Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)

1998-03-28 / 86. szám

1998. március 28., szombat Háttér - Riport Dunántúli Napló 7 A / • / iti n / j • régió a jovo útja Interjú dr. Horváth Gyulával, az MTA pécsi intézetének főigazgatójával A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter dr. Horváth Gyulát, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatá­sok Központjának Pécsett dolgozó főigazgatóját a területfej­lesztésben kifejtett kimagasló kutatási, oktatási és nemzetközi tevékenységéért - Március 15-e alkalmából - a Pro Régió Díj­ban részesítette.- Az Agenda 2000 - az Európai Unió politikájának egyik fontos dokumentuma - szerint a ma­gyar területfejlesztés komplex és magas szintű jogi szabályo­zása, speciális intézményrend­szere úttörő jellegű Közép-Ke- let-Európában. Miért pozitív példa Magyarország?- Az Európa Bizottság a ma­gyar területfejlesztési törvény jelentőségét abban fogalmazta meg, hogy utat nyit a decentra­lizált fejlesztésnek, a társadalmi igazságosság és méltányosság elvei érvényesülésének a gaz­daságpolitikai döntésekben. Ezeknek az alkotmányos alap- követelményeknek a teljesíté­séhez új intézményi keretek formálódnak Magyarországon, és megfogalmazódtak a decent­ralizált finanszírozás követel­ményei is. Ez az EU strukturá­lis és kohéziós politikájával több ponton megegyező új re­gionális politika esélyt teremt arra, hogy az ország különböző térségei alanyi jogon több köz­ponti forráshoz jussanak saját programjaik megvalósításához. A tradicionális európai terület- fejlesztési filozófia az utóbbi másfél évtizedben lényegesen átalakult, Magyarország ezeket a korszerű elemeket használta fel az új regionális politika cél-, eszköz- és intézményrendsze­rének a megfogalmazásában. A területfejlesztésnek ez a mo­dem felfogása általános elisme­rést váltott ki Európa-szerte.-Az Ön számításai szerint 2,5 milliárd ECU regionális po­litikai támogatás juthatna Ma­gyarországnak, azonban befo­gadóképességünk ennél jóval csekélyebb. Mi a megoldás: elegendőnek tekinteni az 1,4 milliárdot, vagy megteremteni a 2,5 milliárd fogadásának fel­tételeit?- A Magyarországnak jutta­tandó támogatások mennyisé­gét az ország fejlettségi színvo­nala, társfinanszírozási képes­sége és az EU általános támo­gatási gyakorlata befolyásolja. A keleti bővítéssel párhuzamo­san az utóbbi tényező szigoro­dásával lehet számolni. Való­színű, hogy 2000 után egy tag­állam a bruttó nemzeti termé­kének (GDP) 4 százalékáig ré­szesülhet támogatásban. Ez Magyarország esetében azt je­lenti, hogy 2002-ben - 45 mil­liárd ECU GDP-vel számolva - a támogatás összege 1,7 milli­árd ECU lehet. Hasonló össze­get kell nemzeti forrásokból - a költségvetésből, az önkor­mányzati pénzekből és a ma­gánszféra hozzájárulásából - előteremteni. Ez a 400 milliárd forint különösebb nehézség nélkül - természetesen a mai finanszírozási gyakorlat gyöke­res átalakításával - összegyűjt­hető. Ma mintegy 311 milliárd forintot tesznek ki az állami alapok és célelőirányzatok, ha­sonló összegű beruházás törté­nik egy évben a feldolgozó­iparban. Nagy gondot jelent vi­szont az önkormányzatok pénz­telensége, fejlesztésre fordí­tandó pénzeszközeik elenyé- szőek. A magyar regionális politika egyértelmű nyertese lehet az in­tegrációnak, jelentős területi át­csoportosításra lehet számítani a fejlesztési források elosztásá­ban. Ezáltal az ország térszer­kezetének problematikus kér­dései a jelenleginél sokkal hatá­rozottabb válaszokra számít­hatnak. Ma ugyanis a fejlesztési erőforrások kétharmada a fővá­rosra, annak környékére és az ország északnyugati régiójába koncentrálódik. Az új EU-kon- form finanszírozás területi szerkezete éppen fordított irányt mutat majd. Az ország kevésbé fejlett térségei sokkal jelentősebb fejlesztési erőforrá­sokhoz juthatnak. Például a dél­dunántúli régió négy megyé­jébe évente kb. 40 milliárd fo­rint EU-támogatás kerülhet a csatlakozás után. A régió 1991— 1996 között a területfejlesztési alapból és célelőirányzatból egymilliárd forint támogatás­hoz jutott.-A regionális gondolkodás, területfejlesztés elsődlegessé­gének, fontosságának elisme­rése mellett nem vesznek el a helyi önkormányzatok?- Nem, hiszen az önkor­mányzatok a területfejlesztés fontos szereplői maradnak, a közszolgáltatások szervezésé­ben meghatározó funkcióik vannak. Az önkormányzati fi­nanszírozást azonban olyan irányba kell fejleszteni, hogy minden önkormányzat részére elegendő forrás jusson a köte­lező feladatok ellátására, s lehe­tővé váljon a forrásképzés az önként vállalt feladatok, a pót­lás és a fejlesztések megvalósí­tására, a területfejlesztési cé­lokhoz való hozzájárulásra. Erre a támogatások, a megosz­tott és saját források együttes összegének kell fedezetet nyúj­tania. Az önkormányzati helyi fejlesztések finanszírozásának alapvetően az önkormányzati és a helyi gazdasági források­ból kell történnie. Alanyi jogon csak akkor van szükség köz­ponti támogatásra, ha egy helyi fejlesztési cél országos prob­léma megoldását segíti elő, be­ruházási költségigénye igen magas, megtérülésére csak hosszú távon van remény, és egyéb források bevonása ne­hézkes. Az önkormányzatok pénz­ügyi önállósága növelésének a hazai viszonyok között alapve­tően két útja lehet. Az egyik a megosztott személyi jövede­lemadó bevételi rendszer átala­kítása központi és helyi dönté­sűvé, a másik a helyi ingatlan­adó, az értékalapú ingatlan- adóztatás alkalmazása. Ez első­sorban a városi önkormányza­tok számára jelenthet bevételi forrást.- Éppen a napokban számolt be a sajtó egy pengeváltásról, amely a régiók számáról vitat­kozók között zajlott. Ön hány régiót tart ésszerűnek Magyar- országon ?- Nem a partikuláris érdeke­ket, nemcsak a rövid távú terü­leti anyagi előnyöket kell szem előtt tartanunk, hanem az EU- struktúrákhoz való fokozottabb illeszkedést, valamint az or­szág, s a „Dunántúl-vitában” a térség hosszú távú érdekeit is. Ezért ésszerű a Dunántúlon két régiót szervezni. A dél-dunán­túli részének célszerű tekinteni Zala megyét is. Vizsgálataink szerint Magyarországon hat ré­gió tekinthető optimálisnak, a régiók száma - öt vagy hét - azonban csak formai kérdés. A lényeg az, hogy az ország tér- szerkezetének jelenlegi álla­pota, a területi fejlődést a jö­vőben befolyásoló tényezők regionális különbségei, kivált­képpen pedig a belső erőforrá­sokra alapozott fejlesztési le­hetőségek előtti akadályok fel­számolása, a területfejlesztés decentralizált irányítása szer­vezeti és finanszírozási feltéte­leinek a kialakítása érdekében milyen funkciói legyenek a ré­gióknak. Mészáros Attila A Pannon GSM Távközlési Rt. GSM mobiltávközlési szolgáltatás és ahhoz kapcsolódó termékek értékesítésével foglalkozó részvénytársaság, amely igen nagy hangsúlyt fektet arra, hogy ügyfelei minden téren elégedettek legyenek magas színvonalú szolgáltatásaival, a pécsi bemutatótermébe a következő pozíciókba keres munkatársakat: Képviseletvezető CP01J A vezető feladata lesz: • a képviselet napi munkájának szervezése, irányítása, • az irodaleltár vezetése és felügyelete, • a képviseleti dolgozók munkarendjének kialakítása és felügyelete, képzésének biztosítása, • a pénztár felügyelete, • az értékesítés nyomon követése és statisztikák készítése. Az ideális pályázó: • felsőfokú végzettségű, • legalább 2 éves vezetői és kereskedelmi gyakorlattal rendelkezik, • társalgási szinten beszél angolul, • készségszinten kezeli a Word és az Excel programokat, • kreatív és hatékony a problémák megoldásában. A pályázatok elbírálásánál valamely más idegen nyelv ismerete előnyt jelent. Képviseleti munkatárs (P02) A munkatárs feladata lesz: • az ügyfelek személyes fogadása és tájékoztatása, • a szolgáltatások és a kapcsolódó termékek értékesítése, • az előfizetői szerződések módosítása, • adminisztratív feladatok ellátása. Az ideális pályázó: • legalább középfokú végzettségű, • jártas a Word és az Excel programok használatában, • érdeklődése műszaki irányultságú, • ügyfélorientált beállítottságú, • képes hitelesen és meggyőzően kommunikálni. A pályázatok elbírálásánál idegen nyelv ismerete előnyt jelent. Elkötelezett munkájáért cégünk a szakmai fejlődés lehetőségét, színvonalas munkakörnyezetét és vonzó jövedelmet kínál cserébe. Érdeklődése esetén kérjük, hogy önéletrajzát és fényképét az alábbi címre küldje: Pannon GSM, 2040 Budaörs, Baross u. 165. Kérjük a pozíció megnevezését a pályáza­tán és a borítékon is tüntesse fel. A pályázatok leadásának határideje: a megjelenést követő ÍO. nap. PANNON ▼▼▼▼▼ As élvonal. L GSM Údn Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés április 3-án (pén­tek) déli 12 óráig beérkezőleg az Új Dunántúli Napló Szerkesztősége címére: 7601 Pécs, Pf: 134. Múlt heti rejtvényünk megfejtése: „Már har­madik éjszaka azt álmodom, hogy a Drakula fek­szik mellettem.” A sorsoláson a szerencse Gyurkó Ferencnének kedvezett (Pécs, Szigeti u.), aki nyereményét szerkesztőségünkben veheti át. { 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom