Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)

1998-03-11 / 69. szám

1998. március 11., szerda Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 Igazi hagyományőrző ünnep „Egyenlőség, szabadság, test­vériség” jelszavával és Eu­rópa forradalmi lángjaira emlékezve készül az ország az idei március 15-re, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordu­lójának megünneplésére.- Ez a nap igazi ünnep lesz mindenki számára, akinek szívügye a haladás és a szabad­ság. Hazánk ma is, csakúgy mint a 150 évvel ezeló'tti már­ciusi forradalom idején, Európa irányába tart, bizonyítva ezzel, hogy európai nemzet vagyunk- hangsúlyozta Kuncze Gábor belügyminiszter újságírók előtt keddi tájékoztatóján. Németh Krisztina, a BM saj­tófőnöke részletesen ismertette a március 12-15. közötti köz­ponti rendezvényeket. Az im­már hagyományos március 15-ei múzeumkerti rendezvény ünnepi szónoka Göncz Árpád köztársasági elnök lesz, délután a Parlamentben adják át a ki­tüntetetteknek az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat. Este az Operaházban a Bánk bán díszelőadása előtt Horn Gyula miniszterelnök mond ünnepi köszöntőt. A Jancsó Miklós által összeállított pro­dukciókra és más eseményekre eddig 72 millió forintot kötöt­tek le a 98 milliós keretből. A Magyar Nemzeti Múze­umban március 12-én „Márci­usi ifjak nemzedéke” címmel nyílik kiállítás, amely korabeli tárgyak és dokumentumok se­gítségével idézi fel a forradalmi eseményeket. A pécsi Kiss László is a taláros testület tagja Két új alkotmánybíró Az Országgyűlés kedden két új alkotmánybírót választott. A törvényhozás az alkotmányügyi bizottságban született korábbi megállapo­dás értelmében először Erdei Árpádról, majd Kiss László­ról szavazott. Erdei Árpádra 265-en szavaz­tak igennel, 32-en nemmel vok­soltak. Ezt követően került sor Kiss László megválasztására, akire 275-en voksoltak igennel, 42-en nemmel szavaztak. Erdei Árpád 1970 óta az ELTE Ál­lam- és Jogtudományi Kar Bün­tető Eljárásjogi tanszékén oktat, 1990 óta a tanszék vezetője. Kiss László 1951-ben szüle­tett, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmány- jogi Tanszékén - tanszékvezető egyetemi tanárként - dolgozik. Tudományos fokozatai: az ál­lam- és jogtudományok kandi­dátusa (1981), az állam- és jog­tudományok doktora (1992). 1988-ban és 1989-ben a mar- burgi Philipps egyetemen volt Humboldt-ösztöndíjas. Számos előadást tartott német nyelven, német nyelvű szakkönyvet for­dított magyarra. Tagja a Deregulációs Ta­nácsnak, elnöke az Országos Közigazgatási Alapvizsgabi­zottságnak, alelnöke a Magyar Közigazgatási Kamarának, el­nöke az ÁJK Doktori Szakbi­zottságának és tagja az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága Jogi Szakcsoportjának. MTI Törvényhozási hajrá a Parlamentben Két új alkotmánybíró tette le hivatali esküjét tegnap az or­szággyűlés előtt, miután titkos szavazással megválasztották őket új tisztségükbe. Dr. Erdei Árpád Budapesten, dr. Kiss László pedig Pécsett volt mostanáig a tudományegyetem jogi karán tanszékvezető egyetemi tanár. Az országgyűlés tegnap már nem tárgyalt új javaslatokról, a munka zömét a szavazások tették ki. Új törvény született a büntetőeljárásról és a távhő­szolgáltatásról, országgyűlési határozat pedig az országos te­rületfejlesztési koncepcióról. Számos olyan törvényter­vezethez benyújtott módosító javaslatról is döntöttek, ame­lyek zárószavazása a jövő héten esedékes. A sporttör­vény esetében - a kormány előterjesztésével ellentétben - azt fogadták el a képviselők, hogy hivatásos (profi) spor­toló nemcsak csapatsport­ágakban, hanem bármilyen sportágban lehet valaki. Hiva­tásos labdarúgó legfeljebb 1999. június 30-ig foglalkoz­tatható nem hivatásos sportte­vékenységet folytató klubban. (Részletek a 13. oldalon.) Az országgyűlés elosztott 291 millió forint költségvetési támogatást 600 társadalmi szervezet között. Az elosztást végző bizottság mindent meg­tett az igazságosságért, de mi­vel a szervezetek összesen több mint 3 milliárdot kértek, nem gondolják, hogy min­denki elégedett lesz döntésük­kel. A támogatott szervezetek tevékenységének főbb terüle­tei az egészségügy, a szociál­politika, a gyermek- és ifjú­ságvédelem, a természet- és környezetvédelem valamint a kultúra és művelődés. Latorcai János (Fidesz) azt firtatta interpellációjában, hogy miért Dorogon égetik el a garéi veszélyes