Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)
1998-03-15 / 73. szám
A „Duna-parti város” (Folytatás az 1. oldalról) A szöveg egyébként hemzseg a hibáktól. Több esetben előfordul, hogy a megadott évszám fél évszázados tévedést mutat. A tévesztések jó része helyismerettel nem bíró szemlélőre utal. Az itt élők ugyanis tudják, hogy Uitz Bélának már nincs önálló múzeuma, Amerigo Tótnak pedig nem is volt. Az is csak a messzeségből tűnhet úgy, hogy Pécs „Magyar- ország déli határán, a Duna jobb partján fekszik”, hiszen ebből a megállapításból csak a „fekszik” állja meg a helyét. A kiadványban ugyanaz a rajz tájékoztat - hiányosan - az ókeresztény temetőegyüttesről, amely másutt a területet mint középkori és reneszánsz püspöki székhelyet illusztrálja, hívja fel a figyelmet Bachman Zoltán Ybl-dí- jas építész, az építészettörténet doktora, aki kimaradt a munkából. Ennek ellenére neve, bár hibásan leírva, de szerepel, és egyik tervrajzát is közlik a Péter-Pál sírkamráról hozzájárulása nélkül, személyiségi jogai megsértésével. Kihagyták az előkészítésből az egyetemet is, mondja Bachman, pedig szakmai hitelességet biztosíthatott volna a kiadványnak, ugyanakkor a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán készültek az ókeresztény mauzóleum, több sírkamra, a cella trichora és a Dómmúzeum tervei. Utóbbit a szöveg elkészültnek nyilvánítja, de az építész szerint ehhez még csekély százhúszmillió hiányzik. Cseri László A Barbakán és a Püspökvár környéke büszkesége Pécsnek. A gyilokjáro faszerkezetének megszépülése után ma reggeltől már itt is országzászló loboghat a város felett. fotó: laufer László Ki írja meg Pécs történetét? A Pécs Története Alapítvány tavaly pályázatot írt ki a város történetét népszerű formában bemutató, 20 ív terjedelmű kismonográfia megírására. Eddig egyetlen pályázat sem érkezett, noha március végén lejár a határidő. Az előzményeket dr. Polá- nyi Imre, kuratórium-elnök így foglalta össze:- Hat évvel ezelőtt határoztuk meg kiadvány- tervünket, amely egy képeskönyv, egy dokumentumkötet, egy kismonográfia és a nagymonográfia megjelentetését tűzte ki célul. Az első két könyv már megjelent, a nagymonográfia elkészültéhez a kutatómunka miatt kell még legalább tíz év, és mintegy 40-50 millió Ft. A kismonográfia lett volna megjelenési sorban a második, ám időközben a kuratórium úgy döntött: az legyen az utolsó kiadvány, hogy szerzője a nagy monográfiára támaszkodhasson. Az időtáv miatt ez nem volt szerencsés döntés. Ráadásul a népszerű stílusban megírt kismonográfia az egyedüli olyan kiadványunk, amely rentábilis, sőt nyereséges lehet. Kiadó is lenne rá, így az alapítványnak csak a szerzői díjat kellene fizetni. A könyvre számottevő piaci igény van, hiszen Pécs teljes történetét ilyen terjedelmű összefoglaló kiadvány Évtizedek múlva a várostörténet megírásának fura históriája is helytörténeti tanulmány lehet a századforduló óta nem jelent meg. A döntés módosítva pályázatot írtunk ki. Nagy meglepetés, hogy a tudomány olyan városában, mint Pécs, erre eddig nem akadt pályázó. Ha így marad, akkor megbízást adunk valakinek. Az okok találgatása közben dr. Polányi Imre megpendítette: nem mindig dúl a szeretet a pécsi történészek között. A favoritként emlegetett Bezerédy Győzőt megkérdeztük: az utolsó pillanatig vár, vagy nem is pályázik?- Nem fogok pályázni, noha a könyvem legalább felerészben kész - válaszolta.- Mintha sértődött lenne?- Naná, hogy megsértődtem - csattant fel a hangja.- Az alapítvány kuratóriumától én kaptam annak idején megbízást a kismonográfia elkészítésére, noha nem hivatalos, írásos formában, ám azért any- nyira komolyan vették, hogy rendszeresen be kellett számolnom szóban és írásban, miként is állok a munkával. Ehhez képest a kuratórium váratlanul úgy döntött, hogy pályázatot ír ki. Nekem is tervet és mutatványfejezetet kellett volna benyújtanom, noha igazán ismerhetik a munkásságomat. Most már ha felkérnek rá, akkor sem írom meg az alapítvány számára a kismonográfiát. A könyvem megjelentetéséhez magam is találok kiadót. Lehet, hogy két Pécs története könyv fog vetélkedni a kiadók kegyéért, és netán majd az olvasókéért is? D. 1. Mohácsi szemét-mese Mi lesz a szeméttel, ki szabadít meg tőle? Ezért a világon mindenütt fizetni kell, ahogy Mohácson is. De mennyit? A városban régóta vitáznak, miképp fizessék a szemétdíjat: személyenként .vagy kukánként? Wintemitz Ferenc képviselő, a kukás-verzió élharcosa arról panaszkodott a VDN-nek, hogy mikor már-már sikerült elfogadtatni azt, hogy egy-egy kukaürítés után kelljen csak fizetni, akkor ástak elő egy minisztériumi rendeletet, mely kötelezővé teszi a heti egyszeri kukaürítést. Ami azt jelenti, hogy ez a verzió drágább, mint a másik! Szekó József (képünkön), a Városgazdálkodási és Vagyonkezelő Kft. vezetője ők végzik a szemétszállítást - arról számolt be, hogy Hódmezővásárhely mellett egyedül Mohácson volt eddig létszámra kivetített díj, ám a létszám sosem volt hiteles. Eddig 126 Ft/fő/hó volt a díj, ez a Köztisztasági Egyesülés szerint országosan is olcsó. A kft. javaslata szerint - melyet most is az önkormányzattal közösen szerettek volna kialakítani - háztartásokra vetített díjat vezettek volna be, azzal együtt, hogy szociális megfontolások (pl. egyedül élők esetében) is számítottak volna. Ekkor a közgyűlés hirtelen úgy cjpntött, hogy a szemétszállítást megpályáztatja.- Ha idejön egy multinacionális cég, lehet, hogy eleinte nyomott árat alkalmaz majd, de biztos, hogy idővel érvényesíti majd a költségeit. Még pedig akkor, mikorra a helyi szolgáltató infrastruktúrát felszámolták! M. K. HÍRCSOKOR Bevásárló turizmus helyett embercsempészet. A tavalyi év hasonló időszakához képest 70 százalékkal növekedett déli határainkon a jogellenes cselekmények száma. Ezek közül is kiemelkedik az ember- csempészet. Egy, a jobb megélhetést kereső román, ukrán vagy jugoszláv állampolgárnak 800-3000 márkájába is belekerül egy ilyen út. Égett a somogyi avar. Rengeteg avartűzhöz riasztották a somogyi tűzoltókat szombaton. A nagyatádi tűz száz hektáron pusztított, Fonyódon a nádas is égett, olyannyira, hogy az egész parton látni lehetett a lángcsóvákat. (Id) Mobil a zsebben és a Dunában. Eddig ismeretlen az a vízihulla, akit mobiltelefonnal a zsebében fogtak ki tegnap a Dunából a mohácsi rendőrök. Gyilkosságra utaló jelet nem találtak, (ap) Zenei Fesztivál. Tegnap este a Pécsi Szimfonikus Zenekar koncertjével kezdődött Nagykanizsán az első Tavaszi Zenei Fesztivál. A zenekart az angol Howard Williams dirigálta. (dj) Rönkfa alatt Murakeresz- túrig. Olaszország helyett a kanizsai határőrökbe vonatozott az a két román férfi, aki a