Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)

1998-03-18 / 76. szám

1998. március 18., szerda Háttér - Riport Dunántúli Napló 9 Gyilkosok a Csillagban Mit mond J. Szabolcs, aki életfogytiglani kapott emberölés miatt? A szegedi „Csillag” börtönbe 1885. január 10-én szállították be az első rabot. Ma 540 lakója van e különlegesen jól tervezett, szigorúan őrzött fegyintézetnek, a rabok kiszabott büntetésének át­laga 13 év. Csak férfiak. Köztük 175 olyan gyilkos, aki az emberölés minősített esetét követte el és ezért életfogytiglant kapott. Egyébként a számmisztikában a végtelen jelölésére szolgáló „fekvő nyolcasaként hívják magukat, s mindennapjaikat abban a reményben élik, hogy húsz év múlva talán szabadulhatnak. Életfogytiglanra ítélt férfi másutt, magyar börtönben nincs, nő is csak három, Kalocsán. A Csillagban raboskodott annakidején Szálasi Ferenc és Rákosi Mátyás is. A főépület folyosóján emlékfal: a kötelezettségük teljesítése közben elhunyt fegyőrök fényké­pei fekete keretben és alattuk mécsesek. Köztük az a három ember is, akiket Richter Richard el­ítélt gyilkolt meg a börtön bútorüzemében, 1984-ben. Richtert fölakasztották. Minden képzelőerőm kevés volt ahhoz, hogy magamban felmérjem; milyen is valójában a szegedi börtönben ez a köz­ponti épület, a legkeményebb és legaljasabb gyilkosok bör­töne. Az volt az érzésem, ami­kor egyfajta sajátos áporodott szag csapta meg az orrom - amit talán soha nem tudok elfe­lejteni -, hogy itt még a levegő is áll. Bent a cellában még nyomasztóbb. Kilenc különle­gesen zárt (többségben acélpán- tos-vasrácsos) ajtón jutottam át, mire elértem a 23 éves J. Sza­bolcs zárkájához. Szabolcs 1,85 körüli, szép szál legény, meglehetősen erős felépítésű, s a lányok bizonyára rámondanák, hogy jóképű. Amolyan Alain Delon. Beszélgetésünk könnyen in­dul; rutinos válaszoló.-Mikor szabadulhat innen? Számolja a napokat?- Még nem számolom, in­kább azon vagyok, hogy szel­lemileg és fizikailag kibírjam. Legkevesebb még tizennyolc évem van hátra, s akkor véle­ményezik majd, hogy megnyíl­nak-e a kapuk, avagy sem. Bor­zasztó hosszú idő, az is lehet, hogy közben meghalok.- Ön tanult ember, szakmája is van. Hogy telnek a napjai ?- Mint bárki másnak. Éb­resztő négy óra húszkor, taka­rodó fél tizenegykor. Közte munka a bútorüzemben, olva­sás és álmodozás.- Hányán élnek a cellában?- Négyen.- Hasonló tettekért?- Igen.- Van családja?- Édesapám mérnökember, saját vállalkozását vezeti, édes­anyámnak pedig virágkötészete van. Hatan vagyunk testvérek, három fiú és három lány, köz­tük én lennék a legidősebb, a legifjabb öcsém pedig még csak tizenkét éves.- De nem Ön a példakép.-Lehet, hogy valamikor az voltam, de annak már vége.-A szakmája asztalos. Dol­gozott valaha ?- Egy rövid ideig, aztán szü­leimnek segítettem.- Heti hét napot?-Nem. Inkább szórakoztam és csavarogtam. Beültem az au­tómba, és jártam az országot.- Pénzt hogyan szerzett?- Szüleimtől kaptam.-Mennyit?- Egy-egy alkalommal ötven vagy százezret. Amennyi kel­lett. Nem nagy összegek. Ben­zinre, élelmiszerre kellett, meg ha megszálltam valahol, arra.- Ön egy meglehetősen jó ki­állású ember. Bizonyára voltak barátai és barátnői.- Igen, voltak.- Ideje bőven akad, hogy át­gondolja eddigi életét. Hogy ju­tott el odáig, hogy embert öl?- Furcsa folyamat részeként. Elköltöztem otthonról albér­letbe, __ s havonta látogattam haza. Éltem, belekeveredve sok mindenbe, egyre többet jártak nálam a rendőrök, elkaptak, fogdába tettek, aztán ejtették az ügyeimet.- Milyen ügyeket?- Volt egy rablási kísérletem és kétrendbeli csalásom. Meg­szaporodtak a kínai boltok, és én önkormányzati ellenőrnek adtam ki magam. Azt mond­tam, hogy szabálysértést követ­tek el, de nem lesz vizsgálat és feljelentés, ha fizetnek.- És fizettek?- Igen.- Mennyit?- Mikor, hogy. Eleinte öt­venezret kértem, aztán már százötvenet is.- Ön evvel percenként többet tett zsebre, mint más havonta.- Számomra a pénznek nincs különösebb értéke. A kínaiakat sem a pénzükért vágtam le, in­kább az izgalom miatt. Élvez­tem a feszültséget.- Sajátos önmegvalósítás?-Nevezhetjük annak is, de inkább szórakozás. Hogy med­dig mehetek el a hülyeségben. Aztán persze, kitárgyaltuk a ba­rátaimmal, és jókat derültünk a dolgon. Pénzem egyébként is akadt mindig, hiszen mondom, hogy néha segítettem piacolni. Főleg az anyámnak. Hordtam az árut, és kaptam a pénzt.- Számomra ez életveszélyes szórakozásnak tűnik. Mi lett volna, ha a kínaiak rájönnek?- Én sem sokáig csináltam.- Elérkeztünk ahhoz a nap­hoz, amikor embert ölt.- Igen. November negyedi­kén, este 20 és 21 óra között.- Bizonyára jól emlékszik arra a napra.- Meglehetősen. Előzménye­ként talán annyi fontos, hogy azon a héten nagyon szórtam a pénzt, jobban, mint kellett volna. Feléltem az utolsó fillérig, s mi­ebből következett az ember­ölés. Többször is leütöttem, de mindig fölállt és próbált véde­kezni. Ütöttem a fejét, a hasát.- Puszta kézzel agyonverte?- Igen. Illetve, ahogy össze- roskadt, a közelben lévő ásóval- Döntő bizonyíték volt.- De bizonyára nem csak azért ment vissza, hogy föl­mossa a garázs előterét?- Nem csak azért.- Mikor fogták el?- Egy héttel később két srá­cot vittem haza a sértett kocsi­jával, amikor igazoltattak a rendőrök. Természetesen le­buktam, mert már kiadták a kö­rözést ismeretlen tettes ellen, és keresték az autót is.-A fiatalságát - már ami megmaradt -, itt fogja tölteni.- Sajnos. vei régóta fontolgattam egy be­törést, gondoltam, kissé körül­nézek a városban. Az első tipp nem jött be, s akkor került látó­körömbe egy másik családi ház, a bíróság épülete mellett. A ház­számot nem tudom.- Miért éppen az?- Fogalmam sincs.- Mi történt?- Nem tudtam, hogy a házi­gazda ott tartózkodik, de ami­kor megláttam, már nem fordul­tam vissza. Elhatároztam, hogy leütöm. Beálltam a garázsajtó mögé, s amikor kijött, én hátul­ról adtam neki. De sokkal erő­sebb fizikumú volt, mint azt sejtettem, meg se kottyant neki. Szembe fordult velem és dula­kodni kezdtünk.- ő is fiatal volt?- Nem. Mint később megtud­tam, édesapám korosztálya, aki negyvenháromban született.- Mit jelentett a dulakodás?- Inkább csak annyit, hogy nagyon szívós volt, ellenállt, s nekiestem. Négyet vagy ötöt csaphattam rá, s amikor iáttam, hogy nem mozog már, a közeli zöldségesveremből kivettem a rekeszeket és behúztam a ve­rembe, majd visszaraktam rá a krumplit. Aztán bementem a házba, hogy körülnézzek.- Mit talált?- Még semmit, amikorra már kiérkeztek a rendőrök. Riasztós volt a lakás, de én nem tudtam.- Ez gyorsan ment.- Ment volna. A két rendőr­rel jött két polgárőr is, de sike­rült kibeszélnem őket. Ugyanis a házigazda kocsija még kint volt a garázs előtt, én meg azt mondtam nekik, hogy a rokonsághoz tartozom, és a kocsit éppen most hoztam vissza. Erre mindenféle amatőr kér­dést tettek fel, aztán felszólí­tottak, hogy hagyjam el a házat, és zár­jak be min­dent. A biz­tonsági rend­szert visszaál­lították és együtt mentünk el. A rendőrök elöl, én pedig utánuk, az áldo­zat autójával.-És utána?- Megfordultam és vissza­mentem a házhoz.- Mit csinált a házban ?- Előbb megnéztem az áldo­zatot a rekeszek alatt, de nem mozgott. Később tudtam meg, hogy a verem alján lévő vízbe fulladt bele. Az orvosszakértő mondta a tárgyaláson, hogy ép­pen arcra bukott a veremben, és ezzel ok és okozati összefüg­gést találtak az ütlegelés és a halál között.- Látta, hogy nem mozog.- Láttam. Visszaraktam a re­keszeket, aztán a biztonság kedvéért felmostam a vémyo- mokat, hogy ne látszódjon a kövön. A rendőrök amikor kör­bejárták a házat, nem vették észre, mert sötét volt. De a vé­res tenyémyomomat én sem vettem észre a bejárati ajtón.- Ezen bukott le?- Szülei?-Édesapám már megbocsá­tott, édesanyám elfogadta a dolgokat úgy, ahogy van. Ha­vonta jöhetnek be látogatni.- Havonta csomagot is kap­hat. Mit kért otthonról?- Pénzt kapok. A fegyház büféjében minden kapható.-Mennyi pénzt?- Havi ötezer elég. Mert dol­gozom is, van keresményem.- Egy időben a kínaiaktól néhány perc alatt százötven­ezret is szerzett.- Itt negyvenforintos az óra­bérem, ebből lejön a rabtartás, a bűnügyi költség részlete, s ami megmarad, annak a hatvan szá­zalékát leétkezhetem, ami úgy havi háromezer-ötszáz forint.-A fegyház kemény dolog, mégis megkérdem: az itteni életben mi a legrosszabb?-Nehéz, hogy az ember a szabad akaratától meg van fosztva. A zárkatársaimmal jó a viszonyom, majdnem baráti. Rá vagyunk szorítva erre. Az a szerencse, hogy azonos az ér­deklődési körünk.- Mit jelent ez?-Ha kicsit idősebbek is, vannak olyan emlékeink, ame­lyek szinte azonosak s ame­lyekről jó elbeszélgetni. Aztán akadnak olyan dolgok is, amik­ről csak én mesélek, hiszen ők még nem láthatták odakint, mert már a nyolcvanas években buktak le. Sokszor csak ülünk a priccsen és hallgatjuk egymást. A szegedi börtön rendje szi­gorú: a belső udvaron napi egy óra séta jár a raboknak, egyéb­ként aki nem dolgozik a börtön üzemében, az nem léphet ki a zárkából. A bezártság egy idő után nehezen viselhető el. Még akkor is nehezen, ha akad lehe­tőség az idő ölésére a tévén és a rádión kívül is. Különféle szak­körök működnek. Akad, aki festeget. Az irodalmi színpado­sok az Übü királyt próbálják. Többen tanulnak. Végezhetik az általános iskolát, gimnáziu­mot, indulnak angol és német nyelvtanfolyamok. Hárman főiskolára járnak; egyikük 120 pontos felvételivel jutott be a könyvtár szakra. Kozma Ferenc Fotók: Wéber Tamás Dunai Imre jegyzete Csehül nem állunk A népek sok tekintetben ugyanúgy viselkednek, mint az egyes emberek. A szom­szédról tudják a legtöbb pletykát, annak ismerik a leg­több furcsa szokását, azzal ri­valizálnak, kedélyesen vagy nyelvet öltve legszívesebben azt figurázzák ki családi vagy baráti körben. A magyar szóhasználat né­hány kifejezése is bizonyítja a csehekkel való történelmi szomszédságot. Például olyan csehül soha nem állhat nem­zeti önérzetünk, hogy a hadi bátorság kapcsán - a huszita múltat és Mátyás királyunk fekete seregének gyökerét fe­ledve - ne emlegetnénk a frontról megszökő cseh hu­szárt. Ugyanakkor az Elba és Moldva tájának lakói jeles költőiktől, íróiktól szintén kaptak muníciót ahhoz, hogy rajtunk köszörüljék a nyelvü­ket. Ennek ellenére, vagy ta­lán épp ezért, a népiélek leg­mélyén igen közel állunk. A humort érzékelő, élvező ké­pességet tekintve aligha van közelibben rokon két nép, mint a magyar és a cseh. A politikában is többször voltunk már egymás számára a „bezzeg ország”, a keleti tömb összeomlása óta pedig éppenséggel alig-alig tud megmelegedni a markunkban ez a stafétabot, úgy kapkod­juk egymás kezéből. Néha olyan szinkron is összejön, mint most; mindkét ország­ban választások lesznek a kö­zeljövőben. Vannak azonban jelentős különbségek is ebben. Cseh­országban a jobbközép kor­mánykoalíció novemberi fel­bomlása miatt váltak szüksé­gessé az idő előtti választá­sok. A voksolásra június kö­zepén kerül sor. A hét parla­menti párt elnöke megegye­zett, hogy az idei választási kampányra mintegy harmadát költik el annak, amennyit az 1996-os választások idején felhasználtak, vagyis mind­össze 30 millió koronát. A pártok vezetői abban is megegyeztek, hogy lemonda­nak a nagy útszéli reklámtáb­lák használatáról, s a televí­zióban és a rádióban a pártokat népszerűsítő rövid műsorok helyett közös vitafórumokat rendeznek, ahol minden párt­nak lehetősége lesz kifejteni véleményét az adott témáról, így a polgárok az önreklámo­zás helyett hiteles képet kap­hatnak majd arról, miként gondolkodik egy-egy párt, és lesz lehetőség az azonnali ösz- szehasonlítására is. A hazai választási készülő­déseket összevetve az előbbi­ekkel, sajnos, aligha mond­hatjuk el, hogy ezúttal csehül állnánk. És azt se, hogy ez most jó nekünk. CD-lemez - kutyáknak Egy spanyol lemezgyártó cég CD-korongot készített, amelynek hangja nyugta­tóan hat az ember legjobb barátjára, a kutyára. A „CD CAN” elnevezésű le­mezen hallható dallamok akusztikai elemekből állnak, amelyek „finom és érzékeny” módon felhívják magukra a négylábúak figyelmét. Az állatpszichológusok se­gítségével előállított CD-n ti­zenegy zenekari darab talál­ható, amelyeket különleges hangeffektusokkal - emberi hanggal, csecsemő gőgicsé- léssel, kutyaugatással, ten­germorajlással vagy szívdo­bogással - kevertek. A kutya-muzsika állítólag emberekre is megnyugtatóan hat. ealbank PÉCS, Király u. 75. Tájékoztatjuk kedves ügyfeleinket, hogy az alábbi szolgáltatásokkal állunk rendelkezésükre LAKOSSÁGI FOLYÓSZÁMLA-VEZETÉS a számla évi kamata: 500eFt-ig 12% változó 500 eFt felett 16% változó közszolgáltatók felé utalás díja 0,15 % tételenként minimum 10 Ft LEKÖTÖTT BETÉT 1 hónapra évi 17,75% fix 3 hónapra évi 18,00% fix 1 évre 17,00 % fix Pénztári órák: H-K.: 8-15-ig, SZ.: 8-17-ig, CS-P: 8-15-ig Tel: 72/225-922,72/225-933

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom