Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)
1998-03-04 / 62. szám
1998. március 4., szerda Hazai Tükör Diinántiili Napló 3 Februári fordulat Tovább mérséklődött a munkanélküliség Az előző években „fekete” hónap volt február a munkaerőpiacon: tavalyelőtt mintegy 13 ezerrel, tavaly pedig több mint 23 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. Az idén azonban a legrövidebb hónap rácáfolt önmagára: az állástalanok tábora januárhoz viszonyítva több mint 10 ezerrel csökkent. Az Országos Munkaügyi Módszertani Központ tegnap közzétett jelentése szerint a regisztrált munkanélküliek száma február végén 471 700 volt, ami az előző hónaphoz viszonyítva 2,1, a múlt év februárjához viszonyítva pedig több mint 5 százalékos mérséklődést jelent. ígéretes tendenciát jelez, hogy a pályakezdő munkanélküliek száma is tovább mérséklődött: februárban 33 300 állástalan fiatalt tartottak nyilván, csaknem ötezerrel kevesebbet, mint az év első hónapjában. Számottevően emelkedett a vállalati munkaerő-kereslet. Januárban a cégek 29 ezer, februárban 38 ezer üres álláshelyet jelentettek. A munkaügyi tájékoztatóból kitűnik, hogy az aktív népességhez viszonyított munkanélküliségi ráta a januári 10,8 százalékról 10,6 százalékra csökkent. Ez az Európai Unió tagországaiban mért adatokhoz viszonyítva kedvező aránynak tekinthető. A szociális jellegű ellátásban részesülő munkanélküliek száma egyébként február végén 202 100 volt. -óky Elvetették a földnépszavazást A bősi ügyben ismét az Országgyűlésen a sor Egy régóta húzódó ügyre tett pontot tegnap az Országgyűlés. A honatyák állást foglaltak arról, hogy a termőföld tulajdonának megszerzésével kapcsolatos állampolgári népszavazás-kezdeményezésre nem rendelhető el referendum. „Egyetért-e ön azzal, hogy Magyarországon külföldi sem egyénileg, sem szervezeteken keresztül - annak tagjaként vagy tulajdonosaként, közvetve és maga a szervezet - ne szerezhessen termőföldtulajdont?” - így szól a kérdés, amelyet 75 százalékos többséggel elutasított az Ország- gyűlés. Az indoklás szerint a kérdés több eldöntendő elemet tartalmaz, és a benne szereplő fogalmak sem egyértelműek. Ezenkívül nemzetközi megállapodások miatt sem lehet különbséget tenni belföldi és olyan társaság között, amelynek tulajdonosai között külföldi is van. Az ország idei költségvetésében csaknem 80 millió forint szerepel a nemzeti és etnikai kisebbségek szervezetei számára, működési költségeik fedezésére. Egy tegnapi határozatával az Országgyűlés felosztotta ezt az összeget 135 szervezet között. A további vitában Németh Zsolt bejelentette, hogy a Fidesz a többi ellenzéki párttal és az SZDSZ-szel együtt országgyűlési határozati javaslattervezetet nyújtott be Bős-Nagymaros ügyében. Ha elfogadják, akkor egyértelműen kimondatik, hogy megfelelő felhatalmazás és előkészítettség hiánya miatt érvénytelen a február 27-én Pozsonyban aláírt dokumentum. Bulsai István (MDF) Kiss Péter munkaügyi minisztert is felelőssé tette a budapesti darubalesetért. A miniszter elmondta, hogy az építkezésen 16-szor végeztek munkabiztonsági ellenőrzést, 9 alkalommal tiltottak meg baleset- veszélyes tevékenységet. Mindennek ellenére mégis bekövetkezett a tragédia. S. A. Hírcsatorna Szocialista jelszavak. „Felelős kormányzás, sikeres folytatás: a Magyar Szocialista Párt a megoldás”, valamint „Esély, növekedés, biztonság” - ezek lesznek az MSZP kampányának jelszavai a választásokon - közölte Szekeres Imre frakció- vezető, kampányfőnök. Jelöltben nincs hiány. Mind a 176 egyéni választókerületben indít képviselőjelöltet az Új Szövetség Magyarországért Párt - jelentette be G. Nagyné Maczó Ágnes, a politikai szervezet országos elnöke. A volt elnök visszavonni. Für Lajos független képviselő, az MDF volt elnöke kijelentette: az 1998-as májusi választásokon nem indul újra a parlamenti mandátumért. Döntését nem kívánta megindokolni. Internet-galaxis ’98. A politika az Interneten - ez volt a középponti témája a tegnap zárult világhálós kiállításnak és vitafórumnak. Az immár harmadik alkalommal megrendezett eseménysorozatnak több tízezer látogatója volt. A vendégek által kitöltött elektronikus kérdőívekből kiderült: sokan még nem tartják megfelelőnek az állam és polgárai közötti információcserét. fotó: feb/diósi imre Az egészségbiztosító új rendszerű vagyongazdálkodást szeretne Szívós harc az önállóságért Az Egészségbiztosítási Önkormányzat határozott igényként fogalmazta meg tegnapi közgyűlésén, hogy a jövőben szakértőinek bevonása nélkül ne születhessen se a társadalombiztosítással, se az egészségüggyel kapcsolatos törvény, illetve miniszteri rendelet. Erről dr. Kovács Pál, az önkormányzat elnöke számolt be a közgyűlést követő sajtótájékoztatón. A testület felhatalmazta az önkormányzat elnökét, alel- nökét, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatóját, hogy folytassanak egyeztető tárgyalásokat a pénzügyi és a népjóléti tárca vezetőivel annak érdekében, hogy gyakorlattá váljék: a kormány- és a miniszteri rendeletek tervezetét a közgyűlés még a végső döntések meghozatala előtt idejében kézhez kapja, s módja legyen érdemi észrevételek megtételére. A testület a tegnapi ülésen nem fogadta el a tb-önkor- mányzatok vagyongazdálkodásáról szóló pénzügyminisztériumi törvénytervezetet. Az előző állásfoglalás szellemében arra adott fölhatalmazást vezetőinek, hogy egy hónapon belül kezdjenek tárgyalásokat a Pénzügyminisztérium és a Népjóléti Minisztérium szakembereivel. A megbízatás szerint annak érdekében, hogy a biztosítók jogosítványait nem korlátozó, reális vagyongazdálkodásra lehetőséget adó törvény szülessen. Az ugyanis elfogadhatatlan, hogy a biztosító a normális működés feltételeit csak oly módon tudja megteremteni, hogy fokozatosan feléli vagyonát. Ez egyébként jelenleg körülbelül 28 milliárdra tehető, aminek hozadékából fejlesztésre nem futja, s azt sem teszi lehetővé, hogy a szervezet működését javítsák. Az önkormányzat ugyanakkor kedvező fejleményként nyugtázta, hogy a jövőben az egyéni vállalkozók tb-járulék- fizetésével kapcsolatos törvénymódosítás már az egészségbiztosítás szakembereinek bevonásával készül el. Németh Zsuzsa Vita az ünnepi nyitva tartásról Homályosak a követendő szabályok Az érdekképviseletek és a munkaadók nem értenek egyet az üzletek ünnepi nyitva tartásának kérdésében, amire a jogszabályok sem adnak egyértelmű eligazítást. A szakszervezet álláspontja szerint az évi 11 hivatalos munkaszüneti napon az üzletekben a munkavállaló nem kötelezhető arra, hogy dolgozzon. A munkaadók ezzel szemben úgy vélekednek, hogy a Munka törvénykönyvének szabályai nem egyértelműek és nem teljes körűen zátják ki a kereskedelemben a munkaszüneti napokon az alkalmazottak foglalkoztatását. Nem egyeznek a vélemények a hatályos belkereskedelmi törvényben a zárva tartásról meghatározott feltételekről sem. A szakszervezet és a munkáltatók képviselői szerint szükséges a nyitva és zárva tartásra vonatkozó alapvető követelmények mielőbbi rögzítése. Elhangzott az a javaslat, hogy a kereskedelmi vállalkozások munkaszüneti napokon tartsanak zárva. Amennyiben túlmunkára kérik a dolgozókat, azt többletbérrel honorálják a munkaadók. Az érdekképviseletek szerint sürgető szükség van olyan törvényi szabályozásra, amely a nyitva tartással kapcsolatos kérdéseket köz- megelégedésre szabályozza. Március 9-13. között érkeznek meg a kopogtatócédulák Elég a 750, de még jobb a 900 Az eredeti tervekhez képest később, március 9-13. között kell eljuttatni minden választópolgárhoz zárt borítékban a jelöltajánlási szelvényt és az értesítést arról, hogy felvették a névjegyzékbe - jelentette be Zsuffa István, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára. A választási menetrendet ismertetve az államtitkár elmondta, a szavazók névjegyzékét március 11-én közszemlére teszik, ezekkel kapcsolatban a jegyzőnél bárki kifogást nyújthat be. A névjegyzékek összeállítása után lakóhelyet váltók igazolással szavazhatnak majd. A tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőtől kérhető igazolással voksolhatnak a hajléktalanok is. Tóth Zoltán, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője elmondta: az ország 3200 településén választási információs irodák működnek, s az Interneten is figyelemmel kísérhetők majd a választási események. A választáson indulni szándékozó pártok regisztrálását az OVI központjában, a II. kerületi Páfrány utcában végzik, a pártoknak tehát nem kell mind a 176 választókerületben regisztráltatni magukat. A jelöltajánlásoknál kötelező a személyi számok használata. A jegyzők által összeállított névjegyzék is automatikusan feltünteti ezeket. A szakemberek célszerűnek tartják, hogy a törvényben előírt 750-nél minimum 20 százalékkal több ajánlási szelvényt gyűjtsenek a pártok, hogy az esetleges hibák miatt ne váljék érvénytelenné a jelöltajánlás. Az ajánlási szelvények adatait számítógéppel összesítik, de - hangsúlyozta Tóth Zoltán - a technikai adatbázis tartalma, amelyből név szerint kideríthető, hogy ki kit ajánlott - nem nyilvános, később megsemmisítik. Vita a reklámdíjakról. A Magyar Televízió Rt. a kereskedelmi reklámtarifákhoz viszonyítva 75 százalékos engedményt kínált a pártoknak, amelyek azonban 90 százalékos kedvezményt szeretnének. A megbeszélésen nem volt jelen az FKGP és az MDNP megbízottja. Az RTL Klub nem sugároz fizetett politikai hirdetéseket az országgyűlési képviselő- választások idején - közölte a társaság illetékese. Táblatolvajok. Ismeretlen tettesek ellopták Szegeden a Román Köztársaság főkonzulátusának épületéről a címtáblát - közölte a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletese. A megyei rendőrfőkapitány 100 ezer forintot ajánlott fel annak, aki a tettes(ek) nyomára vezeti a hatóságot. Kevéssé becsült mérnökök. Romlik a magyar reálértelmiség gazdasági pozíciója, megbecsültsége és hangulata - állította Havass Miklós, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének elnöke. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy a műszakiak átlagfizetése a versenyszférában jelenleg bruttó 94 ezer forint. Törvényt sürgetnek. A biztosítók törvényi szabályozást sürgetnek, hogy a gépjárműbalesetek károsultjainak ne kelljen bírósági határozatokra várniuk, biztosítójuk megkaphassa a rendőrségi jegyzőkönyvet. Fenyő János búcsúztatása. A Vico Rt. meggyilkolt elnökvezérigazgatóját pénteken 10 órakor búcsúztatják a budapesti Kozma utcai temetőben. A temetésen bárki részt vehet, ám a gyászoló család film-, video- és fényképfelvétel készítéséhez, közléséhez nem járni hozzá. Beszélgetőpartnerünk: Gosztonyi Péter, a svájci magyar történész Újra fel kell fedezzenek bennünket A közelmúltban lezajlott III. Magyarország 2000 tanácskozásnak első ízben volt résztvevője Gosztonyi Péter. A Svájcban élő tudós történész a tavalyi és tavalyelőtti meghívást elhárította, ám mint mondja, az előző találkozók vitaanyagait átolvasva meggyőződött arról: ezúttal sem propagandarendezvényre, hanem valóban a magyarság érdekeit szolgáló összejövetelre szól az invitálás. Drogosok, mentők és az adatvédelem Az Országos Mentőszolgálat a rosszullétük miatt hozzájuk forduló drogfogyasztókról nem tehet bejelentést a rendőrségnek. Majtényi László adatvédelmi biztos álláspontja szerint a mentőszolgálatok abban az esetben riaszthatják a rendőröket, ha alapos okból feltehető, hogy a helyszínre érkező mentősök életét vagy testi épségét veszély fenyegeti. Az adatvédelmi biztos szerint a mentőszervezet feladata a gyógyítás és nem a feljelentés. Ezzel szemben őket is titoktartási kötelezettség terheli. A biztós e kérdéssel a Társaság a Szabadságjogokért jogsegélyszolgálat kérésére foglalkozott.- Huszonkét éves voltam, amikor ’56-ban elhagytam az országot: nem tudtam elfogadni az akkori rendszert, ezért inkább elmentem. Az egyetemet már mint svájci ösztöndíjas végeztem el, s 1963-ban szereztem meg a doktori címet. 1963-1996-ig a berni székhelyű, Kelet-európai Könyvtár és Dokumentációs Alap igazgatója voltam, onnan mentem nyugdíjba.-A történész szemével hogyan látja az ország helyzetét, kilátásait?- Mindenképpen csatlakozni kell az Unióhoz és a NATO- hoz is. Ez nehéz, göröngyös út, de mint Portugália példája is bizonyítja, végig lehet és érdemes is menni rajta. Magyarországnak 40 éves elmaradása van a politikában, a kultúrában, a gazdaságban, sőt az etikában is. Hogy a jövőt már olyan ve- zetőgamitúra formálja, amelyik képes behozni ezt a hátrányt, nos, már ahhoz is szükséges az uniós tagság. De általában elemi érdekünk, hogy Európától megkapjuk mindazt a segítséget, amit csak a közösség országai kaphatnak meg. A felnövekvő generációknak pedig már természetesnek kell venniük, hogy ők igenis európaiak. De Gaulle egyszer úgy fogalmazott, hogy „Európa az Urálnál ér véget”. Ez annak idején merész politikai kijelentés volt, de sok igazság van benne. Jómagam azt vallom, hogy a „határ” a Kárpátokon túl van. Ennek egyébként történelmi hagyományai vannak, mert ahol a reformáció meg tudott gyökeresedni, azt bizton Európának nevezhetjük. Szívesen segítünk fotó: feb-Milyen lehetősége van egy „svájci magyarnak” lobbyzni szülőhazája mellett?- Most, hogy a politikai emigráció lényegében nyugaton megszűnt, talán többet tehetünk és szívesebben is teszünk az országért, mint régebben. Bizonyos, hogy a saját munka- területén, illetve környezetében mindenki tud segíteni, s akkor Nyugat-Európában újra fölfedeznek minket.- Úgy véli, elfelejtettek bennünket?-Szinte teljesen. A szovjet blokkhoz tartoztunk, s csatlósként is kezeltek bennünket.- Ön most kívülről milyennek lát bennünket?- Többé-kevésbé olyannak, mint Ausztriát: a politika nemigen érdekli az embereket, inkább a megélhetéssel kapcsolatos ügyekkel törődnek. És ez nem rossz.- Szívesen jár haza?- Igen. Csak eddig többnyire itt is dolgoztam: előadásokat tartottam, a könyvem megjelenésével kapcsolatos ügyek foglaltak le. Most már talán lesz időm, hogy újra ismerkedjek szülőföldemmel. Szalóky Eszter i
