Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)

1998-04-10 / 99. szám

1998. április 10., péntek Baranyai Tükör Dhnántúli Napló 5 Döntés rossz szájízzel KOMLÓ Tegnap esti rendkívüli ülé­sén az önkormányzat meg­tárgyalta a kórház további működtetésének kérdését. A testület tájékozódott az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a Népjóléti Minisztérium álláspontjáról, melynek lényege, hogy a tör­vény értelmében egy kórház akkor válthat működtetőt, ha az OEP-pel kötött kapacitás­lekötési megállapodásban vál­tozás áll be. Komlón erró'l szó sincs, a februári testületi ülé­sen hozott, a Komló-MED Kft. javára történő átadást semmisnek kellett nyilvání­tani. Mivel a felhalmozódott 26 millió- adósságállomány nehezen kezelhető, a testület utasította az igazgatót, hogy a júniusi ülésre a gazdálkodás racionalizálását eredményező tervet dolgozzon ki. Az önkormányzat korábbi határozatát visszavonta, tehát a kórház költségvetési intéz­ményként működik tovább. Ha a központi jogszabá­lyok erre lehetőséget adnak, várhatóan 1999. január 1-jétől a korábbi átadási szerződés lép életbe. Több képviselő, védve az önkormányzat szuverenitását, politikai hátterű intézkedést vélelmezett. D. G. A szobor vándorútra kél SZIGETVÁR Az Oroszlánemlékmű 120 év után elöregedett. A jövő héten leszerelik és a Magyar Nemzeti Múzeumba szállít­ják javításra. Ács Attila városi főtanácsos (képünkön) elmondta, hogy a hír hallatán az ország számos pontjáról jelentkeztek támo­gatók. Alig kell szervezni, és máris bőkezű mecénások ko­pogtatnak. Van olyan intézmény, ke­reskedelmi egység, amelyik százezer, egy másik hatvan­ezer forintot ajánlott fel, míg egy bolt 100 és 200 forint ér­tékű téglaje­gyet bocsá­tott ki. A le­emelés nap­jára, április 15-ére több cég és vál­lalkozás da­rut és jármű­vet biztosít. Óvatosan kell a várvédők hő­siességét jelképező alkotást megmozdítani, hisz belsejé­ben a rozsdaette vastartó ré­szek töredeznek. Megálmodóját most sem ismerik. Azt tudni, hogy a fő­városi Vandrák-műhelyben készült. A szakemberek az őszi Zrínyi-napokra végeznek a felújítással. Csuti J. Wisinger István, a MÚOSZ elnöke (középen) tegnap felkereste lapunk szerkesztőségét. A beszélgetésen szóba került a szövetség és a megyei újságírás kapcsolata, hely­zete. FOTÓ: WÉBER TAMÁS Ebek harmincadján a városok felettünk lakók hozzájárulása mindenképpen szükséges. Komlón például lassan négy éve húzódik egy ügy: a szom­széd megmakacsolta magát, az eb gazdája meg szépen fizeti a bírságot. Mester Ferenc komlói gyepmester (képünkön) nem a kóbor állatokat tartja a bajok fő okának. Úgy véli, a kutyatulaj­donosok nyolcvan százaléka nem tartja be az előírásokat, öt­letszerűen engedik el itt-ott az ebeket, bírságolni pedig lehetet­A városokban rengeteg a panasz az ebekre, illetve azok gazdá­ira. Pécsett és Komlón például a kutyások egy jelentős része egyáltalán nem veszi komolyan az önkormányzat rendeletét. Szigetváron az elmúlt néhány hétben kétszer is rendőrt kellett hívni néhány ebsétáltató magatartása miatt. BARANYAI KÖRKÉP A pécsi önkormányzat hatósági irodájához rengeteg panasz ér­kezik. Sokan nehezményezik például, hogy bizonyos ját­szótereket egyes nap­szakokban egyszerűen nem lehet használni, mert nagy testű kutyák nyargalásznak a mérleghinta és a mászóka között. Ha valaki póráz nélkül, vagy az állati ürü­lék összeszedésének mellőzé­sével sétáltatja kedvencét, két­ezer forintos helyszíni bírság­gal sújtható, de a számla — ha a hatósági irodához kerül - akár 10 ezerre is dagadhat. Az ún. pitbull-rendeletnek eddig egy „áldozata” van. Az önkor­mányzat szakértője, a tulajdo­nossal ellentétben úgy gon­dolta, a megvizsgált állat pit­bull, tehát tilos tartani. Az eb­tartó ellen jelenleg büntetőeljá­rás folyik. Ahogy azt Farkas Tamástól, a Misina Állatvédő Egyesület elnökétől megtudtuk, a megye- székhelyen ma 10-15 ezerre tehető a bejelentett, és 3-5 ezerre a regisztrálatlan kutyák száma. A tizenegy kutyafuttató közül valójában csak kettő mű­ködik Pécsett. Ha társasházban akarunk ku­tyát tartani, akkor ehhez a köz­vetlenül mellettünk, alattunk, len, hiszen sétáltatáshoz senki nem visz magával iratokat. Szigetváron az elmúlt hó­napban harminchét személyt figyelmeztettek, mert szabadon engedte kutyáját. Az önkor­mányzat telephelyén három na­pig őrzik a befogott állatokat. Néhány napja öt ebet „altattak el”, mert nem jött értük senki. Márciusban két alkalommal voltak kénytelenek a város- gondnokság munkatársai rend­őrt hívni: a nagy testű négylá­búikat póráz nélkül, közterüle­ten sétáltató gazdik ugyanis nem voltak túl barátságosak az őket megbüntetni szándéko­zókkal szemben. N. F. A jó barátot ne vigyük a játszótérre magunkkal fotó: m. a A líra meghal, néma ez a kor József Attila születésnapját, április 11-ét a Költészet Napjaként ünnepeljük. Pécsett tegnap több különleges rendezvényen is keresték a választ arra, mi a vers szerepe ma az életünkben. PÉCS Rendhagyó irodalomórát tartot­tak a Baranya Megyei Könyv­tárban tegnap este, ahol Babits Mihállyal szólva azt kutatták a résztvevők, igaz-e a tézis: „a líra meghal, néma ez a kor”. Dr. Olasz István, a Janus Pan­nonius Társaság titkára, tanár­társait, Meliorisz Béla költőt és dr. Tóth Károly irodalomtörté­nészt faggatta. Hogy a költészet nem valami avult dolog, s hogy a fiatalok­ban van belső szükséglet rá, arra a Művészetek Házában először tartott versmondóver­seny a példa. A József Attila Kör és a Pécsi Művelt Társalgó közös szervezésében 19 jelent­kezőből végül 15 középiskolás vett részt a Versblattoláson, ahol a diákok egy hozott vers­sel készültek, egy kortárs költő alkotását pedig a helyszínen kapták kézbe. A JAK elnöke, Ágoston Zoltán (képünkön) el­mondta, nem az előadói képes­séget kérték számon, hanem azt, képes volt-e valaki belül­ről, mélyen átélve mondani a szöveget. A cél az volt, hogy megmutassák, az iskolában magolt versektől meg lehet ta­lálni az utat ahhoz, hogy a köl­tészet később is része legyen az ember életé­nek. Az erőt próbáló hely­zetekben néha segít egy köl­temény. Más­kor arra jó, hogy ráirá­nyítsa a fi­gyelmünket a világ rejtett érté­keire. Galambosi László pécsi költő tegnap bemutatott új kö­tete gyermekeknek szól. A Re­gefa versei a természet észre nem vett szépségeit, s az élet sorsfordulóit villantják fel. A Művészetek Házában zajlott az az előadás is, melyre az Iroda­lomtudomány műhelyei soro­zatban került sor. Vendég Kap- panyos András irodalomtörté­nész volt. Hodnik I. Gy. Hírcsatorna Szaluinak, Hegyhátma- róc és Köblény históriá­ját kutatja a Szalatnakon élő Radics József, aki napjaink­ban elsősorban a németség hagyományaival foglalko­zik. Korábban a hegyháti történelmi és néprajzi értékű földrajzi nevek gyűjtésében vett részt. (cs) Passió nagyszombaton. A pécsi evangélikus gyüle­kezet ifjúsága nagyszomba­ton este 7 órai kezdettel pas­siót mutat be a Dischka Győző utcai kápolnában. Szentlászlón új járda ké­szül csaknem egy kilométer hosszúságban a Zrínyi utcá­tól az üzemanyagkútig. Az önkormányzat saját forrás­ból másfél millió forintot te­remtett elő a kivitelezéshez. (cs) Fodrászbajnokok. A Magyar Fodrász Bajnokság székesfehérvári világbaj­noki válogatóján a negyedik helyezést érte el Baranya megye csapata. A sikeres párost Wéber Viktor, vala­mint Szabó István, a Lakás­otthonok Igazgatóságának gyermeke alkotta. (sn) Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 333 cm, apadó, 12,0 fok, Őrtilos -40 cm, apadó, 9,0 fok, Barcs 52 cm, áradó, 11,5 fok, Drávaszabolcs 102 cm, áradó, 8,9 fok. Belvárosi razzia PÉCS A belváros rendőrei és köz­terület-felügyelői ezentúl minden héten akciót tarta­nak. Tegnap a Flórián téren hat járművezetőt bírságoltak meg, mert tilosban parkíroz­tak. Az azonnal fizetendő összeg 9 ezer forint volt. A Búza téren két zugkereske­dőt 2 ezer forintra büntettek meg, mert a piacon kívül árusítottak. A Színház térről koldusokat küldtek el, aki­ket igazoltatni sem lehetett, mert nem rendelkeztek ok­mányokkal. Gáyer Jenó', a Közterület-felügyelet he­lyettes vezetője elmondta, hogy tilos koldulni. Tévhit az, hogy engedéllyel lehet űzni ezt az alkalmi tevé­kenységet. A megyeszékhe­lyen legkevesebb húsz ké- regető zaklatja a járókelőket nyíltan, olykor szitkozódva is. Előfordul, hogy templo­mokba is bejárnak. Cs. J. Új rendezési terv SÁSD A napokban három évre az önkormányzat új bérleti szerződéseket kötött a Hő­sök terén lévő üzletekre. Eredetileg a bérlet öt év lett volna, de az új építési tör­vény erre nem ad lehetősé­get. A bérlők most attól tar­tanak, hogy üzleteiket idő előtt fel kell számolni. Koszorús Tímea aljegyző elmondta, a régi városren­dezési terv idejétmúlttá vált. Idén újat készítenek. Ha a téren épülne is lakóház, a földszinten az üzletek, buti­kok tovább működhetnek. Későbbi jogvitát okozhat, hogy a felépítmény tulajdo­nosai a vállalkozók, a telek az önkormányzaté. D. G. Sok kicsi sokra megy A Baranya Megyei Önkormányzatok Társulása a maga 210 tagjával az ország legnagyobb ilyen jellegű szövetsége. A kiste­lepülések megyéjében szinte minden azon múlik, hogy a falvak mennyire képesek egymásban is gondolkodni. BARANYAI KÖRKÉP A hetedik éve működő szerve­zet, az új társulási törvény sze­rinti átalakítással megújulás előtt áll. Az alapító megyei közgyűlés, a felálló Társulási Tanácsban ugyanúgy egy sza­vazattal bír majd, mint a legap­róbb község, így ez a fórum va­lós érdekérvényesítésre ad lehe­tőséget. A települések érdekeit, tö­rekvéseit, a beruházások terve­zését a társulás hivatala végzi. Bár költségeikre mindig össze­jön a szükséges pénz, és saját bevételeik is vannak, azért a megye hozzájárulása elsőrendű fontosságú a működtetésben, jegyezte meg Szóké Éva, hiva­talvezető (képünkön). Felada­tuk zömében olyan törvényben előírt kötelezettségek teljesí­tése, melyeknek egy kisközség a feltételek híján soha nem volna képes megfelelni. A legfontosabb azonban a pályázatfigyelés és az ahhoz kapcsolódó térségi szervező- munka. A fejlesztési célú beru­házások a közvilágítástól kezdve a gázprogramon át, az utak, járdák építéséig, felújítá­sáig mind olyan terheket jelen­tenek, melyek egyenként is túl nagy fala­tok a kistele­püléseknek. A társulás ép­pen ezért egy- egy nagyobb program men­tén, a haté­konyság, ésszerűség szem előtt tartásával igyekszik bevonni az érintett helyhatóságokat. Idei tervük is éppen az utak javítását tűzte ki célul. A források meg­találásán keresztül szeretnék biztosítani az útprogramot, mellyel sok apró község jut­hatna járdákhoz, kerékpárutak­hoz és ami talán a legfontosabb, jól járható összekötőutakhoz is. Egyedül ezt egy település sem tudná elérni. A. P. A legveszélyesebb átkelő MOHÁCS Öt év baleseti adatai alap­ján kiérdemelte a legveszé­lyesebb csomóponti státust a város bevezető úttorko- lata, ezért ide forgalomirá­nyító lámpát helyeznek el.- A főhatóságunktól a múlt év végén kaptuk a feladatot, hogy vegyük számba, és egyúttal rangsoroljuk is, me­gyénkben hány településen van olyan útkereszteződés, amely a nagy forgalom miatt fokozottan balesetveszélyes - tájékoztatott Péterfia Balázs, a Közútkezelő Kht. forgalom- technikai osztályvezetője. - A felméréseink szerint Mohá­cson a Pécsi út-Kossuth La­jos utca találkozása szerepelt az első helyen, a másodikra pedig Komló belvárosában az ugyanilyen nevű utcák ke­reszteződését jelöltük meg.- Becsült költségvetést is továbbítottunk a forgalomirá­nyító lámpa telepítésének várható összegéről, s miután a mohácsi beruházás nagyságát elfogadták, ezt a munkát kivi­telezésre már meg is hirdet­tük. Viszont a tényleges kia­dások többe jönnek az előze­tes kalkulációnál, ezért a vá­ros képviselő-testülete is megszavazta, hogy hozzájárul a feladathoz. Az ő pénzükből az útkorrekció készül: a Pécsi út lámpa előtti szakaszának szélesítése. A pályázatok elbí­rálása után dől el, mikor kez­dődik a kivitelezés, Berta M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom