Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)

1998-03-05 / 63. szám

1998. március 5., csütörtök Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Miért akadt el 23 nagyjelentőségű ügy a bíróságon? Justitia lassan mérlegel Horn Gyula szerdán megbe­szélést folytatott az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (ÓIT) tagjaival. A kormány­főt Vastagh Pál igazságügy­miniszter és Solt Pál, a tanács vezetője, a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke fogadta. Tóth András, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a mintegy kétórásra nyúlt tanács­kozást követően elmondta: a ta­lálkozón a különböző' hatalmi ágak egymáshoz kapcsolódó te­rületeinek együttműködési le­hetőségeit vitatták meg. Szóba került, hogy a kor­mányzati intézkedések mellett mit tehet az ÓIT az igazság­szolgáltatás terén a közbizton­ság javítása érdekében. Felvetődött az egységes sta­tisztikai rendszer szükséges­sége, amelynek révén a rendőr­ség, az ügyészség és a bíróság hasonló rendezőelvek alapján kezelhetnék az ügyeket. Az államtitkár közölte: a mi­niszterelnök felkérte az OIT-t, hogy vizsgálja meg, miért akadt el huszonhárom nagy jelentő­ségű ügy a bírósági szakban. Ezek elsősorban gazdasági jel­legű, korrupciós ügyek. Tóth András beszámolt arról is: a találkozón tisztázódott, hogy amennyiben társadalmi igény fogalmazódik meg egy- egy ügy gyorsítását illetően, az igazságügy-miniszternek az új jogszabályi keretek között erre lehetősége nyílik. A kormányfő felkérte a taná­csot: tegyen javaslatokat arra, miként lehetne előmozdítani a büntetőeljárás rendjében az ügyek gyorsabb intézését. A PDSZ szerint gond lesz a 16 százalékkal Béremelés döccenőkkel A kormánynak a pedagógus szakszervezetekkel tavaly alá­írt megállapodása alapján a közalkalmazottaknak és a közoktatás dolgozóinak a na­pokban kellene megkapniuk első, emelt fizetésüket. Szakács Péter, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeté­nek szóvivője tegnapi sajtótá­jékoztatóján elmondta: infor­mációik szerint nem biztosított mindenütt a megnövelt bérek kifizetése. Az ország több településén a jegyző jogszabálysértő módon, az önkormányzati pénzforrások hiányára hivatkozva kérte az iskolák vezetőit: tartsák vissza a béremelést. Ez akár munka­ügyi perek ezreihez vezethet, s ebben a PDSZ támogatni fogja a pedagógusokat - mondta Szakács Péter. A sajtótájékoztatón elhang­zott az is, hogy a közalkalma­zotti fizetések az emelés után is 40 százalékkal maradnak el a piaci szférában dolgozókétól. Az érdekképviselet szerint a szakszervezeti és kormányígé­retek ellenére a márciustól járó 16 százalékos emelést a költ­ségvetés nem tudja tartani. A PDSZ számításai szerint csak 10-12 százalékra van esély. A napokban megjelent a köz­löny, amely a központi költség- vetésből a közoktatásra elkülö­níthető forrásokról szól. Rövi­dek azonban a határidők, hogy az iskolák megkezdjék a tár­gyalásokat az önkormányza­tokkal például a Subnet- és az Internet-programokról. Aláírás vizsgálatok után A Környezetvédelmi Tanács a bó'si ügyről Csak a környezeti és gazda­sági vizsgálatok, elemzések elvégzése és értékelése után, s ezek alapján írja alá a kor­mány a bősi vita megoldására vonatkozó magyar-szlovák keretmegállapodást - java­solja az Országos Környezet- védelmi Tanács tegnap nyil­vánosságra hozott állásfogla­lásában. A testület ülésén a környezet­védelmi mozgalmak, a gazda­ság és a tudomány képviselői egyetértettek abban, hogy a du- nacsúni és a dunakiliti zsilipek együttes üzemeltetése, a Szi­getköz ökológiai igényeit ki­elégítő vízellátás, az alsó duz­zasztómű felépítése jobban érinti Magyarországot, mint Szlovákiát. A következmények tény­szerű megítéléséhez múlhatat­lanul szükség van beható és részletes környezeti hatásvizs­gálatokra, továbbá átfogó gaz­dasági elemzésekre. Az Országos Környezetvé­delmi Tanács eddig még nem kapott ilyeneket, ezért nincs abban a helyzetben, hogy meg­alapozott véleményt nyilvánít­son. A testület szerint a Po­zsonyban február 27-én aláírt jegyzőkönyv demonstrálta a Hágai Nemzetközi Bíróság és a világ előtt a magyar fél jóhi­szemű tárgyalási készségét. Egészségügyi fórum a kórházak helyzetéről, az ellátás színvonaláról A lakosság terhei nem Az egészségügy is nagy áldozatokat hozott a gazdasági stabi­lizációért, ezért a jövőben az eddiginél nagyobb hányaddal, 7-8 százalékkal kell részesednie a nemzeti össztermékből. Ez a feltétele az egységes társadalombiztosítás fenntartásának, hiszen a lakossági terhek tovább már nem növelhetők - hangsúlyozta dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter szerdán az Országházban rendezett egészségügyi fórumon. A Talpon maradás és változás címmel megrendezett konfe­rencián a miniszter elmondta: alaptalan riadalmat keltenek azok, akik az egészségügyi el­látórendszer összeomlásáról, az ágazat válságáról beszél­nek. De az tény, hogy a költ­ségvetés egészségbiztosítási kiadásai 1994-98 között 8,35 százalékról 6,18 százalékra csökkentek. Ebben a helyzetben feszített gazdálkodásra kényszerültek az intézmények, nem lehetett javítani az egészségügyben dolgozók bérezésén és kellő szintre fejleszteni az intézmé­nyek műszerezettségét. Új ciklus, több támogatás A miniszter szerint a követ­kező kormányzati ciklusban az ellátás hatékonyságának és minőségének javítása mellett további adókedvezményekkel, hitelfelvételi lehetőségekkel kell támogatni az egészség- ügyi vállalkozásokat. Kökény Mihály hangoz­tatta, hogy a kórházi csőd­helyzetek orvoslásában az egyedi „terápia” a célravezető. A miniszter véleménye szerint csak az egészségügyi norma­tíva bevezetésével lehet a tu­lajdonos önkormányzatokat olyan helyzetbe hozni, hogy meg tudják akadályozni az in­tézmények gazdasági ellehe­tetlenülését. A fórumon dr. Muszbek László, a Debreceni Orvostu­dományi Egyetem rektora ki­fejtette: nem volt szerencsés lépés 1993-ban az egészség- ügyi felsőoktatást a művelő­désügyi tárcához csatolni. Az­óta lényegesen romlottak a ta­nítás és gyógyítás feltételei, s az új gazda még az oktatás költségeit is az egészségbizto­sítás számlájára tervezi. Két és fél millió ápolt Cser Agnes, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója rámutatott: az ál­lam nem vonulhat ki a társada­lombiztosítási rendszer támo­gatásából, hiszen az ellátottak harmada nyugdíjasként veszi igénybe a szolgáltatásokat. A biztosító kiadásainak érzékel­tetésére elmondta, hogy 1997- ben 180 millió orvos-beteg ta­lálkozást regisztráltak. A kór­házakban kezeltek száma el­érte a 2,6 milliót. Csaknem 150 millió orvosi vényre fizet­tek támogatást, míg a táppén­zes nyilvántartás 1,2 millió esetet rögzített. Kapkodó intézkedések Dr. Pusztai Erzsébet, a Ma­gyar Demokrata Néppárt alel- nöke szerint két hónappal a választások előtt kampányfo­gás vitafórumot rendezni ar­ról, hogy mit kellene a kor­mánynak megoldania. Han­növelhetők goztatta, hogy a népjóléti tárca ellentmondásos intézkedései komoly zavarokat okoztak az intézmények működésében. Meggondolatlan döntések szü­lettek a fogászati ellátásra vo­natkozóan, s kellő szakmai megalapozottság nélkül zajlot­tak le az ágyszámleépítések is. Az átgondolatlan lépések il­lusztrálására megemlítette, hogy 1996-ban egy éven belül ötször változtatták meg a kór­házak finanszírozási rendjét. Ilyen körülmények között még két hónapra sem tudtak az in­tézmények tervezni, nemhogy hosszabb időre. Frenkl Róbert egyetemi ta­nár szerint abban az irányban kellene előrelépni, hogy a tár­sadalombiztosítás ténylegesen biztosítóként működhessen, a biztosítottak a sokféle szolgál­tatásból igényük, kedvük sze­rint választhassanak és vásá­rolhassanak. Az ágazat finan­szírozási gondjain sokat eny­hítene, ha a jelenleg évi 70 milliárd forintra becsült hála­pénzt sikerülne végre „asztal fölé emelni”. Egyenetlen ellátás A Rákbetegek Országos Szö­vetségének elnöke, Bodor Má­ria elismerően szólt arról, hogy nálunk az orvosi szaktu­dás, a gyógyászati segédesz­közök választéka világszínvo­nalú. A baj csak az, hogy mindez az egyes betegek szá­mára nem egyformán hozzá­férhető. Nagy különbségek vannak az ellátásban, attól függően, hogy ki melyik ré­gióban él, s milyen a társa­dalmi, szociális helyzete. Németh Zsuzsa Növekszik a katonák illetménye Saját nyugdíj- és egészségbiztosító A jövő januári illetményemeléssel a honvédségnél létrejön a lehetősége annak, hogy a katonák a törvényben rögzített bérszínvonalat 100 százalékban elérjék - jelentette ki Keleti György honvédelmi miniszter szerdán. A szolgálati törvény illet­ményrendszerének jövő január elsejei bevezetésével azért nem lehet gond, mert a tisz­teknél 83,5 százalékra, a tiszt- helyetteseknél pedig már 94 százalékra megközelítette a bérszínvonal a törvényben elő­írt mértéket - mondta a tárca vezetője. A tervezett béremelést kö­vetően a tisztek havi illetmé­nye átlagosan bruttó 112 842 (29 százalékos emelés), a tiszthelyetteseké 60 239 (19,5 százalékos emelés), a szerző­déses katonáké pedig 43 367 forint lett (18,7 százalékos emelés). Összességében az át­lagilletmény a hadseregben 79 573 forint, ami 24,5 százalé­kos növekedést jelent. A beosztási illetményeknél a tiszteknél mindenki legalább a 80, tiszthelyetteseknél mi­nimum 90 százalékát kapja annak az összegnek, amit a törvény jövő év januárjától a beosztására előír. A sajtótájékoztatón Pusztai Lajos ezredes, a Honvéd Ön­kéntes és Magánnyugdíjpénz­tár igazgatótanácsának elnöke elmondta: működésüket 1995 márciusában engedélyezték, azóta a létszám folyamatosan növekedett, ma összesen 26 ezer tagjuk van. A pénztár vagyona megkö­zelíti az 1,8 milliárd forintot, a havi rendszeres tagdíjbevétel meghaladja a 70 milliót. A pénztár eddig minden évben 30 százalék feletti hozamot produkált. Az önkéntes kölcsönös ki­egészítő egészségpénztár ta­valyelőtt alakult. Jelenleg 3 300 tagja van. Célja, hogy az egészségpénztár által nyújtott szolgáltatásokkal javítsa a hi-‘ vatásos állomány egészségi ál­lapotát. Hírcsatorna Első a színvonal. Célunk, hogy ne a magyar munkaerő alacsony ára, hanem magas színvonalú képzettsége ösztö­nözze a befektetőket munkahe­lyek létesítésére hazánkban - szögezte le tegnap Kiss Péter munkaügyi miniszter azon a szakmai tanácskozáson, ahol a hazánk európai uniós csatlako­zásával kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. Hiányzik a filmtörvény. A kormány, a parlament és a kul­turális bizottság súlyos mulasz­tása, hogy ebben a ciklusban nem készítette el a filmtör­vényt, amely rendezhette volna a filmjogok és a filmforgalma­zás sokat vitatott ügyét - hang­zott el az Országgyűlés Kultu­rális és Sajtó Bizottságának szerdai ülésén. Olcsóbb lesz a gázolaj. Pén­tektől 1,50 forinttal olcsóbb lesz a Mól Rt. hálózatában for­galmazott tüzelőolaj és gázolaj - jelentette be a vállalat sajtó­irodája. A tüzelőolaj literenként 138,40 forintba kerül majd. Nincs járványveszély. Egy­előre nem tudni, milyen kór­okozó terjesztette el Bajoror­szágban és Felső-Ausztriában az agyhártya-gyulladásos meg­betegedéseket - mondta Straub Ilona, az Országos Epidemio­lógiai Központ főigazgatója. Véleménye szerint nem kell at­tól tartani, hogy a betegség jár­ványszerű méreteket ölt, s átter­jed hazánkra. Centrumtarifa a taxiban. Az ártörvény módosítását sür­getik a taxisok, és a maitól el­térő árszabályozást látnak in­dokoltnak - hangsúlyozta Hor­váth György, a kamara taxis ta­gozatának elnöke a szakma kétnapos országos tanácskozá­sának nyitóülésén. A taxisok úgynevezett „centrumárat” sze­retnének, amely megvédi az utasokat az indokolatlanul ma­gas áraktól. Szakértő a darubalesetről. Az igazságügyi-műszaki szak­értő véleménye szerint techno­lógiai szabálytalanság miatt bo­rult fel február 21-én a buda­pesti Lövőház utcában álló to­ronydaru gémszerkezete. A személyi felelősséget a szakvé­lemény alapján a bíróságnak kell megállapítania. Arnold az ügyészi vádról. A Vám- és Pénzügyőrség orszá­gos parancsnokának nincs in­formációja arról, hogy mire alapul az ügyészségi nyomozó- hivatal vádemelési javaslata Rozsnyai Géza pénzügyőr alez­redes, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye vámparancs­noka ellen. Beszélgetőpartnerünk: Kósáné dr. Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke Döntő a helyi érdekek szolgálata Nemrégiben az MSZP ügyvezető alelnöke újságíróknak azt mondta: „Hiszek abban, hogy pártunk akár a szavazatok öt­ven százalékánál többet is megszerezheti.” Ez a nézet nem áll távol az ellenzéki politikusoktól sem, bár az sincs kizárva, hogy kicsit rájátszanak a szocialista politikusok derűlátására.-Lehet, hogy az ellenzéki ró­kák kiéneklik a sajtot a szocia­lista holló szájából?- Semmi sem árt jobban, mint az elbizakodottság. Azt a bizonyos mondatomat is meg­bántam már, mert csínján kell bánni a számszerű jóslatokkal. A választások után könnyen az ember fejére olvassák, amit könnyelműen kimondott. S hogy csak egy példát említsek: Lengyelországban a baloldali párt kormányzati pozícióból indult neki a választásoknak, biztos győztesnek látszott, s íme: most a jobboldali pártok kormányoznak.-Akkor hát hogyan fogal­mazná meg a Szocialista Párt esélyeit?-Óvatosan. így: az MSZP élvezi a választópolgárok meg­határozó részének bizalmát. De csak akkor lesz győztes, ha ve­zető politikusai nem gondolják azt, hogy már csak az ered­ményhirdetés van hátra.- Szűrös Mátyás nemrégiben fölpanaszolta: attól tart, hogy kicsöppenhet a honatyák közül, mert nem ő az. MSZP megyei listavezetője, hanem a főváros­ból exportált Nagy Sándor. Mint mondta, „a pártfunkcio­náriusok eló'térbe helyezték magukat, de végül is a listát összeállítók munkájáról a vá­lasztópolgár mond ítéletet má­jusban a szavazatával. ”- Csakugyan baj van a lista­állítással, de nem úgy, ahogy Szűrös Mátyás gondolja. Em­lékszem, 1990-ben szitokszó­nak számított a kijárás. A lobbyzással vádolt képviselők szinte szemlesütve jártak a par­lament folyosóin. Csakhamar kiderült, hogy a választó a helyi érdekek képviseletét várja el választott politikusától. Újraválasztásra azoknak van esélyük, akik energiájukat a he­lyi ügyek megoldására össz­pontosítják. Rendszeresen vé­gigjárják a választókörzetüket, meglátogatják az önkormány­zatokat, egy ciklusban akár többször is megfordulnak ugyanazon a településen. Egyáltalán nem biztos, hogy azokat kell a megyei lista élére állítani, akik amúgy is népsze­rűek és egyénileg indulnak. In­kább azokat a politikusokat, akik a kormányzati vagy pártfe­ladatok miatt kevesebbet forgo­lódnak az emberek között. Még valamit: a rendszervál­tás táján annyira el akartunk szakadni az MSZMP-hagyo- mányoktól, hogy azt is kidob­Csínján a jóslással fotó: feb tűk a léghajóból, amitől gyor­sabban haladhattunk volna. így aztán az MSZP-t ma az jel­lemzi, hogy egyetlen a magyar politikai pártok között, amely­nek működésében csak demok­ratikus elemek vannak. Ezzel is magyarázható, hogy a vezetés nem szólhat bele a helyijelölt­állításba.- Hallani olyasmit, hogy szombaton a politikai haloga­tás kongresszusa kezdődik.-Inkább halasztást monda­nék. A legutóbbi kongresszu­son az dőlt el, hogy a Szocia­lista Párt nem választja ketté a pártelnöki és a miniszterelnöki funkciót. Az is egyértelművé vált, hogy egyetlen szocialista politikusnak van esélye a kettős funkcióra: Horn Gyulának. A halasztást én a békekötés jelének tartom. A különböző irányzatok között teljes egyet­értés van abban, hogy a tisztújí­tást el kell halasztani a válasz­tások utánra. Ebben az értelem­ben tehát nem számítok éles vi­tákra kongresszusunkon. Jó­magam azt remélem, hogy a viták révén markánsabb poli­tikai üzeneteket fogalmazha­tunk meg a választópolgárok számára. Z. L. « i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom