Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)

1998-03-12 / 70. szám

1998. március 12., csütörtök Környezet- Es Természetvédelem Dunántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Mészáros Attila Szélvíz Varga védett tiszafáját fiatalok oltalmazzák, hogy a vándor termésgyűjtők ne verjék le az ágakat. A túlzott ág- és gallyletördelés miatt életveszélybe kerülhet az öreg fapéldány. (cs) Abaliget árokkal és ma­gas töltéssel védi a község szeméttelepét, ugyanis ide­gen falvakból a vállalkozók idehordják például az épí­tési törmeléket. A község vezetése két építkező' ellen feljelentést tett a kovácsszé­nája! jegyzőségen. (cs) A mágocsi volt szovjet lőtér területe kivadult; át- járhatatlan bozótos, fás ré­szek nőtték be. A növényzet rendezése addig nem kez­dődhet meg, amíg a tűzsze­részek át nem nézik a tere­pet, és nem hatástalanítják az esetleg ott lévő kallódó lőszereket. (cs) Erős a talajpusztulás a hegyháti dombos határrésze­ken, így például Oroszlón. Némelyik völgyoldal any- nyira meredek, mint Tormá­son, hogy felfelé lóval sem lehet szántani. Sok időbe te­lik a talajművelés, és egyre több üzemanyagot kell fel­használni. Nem véletlen, hogy a farmerok nagyobb ál­lami támogatást kémek, te­hát olcsóbban szeretnék vá­sárolni a gázolajat. (cs) Rendezik Kovácsszéná­ján az egykori homokbá­nyát, ahol majd parkot és sé­tányokat is kialakítanak. Sor kerül talajcserére is. Az ön- kormányzat sokat fáradozik, hogy a terv sikerüljön, (cs) Hegyhátmarócon ma­gánszárító épül majd egy egyházaskozári vállalkozó kezdeményezésére, aki azt ígéri, hogy betartja a kör­nyezetvédelmi előírásokat, így például a zajártalom mérsékelt lesz, és kevés por jut ki a szabadba. (cs) Kishaj máson, néhány lakás alatt megemelke­dett a talajvízszint. A lakók szakértőt még nem kértek fel vizsgálatra. Lehet, hogy a közeli domb föld alatti vízgyűjtő területe a földki­termelés miatt megsérült. (cs) A mélység láthatatlan kincse A Víz világnapjára készülnek a Föld számos országában. Idén a rendezvények, a tudományos konferenciák a vízbázisokkal foglalkoznak, ezek védelme hosszú távra szóló megoldásának szükségességével. Lent, a föld mélyén még tiszta készletek vár­nak hasznosításra, s ezt nevezte egy szakember láthatatlan kincsnek. volt, nem lesz élet - és ezt tud­nia kell mindenkinek.- Én a vízből élek - mondja a felsőszentmártoni gátőr, Szi­lágyi Sándor (harmadik kiské- pünk). - Nekem mindegy, a Dráva milyen évszakban mu­B ARANY AI KÖRKÉP-Nagyon fontosnak tartom - mondja Szappanos Ferenc, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság vezetője (első kisképün- kön) -, hogy évente egyszer - a Víz világnapján - fokozottab­ban hívhatjuk fel a közvéle­mény figyelmét a vizek védel­mének halaszthatatlanságára. Korántsem véletlen, hogy a vi­lágnap idei szlogenje a vízbázi­sokat állította a középpontba. Ezek védelme óriási jelentő­ségű, s ugyancsak óriási a költ­ségigénye. Már most sem mondhatjuk ugyanis azt, hogy meg­óvásuk szem­pontjából tel­jesen nyugod­tak lehetünk. Mi természe­tesen állan­dóan a vízzel foglalkozunk, ám annak mind­két oldalával, mert feladatot ad használata-hasznosítása, de károkozása is. A kettővel együtt kell élnünk, hangsúlyo­zom azonban, hogy nem csak a vízügyi szervezeteknek, de más gazdálkodóknak, önkormány­zatoknak és magánembereknek is. Ez a kincs ugyanis elprédál- ható, tönkretehető.-Földrajzi adottságai miatt Baranyának viszonylag kevés vize van - mondja Böjté Tibor, a Duna-Dráva Nemzeti Park A Dráva minden évszakban szép arcát mutatja FOTÓ: LÄUFER Igazgatóság helyettes vezetője (második kisképünk). - Pedig a vizek mellett - legyen az tó, fo­lyó, hol megjelenő, hol eltűnő tocsogó - mindig történik va­lami, ami a természetvédelem szempontjából fontos, megőr­zendő, védendő. Van persze gondunk, részben az emberi bu­taság következményeivel kell szembe néznünk, részben fel kell magunk­nak tenni a kérdést olyan esetekben, amikor nem mesterséges beavatkozás szüntetett meg egy vizes élőhelyet: szabad-e beavatkoznunk az eredeti állapot helyreállítása érdekében? Akárhonnan közelí­tek azonban, a víz nélkül nem tatja az arcát, hogy jégcsipkézte szélén, vagy hömpölygőén szé­les hátán hordozza-e a nap­fényt. Naponta járom a partját, kilométere­ken át kere­kezek a gá­ton, dolgo­zom a zsilip­jeinél, tisztí­tom az átere­szeket, kaszá­lom a töltés rézsűjét - de mindig hallom a folyó beszé­dét, mindig tudom, hogy más­nap már másik arcát mutatja majd nekem. Nem hiszem, hogy van még bárhol olyan le­vegő, mint a Dráva partján, amikor a hajnali ködben mélyet lélegzem, s úgy érzem, kitágul az egész világ. Számomra nincs „Víz világnapja”, csak szeren­csés napok a folyóvíz mellett. Használt hűtőgépek a bontóba Pécsett is sok hűtőgép gyűlt össze fotó: wéber tamás PÉCS Hosszú évek után sikerült meg­oldani a használt hűtőgépek ­veszélyes hulladékról van szó - bontását és mentesítését. A Központi Környezetvédelmi Alaptól kapott pályázati támo­gatás (21 millió forint) révén is csaknem 90 milliós beruházás­ként Törökszentmiklóson meg­épült egy korszerű üzem. A környezet kímélésén túl a gyűjtőnek sem rossz az üzlet, mert gépenként 2700 forintot kap. Ezt a munkát Baranyát is érintően a Dél-magyarországi MÉH Rt. vállalta fel, s szállítja az elhasznált gépeket már ko­rábban megkötött megállapo­dás alapján Törökszentmik- lósra. Szabó Jenó'tól, a cég ve­zérigazgatójától megtudtuk, hogy nem akcióról, hanem fo­lyamatos gyűjtésről van szó. A cél nem csak a veszélyes hulla­dékok semlegesítése, hanem új­rahasznosítása is. A szakembe­rek becslése szerint évente mintegy 50 000 hűtőgép kerül­het a bontóüzembe, ahol a szét­válogatott nyolcféle anyagból hetet újra tudnak használni. Az erdőktől a kaszálókig Több száz éves fák a Dráva-síkon BARANYAI KÖRKÉP A helyi jelentőségű védett természeti értékek száma ismét gyarapodott. A me­gyei közgyűlés legutóbbi ülésére készült összeállítás több mint 50 községből so­rol védendő ritkaságokat. Mindet megemlíteni termé­szetesen nem lehet, a sokszí­nűségre példákat hozni azon­ban már csak azért is érde­mes, mert jelzik: milyen gaz­dag Baranya megye védendő egyedi táji, helyi, vagy orszá­gos jelentőségű védett érté­kekben. Bogdásán például a Ko­rong-rét festői szépségét di­csérik a szakemberek, az 50-100 éves fűz- és kőrisfá­kat, a drávafokiak a Nákói- mocsár morotvarendszerére lehetnek büszkék, a Gordisa közeli Hótedra vegetációja unikumnak számít, a molvá- nyi fás-legelőn 300 éves töl­gyek, juharok és vadkörtefák állják az idő viharait, a sellyei Kis-rétet tartják a megye leg­szebb kaszálójának, a Zádori- legelőt a legszebb fás-legelő­nek és valószínűleg itt élnek a Dráva-sík legöregebb fái. Kö­zülük nem egyet 400 évesnél is idősebbre becsülnek a megőrzésükért fáradozók. A megye legszebb fás legelője Molványnál fotó: wéber t. Rajzok a Föld napjára BARANYA MEGYE Hagyományos már a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a pécsi Szi­várvány Gyermekház közös programja a „Föld napja” (áp­rilis 22.) alkalmából. A ren­dezvényeknek idén is része lesz a gyermekrajzokból ké­szült kiállítás. Azok a pálya­munkák kerülnek majd falra a gyermekházban, amelyeket a zsűri a beküldött alkotásokból a legjobbaknak minősít. A pályázati felhívás az óvodásokhoz, az általános is­kolák alsó- és felsőtagozatos tanulóihoz szól, s ezekben a kategóriákban osztják majd ki a díjakat is. A téma magától értetődően a Föld természeti értékeinek veszélyeztetett­sége, a pályázat jelmondata „A mi Földünk”. A szabadon választott technikával készült alkotáso­kat április 4-éig kell bekül­deni, vagy leadni a Szivár­vány Gyermekházban, megje­lölve hátoldalán a kép címét, a pályázó adatait - név, cím, életkor, iskolája neve és címe -, illetve a pályázat jelmonda­tát. A gyermekházban lesz a díjkiosztó ünnepség is, április 25-én. Kevés szemétlerakó - sok hulladék A Nemzeti Környezetvédelmi Program idei kereteit a parla­ment által tavaly szeptemberben elfogadott környezetvédelmi törvény szabta meg. Hatéves időtartama 2002-ig szól, s célul tűzte ki az európai uniós csatlakozásból eredő kötelezettségek teljesítését - nyilatkozta Szili Katalin, a Környezetvédelmi Mi­nisztérium államtitkára (képünkön). A tárca a Nemzeti Környezet­védelmi Programban fogal­mazta meg Magyarország kör­nyezetvédelmi jövőképét. Az idei tervek között három kie­melten fontos terület gondozása szerepel. A hazai környezetvé­delem neuralgikus pontjai: a víz és a levegő minősége, va­lamint a hulladékgazdálkodás. A vízminőség irányadó szá­mai: a közműves vízellátás 97 százalékos, ehhez 55-57 száza­lékos csatornázottság társul. A közműolló 40 százalékos ará­nyát javítani kell. A Központi Környezetvé­delmi Alap támogatásai­ból elsősor­ban a veszé­lyes és a sérü­lékeny vízbá­zisok vé­delme része­sülhet. A levegő minőségének javítása azért sürgős feladat, mert hazánk területének 13 százaléka számít ebből a szem­pontból veszélyeztetettnek. Ez a szám önmagában nem tűnik magasnak, ám ha tudjuk, hogy ezen a területen él az ország la­kosságának * a fele, mindjárt másképpen ítéljük meg a hely­zetet. A veszélyes hulladékok ke­zelésén túl a hulladékgazdálko­dás elodázhatatlan feladata a szemétlerakók számának növe­lése, hiszen a 3216 önkormány­zat mindössze 2700 kommuná­lis hulladéklerakóval rendelke­zik. A regionális lerakók létesí­tését pályázatokkal támogatja a program, melynek révén évente 10—15-tel növelhető a számuk. Az állam felelősségi körébe tartozik az 1996-ban elkezdett kárelhárítási program. Ennek keretében évente egy milliárd forint jut a rehabilitációra és kárrendezésre. (csernyánszki) Védett értékeink: Jakab-hegy A Mecsek egyik legmagasabb csúcsa, a Jakab-hegy körül el­terülő tájrész főként geológiai és kultúrtörténeti értékei miatt élvez védettséget 1978 óta. A hegy helyén a földtörténeti ókorban a variszkuszi őshegy­ség lesüllyedése után sekély tenger keletkezett. Ekkor ala­kult ki a vörös színű permi homokkő, amely a terület nagy részén a felszínen talál­ható. Ebbe települt a 10-15 méter vastagságú úgynevezett főkonglomerátum, amely az eróziós hatásoknak jobban el­lenállt, mint a környező, pu­hább homokkő. A kimagasló, eróziónak ellenálló sziklakép­ződményeket a népnyelv Ba- bás-szerköveknek nevezi, ame­lyekhez népi eredetű monda is fűződik. A főkonglomerátum képződményei megtalálhatók a cserkúti dombokon is. A másik földtörténeti, föld­tani nevezetesség a Zson- gorkó', amely a „Jakab-hegyi homokkő” klasszikus feltáró- dása. A felső-permi homokkő anyaga mozgó, hullámzó víz­ből rakódott le. A változó irá­nyú mozgás hatására a réteg- kötegek nem párhuzamosak, hanem hegyesszögben met­szik egymást. Botanikai érdekesség a vé­dett terület közelében egy mészkerülő bükkös alatt élő kis vörösáfonya-populáció. Kultúrtörténeti értéke a te­rületnek a korai vaskorból származó földvár és több száz halomsír, valamint az 1225- ből származó pálos kolostor romjai. Nagy G. (DNNPI) A Babás-szerkövek Í t i l

Next

/
Oldalképek
Tartalom