nagykanizsai vasútállomáson egy Olaszországba rönkfát szállító tehervagont úgy pakolt át, hogy annak belsejében rejtekhelyei alakított ki magának. Hiába helyezték azonban kényelembe magukat, mert néhány kilométernyi utazás után a kilépő vagonokat ellenőrző határőrök letessékelték őket a szerelényről. (dj) Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 334 cm, áradó, 6,2 fok, Őrtilos -86 cm, apadó, 4,0 fok, Barcs -75 cm, áradó, 6,0 fok, Drávaszabolcs -2 cm, apadó, 6,9 fok. Feltalálók Világtalálkozója Budapesten hétfőn kezdődik a Feltalálók Világtalálkozója: itt megrendezik az Első Feltaláló Olimpiát, amelyre 30 országból neveztek. Az egy hét alatt minden napjainkban fontos téma terítékre kerül a mezőgazdaságtól az egészségügyön át a papíriparig. A találmányok elbírálása a lelemény és a jövőbeli hasznosság alapján történik. M. K. Áraink az 1997-es szinten )^ara, 1.4i (75 LE) a kategória legjobb a X&nra. 1.6i SX (90 LE) komfortváltozat Rockra. 1.6i SX+klima Xé<xrck 1.9 SX turbodízel (90 LE) 2.130.000 Ft 2.470.000 Ft 2.770.000 Ft Autó-Largó Kft. Az Ön baranyai partnere Pécs, Vadász u. 83. Telefon: (72) 236-220 Hétvégén is hívható telefonszámaink: 20/469-080, 20/781-513, 20/740-957 Játszótéri játszmák A pécsi gyermekek kedvelt szabadidős tere a tettyei. A fajátékokra II ráférne egy teljes körű felújítás fotó: uufer László Sok panasz érkezik a pécsi játszóterek állapotáról az illetékesekhez. Szerencsére beindult egy „feljavító program”. Aki az utóbbi években a Tety- tyén járt, saját szemével győződhetett meg arról, hogy a valaha kuriózumnak számító fa-játszótér miként pusztul, csorbul, lesz az idő és rongá- lók martalékává. Szatyor Győzőnek, a játszótér készítőjének a szíve fáj leginkább:- Annak idején, 1980-ban úgy készült, mint egy köztéri szobor: formatervezett kellett legyen, szakmailag zsűrizték. Mára szinte kultúrtörténeti emlékké lett, már csak azért is tiszteletet érdemel, mert 18 éves és még áll. Kortársai mára mind elpusztultak. Valaha azt fogalmaztuk meg, hogy esztétikai igényeket is kielégítő játékokat kell kínálni a gyerekeknek, főképp közterületen, mert az óvodai-isko- lai zárt udvarok eshetnek más megítélés alá. Szatyor Győző máig 15 hasonló játszóteret tervezett és faragott - pl. Sellyén, Palko- nyán van ilyen a közelben, de Finnországba is meghívták -, csak első „gyermekével”, a tettyei játszótérrel nem tud mit kezdeni.-Apróbb javítások történtek, most azonban olyan állapotban van, hogy sok mindent ki kellene cserélni, a korábbihoz képest új technikát alkalmaznék, és akkor még 30 évig játszótér maradna. Felajánlottam ezt az önkormányzatnak, a válasz: nincs rá pénz. Mielőtt csepülni kezdenénk a hivatalt, gyorsan le kell szögezni: 1997-ben és 1998-ban 10-10 millió forintot szavaztak meg játszótér-felújításra. G. Detky Rita városi főkertész koordinálásával indult be a „Pöttyös Játszótér” névre keresztelt, a leromlott játszóterek felújítását célzó program. Eddig kettő készült el, a Domus Áruház mellett és a Honvéd téren.- Ami fontos, hogy a játszótér legyen bekerítve. Ez egyrészt szimbolikus, ám sokkal prózaibb oka is van: a kutyák elől kell védeni. Növényzet szinte semmi nem volt ezeken a helyeken, tehát pályázatokból ezt is próbáltuk pótolni. A fajátékok elkészítését pedig Pécsett élő fafaragók között versenyeztetjük meg. M. K. t l I i
