Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)

1998-03-31 / 89. szám

1998. március 31., kedd Kisebbségek Baranyában Dünántúli Napló 7 Kisebbségi színházaink PÉCS, SZEKSZÁRD Júniustól a Magyarországi Németek Országos Önkor­mányzata veszi át a Szek­szárdi Német Színházat. Ez lesz az első alkalom Ma­gyarországon, hogy kisebb­ségi önkormányzat kezelé­sébe kerül egy színház. Eddig két forrásból kaptak támoga­tást. A központi költségvetés­ben az épület működtetésére idén 27 millió forintot különí­tettek el, ehhez adódik hozzá a megyei önkormányzat több, mint 17 millió forintja. Utób­bihoz kapcsolódóan a köz­ponti költségvetés további 11 millió 400 ezer forintot szán művészeti támogatásként a fenntartó önkormányzatnak, azon keresztül a színháznak. Magyarországon a szek­szárdin kívül két másik nem­zetiségi színház működik, a pomázi székhelyű szerb és a Pécsi Horvát Színház: előbbi 15, az utóbbi 20 millió forint költségvetési támogatást nyert el pályázati úton erre az évre. A Szerb Országos Ön- kormányzat is megkezdte az egyeztetést, de még nem dön­tött a szerb nemzetiségi szín­ház átvételéről. A Magyaror­szági Horvátok Országos Ön- kormányzata közölte: amíg megfelelő pénzügyi garanciák nincsenek, egyetlen intéz­ményt sem kívánnak fenntar­tásuk alá vonni. Szerb kulturális centrum A napokban írja alá a Pécsi Szerb Kisebbségi Önkor­mányzat és a Pécsi Görögke­leti Szerb Egyházközség azt a szerződést, mely a város által nemrégiben az egyház részére visszaadott Zrínyi utcai ingat­lan használatbavételéről ren­delkezik. A kisebbségi ön- kormányzat ugyanis a szerb kápolna melletti megüresedett lakást használja majd saját céljaira, ahol klub, könyvtár, társalgó, iroda és egyéb ki­szolgáló helyiségeket alakít ki. Az első feladat, hogy az épület állagát rontó talajvízről komoly szakvéleményt sze­rezzenek be, hogy elkezdőd­hessenek a felújítási munkála­tok. Terveik szerint őszre már 80-90 százalékos készültsé­get szeretnének elérni. A mester és két jellemző kép fotó: Tóth Festészet hetven éven át MAGYARMECSKE Fenyvesi József festőművész 70 éves. Ebből az alkalomból a Cigány Kulturális és Köz- művelődési Egyesület kiállí­tást szervezett a Nemzetközi Angol Központban. Nehéz körülmények között, félárván nevelődött. Ennek ellenére mindig keresett magának egy kis időt arra, hogy csomago­lópapírra vagy a föld porába rajzoljon. Aztán az erdészet­nél dolgozott, s a természettel való mindennapos érintkezés meghatározó hatással volt művészetére. Első kiállítása Magyarmecskén volt, ahol ma is él. Aztán az országos is­mertség is megszületett. 1995-ben a megyei közgyűlés művészeti díját nyerte. Lepusztult életterek, kiüresedett lelkek, olcsó bódulatok FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Terjednek az olcsó drogok Helsinkiben, az Európa Tanács által szervezett szemináriumon mutatta be a pécsi Roma Drogos Klub tervét Labodáné Laka­tos Szilvia egyetemi hallgató. A drogellenes kampányok és programok a kemény drogok ellen irányulnak, eközben senki sem törődik a legelterjedtebb drogfogyasztással: a szipózás- sal. A különféle ragasztók és hígítók hódító használata mö­gött többnyire szociális prob­lémák húzódnak meg - tehát a hangsúlyt ezeknek a gondok­nak a megoldására kell fektetni. „Nem tudok és nem is akarok leszokni a szipózásról! ” - mondja egy 18 éves roma fiú, N. nitrohígítóval teli nylon­zacskójával a kezében, üveges tekintettel mered a távolba, mi­közben arra a kérdésre, hogy mindezt miért és mióta teszi, könnyedén válaszol: „Ilyenkor elfelejtem problémáimat, és minden olyan szép. Csodálatos álomképeket látok, olyanokat, amiket a valóságban soha. Két és fél éve szipózok, hígítót vagy ragasztót használok. Nekem csak erre telik, mert munkanél­küli vagyok. ” N„ aki jelenleg a pécsi Lelki Egészségvédő és Gondozó In­tézet kezeléseire jár, négy gye­rekes, nagyon szegény család­ban nevelkedett. Az édesapja tudja, hogy a fia mit csinál. „Nem elég, hogy én tartom el az élettársával együtt, de még dolgozni sem akar. Egész nap csavarog, és a barátaival lóg, na meg a zacskóval töró'dik. Én nem tudom mi lesz belóíe, bár­mit mondok neki, nekem nem fogad szót. Annyiszor mond­tam, hogy hagyja abba és dol­gozzon, de hiába. ’’ A szociális gondozó szerint a cigány drogos fiatalok leg­többje nem a kíváncsisága, ha­nem a családi háttere, elkesere­dettsége, kilátástalannak tűnő jövője miatt szokik rá a kábító­szer használatára. „A viszony­lag olcsó és hozzáférhető szer­ves oldószer, a nitrohígító és a csavarlazító spray beszippan- tása hódító hatást idéz elő, szé­dülést, tántorgást okoz” - mondja Bank Ivánné szociális gondozó. A Baranya Megyei Drog Központ dolgozója sze­rint a központban jelenleg 26 roma származású drogos fiatalt tartanak nyilván. Nincs törvény, amely a szi- pózással foglalkozna, minden­esetre nem büntetik. Dr. Fehér László, a pécsi bűnmegelőző osztály vezetője a ’94-es 34. rendőrségi törvényt idézi: „Közterületen vagy nyilvános helyen, ha az élet vagy a testi épség megkívánja, intézkedik a rendőr a magatehetetlen, az önkívületben lévő, illetve erő­sen ittas vagy bódult szemé­lyeknek a lakására szállítására, kijózanító állomásra, egész­ségügyi intézetbe segítéséről, szállításáról. ” Farkas Mária (Roma Sajtóközpont) Roma-rendőr ellentétek A Colpi Alkotmány- és Jogpolitikai Intézet által ki­adott szöveggyűjtemény szerint minden tizedik rendőr rasszista, közel har­minc százalékuk pedig elő­ítéletes. Az előítélet-vizsgá­latot maga a belügyminisz­ter rendelte meg. Majd nyolcvan százalékuk úgy gondolja, hogy a bűnözés és a kisebbségi lét egymással összefügg. Azt tagadják, hogy a hasonló szociális kö­rülmények között élő nem roma népességen belül ugyanakkora lenne a bűnö­zők aránya. A rendőrök 35 százaléka szerint a romákat csak kényszerrel lehet lesze­relni, egyharmaduk pedig a pofontól sem idegenkedik. A Csepeli György, Örkény Antal és Székelyi Mária ál­tal készített felmérés szerint a rendőrök nyolcvan száza­léka tartja erőszakosnak, 72 százaléka pedig gátlástalan­nak a cigányokat. A cigány­ság lélekszámát erősen túl­becsülik, közel kétmillióra gondolnak, feltételezésük szerint ez a szám húsz év múlva hárommillióra nö­vekszik. S bár többségük kívánatosnak tartja a cigány rendőrök működését, a ci­gány bírák és a televízióban dolgozó cigány bemondók létét elutasítják. Üzletemberképzés Ausztriában Ma nem ritka jelenség, ha egy fiatal felsőfokú tanulmányait külföldön folytatja. A középiskolás generációnak azonban jó­val kisebbek a lehetőségei, kivéve a németül jól beszélőket. Az osztrák kormány finanszí­rozásával az ausztriai Feldbach városában magyar fiatalok is tanulhatnak immár három esz­tendeje abban a középiskolá­ban, ahol üzletembereket ké­peznek. Eddig Vas és Zala me­gyékből jelentkeztek gyerekek, de a tapasztalatok szerint elég nagy volt a lemorzsolódás, hi­szen valamennyi tantárgyat német nyelven tanítják. A gye­rekek egy része pedig nem be­szélte úgy a nyelvet, hogy lé­pést tudott volna tartani. A kö­zépiskola ötéves, érettségit ad és technikusi oklevelet, olyat, amilyent az Európai Unió tag­országaiban elfogadnak. Tekintettel arra, hogy Bara­nyában az átlagnál jóval többen beszélik jól a német nyelvet, az ittenieknek jó esélyük van arra, hogy bekerüljenek a 15-20 ma­gyar közé, akiket fogadni tud­nak. A felvétel márciusban volt, de május közepéig elfo­gadják a jelentkezéseket. Elsőd­leges a német nyelv ismerete, erről egy elbeszélgetésen győ­ződnek meg. Felvétel esetén a gyerekek Körmenden és Szent- gotthárdon laknak kollégium­ban, onnan járnak át iskola­busszal Feldbachba. A szülő fi­zeti a kollégiumi elszállásolást, a 300 schillinges évi tanszer, és a 200 schillinges nyomda- és fénymásolási költséget, melyek nem magasabbak, mintha itthon taníttatná a gyereket. Ugyan­csak a szülőnek kell fizetnie a minden nyáron megtartott gya­korlat költségeit, melyek Olaszországban, Németország­ban és Ausztriában zajlanak. Az iskolának a nyelvtudáson kívül komoly előnyei vannak, hiszen a továbbtanulásnak in­nen komoly esélyei mutatkoz­nak, nem továbbtanulás esetén pedig olyan kapcsolatrendszer alakítható ki az öt év során, me­lyet igen gazdagon kamatoztat­hatnak munkájuk során. Az ér­deklődők jelentkezhetnek Hor- zsa Gábornál a Szivárvány Gyermekházban (72/253 477), vagy Edith Resnik igazgatónál illetve Anasztázia Hofer-Far- kasnál (00/43/3152 3075). Orosz balett és tea A Pécsi Magyar-Orosz Tár­saság meghívására a Hely­őrségi Művelődési Házban a Szamarai Opera és Balett Színház társulata április 16- án Balettminiatűrök címmel tart előadást. A nyár folya­mán pedig Voronyezsből érkező művészek adják elő Csajkovszkij Pique Dame című operájának kamaravál­tozatát. Nagy sikere van a Beszélgetés egy csésze tea mellett című sorozatnak, melynek vendégei voltak az idén a JPTE szláv filológiai tanszékének vezetője, va­lamint dr. Török Alexander és Kiszeljov Alexander, s legközelebb Kós Lajos bábművész, akinek kiállí­tása volt nemrég az Orosz Kulturális Központban. Tizenhárommillió a kisebbségeknek A városban öt kisebbségi önkormányzat tevékenykedik. A költségvetés évről évre biztosít számukra valamennyi pénzt, hogy mikor mennyit, az mindig a pillanatnyi lehetőségektől függ. Az idei elosztást is természetesen viták előzték meg. PÉCS Az elmúlt esztendőben elhang­zott javaslatot, miszerint a min­denkori költségvetés 1,2 ezre­léke a kisebbségeké, jóvá­hagyta a közgyűlés, ám valami rejtélyes ok miatt nem került be a költségvetési rendeletbe. S amíg tavaly tizenötmillió forin­tot oszthattak szét, addig az idei költségvetés vitájakor már nem volt semmiféle kiindulási pont, csak az, hogy a város nem ép­pen jól áll anyagilag. Ezért eleinte tízmillióról volt csak szó, mondja dr. Rákossyné dr. Vass Klára kisebbségi refe­rens, majd miután az általános tartalék terhére kértek még öt­milliót, tizenháromban egyez­tek meg, ez kettővel kevesebb, mint tavaly. A kisebbségek végül belát­ták, hogy ez is több a semminél, hiszen hasonló nagyságú váro­sok kisebbségei ennél lényege­sen kevesebből gazdálkodhat­nak. A város úgy rendelkezett, hogy hétszáz-hétszázezer forint működési költség minden ön- kormányzatot megillet nagysá­gától függetlenül, a maradék ki­lenc és félmilliót pedig osszák fel maguk között. A felosztás komoly viták közben történt meg. Az első ja­vaslatot a bolgárok tették 2,35 milliót javasolva a cigány, 2,3- at a német, 2,15-öt a horvát, 1,35-öt a szerb és 1,35-öt a bol­gár önkormányzatnak. A Ci­gány Kisebbségi Önkormány­zat képviselői ezt nem fogadták el, mert mint mondták, nem tükrözi ez az elosztás a kisebb­ségek tényleges súlyát, egy­máshoz viszonyított arányait. Az ő javaslatuk 750-750 ezer forintot irányzott elő a szerbek­nek és a bolgároknak némi fel­zúdulást kiváltva. Az ezután kibontakozó vita végén aztán egyezség született: a cigány 3,5, a német 3, a hor­vát 2,9, a bolgár és a szerb 1,8-1,8 milliót kapott összesen a 13 millióból. A vályogháztól a múzeumig A Pécsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elkészítette ez évi terveit, melynek egyik hangsúlyos eleme a Cigány Válságke­zelő Program. A válságkezelő program kez­detei az elmúlt évre nyúlnak vissza, melyet az önkormány­zat tavasszal készített el, s kezdte részelemeinek megva­lósítását. A gazdasági bizott­ságtól annak idején városi tel­kek átadását kérte lakásépítés céljából, ugyanakkor egy vá- lyogépítő-üzem és építő­anyagbank elhelyezése érde­kében telephely iránti kérel­met nyújtott be. Kezdemé­nyezte egy közhasznú társaság megalapítását, ennek pénz­ügyi alapját a városi lakás­alapból meg is kapta. A kisebbségi önkormányzat huszonkét lakást kíván építeni, mondja dr. Kosztics István el­nök (képünkön). A gazdasági bizottság jelképes összegért felajánlott közművesített tel­keket Pécsbányán és Vasason, de mindehhez még testületi döntés szükséges. A város tízmilliót biztosít a program­hoz, melyet a bejegyzés alatt álló Lorenzo kht. menedzsel. Pályáznak a területfejlesztési tanácsnál, és országos pályá­zatokon is indulnak, hiszen a program előreláthatóan sok pénzt emészt fel. Szeretnének létrehozni Me­szesen, a volt József Attila Művelődési Ház előtt egy nyilvános játszókertet irányí­tott progra­mokkal, me­lyet köz­hasznú mun­kásokkal őriztetnének. A kert játé­kait cigány naiv művé­szek készítik el nyári alkotótáborban. Ter­vezik, hogy a Frankel Leó ut­cai óvoda bázisóvodája legyen a cigánygyerekeknek, a tárgyi feltételek megteremtése na­gyon fontos lenne. Támogatja a kisebbségi önkormányzat a Rácz Aladár Közösségi Ház újjáépítésének befejezését, mely a tervek szerint nyárra elkészülne a benne lévő ál­landó Erdős Kamill Cigány Múzeummal együtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom