Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)
1998-04-09 / 98. szám
6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1998. április 9., csütörtök Exportüzem István-aknán Félmilliárdos beruházással igen jól eladható exportterméket gyártó üzem létesül István III-as aknán. A régi bányaterületen pedig nagy valószínűséggel az önkormányzat egészségügyi központot létesít. Röviden Fórum a cégvezetőknek. Tájékoztató fórumot tart a cégvezetőknek a Baranya Megyei Vezetési Tudományos Társaság április 16-án Pécsett. Az összejövetelen előadást tart dr. Benkő András, a JPTE tanára és dr. Fehér Mihály okleveles könyvszakértő a társasági és a cégtörvényről, az ezzel kapcsolatos vezetői feladatokról. (I) Tésztaüzem épült Sásdon egy kft. vállalkozásában, ahol a több mint tíz munkás koleszterinmentes terméket készít 11 változatban. A társaság legnagyobb megrendelői a Baranya, Tolna és Somogy megyei kórházak és közintézmények. (cs) Kásád első sütödéje. Az önkormányzat kezdeményezésére Grábics Gyula vállalkozó olyan sütödét alakított ki, amely nemcsak a falut, de Beremendet is ellátja termékeivel. Mini kenyérüzem legközelebb Kis- harsányban működik, (cs) Kétmillió legyen a készpénzkorlát A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a készpénzkorlátozásra vonatkozó jogszabályok átfogó felülvizsgálatát sürgeti. A Pénzügyminisztériumhoz továbbított javaslatuk szerint a korlátozás összeghatárát kétmillió forintra kell felemelni. Ugyancsak szorgalmazzák, hogy az azonos ügyfelek közötti összevonandó számlák összegét csak akkor számolják ösz- szevontan, ha azokat 7 napon belül állítják ki. A készpénzfizetés korlátozása 1997. július elsejével lépett hatályba. Az eddigi kamarai tapasztalatok azt mutatják, hogy szabályok indokolatlanul akadályozzák az üzleti kapcsolatokat. A kamara véleménye szerint a feketegazdaság visszaszorítása jegyében meghozott szabályozás ellentétes folyamatokat indított el. A bankkártyarendszer működésével kapcsolatos elvárások sem teljesültek. A kamara nem vitatja a készpénzforgalom korlátozásának elvi szükségességét, de elfogadhatatlannak tartja, hogy annak megvalósítását a jogalkotók olyan intézkedésektől várják, amelyek a gazdaság működőképessége ellen hatnak. István-aknán minden csendes. Az öreg bányaépületek roskadozó falain, a kivert ablakokon keresztül fúj a szél, innen már minden mozdíthatót elvittek, az épületeket meg egyszercsak majd ledózerolják. És akkor nem marad itt semmi, csak azok a lakók, akik a valamikori szolgálati lakásokban húzódtak meg. Az önkormányzat innen pénzt nem lát, a közszolgáltatásokért díjat nemigen fizetnek, de hát mostanság ez már nem is olyan feltűnő. A csend is érték, úgyszintén a tiszta levegő, éppen emiatt gondolta a megyeszékhely ön- kormányzata, talán itt valamiféle szanatóriumot kellene létrehozni, rohanó világunkban az ilyen környezet megnyugtató hatású, talán érdemes lenne befektetni. De ez még csak a jövő zenéje, István III-as aknán viszont már régóta nagy a mozgolódás. A Bányavagyon-haszno- sító Rt. az itt lévő épületeket jobban tudja hasznosítani, bár a 80-as évek bányafejlesztési álmait megtestesítő, tájidegen felkiáltójelként magasodó aknatoronnyal még most sem tudtak mit kezdeni. Kiss Lajos, a társaság értékesítési igazgatóhelyettese szerint jó ötlet volt ide telepíteni a gumifeldolgozó üzemet, egyrészt mert a kialakításához több milliós támogatást kaptak a környezetvédelmi minisztériumtól, Földi Péter, a Baromfi Termék- tanács mezőgazdasági titkára megalapozatlannak nevezte azokat a véleményeket, amelyek szerint a Ház asztalán lévő jogszabálytervezet elfogadása átmenetileg visszavetheti a májtermelést. A terméktanács képviselőjétől megtudtuk: hazánk Franciaország után a világ második legnagyobb libamáj- termelő országa. Évente nagyjából azonos mennyiséget exportálunk: a tavalyi 1320 tonna után az idén 1350 tonna libamáj másrészt pedig olyan terméket gyártanak, amely minden piacon jól eladható, vagyis néhány éven belül megtérül a beruházási költség. A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Rt. a társtulajdonos, a pénzügyi befektető is fantáziát látott a Gumi Rt. létrehozásában. Évente az országban 40-50 ezer darab gumi kerül le a gépkocsik kerekeiről, 200 ezer pedig a gyűjtőhelyeken várja a feldolgozást. Van tehát hagyja el az országot. A kivitelt Magyarország saját maga korlátozza. Az export csökkenésétől akkor kellene tartanunk - magyarázza Földi Péter -, ha azt teljesen szabadjára engednénk, s elárasztanánk a szűk külpiacot. A szakember szerint nincs félnivalónk az Európai Unióhoz történő csatlakozás után sem, amennyiben a szigorú előírásokat megtartjuk. A máj- és tolltermelő országokhoz hasonlóan hazánkban is szabályozni utánpótlás bőven - mondja a társaság igazgatója, Oláh Tibor (képünkön). Most kezdik beszerelni azokat a feldolgozó gépeket, amelyeknek szállítását nemzetközi tenderen nyerte el egy francia cég. Az igazgató nem tartja jelentős munkahelyteremtő beruházásnak ezt az üzemet, hiszen az automata gépsorok kezelése, a 15 ezer tonnás éves örleménytermelés nem igényel 15 dolgozónál többet. De az üzem nem is a munkanélküliség csökkentésére létesült. Sokkal inkább arra, hogy a III-as akna területét értéktermelő beruházásokkal használják ki. B. G. kell ezt a tevékenységet, változtatni kell az előállítás körülményein. Az állatvédelmi törvénytervezet egyebek mellett kimondja, hogy az állaton kíméletesen kell végezni a tömést és a tolltépést. A lúdtenyésztésnek megvan a sajátos technológiája, amelyet már nálunk is alkalmaznak. Új módszerek bevezetésére - vélekedik Földi - nincs szükség, a meglévő előírásokat kell megtartani és nagyobb súlyt fektetni az ellenőrzésre. Magyarországon két évvel ezelőtt a TÜV-Hannover Kft. kidolgozta azt a független toll- minősítési rendszert, amelyet világszerte elismernek. Az általuk kiadott bizonyítvány a minőség garanciája. U. G. Hatalmas csarnokban kezdték meg a gumifeldolgozó üzem kiépítését a bányatorony szomszédságában fotó: laufer l. Nincs veszélyben a libamájkivitel Az új állatvédelmi törvény életbelépése után - egyes szakértők szerint - egy-két évig akár 20-30 százalékkal is csökkenhet a libamájtermelés. Törvényalkotóink tradíciókra és gazdasági megfontolásokra hivatkozva nem tartják célszerűnek meggátolni a libák tömését és a tolltépést. Az Európai Unió tagállamainak zömében egyébként tilos ez a tevékenység. Remények és esélyek az akkumulátorüzemre KOMLÓ - MONOK Ugyan az elsőfokú környezetvédelmi engedélyt már megkapta a Perion Rt., még korántsem biztos, hogy Borsodba települ a tervezett használtakkumulátor-fel- dolgozó üzem. Monok térsége része a világhírű tokaj-hegyaljai történelmi borvidéknek. A meglehetősen nagy munkanélküliséggel sújtott település a mintegy 200 új munkahelyet teremtő üzem letelepülése érdekében kezdeményezte kilépését a borvidékből, ám a használtakkumulátor-feldol- gozó üzem létesülése, közelsége folytán ilyen módon is komoly ellenérzéseket kavar. A borvidék gazdái a közelmúltban forgalomlassító demonstrációval nyilvánították ki nemtetszésüket, most pedig jogi úton támadják meg a környezetvédelmi szakhatósági engedélyt. Dr. Kéri József, a beruházó Perion Rt. vezérigazgatója tegnap ismételten úgy nyilatkozott lapunknak, hogy csak akkor mennek Monokra, ha a szakhatósági engedélyek mellett a térség lakossági egyetértését is magukénak tudhatják.-Továbbra is több település keres meg bennünket, ahol szívesen fogadnák a kétmilliárd forintos beruházást. Ezek között van Komló is. A baranyai város helyzete annyiban bonyolultabb a korábbinál, hogy a kiszemelt bányatelep a privatizáció folytán magánkézbe került, így megvásárlása kapcsán új tárgyalásokat kell kezdeményeznünk. Az idő viszont sürget bennünket, terveink szerint április végére el kell dőlnie, hogy hová települ az üzem - mondta dr. Kéri József. A témában megkerestük Somosi Lászlót, a tulajdonosként érdekelt Pécsi Erőmű Rt. elnök-vezérigazgatóját, aki a következő tájékoztatást adta: - Szándékunk az, hogy a bétái bányatelep jól hasznosuljon, ne csak ingatlanként, hanem munkahelyteremtés szempontjából is. Ez két alternatívát helyez előtérbe: az erőmű részvételét a beruházásban ingatlannal, esetleg tőkével is, vagy az ingatlan eladását foglalkoztatási feltételekhez kötve. Kaszás E. Tilalmak a halászoknak is MOHÁCS A bérlői tulajdonformából ötvenkét évvel ezelőtt hozták létre a halászok a szövetkezetei. A rendszerváltás óta a dunai halászok ismét bérlői a víznek, de a gazdálkodás összefogása miatt megtartották a szövetkezeti egységet is. A napokban tartott közgyűlésén a Petőfi Halász Szövetkezet elnöke, Köpeti Magdolna a negyven fős tagságnak arról adott számot, hogy tavaly 240 tonna halat értékesítettek. A nyereséggel zárt évben 30 tonna halat a kft.-t alakított hat dunai halász, illetve két nyugdíjas fogott. A tógazdaságuk „termésének”, a 210 mázsa áruhalnak 64 százaléka volt ponty, 22 százaléka növényevő hal és 12 százaléka az úgynevezett nemes hal, illetve keszegféle.-A fogyasztóknak az elmúlt évben valamivel kevesebb halat tudtunk biztosítani mint korábban, mert egy tóval kevesebb vízterülettel rendelkeztünk - mondta az elnökasszony. - A jelentős távolság miatt Somogy apátiban 1996 végén fölhagytunk a termeléssel, viszont az idén helyette átvettük a lánycsóki tavat. A huszonhét hektáros, igen jó adottságú vizet egyelőre három évre béreljük a faluszövetkezettől, tegnap a halasítá- sát már be is fejeztük. Nyolcvan mázsa egynyaras pontyot és húszezer darab, szintén egynyaras busát helyeztünk ki, ugyanis az áruhal termeléshez nehezen beszerezhető kétnyaras egyedeket fogjuk itt nevelni.-A természetes vízi halászok mennyiségre és minőségre is megközelítően azonos teljesítményt értek el, mint a korábbi években. A Dunán és a holtágakban kifogott mennyiségnek egyhar- madát tette ki a csuka, a törpeharcsa, illetve a harcsa. A Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága az elektromos halászatot a teljes szakaszon betiltotta, az ártéri mélyedéseket sem halászhatjuk, de a hosszan tartó egyezkedésünk hatására a Boki-Dunán a fogási tilalmat öt hónapra mérsékelték. Berta M. _________A VILÁG PIACAIN_________ A tengeri ára is morzsolódik Jelentősen megnőtt az eladási kedv a búza chicagói határidős piacán, így a jegyzések az eddig legalacsonyabb szintek közelébe süllyedtek. A drasztikus árcsökkenést több ok is magyarázza. Olyan hírek terjedtek el, hogy Argentínában igen nagy kukoricatermésre van kilátás. Egyidejűleg arról is értesülhettek a befektetők, hogy jelentős indonéz és kínai eladásokra került sor, ami még az Egyesült Államok piacot kereső termékeinek elhelyezését is alaposan megnehezítheti. Ä nemzetközi piacokat egyébként nyugalom jellemezte; a meglehetősen bágyadt kereslet miatt lassan fogy az ótermésű búza. Ha nem fordul kedvezőtlenre az időjárás, akkor minden bizonnyal tovább morzsolódnak az árak. A búza FOB francia kikötőbeli ára jelenleg tonnánként 129 dollár. A kukoricapiacokon is gyönge a forgalom: az időjárási és a terméskilátások egyaránt kedvezőek, így várhatóan itt is mérséklődnek az árak. A kukorica FOB Mexikói-öbölben tonnánként 116 dollárért cserél gazdát. A növényi olajok piacát viszont emelkedő árak jellemzik, mert alacsonyak a készletek, csekély a kínálat napraforgó-, repce- és pálmaolajból. A piacelemzők szerint fordulatra nincs kilátás. Wágner Katalin Ria ci ár Pécs, vásárcsarnok ak B Pécs, Felsőmalom u. •arai Komló nya Siklós még Szigetvár yéb Mohács en 8 Szent lóri ne burgonya 50-70 50-60 60-70 55-75 70 65-70 70 fehérrépa 700-900 800-850 M 850-1 OOfti 950 ff 600-700 ff 700-800 fi 1200 a sárgarépa 60-70 70-80 80 100 80-100 120 a 80 fejes káposzta 70 70 70-80 80 120 65-70 70 fokhagyma 300 300 350 400 a 400 320-350 350 uborka 200 180-250 230-240 SÉ 260 180-200 220 230 paradicsom 350-450 420 350-380 490 M 450 350-400 440 a paprika (db) 15-150 30-60 40-120 60-85 40-80 30-150 45-145 karfiol 200-250 200 200 260 250 240 230 hagyma 180-200 160-200 90-100 220 fi 200 ff 200 200 bab 200-400 300 220-250 280-340 300 250 260-300 alma 50-140 110-140 60-110 110-180 50-150 60-100 80-135 banán 180 200 200-250 230 180-240 220 230 tojás 11-14 10-13 a 12-13 12,50 14 13 14 Gyűjtögetett milliárdok Hazánkban 35-42 ezer hektáron termelnek gyógynövényt. Ezen túl sokan foglalkoznak gyűjtögetéssel, bizonyos területeken - például az Ormánságban - nélkülözheteüen bevételi fonást jelent a jórészt munkanélküli lakosságnak. Ennek mennyiségét nehéz felmérni, viszont a termelésben előállított alapanyag értéke évente mintegy tízmilliárd forint. A termesztésből és gyűjtésből származó anyagok mennyisége évente 40-50 ezer tonna, a kinyert illóolajé pedig 80-100 tonna között változik. Az ágazat által megtermelt érték 5,5-6,2 milliárd forintot tesz ki. Ez az összeg azonban a gyógyszer-, a kozmetikai, és az élelmiszer-ipari feldolgozás során megduplázódik.
