Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)

1998-03-15 / 73. szám

MAGYARORSZAG - D NTUL Közelről Ötödik oldal Iskolásból óvodás Petőfi A kaposvári óvodások már ismerkednek az udvaron felállított hófehér szoborral Petőfi Sándor költözkö­dött Kaposvárott Ter­mészetesen a nagy költő szobráról Van szó, amit ezentúl óvodások ugrálnak majd körül. A történet'igazán az 1990-es évekhez méltó, szegény Pe­tőfi semmiről sem tehet. A Bokros-csomag lábjegyzete­ként Kaposvárott is történtek iskola-bezárások, és erre a sorsra futott a Petőfi Sándor Általános Iskola is. Itt, az ud­varban állt Ispánki József (többek között ő faragta a hí­res veszprémi Gizella ki­rályné-szobrot is) szobrász- művésznek a költőről készült mellszobra. Azonban - mint az önkormányzat kulturális Áthúzott mobiltelefonok Egyre több középület, étte­rem, bolt ajtaján ott díszeleg a több-kevesebb sikerrel megrajzolt mobiltelefon, pi­ros körben, áthúzva kétszer. Némely helyen a gyen­gébbek kedvéért betűvel is kiírják, miszerint azon a helyen nem kívánatos, ha valaki működésben lévő mobillal tartózKo- dik, mert az a „veszG"” fenyeget, hogy hasznúim fogja. A vád ugyanis legtöbb­ször az, hogy a telefonok megzavarják különböző elektronikus berendezé­sek működését. Ez ügyben komputertől liftig minden szóba került már. Az egyik vezető mobiltele­fonos cég pécsi képviseletve­zetőjétől azt az információt kaptuk, hogy náluk például 600 ember dolgozik, ami 600 számítógépet és ugyanannyi mobiltelefont jelent, és az eddigi tapasztalatok szerint Mobil-e valaki, ha sokszor némán kell állnia? jól megvannak így egymással a gépek. A bankokból, áruhá­zakból kitiltott mobilok ügyének hátterében inkább biztonsági okok húzódnak meg, és nem annyira műsza­Rendes rendszámokat! Az 1990 óta hadrendbe állított új rendszámok három betűjéből kacifántos magyar és „nemzetközi” szava­kat lehet kihozni. Kérdés, mit szabad» és mit nem? Pécsett van egy piros Suzuki, amely GAY-... felirattal kö- rözget a városban. Végül is nem gond, de nem biztos, hogy a tulaj tudja: e három betű angol szóként és ilyen­formán már-már nemzetközi­leg homoszexuálist jelent. Persze, magyar rendszám szóljon a magyar szavakról. A rendőrség is ezt szabályozta annak idején: mi adható ki sorozatban, és mi külön uta­sításra. A rendszámokat gyártó budapesti kft. gyártásüteme­zője már ugyancsak tájéko­zott a különböző igényekben, hiszen köztudott, hogy cse­kély 25 ezer forintért „egyéni” rendszámok is éke­síthetik a járgányt.- A kifejezetten tiltott rendszámok közé tartoznak az obszcén szavak vagy arra utaló betűkombináció, mint pl. GGC, BŰZ, DUG. Kevésbé érthető számomra, hogy a lis­tán mért szerepel pl. az AGY, JAJ, PIA, RUM, RAB betűtrió? A SEX elméletileg a tiltott kombinációk listáján volt, de tény, hogy - az ORFK külön utasításra - már több ízben is osztályvezetője, Klujber László fogalmazott - ez a szo­bor „okafogyottá” vált, annál is inkább, mivel az iskola magas kőkerítése miatt a ku­tya sem láthatta az épületbe költözött Nevelési Tanácsadó munkatársain kívül. Ennek fényében bizony kapóra jött az ötlet, hogy az 1848-as forradalom 150. év­fordulójának tiszteletére sza­badítsák ki a szobor-Petőfit „börtönéből”, és méltóbb, de főképp elevenebb környe­zetbe helyezik át. Erre a leg­méltóbb helyszínnek a Petőfi Utcai Óvoda bizonyult, ahol a bőséges kaposvári ünnepsé­gek keretében avatták fel újra a szobrot. Méhes K. kiak. Tény, ha valahol meg­tiltják a telefon használatát, jogilag nem nagyon lehet fel­lépni ellene. Vannak x helyzetek termé- ' ■ ■■' szétesett, amik vitán felül állnak. Ilyen a kórház és a repülőgép. . Sajnos, már t, hebizonyosodott, hogy a " - ■ mobil tényleg kárt tehet, .állítólag a ; repülőgépek vezérlését épp úgy meg­zavarja, mint közelről a pace-makert vagy az EKG- gépet. Ami az éttermeket, könyvtárakat illeti, itt in­kább intelligencia kérdése a kulturált telefonálás. Ha tiltva van, a szakemberek az újításokat, a néma vagy vibrá­ciós üzemmódot és a szöveges üzenetküldést ajánlják a kommunikációhoz. Méhes K. adtunk ki ilyen rendszámo­st. Eléggé népszerűek az egyedi rendszámok, és nem csak a cégek esetében, ha­nem a; polgárok körében is. Rengeteg ilyen" típusú rend­őrnőt adtunk ki: ILA, LAC, LEO, JOE, ILI. De érdekes módon népszerű volt az 4DY, mostanában nagyon ment a CIA. Sőt hogy a másik pólus is meglegyen, már két KGB rendszámot is kiadtunk. Az ősztől egyébként Ká­naán köszönt rendszámőrül­tekre, ugyanis mód lesz 4 betű+2 szám, illetve az 5 betű+1 szám variációra is. És nem lesz (egyelőre) drágább, mint eddig! M. K. Kiadó lesz a siklósi vár A hét végén jelentős állomásához jutott a siklósi vár felújításá­nak ügye: országosan egyedülálló példa­ként pályázatot írnak ki a hasznosítására. A történelem során leg­épebben fennmaradt ma­gyar várak között a siklósi benne van az első tízben. Az idő azonban nem ho­norálta ezt a dicsőséget: egyes falrészei ma már omladoznak. A vár állami tulajdon. A műemléki törvény ráadá­sul besorolta azon kiemel­ten védett műemléki épü­letek közé, amelyek kizá­rólag az állam tulajdoná­ban lehetnek. Annak pe­dig az állagmegóvásra sincs elég pénze, nem­hogy a felújításra, amely­nek költségeit 600-800 millió forintra becsülik. Péntek Siklóson az ön- kormányzat vezetése, az Országos Műemlékvé­delmi Hivatal vezérkara és a Kincstári Vagyoni Igaz­gatóság vezetői végre megállapodtak arról, hogy hasznosításra bérlemény­ként kiadó lesz a siklósi vár. Erre - ha a szakmi­nisztérium is jóváhagyja - pályázatot írnak ki. A hasznosítási funkció nem lehet más, mint amilyen az elmúlt évtizedekben is volt: idegenforgalom, vendéglátás, szálloda. A pályázóknak - külföldi és hazai érdeklődők vannak - legfőképpen a vár felújí­tását kell vállalniuk. D. I. Rádió mellett Az idei év ünnepeltje: Bencze János FOTO: LÄUFER LÁSZLÓ Átadták Pécs sajtó-díját Bencze János, a Pécsi Extra című lap főszerkesz­tője nyerte idén Pécs Me­gyei Jogú Város sajtó-díját. A Dominikánus Házban tar­tott tegnapi ünnepélyes díj­átadáson Dr. Páva Zsolt pol­gármester azt hangsúlyozta, a pécsi sajtó az elmúlt időszak­ban rendkívül korrekten, sőt - ahogy ő fogalmazott - profi módon végezte munkáját. A sajtó-díjat immár ha­gyományosan a nemzeti ün­nep és a magyar sajtó napjá­nak előestéjén adja át a pol­gármester. Bencze János munkájáról szólva Páva Zsolt azt hangsúlyozta, hogy írásaiban a polgárok hangját véli felfedezni, s hogy Bencze mindvégig megmaradt „ple­bejus” újságírónak. A ’98-as sajtódíjas hetente megjelenő publicisztikáiból nem hiány­zik az irónia sem, ugyanak­kor azokat a problémákat mutatja, be, amely a polgáro­kat leginkább érinti. Az eseményen megjelent a város valamennyi médiumá­nak képviselője, így az orszá­gos lapok tudósítói is. Mind- ezekután a sajtó jutalmazott: több kategóriában is kiosz­totta a „Magyar Sajtó Bora” díjait. L. D. Megemlékezések, ünnepségek a régióban Operapremier Pécsett Gazdag program várja ma a megyeszékhely polgárait. Délután háromkor ünnepi emlékülés lesz a városi ön- kormányzat és a megyei köz­gyűlés rendezésében. A 48-as téren fél ötkor Dr. Páva Zsolt polgármester mond beszédet. A megemlékezés után a tö­meg fáklyákkal a Kossuth térre vonul, ahol a műsort koszorúzás és tűzijáték kö­veti. Este hétkor a Pécsi Nemzeti Színházban Erkel Ferenc: Hunyadi László című operájának díszbemutatója lesz. Somogyi Tavasz Általános iskolások törté­nelmi vetélkedőjével, emlék­tábla-avatással és ünnepi megemlékezéssel kezdődött tegnap a Somogyi Tavasz ré­szeként a Nagyatádi Tavaszi Fesztivál március 29-éig tartó rendezvénysorozata. A mű­velődési házban Dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke mondott ünnepi be­szédet. Játék Nagykanizsán A városban holnap újra lepe­regnek 1848. március 15- ének eseményei. A reggel fél kilenckor kezdődő játékban a Kremzner étterem, mint a Pilvax kávéház, a Kanizsa Nyomda, mint a Länderer és Heckenast Nyomda szerepel, a Bolyai Általános Iskola a vá­rosi börtön lesz, a Nemzeti Múzeum pedig a Polgármes­teri hivatal épülete. A ren­dezvénysorozat este hatkor a HSMK-ban zenés, irodalmi megemlékezéssel zárul. Szekszárdi koszorú Ünnepi nyitókoncerttel kez­dődött tegnap a Művészetek Házában a megemlékezés-so­rozat. Ma a Béla téren délelőtt tíz órakor a város diákjai, az Alisca Brass Band és a Bartina Néptáncegyüttes ad műsort. Az 1848-as emlékművön szintén a diákok helyezik el „Mindenki Koszorúját”, majd a polgárok egy-egy szál virá­got. Este hét órakor a fiatalok fáklyás felvonulásával zárul az ünnepi program. Gyereket, ágyat, bútort az utcára? Láttak már kilakoltatást? A pesti - pontosabban - budai bérház négy eme­letén körben függőfolyosókról nyíltak a proli-lakások, öntöttvas kenguru vízvezetékkel a konyhában, kint a fo­lyosók végén közös ’ lozet a lakók épülésére, lent az udvaron a sárga­kockás kövezeten két roggyant poroló állt, amelynek gerendáján zsibogó gyerekek tornásztak lefelé lógatott fej­jel, míg csak a hülye és örökké ordí­tozó házmester le nem parancsolta őket naponta százszor. A földszinti lakásból már kihordták a bútorokat, a pattant mgójú sezlont, a két ágyat, szekrényt, gúnyát, vánkost és varrógépet - még a giccsesen kék „Jézus az olajfák hegyén” című reprót is leakasztották a falról, a képen Krisz­tus szomorúan hajtja ' ©Torévá fejét imádkozva, ám a mutatóujja úgy me­red előre, mintha cigarettát tartana a kezében. Az „Udvari cipész és cipő- felsőrész készítő” mester részegen da­lolt a fal tövében, csitítgatta sírdogáló feleségét és két bámész kisgyerekét: volt lakásuk, nincs lakásuk. Mert nem fizettek. Nem mintha elitta volna Wolf úr a munkadíjat, hanem mert egysze­rűen munkája sem volt. Majd leszünk valahol, és nézegetett a lépcsőház felé, ahol esetleg éjszakára majd meghúz­zák magukat. De rosszul számított, mert amint a hórukk-emberek befejez­ték a kilakoltatást, megjelent a háziúr, és azt mondta, ezt a sok hobeteváncot hordják ki a bérház mellé a kubik göd­rökbe, mert az udvar is az övé. A másik kilakoltatásnak részese vol­tam -, szenvedő alanya, ha úgy tetszik - másfél év múlva egy vidéki kisváros nyomornegyedének pereméről a Duna-partra, a füzesek alá. Igaz, nyár volt. De anyám sírt, apám meg akarta ölni az urakat, de mert az effélék eb­bén az időben nemigen jártak ezen a környéken - a bátyámat vágta szájon csak úgy visszakézből, mert röhögni mert szerencsétlenségünkön. Lehet, a pofonfát én is megráztam volna, csak­hogy már előtte megiramodtam klott- gatyásan, mezítláb a vízpartig, ahol esti lapos köveket ugrattam a víz fel­színén, nagy mestere voltam ennek és csak utána mentem haza. Haza? Hát apám mellé egy öreg fűzfa alá, föl­emelte a pokrócot és mutatta, feküd­jem mellé, nehogy megfázzak, az éj­szakák hidegek a Duna partján. Mindez Horthy kormányzósága idején történt a két háború között, amikor is - egy mai politikus szerint - a kor­mányzó szociálisan nagyon érzékeny volt. Vagyis: szívén viselte a szegé­nyemberek sorsát. Manapság sok ezren kilakoltatásra vannak ítélve. Legalábbis nem tudok róla, hogy valakit kitettek volna az ut­cára, de nagyon vészesen közeleg en­nek is az ideje. Legalább is ezt helye­zik kilátásba a lakószövetkezetek vagy bankok vagy közüzemi intézmények - vagy akárkik. Az adósnak fizetnie kell. Ez így van, csakhogy miből? Eny- nyien? Sok-sok ezren vagy tízezren? Valóságos tömeg. Ha egyetlen csalá­dot is az utcára pakolnak, az a nemzet szégyene, akárki légyen is a bűnbak. Több ezer családot utcára rakni? Ezt senki sem hiheti komolyan. Tudom, hogy törvények, szabályzatok, egye­bek nagy változáson estek át, vagy ép­pen megszűntek az utóbbi években, a rendszerváltozás óta. De én emlék­szem egy törvényre: szigorúan ki­mondta, hogy bármennyire is indokolt lenne, az utcára soha, senkit ebben az országban kirakni nem lehet. El még ez a törvény? Ha nem, visz- sza kell hozni. Vagy megerősíteni. Több szégyent nem vehetünk a nya­kunkba. Akárkik ötletei révén sem. l

Next

/
Oldalképek
Tartalom