Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)
1998-03-12 / 70. szám
1998. március 12., csütörtök Környezet- Es Természetvédelem Dunántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Mészáros Attila Szélvíz Varga védett tiszafáját fiatalok oltalmazzák, hogy a vándor termésgyűjtők ne verjék le az ágakat. A túlzott ág- és gallyletördelés miatt életveszélybe kerülhet az öreg fapéldány. (cs) Abaliget árokkal és magas töltéssel védi a község szeméttelepét, ugyanis idegen falvakból a vállalkozók idehordják például az építési törmeléket. A község vezetése két építkező' ellen feljelentést tett a kovácsszénája! jegyzőségen. (cs) A mágocsi volt szovjet lőtér területe kivadult; át- járhatatlan bozótos, fás részek nőtték be. A növényzet rendezése addig nem kezdődhet meg, amíg a tűzszerészek át nem nézik a terepet, és nem hatástalanítják az esetleg ott lévő kallódó lőszereket. (cs) Erős a talajpusztulás a hegyháti dombos határrészeken, így például Oroszlón. Némelyik völgyoldal any- nyira meredek, mint Tormáson, hogy felfelé lóval sem lehet szántani. Sok időbe telik a talajművelés, és egyre több üzemanyagot kell felhasználni. Nem véletlen, hogy a farmerok nagyobb állami támogatást kémek, tehát olcsóbban szeretnék vásárolni a gázolajat. (cs) Rendezik Kovácsszénáján az egykori homokbányát, ahol majd parkot és sétányokat is kialakítanak. Sor kerül talajcserére is. Az ön- kormányzat sokat fáradozik, hogy a terv sikerüljön, (cs) Hegyhátmarócon magánszárító épül majd egy egyházaskozári vállalkozó kezdeményezésére, aki azt ígéri, hogy betartja a környezetvédelmi előírásokat, így például a zajártalom mérsékelt lesz, és kevés por jut ki a szabadba. (cs) Kishaj máson, néhány lakás alatt megemelkedett a talajvízszint. A lakók szakértőt még nem kértek fel vizsgálatra. Lehet, hogy a közeli domb föld alatti vízgyűjtő területe a földkitermelés miatt megsérült. (cs) A mélység láthatatlan kincse A Víz világnapjára készülnek a Föld számos országában. Idén a rendezvények, a tudományos konferenciák a vízbázisokkal foglalkoznak, ezek védelme hosszú távra szóló megoldásának szükségességével. Lent, a föld mélyén még tiszta készletek várnak hasznosításra, s ezt nevezte egy szakember láthatatlan kincsnek. volt, nem lesz élet - és ezt tudnia kell mindenkinek.- Én a vízből élek - mondja a felsőszentmártoni gátőr, Szilágyi Sándor (harmadik kiské- pünk). - Nekem mindegy, a Dráva milyen évszakban muB ARANY AI KÖRKÉP-Nagyon fontosnak tartom - mondja Szappanos Ferenc, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője (első kisképün- kön) -, hogy évente egyszer - a Víz világnapján - fokozottabban hívhatjuk fel a közvélemény figyelmét a vizek védelmének halaszthatatlanságára. Korántsem véletlen, hogy a világnap idei szlogenje a vízbázisokat állította a középpontba. Ezek védelme óriási jelentőségű, s ugyancsak óriási a költségigénye. Már most sem mondhatjuk ugyanis azt, hogy megóvásuk szempontjából teljesen nyugodtak lehetünk. Mi természetesen állandóan a vízzel foglalkozunk, ám annak mindkét oldalával, mert feladatot ad használata-hasznosítása, de károkozása is. A kettővel együtt kell élnünk, hangsúlyozom azonban, hogy nem csak a vízügyi szervezeteknek, de más gazdálkodóknak, önkormányzatoknak és magánembereknek is. Ez a kincs ugyanis elprédál- ható, tönkretehető.-Földrajzi adottságai miatt Baranyának viszonylag kevés vize van - mondja Böjté Tibor, a Duna-Dráva Nemzeti Park A Dráva minden évszakban szép arcát mutatja FOTÓ: LÄUFER Igazgatóság helyettes vezetője (második kisképünk). - Pedig a vizek mellett - legyen az tó, folyó, hol megjelenő, hol eltűnő tocsogó - mindig történik valami, ami a természetvédelem szempontjából fontos, megőrzendő, védendő. Van persze gondunk, részben az emberi butaság következményeivel kell szembe néznünk, részben fel kell magunknak tenni a kérdést olyan esetekben, amikor nem mesterséges beavatkozás szüntetett meg egy vizes élőhelyet: szabad-e beavatkoznunk az eredeti állapot helyreállítása érdekében? Akárhonnan közelítek azonban, a víz nélkül nem tatja az arcát, hogy jégcsipkézte szélén, vagy hömpölygőén széles hátán hordozza-e a napfényt. Naponta járom a partját, kilométereken át kerekezek a gáton, dolgozom a zsilipjeinél, tisztítom az átereszeket, kaszálom a töltés rézsűjét - de mindig hallom a folyó beszédét, mindig tudom, hogy másnap már másik arcát mutatja majd nekem. Nem hiszem, hogy van még bárhol olyan levegő, mint a Dráva partján, amikor a hajnali ködben mélyet lélegzem, s úgy érzem, kitágul az egész világ. Számomra nincs „Víz világnapja”, csak szerencsés napok a folyóvíz mellett. Használt hűtőgépek a bontóba Pécsett is sok hűtőgép gyűlt össze fotó: wéber tamás PÉCS Hosszú évek után sikerült megoldani a használt hűtőgépek veszélyes hulladékról van szó - bontását és mentesítését. A Központi Környezetvédelmi Alaptól kapott pályázati támogatás (21 millió forint) révén is csaknem 90 milliós beruházásként Törökszentmiklóson megépült egy korszerű üzem. A környezet kímélésén túl a gyűjtőnek sem rossz az üzlet, mert gépenként 2700 forintot kap. Ezt a munkát Baranyát is érintően a Dél-magyarországi MÉH Rt. vállalta fel, s szállítja az elhasznált gépeket már korábban megkötött megállapodás alapján Törökszentmik- lósra. Szabó Jenó'tól, a cég vezérigazgatójától megtudtuk, hogy nem akcióról, hanem folyamatos gyűjtésről van szó. A cél nem csak a veszélyes hulladékok semlegesítése, hanem újrahasznosítása is. A szakemberek becslése szerint évente mintegy 50 000 hűtőgép kerülhet a bontóüzembe, ahol a szétválogatott nyolcféle anyagból hetet újra tudnak használni. Az erdőktől a kaszálókig Több száz éves fák a Dráva-síkon BARANYAI KÖRKÉP A helyi jelentőségű védett természeti értékek száma ismét gyarapodott. A megyei közgyűlés legutóbbi ülésére készült összeállítás több mint 50 községből sorol védendő ritkaságokat. Mindet megemlíteni természetesen nem lehet, a sokszínűségre példákat hozni azonban már csak azért is érdemes, mert jelzik: milyen gazdag Baranya megye védendő egyedi táji, helyi, vagy országos jelentőségű védett értékekben. Bogdásán például a Korong-rét festői szépségét dicsérik a szakemberek, az 50-100 éves fűz- és kőrisfákat, a drávafokiak a Nákói- mocsár morotvarendszerére lehetnek büszkék, a Gordisa közeli Hótedra vegetációja unikumnak számít, a molvá- nyi fás-legelőn 300 éves tölgyek, juharok és vadkörtefák állják az idő viharait, a sellyei Kis-rétet tartják a megye legszebb kaszálójának, a Zádori- legelőt a legszebb fás-legelőnek és valószínűleg itt élnek a Dráva-sík legöregebb fái. Közülük nem egyet 400 évesnél is idősebbre becsülnek a megőrzésükért fáradozók. A megye legszebb fás legelője Molványnál fotó: wéber t. Rajzok a Föld napjára BARANYA MEGYE Hagyományos már a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a pécsi Szivárvány Gyermekház közös programja a „Föld napja” (április 22.) alkalmából. A rendezvényeknek idén is része lesz a gyermekrajzokból készült kiállítás. Azok a pályamunkák kerülnek majd falra a gyermekházban, amelyeket a zsűri a beküldött alkotásokból a legjobbaknak minősít. A pályázati felhívás az óvodásokhoz, az általános iskolák alsó- és felsőtagozatos tanulóihoz szól, s ezekben a kategóriákban osztják majd ki a díjakat is. A téma magától értetődően a Föld természeti értékeinek veszélyeztetettsége, a pályázat jelmondata „A mi Földünk”. A szabadon választott technikával készült alkotásokat április 4-éig kell beküldeni, vagy leadni a Szivárvány Gyermekházban, megjelölve hátoldalán a kép címét, a pályázó adatait - név, cím, életkor, iskolája neve és címe -, illetve a pályázat jelmondatát. A gyermekházban lesz a díjkiosztó ünnepség is, április 25-én. Kevés szemétlerakó - sok hulladék A Nemzeti Környezetvédelmi Program idei kereteit a parlament által tavaly szeptemberben elfogadott környezetvédelmi törvény szabta meg. Hatéves időtartama 2002-ig szól, s célul tűzte ki az európai uniós csatlakozásból eredő kötelezettségek teljesítését - nyilatkozta Szili Katalin, a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára (képünkön). A tárca a Nemzeti Környezetvédelmi Programban fogalmazta meg Magyarország környezetvédelmi jövőképét. Az idei tervek között három kiemelten fontos terület gondozása szerepel. A hazai környezetvédelem neuralgikus pontjai: a víz és a levegő minősége, valamint a hulladékgazdálkodás. A vízminőség irányadó számai: a közműves vízellátás 97 százalékos, ehhez 55-57 százalékos csatornázottság társul. A közműolló 40 százalékos arányát javítani kell. A Központi Környezetvédelmi Alap támogatásaiból elsősorban a veszélyes és a sérülékeny vízbázisok védelme részesülhet. A levegő minőségének javítása azért sürgős feladat, mert hazánk területének 13 százaléka számít ebből a szempontból veszélyeztetettnek. Ez a szám önmagában nem tűnik magasnak, ám ha tudjuk, hogy ezen a területen él az ország lakosságának * a fele, mindjárt másképpen ítéljük meg a helyzetet. A veszélyes hulladékok kezelésén túl a hulladékgazdálkodás elodázhatatlan feladata a szemétlerakók számának növelése, hiszen a 3216 önkormányzat mindössze 2700 kommunális hulladéklerakóval rendelkezik. A regionális lerakók létesítését pályázatokkal támogatja a program, melynek révén évente 10—15-tel növelhető a számuk. Az állam felelősségi körébe tartozik az 1996-ban elkezdett kárelhárítási program. Ennek keretében évente egy milliárd forint jut a rehabilitációra és kárrendezésre. (csernyánszki) Védett értékeink: Jakab-hegy A Mecsek egyik legmagasabb csúcsa, a Jakab-hegy körül elterülő tájrész főként geológiai és kultúrtörténeti értékei miatt élvez védettséget 1978 óta. A hegy helyén a földtörténeti ókorban a variszkuszi őshegység lesüllyedése után sekély tenger keletkezett. Ekkor alakult ki a vörös színű permi homokkő, amely a terület nagy részén a felszínen található. Ebbe települt a 10-15 méter vastagságú úgynevezett főkonglomerátum, amely az eróziós hatásoknak jobban ellenállt, mint a környező, puhább homokkő. A kimagasló, eróziónak ellenálló sziklaképződményeket a népnyelv Ba- bás-szerköveknek nevezi, amelyekhez népi eredetű monda is fűződik. A főkonglomerátum képződményei megtalálhatók a cserkúti dombokon is. A másik földtörténeti, földtani nevezetesség a Zson- gorkó', amely a „Jakab-hegyi homokkő” klasszikus feltáró- dása. A felső-permi homokkő anyaga mozgó, hullámzó vízből rakódott le. A változó irányú mozgás hatására a réteg- kötegek nem párhuzamosak, hanem hegyesszögben metszik egymást. Botanikai érdekesség a védett terület közelében egy mészkerülő bükkös alatt élő kis vörösáfonya-populáció. Kultúrtörténeti értéke a területnek a korai vaskorból származó földvár és több száz halomsír, valamint az 1225- ből származó pálos kolostor romjai. Nagy G. (DNNPI) A Babás-szerkövek Í t i l
