Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)
1998-04-19 / 107. szám
AKIRŐL, AMIRŐL BESZELNEK 1998. április 19., vasárnap Villanófény Hetedik oldal Az embergyártás ma még ördöngösség, holnap ki tudja, mi lesz... Milyen világ az, amelyben nincs szex és szerelem? Az idén már egy bika és két üsző jött világra klónozással. A kísérletek, úgy tűnik, felgyorsultak. Hogyan ítélik meg nálunk tudósok és szakemberek a klónozást? Elfogadják-e az embermásolás lehetőségét? Az új tudományos módszerrel csodaszer kerülhet az emberiség kezébe, ha okosan él vele. Ám a fordítottja is elképzelhető. Vesztébe rohan, ha nem ismer emberi, etikai, erkölcsi és jogi határokat. Az élőlény-másolási - klónozási - kísérletek a gyógyászatban kecsegtetnek forradalmi változásokkal, mert a kutatók szerint elméletileg már nem elképzelhetetlen, hogy a gyógyíthatatlan genetikai eredetű betegségek belátható időn belül kezelhetőek lesznek. Mit jelent mindez? A tudósok - anélkül, hogy biológiai fejtegetésekbe bonyolódnának -, csak a lényegét vázolják: a szedercsíra-állapo- tú embriók beteg sejtjei, akár a magnetofonszalagok, „felülírhatók”. A bejelentés szenzációt és egyben megdöbbenést keltett. Clinton amerikai elnök még tavaly márciusban rögtön elfogadtatta a szenátussal a humánklónozásra vonatkozó, öt évre szóló tilalmat. Az Egészségügyi Világszervezet is azonnal hallatta hangját: etikátlannak minősítette az embermásolást. II. János Pál pápa is nyilatkozott ez ügyben, de ő minden élőlény klónozását tévútra vezető eljárásnak nevezte. Az Európa Tanács 40 tagállama közül 19 máris aláírta az ember másolását tiltó egyezményt. Klónozástörténelem 1952: ekkor alkalmazták először, egy békaembrió sejtmagját másik petéjébe ültették át. Két évtizeddel később testi szövet sejtmagját „oltották be" embrióba, s tulajdonképpen ez volt a ma szenzációnak számító, tudománnyá érett sejtmagklónozás közvetlen előzménye. 1996: a skót csodabirkának, Dollynak - „aki” 1996 júliusában született - nem kevesebb, mint három anyukája van. 1997: az USA-beli Oregon államban két rhesusmajmot „kopíroz- tak”. Neti és Ditto azonban nem egypetéjű ikerpár, mert sejtmagjukat több majomból „rakták össze”. 1988: az első klónozott bika megszületett a skóciai Edinburgh- ben. Holstein fajta, 44 kilogrammosán jött a világra. Az utolsó pillanatban, mert Richard Seed amerikai kutató máris világgá kürtölte, hogy a meddőség kezelésére alkalmazni kívánja az új géntechnológiát. Évi 200 ezer „példányban” húzta meg az embermásolás határát. A birkafarmokon már nem ritkaság a kléntestvérség Fantazmagóriák- Korszakos tudományos eredménynek tartom a skót Wilmut professzor kísérletét, mert Dolly teje olyan emberi fehérjét termel, amely létfontosságú a véralvadás befolyásolása szempontjából - mondja Vizi E. Szilveszter professzor, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. - Hasonló célt szolgáló gyógyszert korábban csak emberi vérből tudtak előállítani.- Ön szerint képes a tudomány a homo sapiens hasonmását is létrehozni?- Elméletileg talán igen, de a magam részéről tiltandó és megengedhetetlen beavatkozásnak tartom az emberklónozást. Gondoljon csak Madách Imre falanszterére! Az írókat, a gondolkodókat jó ideje foglalkoztatja ez a probléma, de talán Verne sem hitte, hogy álmai egyszer életre kelnek. És miért pont a falanszter maradna örök álom?- Talán nem Hitlereket, de lehetne például Einsteineket klónozni...- Akkor is az a válaszom: nem hozható létre az ember tökéletes hasonmása. Hisz jellemét, tulajdonságait nevelése és környezete határozza meg. Ez kizárja, hogy az ember reprodukálható legyen.- Ha mégis reprodukálható volna, mi maradna a szerelemből?- Az embermásolás technikailag alighanem lehetséges, de az emberi élet legszebb ajándékát, a szerelmet és a szexuális kapcsolatot valóban kizárja a fajfenntartásból. Az Évától vett testi, szomatikus sejt génállományát át lehet ültetni a petesejtbe, de így kimarad Ádám, azaz a férfi az új egyed megteremtéséből. Új törvény, új fogalmak Dr. Mandl József professzor, a SOTE tanszékvezető tanára, a Népjóléti Minisztérium Egészségügyi Tudományos Tanácsának a titkára:- A július 1-jével életbe lépő új egészségügyi törvényben a klónozás szó nem szerepel, viszont az embrión való kísérletezést - ami végső soron klónozást is jelenthet - tiltják a jogszabályok. Olyannyira szigorú a kutatás feltételeinek a szabályozása, hogy gyakorlatilag kizárják az embermásolás lehetőségét. Minden egyes géntechnológiai kutatás mostantól engedélyhez kötött Magyarországon. A szabályozást azonban úgy kell kordában tartani, hogy szabad kezet kapjanak például a molekuláris biológia terén dolgozó tudósok. Láttam olyan tervezetet is, amely az emberi sejttel való minden manipulációt meg akart tiltani. Ez a tudomány szempontjából teljes mértékben elfogadhatatlan!- Ki tudja megmondani, mit szabad és mit nem e téren?- A józan ész. A génsebészet módszerével például az emlőrák vagy különböző, gyógyszerekkel még nem tartás ösztönétől. Én e problémának egy másik oldalát látom - mondja dr. Kulin Sándor, a lombikbébiprogramról ismert Kaáli Intézet szülész-nőgyógyásza. - Napról napra fejlődik a lombikbébi-technológia, akiknek öt évvel ezelőtt azt mondtuk, hogy nem lehet gyerekük, ma már azok is szülőkké válhatnak. Ami korábban utópiának számított, ma már az is valóság. A fejlődés pedig nem áll meg. Reménytelen esetek természetesen még mindig vannak, de számuk egyre kevesebb. Szenzációhajhászás, ami e 1 Richard Seed a meddőség kezelésére szeretné használni a géntechnológiát FOTO. | LB, RtTX kezelhető megbetegedések gyógyítása is elképzelhető. Humán eredetű sejtkutatáson ma gyakorlatilag minden biokémiai laboratórium dolgozik, már csak ezért sem szabad a kutatások fejlesztésének gátat szabni.- Ha jól értem, az új egészségügyi törvény most kivételesen a tudomány gyakorlati megvalósulása előtt jár...- Kivételesen igen. Ez többek között a lombikbébiprogram beindulásának is köszönhető, hisz azóta az embrión végzett sejtkutatásokat pontosan lehet szabályozni.- Ha elhatároznám, hogy létesítek egy Dolly-farmot, falakba ütköznék?- Biztosan. Nem beszélve az elvi buktatókról! Dolly léte nem más, mint egy technika alkalmazása, azt is mondhatnám, hogy egy élőlény gyártása praktikus géntechnológiai eszközökkel.- Van-e realitása az embermásolásnak?- A hazai tudósok szerint ma nincs. Több ezer kísérlet sikerétől függ egy-egy újabb élőlény megszületése, másrészt maga a folyamat sincs kidolgozva lépésről lépésre.- A Büntető Törvénykönyvet is módosítják?- Igen, a módosítás már elkezdődött, várhatóan szankciót helyez kilátásba. A szakma megosztott abban, vajon helyes-e először a Btk.-t módosítani, s csak utána szabályozni törvényben a klónozást. Egyébként az e területen elkövetett különböző vétségekért már most is 1-3 évet szabhat ki a bíróság. A meddőség ellenszere- Pillanatnyilag nem tudjuk, hogy emberen kivitelezhető-e a klónozás. A tudományos akadályon túl, persze etikai, politikai kifogások is felmerülnek. A klónozás alapvetően idegen az emberi gondolkodástól és a fajfennKlonológia Az ember jövőjére vonatkozó hor- rorisztikus látomásoknak se szeri se száma, s ezek között már ma is vannak reális kedvező lehetőségeket és félelmet keltők egyaránt. Lássunk hát néhányat. Szervraktár. A vese- vagy szívátültetésre szoruló betegek gyógyulási esélyei ugrásszerűen megnőnének, ha saját génállományukból klónozott szerveket kaphatnának. Avagy: leukémiás gyerek saját kiónja szolgáltathatna átültethető, egészséges csontvelőt a halálos beteg testvérének. Olcsó gyógyszerek. Klónozott állatokkal olcsón lehetne ma még drága gyógyszereket gyártani. Férfiak nélküli szaporodás. Ha tökéletesedik a klónozás, hímivarsejtekre nem lesz szükség. A szűz lányok szülte gyermekek nemét is előre meghatározhatják majd genetikai eszközökkel. Genetikai fajtavédelem. A kihalással fenyegetett állatok megmenthetők a kipusztulástól klónozással. Emberklőnok. Ilyenek - a maguk módján - máris vannak. Az egypetéjű ikrek minden tekintetben egymás kiónjai. Pótolható ember. A klinikai halálban konzervált sejtek még alkalmasak klónozásra, így „feltámaszt- hatók” lehetnek a holtak. Ha egy kisgyerek meghal, a szülők megrendelhetnék tökéletesen azonos klónmását. körül zajlik. A valóság másképp fest.- Ha mégis megvalósulna az embermásolás, fenyeget-e a túlnépesedés veszélye?- A népesség ugrásszerű növekedése miatt nem aggódom, mert a klónozás sem jelenti azt, hogy kémcsövekben embert lehetne gyártani. Petesejtre és anyaméhre ugyanúgy szükség lesz, mint ma.- Tudtommal több olyan felszerelt laboratórium is van ma Magyarországon, ahol ilyen jellegű kísérleteket lehetne folytatni.- így van. Engedélyezésük, illetve következményeik szankcionálása politikai döntés kérdése. Egy tévéműsor kapcsán felmerült, hogy ami a tudomány eredményeiből átültethető az üzleti életbe, s mögötte komoly haszon sejthető, annak nem tud sem a politika, sem az etika tudománya gátat szabni. Ezt a véleményt én nem osztom.- Orvosként korlátozottak a lehetőségei, de mit mond a tudós-kutató?- Mint tudományosan gondolkodó embert, természetesen izgat az embermásolás lehetősége. Gyakorlati oldalról nézve a klónozás útján született példány mindaddig csak kísérleti alany lesz, amíg fel nem nő. Tehát 20-25 évet biztosan várni kell a géntechnikai eljárás teljes bizonyosságára, hogy kiderüljön, milyen képességekkel, reproduktív tulajdonsággal rendelkezik. S akkor nyilvánvalóan arra is fény derül, milyen komoly, az egész emberiségre kiterjedő veszélyeket rejt magában a módszer.- Ikertestvére vagy gyereke az anyának a másolt ember?- Ez a kérdés valóban számtalan értelmezési problémát vet fel. Mivel genetikailag azonos azzal, akiből a szöveti sejtmintát vették, lehetne annak ikertestvére. Ugyanakkor egy generációval később született, tehát nevezhetjük a gyerekének is.- Beindulhat-e a klónozásnak köszönhetően a béranyasági üzletág?- Ha valakinek nincs ivarsejtje (mert műtétileg eltávolították mindkét petefészkét vagy heréjét, illetve kromoszóma-rendellenesség áll fenn), akkor merülhet fel a klónozási eljárás kapcsán a béranyaság kérdése. Véleményem szerint a betegeknek kimondottan szűk csoportját érinti ez a probléma. (Gén) Etikai buktatók Ha egyszer majd sor kerül az ember másolására és valóság lesz a ma még távolinak tűnő elképzelés, vajon tud-e majd szeretni a létrejött „lény”? Kit nevez édesanyának? Ki lesz a testvére, ismeri-e majd a nagyszüleit? A családfa minden bizonnyal darabjaira hullik. Ha pedig a vérrokonság szálai összekuszálódnak, az érzelmi kötődés is megszűnik. Lehet, hogy ebben a futurisztikus világban mindenki mindenkinek a rokona lesz? Netán épp ellenkezőleg: senki senkihez nem tartozik majd igazán? Csemyánszki Judit 17 j jf JR Ú t A A két skót bika idén februárban született If í / FOTÓ: FEB/GAMMA ,Az Évától vett sejt génállományát át lehet ültetni petesejtbe, de akkor kimarad a teremtésből Ádám...
