Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)
1998-04-17 / 105. szám
1998. április 17., péntek Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 Lendületes zászlóbontás FOTÓ: FEB/DIÓS1 IMRE Elkezdte kampányát az MSZP Horn Gyula sikeres folytatást ígért Zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők tegnap délután a Budapesti Nemzeti Sport- csarnokot, hogy meghallgassák az MSZP kampánynyitó választási nagygyűlésének szónokát, Horn Gyula miniszterelnök-pártelnököt. A látványos külsőségekkel, ze- nével-tánccal, esztrádműsorral színesített nagygyűlésen Horn először arról a súlyos örökségről beszélt, amely 1994-ben kormányára várt, majd - miközben éles szavakkal bírálta az ellenzéket felelőtlen ígéretei miatt - pozitív mérleget állított fel a koalíció vezette ország elmúlt négy évéről. A szocialisták elnöke azt üzente a kistulajdonosoknak, a mezőgazdaságból élők százezreinek, az elszegényedett térségek lakóinak, a fiataloknak és a nyugdíjasoknak: az MSZP hisz politikája sikereiben és azon munkálkodik, hogy összefogja a magyarság legjobb erőit. Horn Gyula kijelentette: a kormányzás nem szédítette meg sem őt, sem pártja többi vezetőjét, és nyugodt lelkiismerettel vállalják a megmérettetést a májusi választásokon. Céljuk az, hogy Európának ebben a szegletében letűnjenek az előítéletek s véget érjen a nemzeti fennmaradásért folytatott örökös küzdelem. A pártelnök reményét fejezte ki, hogy a kampányban felbuzdult „jobbosok” az MSZP-ről terjesztett rémhírekkel nem tudják az embereket becsapni, majd kijelentette: Magyarország most jómódú ország lehet, ha a polgárok is azt akarják. Kérte hallgatóságát: szavazzanak a politikában a nyugalomra, a gazdaságban a növekedésre, a társadalomban az esélyre, a jólétre, a biztonságra. Szavazzanak a sikeres folytatásra! - szólította föl a szocialista párti nagygyűlés szónoka a megjelenteket. T. M. Cáfol a belügyminiszter Átcsoportosítják az erőforrásokat Kuncze Gábor tegnap cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint a kormány felfüggesztette volna a rendőrség középtávú fejlesztési programjának végrehajtását. A belügyi tárca vezetője elmondta, hogy a kormányzat nem a rendőrség adósságának rendezésére, hanem a területi szervek kiegyensúlyozott gazdálkodásának biztosítására csoportosította át a rendelkezésére álló erőforrásokat. A kabinet egyidejűleg 2,8 milliárd forintos többlettámogatást nyújtott a rendőrségnek a túlórák megduplázásához és a gépkocsik kilométerkeretének havi 500 kilométerrel történő megemeléséhez. Ezáltal tehát nem kevesebb, hanem több rendőr lesz majd az utcákon. Az idei célok némi módosítását azzal indokolta a miniszter, hogy amíg a rendőrségnek anyagi gondjai vannak, nincs értelme bővíteni szervezeti rendszerét. A tervbe vett fejlesztéseket azonban, ha némileg lassabban is, de folytatják. A három évre szóló programban előirányzott 92 rendőrőrsöt is létrehozzák. Megvalósul a három évre előirányzott 4000 fős létszám- fejlesztés is. Ám csak a kétéves iskola elvégzése után kerülhetnek újabb rendőrök az utcákra. A miniszter cáfolta azt a lap- értesülést is, hogy csúszna a gépjárműtörzskönyv második félévre tervezett bevezetése. Az egységkártyák alkonya A jövőben mind a vezetékes, mind a vezeték nélküli, mobil- telefonokat, valamint az Internet kódolt információs csatornáját le lehet majd hallgatni, amennyiben azt a rendőrség vagy a nemzetbiztonsági szakszolgálat indokoltnak tartja. A kormány tegnapi ülésén kiemelten foglalkozott a távközlési törvény módosításával, illetve a titkos információgyűjtésre szolgáló rendszerek alkalmazásának feltételeiről szóló határozattal. Mint azt Nikolits István tárca nélküli miniszter elmondta, felméréseik szerint a szervezett bűnözés