Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)
1998-03-04 / 62. szám
1998. március 4., szerda Oldalszerkesztő: Mifclósvári Zoltán Gazdahírek Szőlészeti bemutató. A hagyományoknak megfelelően az érdekelt szervezetek az idén is megrendezik a szőlőmetszési bemutatót az FM Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete szentmiklósi telepén, ahová március 9-én, hétfőn délután fél 2-kor várják a szőlősgazdákat. A program szerint ismertetik az elmúlt év kutatási eredményeit, a szőlőrügyek termékenységét, bemutatják a korszerű tőkeművelési módokat, prognózist adnak az idei esztendőre. Végül az intézet pincéjében megkóstoltatják a kísérleti borokat. A bemutatót dr. Diófási Lajos igazgató vezeti, közreműködik Bíróné Torna Gizella, Ijjász István, Csikászné Krizsics Anna és Havrán István munkatársak. (k) Készítsünk vetéstervet. A kiskertek terményei főként a család ellátását szolgálják, a felesleg pedig a barátok, ismerősök konyhájában landol. A most már nagyon is időszerű vetéstervet tehát úgy kell ösz- szeállítani, hogy tavasztól őszig folyamatosan érjenek a zöldségek, változatos legyen a kert növényállománya, és a várható termésmennyiség csak kismértékben lépje túl a család szükségletét - tanácsolja Bálint György szakírónk. Egy négytagú család egész évi zöldségszükségletét száz négyzetméternyi területen elő lehet állítani (a fejes káposzta és a burgonya kivételével). Huszonöt tő paradicsom, száz tő paprika, négy bokor cukkini, tíz négyzetméternyi zöldbabvetés elegendő termést ad a család ellátásához. Kistermelők rovatunkkal ezentúl minden szerdán jelentkezünk LEMOSÓ PERMETEZŐK a legjobb áron a KERTVÁROSI GAZDABOLTBAN Diana tér 22. Nyitva: hétfő-péntek: 8-17 óráig . szombat: 8-12 óráig j Kert - Szőlő - Balkon Gyümölcstermesztés - korszerűen A cseresznyefajták termékenyülési viszonyai A cseresznyefajták termékeny ülésbiológiáját vizsgáló hivatalok kétséget kizáró módon megállapították, hogy nagyon kis százalékban képződik termés önmegporzásból, mivel a cseresznyefák önmeddőek. (Igaz, léteznek már öntermé- kenyülő fajták, de ezek idehaza még nem terjedtek el.) Ahhoz, hogy a cseresznyefajták megporzása és megter- mékenyülése biztos legyen az kell, hogy a virágzási idő legalább 10—14 napig tartson, és ez alatt az idő alatt az egyes fajták virágzási átfedésének legalább 4—6 napnak kell lennie. A cseresznyefajtákat a kutatók négy virágzási időpontba osztották: korai, középkorai, középkésői, késői, az ezekbe a csoportba tartozó fajták virágzása között kell meglenni a 4-6 napos átfedésnek. A cseresznyefajták sok esetben nagyon közeli rokonságban állnak egymással, ezért a gyümölcsfajok közül a cseresznyénél fordul elő leggyakrabban a kölcsönös meddőség. A kutatás és a gyakorlat által igazoltak alapján állítottam össze a mellékelt táblázatot az egyes cseresznyefajták virágzási időpontjairól és a javasolt pollenadó fajtákról. Akik tavasszal szeretnének cseresznyefát ültetni, figyelmükbe ajánlom a mellékelt hirdetést. Buzássy Lajos Megporzandó fajta Virágzásának időpontja Javasolt “ pollenadók 1. Münchebergi korai korai 2., 3., 4., 5. 2. Pomázi hosszúszárú korai 1., 3., 4. 3. Szomolyai fekete korai 2., 4., 5. 4. Jaboulay középkorai 1., 2., 3. 5. Bigarreau Burlat középkorai 2., 3., 4., 6. 6. Van középkésői 5., 8., 9., 10. 7. Vega középkésői 6., 8., 9. 8. Germesdorfi óriás 1-, 3., 45. sz. kiónjai késői 5., 6., 9., 10. 9. Hedelfingeni óriás késői 8., 10. 