Űj Dunántűli Napló, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)
1998-04-07 / 96. szám
1998. április 7., kedd Háttér - Riport Dünántúli Napló 9 Segítő kezekkel egymás felé Egyetlen sérült gyermekről sem szabad lemondani, a fogyatékos is fejleszthető Abban a családban, ahol sérült, fogyatékos kisgyermek születik, megváltozik az élet. Már semmi nem lesz tovább olyan, mint azelőtt, hiszen a szellemi vagy testi képességeiben korlátozott gyermeket gyakran egy életen át gondozni, ápolni, támogatni kell. Vannak, akik soha nem adják fel, sőt társakat keresnek, hogy más rászorulónak is segíteni tudjanak. A hatéves Krisztián mosolygós kicsi volt. Most is kedves kisgyermek. Apró szobája tele játékkal, vidám képekkel, színes bútorokkal, mindennel, amitől ügyesebbé válhat, ami ébren tartja figyelmét, amitől boldogabb lesz. Édesanyja, dr. Cserfán Zsuzsa Ducikának becézi Krisztiánt, második fiát, aki Down-szindrómával született. — Amikor terhes voltam, nem végeztünk magzatvízpróbát - mondta el az édesanya. - A betegségre csak négy százalék esély volt, de ugyanennyi esély- lyel sérülhet is a magzat a beavatkozással. Amikor Ducika megszületett, az orvosok azonnal intézetet ajánlottak. Zsuzsa Komlón született, Pécsett végezte a jogi egyetemet, de azután tizenegy évig Németországban élt férjével, aki ott dolgozott. Amikor hazaköltöztek, s a baba a világra jött, Zsuzsa magára maradt. Barátai akkor még nem voltak, férje pedig gyakorlatilag kivonult az életükből. Egy év zuhanás Az első évben Zsuzsa mindent átélt, amit csak lehetett az elkeseredéstől az öngyilkosság gondolatáig. Nem tudta, mihez kezdjen, így a szakkönyveket bújta, amitől csak erősödött benne a félelem, hogy nem tud megfelelni a kihívásoknak. Utólag visszagondolva talán az segített neki átvészelni ezt az időszakot, hogy még Németországban egy évig a Vöröskereszt önkénteseként dolgozott, rákos betegek mellett.- Ez az egy év tele volt örömmel és fájdalommal - emlékezett. - A betegséggel, a halállal is ott találkoztam először. Amikor Ducika megszületett, csak elfogadni volt nehéz a helyzetet, de amikor már megtörtént, megváltozott az életem. Megpróbált választ keresni, megtudni, mi a sors célja ezzel a próbatétellel. A legtöbb erőt a hit adta. Intézetbe sosem akarta küldeni Ducikát. Azt mondja, attól még nem áll meg az élet, ha van egy beteg gyermek a családban. És miközben saját sorsát vallatta, valahogy a többi szülőnek is mintát akart adni, hogy harcoljanak, ne adják fel. Zsuzsa úgy gondolja, a gyermeknevelés szent dolog, hiszen az ember egy másik lény testi, lelki, szellemi egységéért felel, azt segíti, formálja. Dániel, a nagyobbik fia 12 éves. Jó képességű, rendkívül toleráns fiú, akivel édesanyja sokat beszélget a helyzetükről. Neki is szüksége van a szülőjére, így hát hogy elég jusson a mamából, még fontosabbá vált, van-e olyan intézmény, ahol Ducika fejlesztő képzésben részesülhet.-Az egész országban körülnézve sok fájdalmas tapasztalatra tettem szert - folytatta Zsuzsa. - A bölcsődével még nincs baj, oda bekerülhetnek a sérült gyermekek. A későbbiekben azonban nagy probléma, hogy az értelmi fogyatékosság súlya, foka szerint, de korcsoport alapján sincsenek elkülönítve. Tudok olyan helyről is, ahol a súlyosabb helyzetű gyerekek szexuális atrocitásoknak vannak kitéve. A legnagyobb baj, hogy ma Magyarországon a sérült gyermekeket egyre nehezebb elhelyezni. Pedig nekik még fontosabb lenne, hogy egészséges közösségbe járhassanak, hiszen a számukra lényegesebb a minta, amit utánozhatnak. Cserfán Zsuzsa Budapesten sem talált megfelelő integrált óvodát, úgyhogy elhatározta, maga kezd szervezni egy különleges intézményt.- Olyan iskolát szeretnék, ami hétvégi, éjjeli ügyeletet is vállalna. Semmiféleképpen nem menhelyről lenne szó, de egy fogyatékos embernek állandó felügyeletre van szüksége. Vele nem lehet olyan egyszerűen elutazni, nyaralni, és hát ha van másik gyerek, neki is jár egy anya... Az Egyesült Államokban, Németországban, Izraelben jó példákkal járnak elöl. Ott egy Down-szindrómás gyermek nyelveket tanul, egészséges társaival együtt végezheti az iskolát, képességeit fejlesztik. Egy ilyen képzésben résztvevő gyereknek már az arca, a mozgása, a viselkedése is más. Tervek és álmok- Olyan iskolát képzelek el, ahol három korcsoportban egyéni, személyre szabott foglalkozás folyna, szakemberek segítségével - egészítette ki az elmondottakat beszélgetőtársam. - Már most vannak olyanok is, akik emellett kosárfonásra, szövésre, korongozásra, kertészkedésre tanítanák a gyerekeket, olyan segítők is jelentkeztek, akik ingyen helyrehoznának bármilyen rozoga épületet, ha kapnánk egyet. Csertán Zsuzsát jogászi végzettsége biztosan segíti az ügyintézésben, s abban, hogy a Pécsett 1993-ban alakult Down Alapítvány működésének új lendületet szeretne adni. Hasonló sorsú szülőket keresett meg, az önkormányzatnál is tájékozódott. Most többek között azzal tölti az idejét, hogy pénzt szerezzen az alapítvány számlájára. Ezért szervez áprilisra olyan előadást a pécsi Ifjúsági Házba, melynek teljes bevételét ez az alapítvány kapná. A 18-án 15 órakor kezdődő előadásban az egyén, a család és a közösség felelősségéről beszél majd Dombi Ferenc ismert karizmatikus egyéniségű katolikus pap, és Tasi István hindu lelkész, aki a téma védikus megközelítését adja. Igazi közösségek- Néhány éve rendszeresen szervezek olyan közösségi eseményeket, ahol össze lehet fogni azokat az embereket, akik úgy gondolják, az aktivitás és a harmonikus együttlét fontos erő. Nemcsak sérült gyermekek szüleit keresem. Megpróbálok különböző' csoportokat, gondolkodni akaró, pozitív szemléletű embereket közelebb hozni egymáshoz. Társulásra, közösségre mindenki vágyik. Zsuzsa azonban azt tapasztalta, hogy a különböző iskolák, tanfolyamok, gigantikus árakkal dolgozó „guruk” mögött gyakran nincs értékes tett, mélység és alázat. Ő olyan előadókat hív, akik az adott terület legjobbjai, akár orvosról, akár fizikusról, akár vallási vezetőről legyen is szó. Miközben a vele történtekre kereste a miértet, a tudomány, a lélektan válaszai mellett a szentírások, a vallások, a tág értelemben vett ezotérikus világ üzeneteit is fejtegette. Ezekben is az értéket, a minél magasabb szintű ismereteket és tudást keresi. Élete során átélte, hogy a biztonság mennyire viszonylagos, s hogy éppen ezért mindennél fontosabb, hogy az igazi értékek a helyükre kerüljenek. Azt is vallja, hogy nem szabad elmerülni a keserűségben, fájdalmasan merengeni a múlton és rettegni a jövőtől, hanem az itt és mostot kell átélni, s ebben az aktivitás, a tevékenység, a tett csak segíthet az emberen. Mára sok kamaszkorból a felnőttéletbe lépő, de lelkileg labilis fiatal ember is megtalálta magának. Olyan szeretetten kapcsolatot tud velük kialakítani, melynek erejével drogos fiatal jött vissza az egészséges világba, s helyét kereső, nehezen kezelhető fiú ír a buzdítására szárnyaló zenét. A maga részéről egy egyetemes etikában hisz, és abban, hogy a Teremtő mindig tudja, mit akar velünk, mert olykor a legsúlyosabb próba is kellhet a lelki fejlődésünkhöz. Hodnik Ildikó Gy. Kozma Ferenc jegyzete Asztalfiók Akár időnként a prés mellé a must, ugyanúgy manapság a közhivatalban az asztalfiókba a pénz: csurran is, cseppen is. Bár igaz, hogy a szüretnél, amíg alapvetően nem rázza meg a gazdát és nem befolyásolja a jövő évi bor mennyiségét, addig rendben van a dolog. Emellett szokás adni a szüretelőknek a szőlőt fürtben is, mustban is, hadd vigyék haza a nap hírét, hogy ismét vége egy szezonnak. A közhivatalokban azonban nem illene úgy bánni közpénzekkel, mintha az ember sajátja lenne. Bár lehet, hogy naivitásra vall a következtetés, némi párhuzamot vélek felfedezni hazánk székesfővárosánál és itt, a déli megyeszékhelyen történtek között. Az ellenőrzést kijátszva, a megfelelő pénznyelő hálózat és ismeretségi kör kialakításával sajátos jövedelemre tettek szert hivatalnokok. Loptak. És az is meghökkentő, hogy e szerfelett pimasz városházi tolvajlások a világ legtermészetesebb dolgai manapság. Olyan alacsonyra süllyedt az etika, hogy az ember még irigyli is őket, bár igazából meglehetősen nehéz megítélni, hogy sok-e avagy kevés ez a legutóbbi, pécsi negyvenmilliós vagy a fővárosi ki tudja mekkora sikkasztás? Nekünk, kívülállóknak sok, nekik talán elég, talán kevés. A kriminológiában a látens bűnözés fogalma közismert: időnként különféle számításokkal a hozzáértők egészen pontosan meg tudják határozni, hogy mondjuk, a zsebtolvajlások, betörések és gyilkosságok közül mennyi derül ki, és hány esetben kerül meg a tettes. Érdekes volna utánanézni, hogy mennyi folyik el évente a köz vagyonából és, hogy kiket gazdagítanak e pénzek? Mert Magyarországon nemcsak városháza és községháza akad bőven, hanem megannyi olyan közhivatal is, ahol számtalan az asztalfiók. S talán némi számítások után az is kiderülne, hogy nem is vagyunk olyan szegények mi magyarok, mint azt a bankvilág elemzői gondolják. „Gyalog galopp” fotó: wéber tamás Frédi és Béni szülőháza Nemes egyszerűséggel barbároknak neveztetnek azok, akik nem átallanák Hollywood egyik legrondább, zöldsárga épületegyüttesét lebontatni. Csakhogy a stúdió valaha a Hanna-Barbera rajzfilmtársaság székhelye volt, többek közt Foxi Maxi, Maci Laci, Frédi és Béni szülőháza. A rajzfilmrajongók szerint a stúdió, ha ronda, ha nem, mégiscsak része Hollywood kulturális örökségének. Amerikában egész nemzedékek nőttek fel ezeken a rajzfilmeken, és ma is sokmillió gyermek és felnőtt nézi szerte a világon. Az amerikai hatóságok azonban csak ideiglenes védettséget ígérnek az épület- együttesnek. William Hanna és Joseph Barbara - ma már mindketten nyolcvanas éveikben járnak - eredetileg a Metro-Goldwyn- Mayer „színeiben” alkották meg Tom és Jerry halhatatlan párosát és 1957-ben alapították meg önálló stúdiójukat, a Hanna-Barberát. A Hanna-Barbera stúdiót 1991-ben vette meg „Mr. Jane Fonda”, azaz Ted Turner médiamágnás, aki tavaly majd minden tulajdonával (pl. a CNN tévécsatornával) együtt eladta azt a Time Warner birodalomnak. A Time Warner konszern pedig az ósdi épülettől (és fenntartásának gondjaitól) szívesen megszabadulna, mondván: a Hanna-Barbera társaság „védjegye” a fontos, gs nem az elavult és ronda épület. szüntessük meg a stresszt? Hogyan A stressz gyengíti az immun- rendszert, hajlamossá tesz betegségekre és még rákot is okozhat. Dr. Alan Christianson amerikai neurológus most ösz- szeállított tíz tippet arra, hogyan lehet a stresszt megszüntetni vagy redukálni. 1. Álljunk meg egy pillanatra és vegyünk mély lélegzetet! Ez segít a fizikai és lelki tényezők megbomlott belső egyensúlyának helyreállításában. 2. Sportoljunk! Harminc perces aerobic vagy más sport elégeti a stresszhormonokat. Egyidejűleg az agy több endorphint (boldogsághormont) termel. Ha erre nincs időnk, akkor álljunk fel a székről, nyújtózzunk egyet és forgassuk a fejünket lassan az egyik oldalról a másikra, hogy kilazuljon a nyakunk. 3. őrizzük meg humorunkat! A nevetés felszabadítja a lelket és megszünteti a stresszt. Csökkenti a vérnyomást, és javítja az ember hangulatát. 4. Sírjunk, ha kell!. Sokan a gyengeség jelének tartják a könnyeket. Éz nem így van. A sírás a negatív érzelmektől és frusztrációtól való megszabadulás természetes útja. A könnyek „kimossák” azokat a vegyülete- ket, amelyek stressz felléptekor keletkeznek. 5. Ügyeljünk a táplálkozásra! Evési szokásaink fokozhatják vagy csökkenthetik a stresszt. Kerüljük a kémiai adalékokat mint amilyenek a konzerválóanyagok vagy a színezékek. A cukor és a koffein sem egészséges. 6. Beszéljük ki magunkat! A kitárulkozás egy embertársunk előtt javítja közérzetünket, megszabadítja lelkünket a nyomástól és meghosszabbíthatja életünket. Vizsgálatok kimutatták, hogy azoknak a rákos betegeknek a szervezetében, akik beszélnek félelmeikről és érzéseikről, a rákot támadó antitestekből több található. 7. Ne sajnáljunk magunktól időnként egy masszázst! Stressz esetén a szervezetben hormonok halmozódnak fel, amelyek fáradttá, feszültté és betegségekre hajlamossá tesznek. A masszázs folyamán a nyirokcsomókon keresztül az izomszövetből lebom- lanak a toxikus anyagok. Hirtelen az is segít, ha a halántékunkat magunk masszírozzuk. 8. Meditáljunk! Ez lassítja a szívritmust, csökkenti a vérnyomást és megszabadít félelmeinktől. Célszerű egy kulcsszót kiválasztani, amellyel ösz- szekötjük a nyugalmat és az ellazulást. Csukjuk be a szemünket, mondjuk ki gondolatban ezt a szót. Húsz perc múlva úgy fogjuk érezni magunkat, mintha kicseréltek volna. 9. Vegyünk forró fürdőt! A stressz rontja a vérkeringést. A fürdő vagy egy meleg zuhany pedig serkenti azt. Ezenkívül a fürdőszoba sokak számára védett magánterületet jelent, ahol a külvilág hatásai leperegnek rólunk és ellazulunk. 10. Gondoskodjunk a nyugalomról! Kapcsoljuk ki a rádiót és a televíziót, csukjuk be az ablakot. Az állandó zajok növelik a stresszt. Ferenczy Europress
