Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)
1998-04-19 / 107. szám
MAGYARORSZAG JMTUL Ma már a forgalomba hozott fogkrémek többsége megbízható, szigorúan ellenőrzött termék fotó: tóth László Maszekkal mosatnának a szigetvári kórházban A hazai kórházak gazdasági szempontból nincsenek rózsás helyzetben. Különféle kísérletek történnek teljes vagy részleges privatizálásukra. Szigetváron egyelőre nem gondolnak nagyobb szabású privatizációra, mondja Bendes Tibor gazdasági igazgató. Egyelőre a mosoda magánkézbe adása került szóba, a tizennyolc esztendős gépek felújítása ugyanis esedékessé vált, ennek pedig előreláthatóan harmincmilliós a költségvonzata. Pályázatot írtak ki, s aki felújítja, attól kívánják a jövőben megvásárolni a mosodai szolgáltatást. A privatizáció kiterjesztése az önálló szakrendelők létrehozására célszerűnek látszik, de ennek nincsenek meg a feltételei. Cs. L. Mátyás, az igazságos Mátyás János komlói önkormányzati képviselő önként lemondott egy franciaországi utazásról. Mégis vád érte: olyan szent ő is, akinek maga felé hajlik a keze. Konkrétan: a komlói vízmű tavalyi privatizációja után 11 sofőr is az utcára került. A képviselő sofőrként mégis épp ennél a cégnél helyezkedett el februárban. A hogyanról és miértről a legilletékesebbet, Mátyás Jánost kérdeztük.- Ami tény, hogy kárpitos vállalkozásom haldoklóit egy ideje. Ezért - mivel képviselőként legalábbis beszélőviszonyban vagyok a cégvezetőkkel - megszellőztettem, hogy szívesen elhelyezkednék sofőrként, a papírom megvan hozzá. Furcsa véletlen, hogy épp a vízműnél üresedett meg egy állás. Semmi köze az 1997 őszi leépítésekhez, ugyanis ez a státus megmaradt. Elhiheti, nem életem csúcspontja ez az állás: egy kisteherautóval dolgozom a szennyvíztelepen. M. K. Közelről Ötödik oldal Mi lesz fogunk fehérjével? Pontos paraméterek szerint készülnek a fogpaszták A reklám ugyebár szép dolog, csak az emberek hajlamosak a fehéret is feketén látni. Létezhet-e, hogy egyes csodafogkrémek többet ártanának, mint használnak? Egészségügyi kérdésekben mindentudó emberek - jó páran vannak ilyen polihisztorok - tudni vélik, hogy az agyonreklámozott mikro- szemcsés fogkrémek ugyan tényleg fehérítik a fogat, de milyen áron? Hát úgy, hogy valósággal lecsiszolják a fogzománc külső, már megsárgult rétegét, ami szép dolog, csak éppen a fog sínyli meg: kopik, fogy, veszélybe kerül. A valódi szakember kicsit elhümmög ezen a felvetésen, majd szakszerű magyarázattal szolgál.- Igaz, hogy minden fogkrémbe kell dörzsanyag - mondta a VDN-nek dr. Szabó Gyula, a POTE Fogklinikájának egyetemi tanára. - A fogmosás legfontosabb feladata, hogy a lepedékben lévő sok-sok zsíranyagot letisztítsuk a fogról, és ezt bizony nehéz eltávolítani. Ezért mindig is voltak, szemcsék a fogkrémekben - az már más kérdés, hogy egy-egy termék eladhatósága végett mindig valami újnak tetsző aspektust helyez előtérbe a hirdető. Persze, a fogkrémek bizonyos felületeket valóban karcolnak, ám a mai csúcstechnológiával gyártott készítményeknek pontos paraméterei vannak: a szigorú dörzstesz- teken hosszan vizsgálják, hogy egy fogpaszta milyen mikrosérüléseket válthat ki. A komoly cégek manapság erre természetesen roppant vigyáznak.- Ami esetleg gondot okozhat, az a fogpótlások ügye. Sok pótlás se a krémet, se a fogkefézést nem bírja. Egyéni vizsgálat kell eldöntse, mit és hogyan szabad csinálni. Igaz ez a fehérítésre is, óvatosan kell eljárni, ugyanis nemcsak az esztétikai szempont a fontos, hanem az is, hogy egyeseknél érzékennyé válhatnak a fogak. Mi több, a fogakra hatékony anyagok a környező szöveteket roncsolhatják. Abban pedig nem sok köszönet van, ha szép fehér fogunk pottyan ki a helyéről, mert a tönkretett íny nem tartja többé! Méhes K. Zsuzsanna és a vének Keszthelyen Keszthelyen kialakultak azok a keretek, amelyek a Helikon Kastélymúzeum munkáját évszázadokra meghatározzák, hiszen minden olyan műemléképület ide tartozik immár, amelyet a Festeticsek építettek. Korábban az Ybl-lovarda sörpalackozó, a kertészet, ahol az Eiffel-féle pálmaház van, az egyetemé, Fenékpuszta a lengyáré volt. Most, az egyesítés után az ország második legnagyobb egy kézben lévő műemlékegyüttese jött létre a Budai vár után, mondja dr. Czoma László igazgató (képünkön). A honvédségtől átvett parkban iszlám múzeumot létesítenek, egy rózsakertet, közepén a Zsuzsanna és a vének szoborcsoporttal. Építenek egy kilátót, öt kilométeres sétautat, a patakra hidat. Több, mint száz kovácsoltvas lámpát helyeznek el, padok tucatjait, a park három különböző pontjára hatalmas faragott bábukkal sakkot. Az Ybl-lovardára eddig százmillió forintot költöttek. Itt alakítják ki a hintómúzeumot, a közép-európai kiállítóházat. Létrehozzák Közép-Európa egyik legnagyobb trófeagyűjteményét. Az épület tetején konferenciaterem és zeneterem kap helyet. A parkhoz kapcsolódó két és fél hektáros területen lesz a Bala- tonvidék botanikus kertje, benne valamennyi védett növénynyel. A területen lévő középkori lóváltóállomásból alakítják ki a kertészet fogadóépületét. Mindez másfél milli- árdba kerül, melyet részben saját bevételből, részben pályázatokból és európai pénzekből biztosítanak. A határidő 2005. Cseri László Atom-amnesztia Január elején tört ki a pánik Pakson, amikor több, az atomerőműben évtizede is dolgozó munkatársat „kirúgtak” egy belügyminiszteri rendeletre hivatkozva. Az elbocsátottak között volt olyan, aki közlekedési vétséget követett el, de olyan is, aki videomagnót csempészett be az országba 1989-ben. A kemény határozat miatt a műszakos dolgozók még sztrájkot is kilátásba helyeztek, mondván: szükséges a szigorúság, de nem az apró vétséget elkövetőktől kell védeni az atomerőművet. Kuncze Gábor a közelmúltban az ÚVDN-nek elmondta, hogy rendkívül fontos az atomerőmű ilyetén való védelme is. A paksiakkal közölte, hogy megfontolja a dolgot és ha törvényi akadálya nincs, akkor módosít. A belügyminiszter azóta megfontolta, s amnesztiát kapott - enyhítve a rendeletén - a hét atomos dolgozó. Ez annyit jelent, hogy a fizetésüket januártól kapják, csak nem dolgozhatnak. Újból be kell léptetni őket a PA Rt.-be. Az erőműben továbbra sem dolgozhatnak azok, akik állam és béke elleni háborús bűncselekmények elkövetői, vagy szándékos emberölésben vétkes személy. Nem dolgozhat Pakson, aki lopott, sikkasztott, rablásban vett részt és még számos szándékos bűncselekmény szerepel a listán. Hazafi J. Vért izzadó mennyei paripák A legszebb táltosparipákhoz hasonló, szép hosszúnyakú lovak tenyésztésébe fogott Ópusztaszeren egy lovász, Cseppentő Attila. Ezek a lovak a legősibbek és - akár a tevék - napokig kibírják víz nélkül. Képesek megtenni 100-150 kilométert is, hogy akár egy cseppet is innának. Az achal- tekini fajta a legősibb, tisztavérben tenyészett lófajta, melyet időszámítás előtt 2000- ben ábrázoltak, s mely a nevét a Türkmenisztán területén élő Tekla-törzstől kapta. Kívül-belül különleges lovak ezek, nem véletlenül említik úgy a korabeli leírások, mint „vért izzadó mennyei paripákat”. Amikor Magyar- országon a hetvenes években megpróbálták rekonstruálni az ősi magyar fakó lovat, 3 mént hoztak be az achal-te- kini fajtából, mert ugyanabból a kultúrtörzsből származik és nagy valószínűséggel, mint nemesítőt, az ősmagyarok is használták. Hiszen élénk tekintetű, finom felépítésű lovak ezek, acélos izmokkal és kemény patákkal. Rendkívül intelligens, kitartó, kemény és robbanékony fajták, minden járomban nagyon puha, laza a mozgásuk. A 70-es években behozott mének aztán elvesztek a magyar tenyésztés útvesztőiben, s ezért gondolt arra Cseppentő Attila - és környezete -, hogy újabb tisztavérű fedezőménnel (ez az egyetlen az országban) újból megkísérlik az ősi magyar lófajta vissza- tenyésztését. E munkát nagyban megkönnyítették a régi mének még fellelt és kikutatott ivadékai. Az új fedezőmén egyébként Karador névre hallgatás Ópusztaszeren a bemutatókon az itt született achal-te- kini féle „táltosparipákból” egyre több tűnik fel napjainkban. K. F. Rádió mellett Elképesztő adósságok, lerágott csontok Úgy kezdem a napot, hogy öttől-ha- tig hallgatom a rádiót, ki, miért tiltakozott legutóbb, kit lőttek le lakásán, vagy az utcán, hol robbant a bomba, vagy nem robbant, fenyegeti e valami unióbeli jövendő tagságunkat, miért sztrájkolnak a buszosok, húsosok, pékek és ki veszi meg a Fradit és mennyit kínál? Vagyis a szokásos ügyek. Közben előkészítem a gyógyszereimet, kitárom az ablakot és kitartom a kezemet, hideg van-e, vagy gyönyörű napunk lesz - ahogy ezt később Aigner Szilárd állítja a tévében - vizet iszom, vakaródzom és hat órakor bekapcsolom a tévét, kezdődik a Napkelte, a kedvencem. Kedvencem, pedig már torkig vagyok az örökzöld témákkal. Mellesleg, a tévé nagyjából a rádióból már hallott eseményeket vetíti elém, ez a dolga, nem árt ha az ember látja, amit korábban hallott. De mindig, minduntalan ugyanazt a csontot rágják, hát ebbe szinte bele lehet őrülni. A háromórás műsort persze nem nézem végig egyhuzamban, mert közben leszaladok az újságért - mondjuk a szembesítés jellegű műsor idején, - ahol is meghívott politikusok korábbi véleményét pörgetik le előtte, majd a riporter megkérdezi: „Változott-e a véleménye azóta?” Mit gondolnak, mi a válasz? Az, hogy .......nem, ma is azt mondo m, amit annak idején!” Egyetlen egy pacies sem akad, amelyik azt felelné: „Nézze, most már rájöttem, hogy korábbi véleményem mára elavult, másképpen látom a dolgokat!” Ez még sosem fordult elő. Kiderül, hogy a pártpolitikusok már évekkel ezelőtt is, mint megingathatatlan „látnokok” ismerték a dörgést jó előre. Rendkívüli képességük most - a választások előtt - különösen felerősödik. Amikor a bankrablókról már harmadszor megy a tudósítás és főrendőrök nyilatkozata .......mindent me gteszünk, hogy az elkövetőket kézrekerítsük, forró nyomon vagyunk!” - akkor felteszem a kávémat, a fürdőszoba tükrében grimaszokat vágok, kell-e borotválkoznom és különben is újra egy ránc a szemem sarkában. Disznóság. Mostanában - ahogy mondani szokás - még a vízcsapból is az énekesnő, művésznő Cini esete folyik. Már az év elején megjelent a műsorban, ahol elmondotta, ő egy képtelen nagy félreértés áldozata, emiatt duzzadt hirtelen milliókra adóssága, de ő megmutatja, egy hónap múlva minden rendeződik, most nem akarja elmondani, hogyan és miképpen, de majd meglátják, akár itt a kamerák előtt is beszámol sajátságos sikeréről. Beszámolt - nem egy, hanem jó két-három hónap múlva -, szóval beszámolt arról, hogy egy árverésen potom kétszázhatvanezer forintért eladták a több milliós értékű bútorait. Mindenki összeesküszik ellene. „Pedig az üzletben nincs barátság!” - mondotta volt egy politikai napilapnak nyilatkozva. Az árverést egyébként láthattuk a tévében, azt is közvetítették. Még ki sem hevertem a majdnem másfél hétig naponta megidézett abortuszos kislány esetét, most következett a Cini és adóssága. Rádió, írott sajtó és tévé. Ez is beletartozik. De már unalmas. Igaz, Cinike is rájátszott, amikor elfogadta a tévé és rádióbeli meghívást. Megtehette volna, hogy tiltakozik a nyilvánosság ellen. De nem tette. A kiskocsmában - ahova délelőttönként bejárok - hallottam, hogy egy idős, szegény asszony azért halkította le a rádiót, hogy kevesebb áramot fogyasszon. A módszert Címkének ajánlom. I