10. V Solymári gömbölyű késői 6., 8., 9. ..........J FAISKOLAI LERAKAT Pécs. SiHlósi út 37. Tel: 72/413-511 Növényanyag kínálat:- gyümölcsfák- szőlőoltványok, bogyósgyümölcsűek- fenyők, örökzöldek- díszfák, díszcserjék- rózsák nagy választékban. Ritkább és érdekesebt növények: áfonya, füge, kivi, tüskéden szeder, naspolya, szelíd gesztenye, oltott dió, húsos som... stb. Szobanövényeink tápanyagigénye Szobanövényeink tápanyagigénye igen változó. A gyors fej- lődésű, nagyra növő növények több tápanyagot igényelnek, míg a lassú növésű, kis termetűek kevesebbet. A növények tápanyagszükségletét legnagyobb mértékben a talaj biztosítja, ahonnan gyökerükkel, vízben oldva veszik fel. Cserepes növényeknél ezt nekünk kell biztosítani, pótolni. Ha új növényt vásárolunk, legtöbbször azt tapasztaljuk, hogy könnyű, laza, tőzeges talajban vannak. Kertészetekben főleg tápoldatokkal „trágyáznak”, mert a tőzeg alig tartalmaz tápanyagot. Szomorúan tapasztaljuk, hogy az új növényünk növekedése lassan leáll, alsó levelei sárgulnak, végül az egész növény elpusztul, mert feléli talajából a tápanyagot. Mit tehetünk, hogy ezt megelőzzük? Napjainkban sokféle, sok esetben speciális, egy-egy növényhez ajánlott tápoldatot vásárolhatunk vetőmagbof- tokban, virágüzletekben. Tápoldaton kívül kis táprudakat, táblácskákat is vásárolhatunk, amit a virágcserép nedves földjébe dugva, kioldja belőlük az öntözővíz a tápanyagot, így a növény hozzájuthat a gyökerén keresztül. A választékot bővítik még az öntözővízben oldható levéltrágyák is, amelyek a lombozatra permetezve szívódnak fel és hasznosulnak a növényben. A növények gyökérzete levegőt is kíván, illetve a talajban a tápanyagok lebomlásához ez is kell. Ezért a virágcserepek talaját időnként fel kell lazítani. Ehhez lehetőleg ne éles szerszámot használjunk, mert a gyökereket megsérthetjük. Főleg sötét, tőzeges földbe ültetett növényeknél tapasztalhatjuk, hogy felszínük kiszürkül, kifehéredik. Ez az öntözővíz kilúgozó hatásának következménye. Előfordulhat a fényszegény helyen tartott növények túlöntözésénél, hogy a talajfelszín mohásodik, vagy nyálkás-kocsonyás lesz. Mindezen úgy segíthetünk, hogy a cserepet félredöntve, ujjainkkal a talaj felső rétegét - gyökérig - lekaparjuk és friss, a virágüzletekben beszerezhető zacskós földdel pótoljuk. Ugyanígy járhatunk el a nagyobb cserépben, ládában elhelyezett növényeknél is. Télen ne ültessünk át cserepes növényt, ne bolygassuk meg a gyökérzetét, mert erősen megsínyli, esetleg el is pusztul. Átültetéssel várjuk meg a tavaszi meleg időszakot. Búzás László Dunántúli Napló 7 Mángold és póréhagyma Egyre kedveltebb kerti vetemé- nyünk a mángold. A répafélék családjába tartozik, levele a cukorrépáéhoz hasonló, de jóval nagyobb. Gyökérzete gumós, lombjához képest jelentéktelen. Jó ízű levélzetéért és a levelek nyeléért termesztik. Jelentős mennyiségű A- és C-vitamint tartalmaz. Ugyanúgy lehet elkészíteni, mint a spenótot (levesnek, főzeléknek, burgonyával egytálételnek, hal mellé párolva, sonkával-tojással lerakva vagy salátának). Magját április elején jól megmunkált, trágyázott talajba, 40-50 centiméteres sortávolságra vessük, három cm mély árokba. Kikelés után egyelni kell. A kiegyelt levelek is fogyaszthatok. Kétszer kell megkapálni, mert erősen gyomoso- dik. Gyakran, hetente kétszer kell öntözni. Ahogy a levelek elérik a tenyérnyi nagyságot, szedhető. Mindig a szélső, kifejlett leveleket kell levágni, így késő őszig friss mángoldlevelünk lesz (akkor is, amikor a spenót már felmagzott). A levélnyeleket úgy használjuk fel, mint a spárgát. A mángold hűvös, nedves zugokban érzi magát a legjobban. * A póréhagyma télen igen drága csemegének számít. Ez a vastag, hosszú szálú hagymafajta nem csípős, nincs átható illata, nem okoz gyomorégést. Termesztése egyszerű, egész nyáron folyamatosan szedhető. A talajt ősszel mélyen fel kell lazítani, megtrágyázni. Árnyékmentes helyet válasszunk a magvak vetésére. Egymástól 30 centiméter távolságra kell kihúzni a 20 centiméter mély sorokat. A márciusban elvetett magvakból feltörő vaskos leveleket bakhátos műveléssel, takarással lehet hosszabbítani. Amikor a hagyma már ceruzavastagságú, akkor kell egyelni. El is lehet fogyasztani, azonban célszerűbb a kiegyelt, ép gyökerű hagymákat külön ágyásban újraültetni. Augusztus derekáig már 15 centiméter magasan fel lehet tölteni a sorokat. Ami megmarad őszig, azt sem kell felszedni, mert fagytűrő. Király L. Termesszünk törpetököt! Az ínyencek nagy örömére egyre többen termesztik a cukkinit, más néven a törpetököt. Ez a nagy víztartalmú, rostanyagokban, C-vitaminban dús, kellemes zamatú, sötétzöld, hatalmas uborkára hasonlító tök jól tárolható. Termesztése könnyű, a csillagtökéhez hasonló. Magját május elején kell elvetni. Kedveli a csalán közelségét. A jól megtrágyázott nagy fészekbe három-négy magot kell helyezni négy-öt centiméter mélyre. Hatalmas bokrot nevel, ezért a tőtávolság lehet akár egy méter is. Július elejétől október elejéig szedhető. Augusztusban nitrogén-fejtrágyázással lehet serkenteni a cukkini növekedését. Nyári estéken alaposan meg kell öntözni. Virágzás után rendszeresen lehet szedni, már a húsz-huszonöt centiméteres cukkinit is. Amíg fiatal, nem kell hámozni. Ilyenkor a legíz- letesebb. Kora ősszel érdemes meghagyni a töveken egy-egy más- fél-kétkilós termést magnak, vagy téli tárolás céljából. Pincében, hűvös helyen akár februárig is eláll, ha a levágott ko- csány végére gyertyát csepegtetünk. Levesbe, párolva, köretnek, egytálételnek, rántva egyaránt jó. Sőt, frissen szeletelve sokan salátaként fogyasztják. Gyógynövényeink A keskenylevelű útifű Társnevei: kígyónyelvfű, útifű, lándzsás útifű. Utak mentén, parlagterületeken, legelőkön, árokparton, réteken nagyon elterjedt növény, évelő. Gyökértörzse van, melyből rostszerűen mellékgyökerek erednek. Levelei 10-30 cm hosszúak, keskenyek, lándzsa alakúak, hegyesek, szélük ép, hosszanti ereze- tűek, tőrózsában állnak. Tőko- csányáról 10-30 cm hosszú tömött füzérvirágzatokat hoz, fehéres színűek, nyílásuk április-júniusra esik. Gyűjteni az ép, egészséges leveleket kell, kb. 6 kg friss levélből lesz szántás után 1 kg száraz áru. Teája köhögéscsillapító, nyál- kaoldó, a friss leveleit a népi gyógyászat nehezen gyógyuló sebek kezelésére használta. Rokona a széleslevelű útifű, mely elsősorban levelében különbözik, ezek toj ásdad alakúak, alsó szélével fogas élűek. Felhasználása ugyanaz. Buzássy L. Vakondok a kertekben Láthatatlan kis állatka zavarta meg pécsi olvasónk kertjének nyugalmát. A túrások tavaly nyáron jelentkeztek. Előbb a veteményeskertben, aztán átterjedtek a füvesített részre is, sőt a kerítés alatt a dűlőútra is kimentek. Ott túrt az állat, ahol nem volt nagyon kemény a talaj. A túrások 20-25 cm átmé- rőjűek, 8-10 cm magasak is lehetnek. A konyha- és pihenőkertekben egyre szaporodó földkupacok a vakondok jelenlétére utalnak. A vakond a talaj felső rétegében, 5-20 cm mélységben járatokat készít, táplálékot keresve (férgek, giliszták, bogarak). A járatok ásása során felgyülemlő földet a talaj felszínére tolja. Járatainak készítésekor a konyhakertekben gyakran a kultúrnövények gyökerei is sérülnek. Járatai egy- egy nagyobb eső után beomla- nak, a felszínen egyenetlenséget hagyva. A vakond védett állat, ezért a védekezési lehetőségek közül a riasztást kell választani. Beszerezhetők különböző frekvenciákon működő készülékek, amelyek talajba helyezve elriasztják a vakondokat. Ez elsősorban a több éves növénykultúrákban javasolható. A vakond ellen hatékony a konyhakertekben időben és megfelelő mélységben elvégzett talajmunka és a talajfertőtlenítés (pl. Basudin 5 G, Diazi- non 5 G, Buvatox), öntözés és folyamatos talajlazítás. Füvesített területeken a járatokban elégetett kénlap, vagy az olajosrongy is használható. Czigány Csaba M ___________A veteményeskert havonkénti hasznosítása Közreadja: dr. Tamcsu József Má rcius . Április Május __Június___|___Július__j Augusztus : Szeptember: Október November _ December Ko cái szf. paradicsom Paradicsom , Z_J Korai szf. uborka II Tavaszi uborka Korai szf. burgonya Másodvetésű uborka ....._J Palántaneveiés időszaka
