Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)
1998-04-21 / 109. szám
1998. április 21., kedd Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Ha esélyt kapnak a cigányok, készek felzárkózni Közmunka és oktatás A cigány származásúak munkavállalási hajlandósága nem rosszabb a társadalmi átlagnál - hangsúlyozta Kiss Péter munkaügyi miniszter a tárcánál tartott hétfői sajtótájékoztatón. Ezt bizonyítja, hogy tavaly a közmunkaprogramok résztvevői között a cigányok aránya elérte a 40 százalékot, véli a munkaügyi tárca vezetője. Farkas Flórián (képünkön), az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke azt emelte ki, hogy az idézett adatok is ellentmondanak a cigányság munkavállalási hajlandóságáról alkotott közvélekedésnek. Ha a cigány származásúak esélyt kapnak, ők is készek a felzárkózásra. Kiss Péter szólt arról, hogy a szakmai képzettséghez, a munkakultúra javításához elsősorban a közmunkaprogramokkal összekapcsolt oktatás ad lehetőséget. Ez a gyakorlat már idén elkezdődött. A cél az, hogy ne csak átmeneti jelleggel, a közmunkák révén jussanak álláshoz a cigány származásúak, hanem új munkahelyek létesítésével tartós foglalkoztatásuk is megoldódjék. A tárca módszertani tájékoztató füzetet állított össze annak érdekében, hogy a kisebbségi önkormányzatok, érdekvédelmi és civil szervezetek, a települési önkormányzatok, a helyi munkaügyi központok segíthessék a cigányság felzárkózását. A füzet bemutatja a képzési, foglalkoztatási lehetőségeket, az elnyerhető támogatások formáit, a gyakorlatban bevált programokat. Közli a cigánysággal foglalkozó alapítványok, szervezetek címlistáját. Az idén megyénként 16 úgynevezett közösségfejlesztő asz- szisztens képzéséhez járul hozzá a Munkaerő-piaci Alap 45 millió forinttal. Olyan cigány származású személyeket választanak ki erre a munkára, akik élvezik társaik bizalmát és készek a szervező tevékenységre, jelentette a miniszteri képünkön). E képzett szakemberek tájékoztatják majd a helyi cigányság problémáiról a települési önkormányzatokat, a munkaügyi központokat, közreműködnek a helyi körülményekhez igazodó programok kimunkálásában. Idén a helyi civil szervezetek is segítséget kaphatnak munkájukhoz, sőt arra is lehetőség van, hogy két támogatott foglalkoztatási program közötti tevékenységüket is finanszírozzák. Farkas Flórián elmondta, kezdetként 1500 településen szervezik meg a módszertani kiadvány ismertetését. t Amit a szociális juttatásokról tudni kell Támogatás az anyáknak Két olyan támogatási forma is található a jelenlegi szociálpolitikai rendszerben, amelyet meghatározott feltételekkel a szülést megelőző, illetve követő időben vehetnek igénybe a kismamák. E támogatások összege szintén emelkedett az idén, ha nem is a várakozásoknak megfelelően. A terhességi-gyermekágyi segély azokat illeti meg, akik a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosítottak voltak, azaz fizettek egészségbiztosítási járulékot. Az ellátás 168 napon keresztül jár, nemcsak az „igazi” anyáknak, hanem azoknak is, akik örökbefogadás révén válnak „kismamává”. Összege az érintett napi átlagkeresetének 70 százaléka. Érdemes megjegyezni: már a szülés várható időpontja előtt 28 nappal is igénybe vehető a segély. Ékkortól szülési szabadságot kell kérni a munkáltatótól. Az anyasági támogatást a szülést követő 30 napon belül igényelhetik azok, akik legalább négyszer - koraszülés esetén legalább kétszer - igazoltan részt vettek terhesgondozáson. Itt tehát nem feltétel az, hogy a kismama biztosított legyen. A támogatás összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékával. Az idén ez havi 20 550 forint. A támogatásokat a munkahelyi tb-ügyintézőknél, illetve a munkahely székhelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztáraknál lehet igényelni. Ha valaki nem biztosított, akkor az anyasági támogatást a lakóhely szerinti egészségbiztosítónál kell kérnie. Igazolásul a terheskiskönyv, illetve a szülésről szóló kórházi zárójelentés szolgál, (németh) Gyógyulófélben a mezőgazdaság Javult a mezőgazdasági folyamatok kiszámíthatósága, ami meghozta a termelők beruházási kedvét - jelentette ki Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter hétfőn a Magyar Agrárkamara VII. közgyűlésének megnyitóján. Az elmúlt évben 67 milliárd forintot költöttek az agrárvállalkozók új ültetvények kialakítására, gépvásárlásra, épületek tető alá hozására, 37 százalékkal többet, mint egy évvel korábban - idézte az adatokat a miniszter. Az igények tovább növekednek, ezért a tárca szeretné, ha az állami költségvetésből a mezőgazdaságnak megszavazott idei 116 milliárd forintos keret 120-130 milliárdra növekedne. Ezen belül a különféle pályázatokon elnyerhető 10 milliárd forintos keretet az FM meg kívánja duplázni. Az is igaz - állapította meg önkritikusan a miniszter -, hogy a kistermelők még mindig nehezen jutnak hozzá a támogatásokhoz, ezért ezen a gyakorlaton mielőbb változtatni kell. Az érdekegyeztető munkáról szólva Nagy Frigyes hangsúlyozta: vége a bólogató, pa- rolázó korszaknak, ma már kemény viták, szikrázó légkör jellemzi az álláspontok közelítését, ám - tette hozzá a tárca vezetője - a kormány konszenzusra törekszik a pártokkal, parlamenten kívüli erőkkel az agrárfeladatok meghatározásakor. A közgyűlésen szóba került, hogy a kamarának többet kell törődnie a vidékfejlesztéssel, az oktatás, a kutatás, a szak- tanácsadás megerősítésével. A kamara vezetői biztatónak ítélték az agrártámogatási rendszer korszerűsítését, s az adó- és járulékrendszer harmonizálását célzó törekvéseket. A kamara etikai bizottságának állásfoglalása szerint a választásokon politikai megmérettetésre készülő gazdajegyzők a kampány idejére vegyenek ki szabadságot. A kutatók szerint az oktatási intézmények kritikus éve ’95 és ’96 volt Az iskolaügy túl van a mélyponton Hosszú éveken át válságágazatnak számított, s jelenleg is számos sebtől vérzik az oktatásügy. Ám az Országos Közoktatási Intézet kutatói a napokban közzétett tanulmánykötetükben arra a következtetésre jutottak, hogy immár nem - vagy nem csupán - a válságos jelzővel illethető e terület állapota, hanem a lassú konszolidációt ígérő stabilizálódással is. A „Jelentés a magyar közoktatásról 1997” című összegzésük szerint a költségvetési megszorítások szempontjából a legnehezebb éveket 1995- ben és 1996-ban élte át az iskola. Ezt az időszakot az iskolabezárások, a korábbi szolgáltatások megszüntetése és a pedagóguselbocsátások jellemezték. A tanulmány készítői egyértelműen kimutatták, hogy 1995-ig folyamatosan emelkedett a közoktatás részesedése a nemzeti össztermékből, ám a kedvező tendencia ekkor visszájára fordult, s például 1995-96-ban a pedagógusfizetések reálértéke minden korábbit meghaladóan csökkent. Azóta nem rosszabbodott a helyzet, mi több, megjelentek a stabilizálódás jelei is. Ezt többek között a különböző állami, költségvetési intézkedésekben, az önkormányzati irányításban és a helyi finanszírozásban, tartalmi vonatkozásban pedig a Nemzeti alaptantervben lehetett tetten érni. Az oktatás stabilizációját azonban a kutatók viszonylagosnak és még nem eléggé meggyőzőnek tartják. Elgondolkoztató, sőt aggasztó jelnek ítélik, hogy a közvélemény-kutatások szerint az oktatásügy társadalmi rangja érzékelhetően csökkent, s a többség nem sorolja a kiemelten fontos és támogatandó területek közé. Egy reprezentatív felmérés résztvevői például 24 társadalmi feladat közül fontosságát tekintve az oktatást all. helyre tették. A megoldandó sürgős közfeladatok listáján a válaszadók az iskolaügyet szintén csak a középmezőnybe sorolták be. (deregán) Történt-e politikai határsértés? A választásokon való részvételre buzdítják híveiket a magyarországi egyházak. Az evangélikusok, az izraeliták és az unitáriusok nem adnak bővebb útmutatást, a Katolikus Püspöki Konferencia és a Református Egyház Zsinatának körlevelei némi „eligazítást” is tartalmaznak. Politológusoktól kérdeztük: beavatkozást jelent-e ez a politikába? Kéri László szerint ebben az egyébként „kampánytalan kampányban” - lévén, hogy a pártok szinte semmi újat nem tudnak felmutatni - az egyházak megnyilvánulásai nem kis mértékben befolyásolhatják a polgárokat. Néhány felekezet a keresztény erkölcsi értékrend mögé bújva látszólag csupán a voksoláson való részvételre szólít fel, valójában azonban ennél többet mond. Mint ismeretes, a Katolikus Püspöki Konferencia körlevele például rámutat: „ne vesztegessük el szavazatunkat esélytelen jelöltekre...” Kéri azt is helyteleníti, hogy egyes templomokban politikai propagandaanyagokat tartanak. Vass László másként ítéli ezt meg. Úgy véli, az egyházak történelmi helyzetükből fakadóan akarva-akaratlanul a politikai élet részesei, ezért nincs abban semmi kivetnivaló, hogy a pártokra való egyértelmű utalás nélkül efféle körleveleket bocsátanak ki. Igaz - tette hozzá -, a katolikusok megfogalmazásából kikövetkeztethető, hogy melyek a keresztény értékeket képviselő, 5 százalék fölötti szereplésre esélyes pártok, ám maga a felhívás nem jelent durva beavatkozást a kampányba. Az egyházak nem tettek mást, minthogy kimondták, amire gondoltak. Stumpf István is úgy véli: a kulturált hangnemben íródott körlevelek beleillenek az egyházak véleményformáló szerepébe. Európában a felekezetek gyakran buzdítanak politikai aktivitásra, illetve a keresztény szellemiséget valló pártok támogatására. A „sorok közötti” üzenetet egyébként - mondta - a legegyszerűbb emberek valószínűleg nem is értik. Takács Mariann Hírcsatorna Lakat alatt. A Vas Megyei Rendőr-főkapitányság hétfőn a délutáni órákban őrizetbe vett egy 19 éves foglalkozás nélküli fiatalembert, aki alaposan gyanúsítható a 11 éves körmendi kislány, H. Zsófia meggyilkolásával. Félsiker. Átlagosan 15-16 százalékos béremelést kaptak az idén az egészségügyi dolgozók - közölte az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke. Gulyás Judit hozzátette: a kormánnyal kötött bérmegállapodás ugyan nagyrészt teljesült, az egészségügyben dolgozók fizetésnövekedése mégis több százalékkal alatta maradt az ígért 16 százaléknak. Tankönyvtámogatás. Jelenleg a szakmát tanulók az adott tanévre szóló tankönyvcsomag árának csak 60 százalékát fizetik ki, de legfeljebb 2500 forintot. Az ezen felüli részt az állami költségvetés állja. A kormány az 1998/99-es tanévtől csökkenteni akarja a támogatást. A tankönyvek árának 70 százalékát, de legfeljebb 4000 forintot kellene kifizetniük szeptemberbena tanulóknak. A drogról a sorosoknak. A droghasználat megelőzéséhez, a kábítószer-fogyasztók kiszűréséhez, a betegek kezeléséhez szükséges szakmai jártasságot szerezhetik meg a katonai sororvosok annak az egynapos tanfolyamnak a keretében, amelyet hétfőn tartottak Budapesten. A rendezvényen húsz orvos vett részt. Nem kell a jutalom. A rendőrség által felajánlott nyomravezetői jutalmak eddig mintegy tíz százaléka talált gazdára - közölte az ORFK bűnügyi főigazgató-helyettese. A rendőrség 1991 óta több mint száz alkalommal ajánlott fel jutalmakat. Baranya megye főbb útjai mentén meteorológiai mérőhely kialakítását tervezi a közútkezelő kht. A műszerek, melyek jeleznek a központi útügyeletnek, mérik például a párát, a légnyomást, a burkolat hőmérsékletét, a kiszórt só koncentrációját is. Várhatóan elhelyeznek majd egyet-egyet Árpád-tetőnél és a mecsekná- dasdi völgyhídnál is. A megfigyelő rendszer révén elsősorban a hóeltakarítási munka minősége javul majd. Meghalt Preisich Gábor. Életének nyolcvankilencedik évében meghalt az Ybl-, Pro űrbe- és Herder-díjas építész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Letartóztatott polgármester Csempészet és vesztegetés alapos gyanúja miatt a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) eljárást folytat a Bács-Kiskun megyei Kunbaja polgármestere és társai ellen. Kovács István őrnagy, a Bács-Kiskun Megyei Rendőrfőkapitányság szervezett bűnözés elleni osztályának vezetője elmondta: Halász István polgármester több, olajimporttal is foglalkozó kft. tulajdonosa és ügyvezetője, s ebben a minőségében követte el a most vizsgált törvénysértéseket. A kunbajai polgármester előzetes letartóztatását szombaton rendelte el a bíróság. A bajai vámhivatal parancsnoka és a kiskőrösi vámhivatal több beosztottja is előzetes letartóztatásban van. VÁLASZTÁSI HÍREK A Miniszterelnöki Hivatal nem vesz részt a kampányban — jelentette ki hétfőn Kiss Elemér államtitkár újságíróknak. A kormányfő kezdeményezésére a közelmúltban alakult ötfős csoport feladata a sajtófigyelés. * A honatyák többsége 41-60 év közötti férfi lesz a magyar parlamentben a májusi választás után - derült ki a jelöltekről készített statisztikai összegzésből. A BM választási irodája hétfő délutánig 4055 jelölt adatait dolgozta fel, e szerint az egyéni és listás jelöltek 86 százaléka férfi, 14 százaléka nő. * Lányi Zsolt, az FKGP alelnöke politikai alvilági eszköznek nevezte, hogy Wim van Velzen, az Európai Kereszténydemokrata Unió elnöke (EUCD) „rangsort állított fel” a kereszténydemokrata elveket valló magyarországi pártok között. Az alelnök arra a szombaton elhangzott kijelentésre reagált, amely szerint „az EUCD azért támogatja a Fidesz-MDF-MKDSZ szövetséget, mert ez a három politikai erő képviseli a legszínvonalasabban Magyarországon a kereszténydemokrata eszméket. * Kuncze Gábor szabaddemokrata pártelnök meglátása szerint mindössze három kormányzati lehetőség kínálkozhat a májusi parlamenti választások után: az MSZP abszolút többséget szerez és egyedül alakít kormányt, az SZDSZ jó szereplése esetén marad a jelenlegi koalíció, vagy pedig „Orbán-Torgyán-kabi- net” áll fel.