elleni egyik leghatékonyabb „fegyver” a távközlési eszközök ellenőrzése. Tavaly mintegy 2000 esetben kényszerültek ilyen módszer alkalmazására s ennek több mint 60 százalékát a rendőrség kezdeményezte. A titkos információgyűjtést egyébiránt az 1994. évi rendőrségi, illetve az 1995. évi nemzetbiztonsági törvény engedélyezi és szabályozza. Ez utóbbi módosította a távközlési törvényt is, minek következtében szükségszerű volt a mostani kormányrendelet. A kábeles telefonhálózat korszerűsítése 1976 óta folyamatosan zajlik, s most nyilvánvalóan olyan modem digitális technikát kívánnak meghonosítani, amely a szükséges információgyűjtésre alkalmas szerkezet beépítését is lehetővé teszi. A költségeket mindenkinek a saját területén, magának kell állnia. A szakszolgálat mintegy 8-9 milliárd forintos fejlesztési, üzemeltetési költségeit a központi költségvetés finanszírozza. A vezetékes telefonoknál 40-60 millió forintos beruházásra lesz szükség. A két vezető rádiótelefon-társaságnak fejenként körülbelül 500 millió forintba kerül ez a kormányrendelet. A kormányrendelet kihirdetésétől számított 15. naptól egy év áll az érintettek rendelkezésére a megfelelő intézkedések megtételére. Ehhez Nikolits István még hozzátette: az egységkártyák is lehallgathatók lesznek, hiszen azonosítani tudják a tulajdonost. Szalóky Eszter Társasági adó címén a cégek a tavalyi összeg kétszeresét fizették be Nagyobb költségvetési hiány A központi költségvetés az első negyedévet 177,1 milliárd forint hiánnyal zárta, ami a tervezett teljes deficit 41,5 százaléka - mondta László Csaba, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára tegnap. Tavaly az első negyedévben 113,1 milliárd forint volt a hiány. A tárca álláspontja szerint 2374,8 milliárd forint bevétel és 2801,8 milliárd forint kiadás mellett a vártnak megfelelően alakult a szaldó. László Csaba szerint a deficit mérséklődni fog, a márciusi 54 milliárd forint után áprilisban 30, májusban pedig 40- 45 milliárd forint lesz. Az államháztartás konszolidált hiánya (az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítási alapok helyzetét is beszámítva) 195,9 milliárd forint volt március végéig, szemben a tavaly 122,9 milliárd forinttal. Az elkülönített állami pénzalapok 1998. március 31-én 7,4 milliárd forintos többletet mutattak. Ugyanakkor a tb- alapok 26,2 milliárdos deficittel zártak. László Csaba szerint az egészségbiztosítás helyzete a kényesebb, igaz, a nyugdíjalap hiánya is nagyobb lehet a tervezettnél, mert az új nyugdíjrendszerbe a vártnál többen léptek át. Az adóbevételek, a vám- és importbefizetések az év elejének megfelelően alakultak. Az első negyedév adatai szerint a vállalkozások társasági adó címén 1997 hasonló időszakának kétszeresét - 27,6 milliárd forintot - fizették be a költségvetésbe, amit egyebek között az adóelőleg-befizetési szabályok változásával indokolt a helyettes államtitkár. Fogyasztási és jövedéki adóból 62,2 milliárd forint folyt be, az éves előirányzat 20,6 százaléka. A vám- és importbefizetések összege 43,7 milliárd forint volt. A helyettes államtitkár a csúszóleértékelés csökkentésével kapcsolatban elmondta: a jelenlegi 0,9 százalékos mérték további csökkentéséről 2-3 héten belül döntés születhet. Fűtés: folytatása következik? Bár szerdán hivatalosan véget ért a fűtési szezon, az ország 720 ezer központi, illetve távfűtéses lakásában nem kell okvetlenül kihűlniük a radiátoroknak. Mikör, milyen feltételek mellett fűtenek tovább a szolgáltatók? - kérdeztük Fábián Miklóstól, a távhőszolgáltatók szövetségének főtanácsosától. A szakember elöljáróban elmondta: az elmúlt 30 év időjárási tapasztalatai alapján a 12 fokos napi átlaghőmérséklet jelenti azt a küszöböt, amely alatt indokolt a pótfűtés. Április 15-én azonban akkor is leállnak a szolgáltatással, ha ennél hidegebbet jeleznek a hőmérők, hacsak a lakók kifejezetten nem kérik a folytatást. Egy-egy épület lakóközösségének - akár közgyűlési határozatba foglalt - megállapodásán múlik, hogy milyen feltételek mellett rendelheti meg a pótfűtést a „fűtési megbízott”, általában a közös képviselő. Az egyik helyen a 12 fok alatti napi átlaghőmérséklet automatikus intézkedéssel jár együtt, másutt csak akkor kérik tovább a meleget, ha a lakók több mint fele, vagy akár mindenki aláírásával vállalja, hogy fizet is a plusz hőszolgáltatásért. Intézkedésre csakis az a személy jogosult, aki a ház nevében aláírta a távfűtő művekkel megkötött szerződést. Az ő felelőssége, hogy a kiszámlázott díjat valóban meg is kapja a szolgáltató. Fábián Miklós elismerte, hogy a közös képviselők dolga már csak azért sem egyszerű, mert egészen más a hőérzetük a házuk napos oldalán, s más az északi lakásokban élőknek. Van, aki szívesen áldoz a plusz fokokra, mások inkább dideregnek, csak ne kelljen zsebbe nyúlni. így aztán - előzetes egyezség ide vagy oda - évről évre nő a nemfizetők száma. A közüzemi szolgáltatók pillanatnyi, 12 milliárdos kinnlevőségének nagy része kiegyenlítetlen távhőszámla. Takács Mariann Hírcsatorna Cigány központ. Elképzelhető, hogy még e hónap folyamán a kormány elé kerül az Országos Cigány Információs és Művelődési Központ létrehozásáról szóló koncepció - közölte Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter a Cigány Kultúra Napja alkalmából. Vita Nagymarosról. A kormány nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy a nagymarosi vízerőművet levette a napirendről - mondta Vargha János, a Duna Kör elnökségi tagja. Vargha szerint ennek az állítólagos kormánydöntésnek ellentmond a hatásvizsgálatokat elrendelő másik határozat. Horváth Tamás helyettes államtitkár szerint „a magyar kormány, ellentétben Vargha állításával, március 5-ei ülésén véglegesen levette a napirendről a korábban számításba vett nagymarosi alsó vízlépcső megépítésének tervét”. Határsáv. Lovász József dandártábornok, határőr-igazgatósági vezető egy tegnapi tanácskozáson elmondta: három nappal korábban be kell jelenteni, ha társasvadászatot szerveznek a határ öt kilométeres körzetében. Többet fizethetnek. A cégek közötti készpénzfizetés összeghatára az eddigi 1 millióról 1,2 millió forintra emelkedik. Ugyanakkor az azonos szerződő felek közötti hasonló tárgyú szerződéseket össze kell vonni és egy szerződésnek kell tekinteni, ha az egyes szerződések között nem telik el 8 nap. Egyszerűbb ügymenet. A vállalkozói igazolványokat 1998. július 1-jétől az illetékes kamarák adják majd ki. Ezzel párhuzamosan egyszerűsödik az ehhez szükséges okmányok beszerzése, hiszen ezentúl nem négy, hanem csupán egy helyen lesznek beszerezhetők ezek az iratok. Jelentős idegenforgalom. Ötvenkét határsértőt fogtak el csütörtök hajnalban a határőrök a magyar-ukrán határon - közölte a Határőrség szóvivője. Krisán Attila ezredes tájékoztatása szerint Rozsály községnél egy IFA teherautóról 28 afgán, 11 indiai és 13 bangladesi állampolgárt szállítottak le a határőrök. Bérgyilkosság gyanúja. Németh László ezredes, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság gazdaságvédelmi osztályának vezetője kijelentette: a Fenyőügyben végzett, titkos módszerekkel is folyó információgyűjtés során megerősödött az a feltevés, hogy bérgyilkosságról van szó. Döntés a gyanú árnyékában Ha egy pályázat elbírálóira annak a gyanúnak az árnyéka vetül, hogy objektív mércével mérve nem döntöttek megalapozottan, akkor a döntéshozók kötelessége igen körültekintően utánajárni a dolognak. Éppen ilyen ügy a lapterjesztés privatizációjára kiírt pályázat, amelyről éles viták folynak és több kérdés vetődik fel: Mi táplálja a gyanút? Kezdjük azzal, hogy a bizottságot - a jelek szerint - egyetlen megfontolás vezérelte: az legyen a nyertes, aki többet ígért. Ez jól hangzik egy olyan áru esetében, amelynél csak az a szempont, hogy mind az eladó, mind a vevő megtalálja a számításait. Csakhogy a lapterjesztés nem ilyen áru, itt az eladó és a vevő számításai - mondhatni -másodlagosak a legfontosabb közeg, az olvasók érdekeihez viszonyítva. Jól jár-e a Posta? Nem, mert saját érdekei ellen, vagyis nagyon ésszerűtlenül döntött, mert árusterjesztő részvénytársaságait a lehető legrosszabb piaci helyzetbe hozta: szembeállította azokkal, akiktől a forgalma, következésképpen a bevétele függ, vagyis a lapokat előállító kiadók túlnyomó többségével. Úgy is mondhatnánk: a látszólag magasabb árért voltaképpen elkótyavetyélte saját cégeit, mert hálózatuk e kiadók nélkül, lapterjesztési szempontból, elértéktelenedett. Jól járt-e a francia vevő és a vele társult néhány hazai kiadó? Nem, mert túl azon, hogy 8 millió dollárral rá kellett licitálniuk a versenytárs ajánlatára, a jelek szerint rossz üzletet csináltak. Ami a francia céget illeti, már a piaci belépője is hátrányos, mert nem az adott piac legnagyobb hazai szereplőivel együtt, hanem azok ellenére próbál boldogulni. Ez pedig a nemzetközi tapasztalatok szerint sikertelen kísérlet. Ezen túlmenően pénzt fektet egy - már említett - elértéktelenedett hálózatba, hiszen ő is tudja: egy árus lapterjesztő hálózat értékét nem a vagyoni eszközei, hanem az általa terjesztett lapok adják (adnák). Jól jár-e az olvasó? A legnagyobb baj az, hogy vele nem törődik sem a Posta, sem a győztes (?) cég. Holott az olvasót két veszély is fenyegeti. Egyrészt gond lehet majd sajtóellátásával, mert akik erre most vállalkozni szeretnének, azoknak nincs a kezükben az áru 75 százaléka. Másrészt újabb forintokat vesznek ki a zsebéből, mert az új terjesztő cég - ha jól utánaszámolt - csak akkor „lehet majd a pénzénél”, ha felemeli a terjesztési költséget, ezt pedig a kiadók kénytelenek lesznek áthárítani az olvasókra. Ha tehát senki sem jár jól, akkor ki(k)nek az érdekében hozta meg határozatát a bírálóbizottság? Kik és miért vállalták ennek a kételyeket keltő határozatnak a kockázatát? A megfigyelőben növekszik tehát a gyanú, hogy megint egyszer furcsa érdekszövetségek áldozatává válik egy jó ügy. Pedig ideje lenne, hogy a Posta eddigi monopóliuma után kerüljön avatott kezekbe a hazai lapterjesztés. P. T. * Érdek védelem A Sajtószakszervezet közleményt adott ki, amely az alábbiakat tartalmazza: A Sajtószakszervezetnek nem feladata, hogy a privatizáció során a leendő tulajdonosok közötti vitában állást foglaljon. Mégis aggodalmát fejezi ki a lapterjesztés jelenlegi privatizációs döntésével összefüggésben, mivel félő, hogy olyan tulajdonos kezébe kerül a lapterjesztés, akinek nem érdeke az amúgy is nehéz helyzetben lévő kiadók és lapok továbbéltetése. Ezzel együtt fenyegethet a munkanélküliség, veszélybe kerülnek a bérek, a szociális juttatások a sajtóban dolgozók körében. A privatizáció során elhangzó nagyvonalú ígérgetések korábban is léggömbként pukkadtak szét a gyakorlatban. A legnagyobb kiadókat tömörítő Kiadói Vagyonkezelő Kft., amely kiadványaival az áruspiacnak csaknem 75 százalékát jelenti, egyértelműen érdekelt abban, hogy lapjaik megjelenjenek és a terjesztői árak egyetlenegy kiadványt se hozzanak lehetetlen helyzetbe. A munkavállalók érdeke, hogy saját kiadójuk ne egy, a lapkiadásban nem érdekelt fél profitját növelje, hanem a terjesztői feladatok átvállalásával megóvja a munkahelyeket, sőt jobb bér- és szociális feltételeket teremthessen mindenütt a saját területén. > \ 4 \