hulladékot, amikor volt olyan pályázó is, aki ezt külföldön, ráadásul ol­csóbban végezte volna el. Szili Katalin környezetvédelmi ál­lamtitkár elmagyarázta, hogy nemzetközi kötelezettségünk értelmében csak akkor szál­líthatunk veszélyes hulladé­kot külföldre, ha nem rendel­kezünk megfelelő égetőmű­vel. S. Á. A modern törvénykezés kezdetei. Az első magyar népképviseleti országgyűlés megalakulásának 150. évfordulója történelmünk nagy korszakát idézi - mondta Gál Zoltán házelnök az Országházban tegnap megnyílt kiállításon. fotó: feb/kallus györgy Közérdekű adat vagy államtitok A kormány álláspontja szerint ellenkezik a nemzetközi jog- gyakorlattal a Fidesz-MPP felvetése, miszerint a Duna ügyé­ben február 27-én aláírt jegyzőkönyvet, illetve a hozzá csa­tolt magyar-szlovák keretmegállapodás-tervezetet közzé kel­lene tenni. Mások úgy vélik: a legutóbbi tárgyaláson született dokumentum nyilvánosságra hozatala attól függ, hogy a leír­tak közérdekű adatnak vagy államtitoknak minősülnek-e. A Külügyminisztérium egyik nemzetközi jogi szakértőjétől megtudtuk: a diplomáciában meghonosodott gyakorlatnak megfelelően jár el a magyar kormány akkor, amikor egy tárgyalási szakban lévő ügy részleteit, illetve a keretmegál­lapodás tervezetét nem hozza nyilvánosságra. A „titkolózás” azért is helyénvaló, mert a két fél által összeállított dokumen­tum szövege a további tárgya­lások során még változhat, rá­adásul sem a szlovák, sem a magyar delegáció tagjai nem vetették fel az irat esetleges közzétételének lehetőségét. Informátorunk szerint az ál­lamtitokról és szolgálati titok­ról szóló ’95. évi 65. törvény szövegében is fellelhető a kormányzati döntés helyessé­gét alátámasztó utalás. Ä jog­szabály ugyanis azt mondja, hogy a nemzetközi együttmű­ködés során a külföldi kormá­nyokkal folytatott tárgyalások előkészítő adatai államtitok­nak nyilváníthatók. Közzété­teli kötelezettség csak a már aláírt és ratifikált végleges megállapodásokra van. Nevének elhallgatását kérte az a független jogi szakértő is, aki ezzel szemben nem zárta ki, hogy a Nemcsók János ve­zette magyar delegáció és a szlovák fél között lezajlott tárgyalás, illetve az arról ké­szült jegyzőkönyv közérdekű információnak is minősíthető. Mint mondta, a leírtak alapos vizsgálata után lehetne csak választ adni a kérdésre. Kíváncsiak lettünk volna az adatvédelmi biztos illetékes főmunkatársának véleményére is, ám lapzártáig nem sikerült őt elérnünk. (takács) Hírcsatorna Összejárnak a honanyák? Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke kedden hivatalában látta vendégül a parlament tör­vényhozó asszonyait. A talál­kozó célja az volt, hogy az együtt töltött négy év után a képviselőnők elköszönjenek egymástól, egyben megteremt­sék az ilyen összejövetelek új hagyományát. Az első hivatalos jelölt. Torgyán József kisgazda elnök az ajánlási szelvények gyűjté­sének első napján csaknem két­ezer kopogtatócédulát kapott, így hivatalos képviselőjelöltnek tekinthető - közölte a kisgaz­dák választási irodája. NATO-ra kész. A Magyar Lé­gierő a jelenlegi gépeivel telje­síteni tudja a NATO által meg­határozott követelményeket 1999 áprilisára, a csatlakozás tervezett időpontjára - közölte újságírókkal Kositzky Attila al­tábornagy a Szentkirályszabad­ján megtartott médianapon. Százmillió az ORFK-nak. A Hungária Biztosító Rt. az idén 100 millió forinttal támogatja az Országos Rendőr-főkapi­tányság bűn-, baleset- és kár- megelőzési tevékenységét. Er­ről tegnap írtak alá megállapo­dást az érdekelt felek. Jó a konyhasó. A kereske­delmi forgalomban kapható kü­lönböző minőségű és csomago­lású konyhasófajták mértékle­tes fogyasztása semminemű egészségkárosodást nem okoz­hat - közölte a Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség, cáfolva azt a szórólapokon teijesztett információt, miszerint a keres­kedelmi forgalomban lévő konyhasó káros az egészségre. Nincs agyhártyajárvány. Nem veszélyezteti agyhártya­gyulladás az Ausztriába vagy Németországba tartó magyar turistákat - nyilatkozta tegnap Vass Ádám, az Országos Tisz­tifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának vezetője. Van hely a táborokban. A hazai menekültügyi hatóságok egyelőre nem tettek semmilyen konkrét lépést a koszovói vál­ság kapcsán - közölte Dobó István, a Menekültügyi és Mig­rációs Hivatal megbízott fő­igazgatója. Kedvezményes hirdetések. A Magyar Televízió Rt. vezetői megegyeztek az országos listát állító pártokkal, hogy a válasz­tási kampány során a közszol­gálati televízió 10-25 százalé­kos áron tesz közzé politikai hirdetéseket. Az olcsóbb tarifa a napközbeni, a drágább az esti hirdetési blokkokra vonatkozik. Beszélgetőpartnerünk az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának vezetője Bírák irányítják a bírói kart Az Országgyűlés tavaly nyáron fogadta el a bírósági refor­mokkal kapcsolatos törvénycsomag első részét, amelynek szer­ves része volt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, illetve az ÓIT Hivatalának létrehozása, októberi hatállyal. Az ÓIT azonban csak 1997 decemberében kezdte meg működését. Za- nathy Jánost, az ÓIT Hivatalának vezetőjét a testület és a mel­lérendelt szervezet munkájáról, hatásköréről kérdeztük.- Miért volt két hónap eltérés a törvény hatályba lépése és a Tanács megalakulása között?- Azzal magyarázható az időbeli eltérés - magyarázza Zanathy János -, hogy a tanács javarészt szabadon választott tagokból álló testület. Az or­szág mintegy 2300 bírája előbb közvetlen módon küldötteket választott a 20 megyei bírósá­gon, s e delegáltak választották meg maguk közül azt a kilen­cet, akik képviselik az OIT-ban a teljes bírói kart. Ez pedig időbe tellett. Egyébként a ta­nács elnöke is bíró: a Legfel­sőbb Bíróság mindenkori el­nöke tölti be ezt a tisztséget.- Hány tagja van a Tanács­nak, kik a hivatalból kirendelt tagjai?-A 15 fős testületnek a már említetteken kívül tagja az igazságügy-miniszter, a leg­főbb ügyész, az Országos Ügy­védi Kamara elnöke, a parla­ment Alkotmányügyi, valamint Költségvetési Bizottságának egy-egy választott képviselője.- Milyen jogosítványai van­nak a Tanácsnak illetve az ÓIT február elsején megalakult Hi­vatalának?-A Tanács hatásköre kiter­jed a bíróságokra és a Legfel­sőbb Bíróságra is: ezek felett gyakorolja a teljes igazgatási jogokat, beleértve a személy­zeti ügyek eldöntését is. Fel­ügyeli a statisztikai adatszolgál­tatást is. A költségvetés teljes, úgynevezett bírósági fejezete felett önállóan rendelkezik. Ez az idén mintegy 24,5 milliárd forint feletti felügyeletet jelent. Erre a keretösszegre az OIT-on kívül a Pénzügyminisztérium is készít egy tervezetet, s végül a parlament dönti el, melyiket fogadja el. A megszavazott költség felosztásáról azonban már a Tanács elnöke dönt.- Mi nem tartozik a Tanács hatáskörébe?-A bíróságokkal kapcsola­tos ügyek egyetlen kivételtől el­tekintve mostantól mind az Or­szágos Igazságszolgáltatási Ta­nács felügyelete alá tartoznak. A kivétel az ítélkezés elvi irá­nyítása. Ez hétköznapi nyelven azt jelenti - folytatja a hivatal- vezető -, hogy ha valamelyik jogszabály értelmezésével kap­csolatban az ország különböző pontjain ellentétes joggyakorlat alakul ki, tehát az egyik me­gyében ugyanazt a paragrafust lényegesen másként értelme­zik, mint az ország más pont­jain, akkor a Legfelsőbb Bíró­ság hivatott eldönteni, melyik értelmezés a helyes.-Az ÓIT Hivatala mekkora apparátussal dolgozik, s miként segíti a Tanács munkáját?-Mivel a Tanács havonta csak egy alkalommal köteles ülésezni, így nyilvánvalóan a hatáskörével kapcsolatos napi tennivalókat nem képes ellátni. A Hivatal ebben nyújt segítsé­get, hiszen mi végezzük el a Tanács döntés-előkészítő, vég­rehajtást ellenőrző munkáját. A Hivatal tíz különböző szakterü­leten, 99 fővel dolgozik.-Nem nagy egy 15 fó's ta­nács mellé egy majd’ 100 fó's Hivatal?-Éppen a Tanács kérésére végeztünk összehasonlító fel­mérést, s ebből egyértelműen kiderült: eddig ezeket a felada­tokat az igazságügyi tárcánál több mint 120-130 ember látta el. így nem gondolom, hogy sokan lennénk.- Hogyan fogadta a szakma e testület megalakulását?- Már 1988-89-ben megfo­galmazódott a bírák részéről, hogy szeretnék a lehető legna­gyobb önállóságot kivívni ma­guknak. A bírói kar nagy több­sége örült annak, hogy a bíró­sági igazgatás végre egységes rendszerré lett, s ezt a bírók többségének képviselőit repre­zentáló, választott testület irá­nyítja. Ezáltal a kormány és a végrehajtói hatalom igazgatási jogosítványai ezen a területen megszűntek. Ez nem bizalmat­lanság velük szemben, hanem ésszerűsítés, hiszen minden jobban működhet, ha belülről, az érintettek irányítják, mintha valaki felülről mondja meg, mit és hogyan kell csinálni. Szalóky Eszter t á *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom