors pusztulásához vezet. Állami támogatás nélkül tönkremehet ez az Itálián kívüli legfontosabb európai keresz­tény emlékegyüttes. H. I. Gy. (ä) Kommentár az L oldalon) A páratlan emlék megmentése és bemutatása a cél fotó: t. l. Nincs jelentkező a lakrészekre SELLYE Nincs elég jelentkező a vá­rosi Gondozási Központ ál­tal kialakított lakrészekre, úgyhogy a képviselő-testü­let kénytelen a lakásokra vonatkozó helyi rendeletet módosítani. Eleinte mindenki bízott benne, hogy lesz elég érdek­lődő. Olyan, elsősorban sellyei, vagy onnan elszár­mazott idős emberek jelent­kezésére vártak, akik meg­vették volna a főleg pályá­zati pénzből és támogatá­sokból megépített lakrésze­ket. A Központ aztán gon­doskodott volna ellátásuk­ról, gondozásukról. A lakások azonban nem keltek el az átadás óta eltelt néhány hónap alatt: még kö­rülbelül öt hely kiadó. Jövő csütörtöki ülésén az önkor­mányzat képviselő-testülete feloldja majd azt a korláto­zást, mely szerint kizárólag sellyeiek, vagy onnan el­származottak jelentkezhet­nek. N. F. Országgyűlési választások '98 A KDNP nem minősül esélytelennek A Katolikus Püspöki Konferencia körlevele egyik tanácsának - „ne vesztegessük el szavazatunkat esélytelen jelöltekre” - mel­lékhatásáról, illetve a közvélemény-kutatói mérések különbö­zéséről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Czukor Antal, a KDNP Baranya megyei elnöke. Arra is kitért, hogy milyen okokból lépett vissza a KDNP egyik egyéni képviselőjelöltje. PÉCS A katolikus egyháznak a kor kihívásaira adott válaszaira mindig a hosszú távú gondol­kodásmód volt a jellemző. A magyar katolikus egyház törté­nete elválaszthatatlan a ma­gyarság megpróbáltatásoktól terhes utóbbi ezer évétől. A magyar főpapok közt voltak a hazáért életüket áldozó hősök, vértanúságot vállalók, a hitüket és a magyarságukat rendíthetet­lenül megvallók. Igaz, voltak és még lehetnek Kollonits Lipótok is - fejtegette bevezetőként a KDNP megyei elnöke. A továbbiakban arról szólt, hogy egyes közvélemény-ku­tató cégek nemcsak tájékoztat­ják, hanem manipulálják is a polgárokat. „Az 1994-es vá­lasztásokra a Sonda Ipsos 17-18%-ra prognosztizálta a Fidesz-t, és harmada lett belőle. A KDNP-t 2-3%-ra adta, és 7%-ot értünk el. A püspökkari levél azért zavarta meg a ke­reszténydemokrata érzelmű vá­lasztókat, mert a Sonda Ipsos ismét alulértékeli a KDNP-t, a körlevél pedig arra hívja fel a választókat, hogy ne szavazza­nak esélytelenekre. A szélesebb néprétegeket vizsgáló közvé­lemény-kutató cégek azonban márciusban 6-8% esélyt adtak a KDNP-nek. Ezért szeretnénk megnyugtatni a választópolgá­rokat, hogy nyugodt lelkiisme­rettel szavazzanak a KDNP-re, mert nem vagyunk esélytele­nek, és tájékozódásunk szerint a püspöki kar sem sorolja a KDNP-t az esélytelenek közé” - hangsúlyozta. A megyei elnök közölte: Kiss Dénes egyetemi oktatói és előre nem látott külföldi elfog­laltsága miatt visszalépett a je­löltségtől a 2. választókerület­ben; egyben az őt ajánló polgá­rokat arra hívta fel, hogy a KDNP-re, és keresztény nem­zeti elkötelezettségű egyéni je­löltre szavazzanak. D. I. Gondoskodás az emberről A Magyarországi Szociáldemokrata Párt legfőképpen azt reméli, hogy a választópolgárok egyre inkább megismerik a valós szociáldemokrácia értékeit - hangoztatták Pécsett a párt képviselőjelöltjei. Ki ne emlékezne még az „át- kos” szociális juttatásaira, ami abban az időszakban termé­szetes kötelezettség volt, de a rendszerváltás után terhessé vált az emberről való állami gondoskodás, mert ez egy kissé költséges dolog, ami mi­att kevesen vállalják ma a tár­sadalom kizsákmányoltjainak képviseletét. Mert nem elég a szociáldemokráciát hirdetni, azt meg is kell valósítani. Vagyis a társadalmi fejlődés­nek van szociáldemokrata útja is, a párt azt szeretné elérni, ha Magyarország ezen haladna a jövőben tovább. A társadalmi átalakulás ál­dozatokkal jár, az igazság vi­szont az, hogy nem valósult meg a közterhek azonos ará­nyú viselése, a törvényalkotók mindig találtak kibúvót fele­lősségük alól - vallják a szo­ciáldemokraták. Minden tár­sadalom alapvető követelmé­nye a munka, éppen ezért tör­vénybe kell iktatni az első munkahelyhez jutás, ezzel együtt az első lakáshoz jutás jogát is. Ha az oktatásért fi­zetni kell, azt szociális ala­pokra kell helyezni az első diploma megszerzéséig. A nyugati társadalmak az évszázados gyökereken ala­puló szociáldemokrácia sze­rint működnek, van tehát kita­posott út. Az MSZDP-nek is megvan a gazdasági, társada­lompolitikai programja, amely az emberre épül, hiszen a szo­ciáldemokrácia lényege: gon­doskodás az emberről, szüle­tésétől haláláig. A párt Baranya megyében négy képviselőjelöltet indít: Gyarmati Lászlónét a 2., Hor­váth Lászlót a 4„ Gyarmati Melindát a 6. és Gáspár Ist­vánt a 7. választókörzetben. Köszönetét mondanak mind­azoknak, akik az eredménye­ikhez hozzásegítették őket, s abban reménykednek, hogy a folytatásban, a választásokon még több támogatót tudhatnak majd maguk mögött. B. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom