Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)
1998-04-15 / 103. szám
10 Dhnántuli Napló Nyugdíjasok Oldala 1998. április 15., szerda Percesek Jogi tanácsadás. Ingyenes jogi tanácsadást tartunk az Új Dunántúli Napló Szerkesztőségében (Pécs, Rákóczi út 34.) április 22-én, szerdán délután 5-től 6 óráig. Kiállítás. Több, mint száz alkotást láthatnak az érdeklődők azon a kiállításon, amelyet az Őszidő Nyugdíjasklub rendez Pécsett. Az április 17-én délelőtt 10 órakor nyíló bemutató a Dischka Győző u. 2. szám alatti, udvari épület emeletén látható. A klub tagjai szobrokat, faragásokat, kézimunkákat - köztük kalocsai viseletbe öltöztetett babákat - mutatnak be. Az április 17—20-áig tartó kiállítás mindennap 10-18 óra között tekinthető meg. Gazdaságosabban. A Soros-alapítvány pályázatán nyert pénzből ismeretterjesztő előadássorozatot szervezett a Szederkényi Nyugdíjas Egyesület. A tíz részből álló sorozat egyik központi témája az volt, hogy miként lehet gazdaságosabban termelni a háztájiban. .! .0» -W.'i Fogadóóra. A Mecseki Bányászok Szakszervezete nyugdíjas tagozatának szabolcsi alapszervezete minden héten pénteken 10-től 12 óráig fogadóórát fart a Komlói út 195. sz. alatti Közösségi Házban. Olcsó mosószervásár lesz ma délután 1-től fél 4-ig Pécsett, a Mecsek Áruház mögötti parkolóban. Itt is az Arany Pajzs Segítő Szolgálat árusít, ugyanúgy, mint a húsipari előtt lévő - naponta 8-tól fél 4 óráig nyitva tartó - állandó helyükön. Kérik, hogy üveget, flakont mindenki vigyen magával. Nappali szolgálat. Mindennap felhívhatnak egy pécsi telefonszámot 13-19 óra között, ha úgy érzik, hogy bajban vannak, segítségre szorulnak vagy tanácstalanok, magányosak. A telefonszám: 212-813. Ugyanitt gyógyult depresz- sziósok klubja működik minden pénteken 16 órától. Sok a nyolcvan éven felüli kérelmező Nincsenek meg az okmányok Kevés új igénylőnek jelent többletet az özvegyi nyugdíj Sokan reménykedtek és csalódtak. Többnyire önhibájukon kívül. Az özvegyi nyugdíj megállapítását kérő igények ma is folyamatosan érkeznek a nyugdíjbiztosító igazgatóságra. Egy részüket azonban el kell utasítani. Akiknek már megállapították elhunyt párjuk után az özvegyi nyugdíjat, azoknak nem volt teendőjük. Özvegyi nyugdíjra vonatkozó kérelmet két okból lehet most beadni. Egyrészt azok kérheük, akik korábban a saját jogon kapott magas összegű nyugdíjuk miatt eleve nem kérték az özvegyit, mert tudták, hogy a két ellátást csak egy összeghatárig kaphatják meg, és a saját jogon kapott nyugdíjuk ezt meghaladta. Másrészt azok, akik a társuk halálát követően maguk is nyugdíjasokká váltak. A saját jogú nyugdíj ugyanis feltétele annak, hogy valaki özvegyit is kaphasson. Azzal együtt, hogy az elhunyt társának is - ha még nem volt nyugdíjas - rendelkeznie kell az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Sok ember hiába kilincsel az igazgatóságon. Akik nem őrizték meg a férjük, feleségük munkaviszonyával, keresetével kapcsolatos hivatalos papírokat, lehet, hogy nem is tudják ezeket pótolni. Az egykori munkahelyek jelentős része már nem létezik, s velük együtt eltűntek a dolgozókra vonatkozó okmányok is.-Ez az egyik leggyakoribb probléma, amellyel az új igénylések során találkozunk - rangsorolta a tapasztalatokat Barlai Norbertné (képünkön), a Baranya Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság osztályvezetője. - A dokumentumok hiányában nem foglalkozhatunk a kérelemmel. A másik elutasítási ok - az 1993. március 1. előtti elhalálozás esetén -, hogy az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek az elhalálozástól számított 15 éven belül nem következtek be. A jogszabály ugyanis azt mondja, hogy az újonnan igénylők akkor jogosultak özvegyi nyugdíjra, ha a társuk halálát követő 15 éven belül, illetve 1993. február 28-át követően 10 éven belül az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek - nyugdíjkorhatár betöltése, rokkantság - bekövetkeztek. Ha tehát valakinek a férje olyan régen meghalt, hogy a feleség tizenöt éven belül nem töltötte be a korhatárt, az nem kaphatja meg az özvegyit. Március végéig 375 igény érkezett az igazgatóságra. Köztük sok a nyolcvan éven felüli kérelmező. Eddig 73 személynek állapították meg az özvegyi nyugdíját, 131 kérelmet viszont el kellett utasítaniuk. A többi kérelem jogosságának vizsgálata folyamatban van. Az idősek ne maradjanak egyedül! Kezdettől azt akarták, hogy minden településen legyen közösségük az idős embereknek. Mindegy, hogy klubnak, szervezetnek vagy csoportnak hívják, a lényeg, hogy tartozzanak valahova. Induláskor, 1991-ben 22 klubbal kezdték a munkát. Most 160 városban, községben van jelen a Nyugdíjasok Baranya Megyei Képviselete. .áoaabláX seal J Ma ez a legnagyobb civil szerveződés a megyében: 25-30 ezer személy tartozik hozzájuk. Ott tartanak, hogy az információcsere és a szervezettség érdekében körzetekre osztották magukat, s jelenleg 12 körzetben tevékenykednek. Alapvetően két cél jegyében dolgoznak. Az egyik az, érdek- képviselet, a másik, hogy kellemes közösségeket formálhassanak maguknak az idős emberek. Képviselőjük tagja a Baranya Megyei Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnak, illetve az országos vezetésükön keresztül igyekeznek hallatni a hangjukat minden olyan kérdésben, amely a nyugdíjasokat érinti.- Az új nyugdíjtörvényről, főként az özvegyi nyugdíjakról az országos vezetésünkhöz továbbítjuk az észrevételeinket - kezdte tevékenységük osztályozását Toller Lászlóné (képünkön), a képviselet megyei titkára. - Ám például a méltányossági nyugdíjemelési kérelmeket a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz küldjük. Ismerjük a kérelem feltételeit, az adhatóság korlátáit. Ennek tükrében tudjuk tájékoztatni az embereket. Nem áll szándékunkban senkiben sem oktalan reményeket ébreszteni, s úgy gondolom, hogy az ilyen hozzáállással a hitelességünket erősítjük. A másik cél jegyében tavaly kezdeményezték a nyugdíjasok találkozóit. Ezek amolyan ünnepnapok, hiszen délelőttől késő estig tartanak, s nemcsak a házigazdák tesznek ki magukért, hanem a vendégségbe hívott résztvevők is. Ok adják a műsort. Tavaly Baksán, Drávacsepe- lyen, Mohácson, Komlón, Drá- vaszabolcson és Pécsett volt ilyen találkozó, háromezerkétszáz résztvevővel. Idén folytatják az összejöveteleket. Az elsőt már megtartották Pécsvára- don, a következő Szentlőrincen lesz június 20-án, majd Bere- mend, Kővágószőlős szerepel a terveikben, és Baksa valószínűleg idén is ott lesz a sorban, mivel a község idén ünnepel. Ezek a népes események az önkormányzatok szemében is egyre jelentőségteljesebb rendezvénynek számítanak. Sokan jönnek össze, hírét viszik a település életének. Sokan a gyermekeik, unokáik fülével hallgatják a tájékoztatókat, az ő szemükkel nézik mindazt, amerre járnak, s gyorsan kialakul bennük a vélemény: hol lenne szerencsésebb élni. A megyei képviseletnek nincs külön irodája és költség- vetése. Nem szednek tagdíjakat. Támogatásokból, illetve pályázati pénzekből állják a postaköltséget, az utazások kiadásait, a papírmunkát mindenki otthon végzi.- A vezetőség és a bizottsági tagjaink teljesen díjmentesen dolgoznak - folytatta Toller Lászlóné. - Biztos vagyok abban, hogy senkinek sem fordult meg a fejében, hogy ezért a tevékenységért akár jelképes tiszteletdíjat kérjen. Nagyon örülünk annak, ha egy-egy csoportot, klubot hozzá tudunk segíteni valamihez, legyen az kirándulás vagy kapcsolatfelvétel egy másik klubbal. Ilyen szellemben készülnek az április 24-ei tisztújító közgyűlésükre, amit a MÁV Pécsi Igazgatóságának szociális épületében tartanak. Ismerkedés a múlttal - Idősek munkáiból rendeztek kiállítást Bolyban, az Erzsébet Vigadóban. Szép kézimunkákat, ajándéktárgyakat, díszeket tekinthettek meg az érdeklődők. FOTÓ: WÉBER TAMÁS Kritikus önvizsgálat Meglehetősen szokatlan, ha egy hátrányos helyzetű embereket tömörítő egyesület saját magát ostorozza. Pontosabban azon tagjait, akik magatartása rossz fényt vet a többiekre is. A Mozgáskorlátozottak Baranya Megyei Egyesületének vezetősége azonban úgy döntött, hogy nem söpri szőnyeg alá áz etikátlan, szabálytalan, netán törvénysértő tetteket, s ha ilyenek tudomásukra jutnak, ők kezdeményezik az érintettek támogatásának visz- szavonását.- Úgy gondoljuk, hogy nem lehet szemet hunyni az ilyen tettek fölött - kezdte a háttér magyarázatát dr. Szabó Ferenc, a megyei egyesület elnöke. - Azok a juttatások, amelyek a mozgáskorlátozottakat megilletik, kifejezetten nekik szólnak, másra nem lehet őket átruházni. Márpedig többen úgy gondolják, hogy a család is ,jogosult” ezek igénybevételére, illetve arra, hogy bizonyos támogatásokat más célra fordítsanak. Szabó Ferenc szerint az egyik leggyakoribb visszaélés a parkolójegy átruházása. Az is előfordult, hogy a gyógyfürdőkbe szóló kedvezményes jegyeket eladták.-Ázzál is szembesülnünk kellett, hogy több sorstársunk másra akarta költeni azt a pénzt, amit lakásátalakításra adtunk - folytatta az elnök. - Ennek a támogatásnak az a célja, hogy megkönnyítse a mozgáskorlátozott ember életvitelét, vagyis úgy kell átalakítani mindent, hogy ő akadály nélkül közlekedhessen, és mindenhova odaférhessen. Ám voltak, akik lakás- felújításra, színes televízióra akarták ezt a pénzt fordítani. Ezt nem szabad. Ugyancsak sok gondot okoz a gépjárművásárlási támogatás. Vannak, akik úgy értelmezik, hogy a család kocsivásárlásának könnyítését szolgálja ez az utalvány. Úgy gondoljuk, hogy addig nagyon nehéz elfogadtatnunk ezen támogatások bővítésének szükségességét, az esélyegyenlőség mielőbbi megteremtését, amíg mi magunk szolgáltatunk alapot ahhoz, hogy ezt megkérdőjelezhessék. Az egyesület vezetésének álláspontja szerint a tisztességes többséget védik azzal, ha nem tűrik az etikátlanságot, szabálytalan ságot. Falusi csúcsforgalom FOTÓ: MÜLLER ANDREA Nehéz a krónikás feladata Lebontották a parókiát. Első ízben emlékeztek meg a világháború áldozatairól tavaly Drávaszabolcson. A megemlékezést hagyománnyá szeretnék tenni. Az eseményeket jelképértékűnek tartja a református gyülekezet egykori presbitere, Csőmé Lajos, aki megfigyelője a falumúltnak. A parókia megszűnte nem jelenti a hitközség elsorvadását, hisz ötödik éve áll az új templom, a hitélet töretlen. Áz 1827 körül épült létesítménytől azért váltak meg, mert lakhatatlan lett. A jó légkört, a szorongások és az előítéletek elmúltát jelzi, hogy kegyelettel adóztak - hosszú évtizedek után először - a második világháború 37 helyi halottjának, és felelevenítették az 1945-ös kiköltöztetést is. Azok emléke előtt tisztelegtek, akiket ártatlanul lelőttek, málen- kij robotra hurcoltak, vagy akiket szántáskor - a front után - bombák és aknák téptek szét.- Az ünnepi rendezvényen imádkoztunk az áldozatok hozzátartozóiért, de nem gondoltunk gyűlölettel azokra sem, akik ellenünk vétettek - mondta Csőmé Lajos. A lokál- patrióta nem nyugszik, amíg a község jelen századát is nem kutatja. Nehéz a dolga, hiszen 1945 márciusában megsemmisültek az egyházi iratok, amikor a katonák állatokat szállásoltak be a templomba, és az alomszalma közé keverték - fekhelynek szánva - az okmányokat. Csuti J. Csőmé János a felújításra váró parókia előtt fotó: Müller a.
