Új Dunántúli Napló, 1998. március (9. évfolyam, 59-89. szám)
1998-03-09 / 67. szám
1998. március 9., hétfő Baranyai Tükör Dlinántúli Napló 5 Megszűnik az ingyentelefon PÉCS Úgy hírlik, hogy a Matáv meg kívánja szüntetni az SOS-Élet telefonszolgálat számának ingyenességét. Ez pedig a szolgáltatás ellehetetlenüléséhez vezethet. A hír ebben a formában nem igaz, mondja Tálos Zoltán, a Matáv Rt. Pécsi Távközlési Igazgatóság munkatársa. Idáig a lelki segélyszolgálatos telefonszámok mind a segély- szolgálatnak, mind a hívott félnek ingyenesek voltak. Ez június 30-ával megszűnik, mégpedig azért, mert a Matáv profitorientált, az ilyen feladatok finanszírozását inkább az államnak kellene felvállalnia. Határozatlan időre pedig semmiféle támogatási kötelezettséget nem vállal az rt. Ugyanakkor, hogy egyik percről a másikra ne szűnjön meg az ingyenesség, fél éves haladékot adnak, illetve felajánlanak az ingyenes vonal helyett zöld számot. Ez azt jelenti, hogy a beérkező hívásokat a hívott félnek kell kifizetnie, a hívónak továbbra is ingyen telefonálhat. A zöld szám bekapcsolási díját, a 22 300 forintot a Matáv átvállalja, ezen kívül három hónapig ingyenesen bemondja az automata a szám megváltozását. Továbbra is létezhetnek ingyenes számok, de nem határozatlan idejűek, mondja Tálos Zoltán, hanem egyszeri alkalommal, egy év időtartamra adható kizárólag nonprofit szervezet részére, s erről a Matáv Adományozási Kuratóriuma dönt. Cs. L. Színes program várta az érdeklődőket fotó: Müller AXA Trombitás napok PÉCS A Trombitás napok az elmúlt hét végén immár másodízben került megrendezésre Pécsett Galambos János emlékére. Közel százan érkeztek az ország különböző helyeiről a találkozóra, amely a maga nemében egyedülálló az országban. A résztvevők ugyanis három szintet képviseltek, hiszen zeneiskolások, szakközépiskolások és főiskolások, valamint tanáraik vettek részt, biztosítva azt, hogy a különböző szintek programjai ösz- szeilleszthetőkké váljanak. A két nap során voltak szakmai előadások, hangversenyek, új művek bemutatói, működött a trombitaklinika neves professzorok részvételével. Olyan neves zeneszerzők voltak itt, mint Lendvay Kamilló vagy Dubrovay László, és olyan kiváló előadó, mint Boldoczki Gábor, a tavalyi párizsi Maurice André Nemzetközi Trombita verseny első díjasa. S bemutatkozott az új pécsi zeneműkiadó is, az AXA, „frissen sült” kottáival. Cseri L. A Pannon Volán járatai 11 ezer ingázót szállítanak naponta fotó: Müller Andrea Több tízezren ingáznak naponta Évente közel 900 ezer ember ingázik naponta lakóhelye és munkahelye között Magyarországon. Baranyában az állami nagyvállalatok megszűnésével csökkent az ingázók száma, de még így is körülbelül 40 ezren kénytelenek reggelente több-kevesebb kilométert megtenni a megélhetés érdekében. BARANYAI KÖRKÉP Az ingázók aránya az aktív keresők számához képest nem változott jelentős mértékben, hiszen gyakorlatilag azonos mértékben fogyott mindkét állomány» az elmúlt években. A nemek aránya sem módosult, jelenleg is minden harmadik férfi és minden ötödik női munkavállaló kénytelen utazni reggelente. A KSH adatai szerint Baranyában az aktív keresők 27,6 százaléka ingázik naponta, a hetente ingázókról nincs adat. Az otthonuktól távol dolgozók legnagyobb része a feldolgozó- iparban, legkisebb része a pénzügyi szakmában tevékenykedik. Az oktatási szféra közel ezer bejárót foglalkoztat a megyében. Mind a Pannon Volán', mind a MÁV járatain jóval kevesebben döcögnek reggel a munkahelyük, délután a lakóhelyük felé mint néhány évvel ezelőtt, de mindkét vállalatnak még most is komoly bevételt jelent ez a nem éppen turisztikai célú utazgatás. Albert Ferenc (képünkön), a Pannon Volán Rt. forgalmi és kereskedelmi üzletágigazgatója tájékoztatta lapunkat, hogy járataikon naponta 11 ezer ingázót szállítanak. Örvendetesnek tartja, hogy Komló és Szigetvár térségében „mintha megindult volna valami”: az elmúlt két hónapban növekedett e térségekben a bejárók száma. Albert Ferenctől megtudtuk, az egy ingázóra eső napi átlagtávolság 15 kilométer. A Pannon Volánnak nem jött rosszul az sem, hogy elnyerte a MÉV utódvállalatainak munkásszállítási jogát. Simon György, a MÁV Rt. Pécsi Igazgatóságának személyszállítási osztályvezetője elmondta, munkanapokon megyénkben 3-5000 ingázó ül vonatra, ez körülbelül 30 százalékkal kevesebb, mint néhány éve. Pécsre járnak be a legtöbben, főleg Szentlőrincről, valamint a sellyei és a sásdi térségből. A munkáltató köteles kifizetni a közúti tömegközlekedésben váltott jegy 80, a vonatjegynek pedig 86 százalékát. Ennek is köszönhető, hogy a munkavállalók mobilitása nem csökkent. N. F. Hírcsatorna Halálos baleset Pécsett. Vasárnap, a déli órákban a Pécs és Pellérd közti úton feltehetően gyorshajtás következtében összeütközött egy BMW és egy Fiat Tipo. A BMW utasa a helyszínen meghalt, a két sofőrt, melyek egyikét a Baranya Megyei Tűzoltóság szakemberei szabadították ki feszítővágó berendezéssel, súlyos, életveszélyes állapotban szállították a Honvéd Kórházba. A baleset okait még vizsgálják. (d) Gépkör szerveződik Má- gocson csaknem 15 alapító kezdeményezésére, akik közt van egy 300 hektáros gazda is. Az elképzelések szerint együtt kombájnol- nak, szántanak és megépítenek egy közös tárolót és szárítót. (cs) Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 297 cm, áradó, 8,2, Őrtilos -100 cm, apadó, 6,0, Barcs -70 cm, apadó, 7,7, Dráva- szabolcs 22 cm, apadó, 5,9 fok. Soha nem múló mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik szerették, tisztelték, hogy CZIGLER JÓZSEF lúzsoki lakos 73. évében elhunyt. Búcsúztatása március 10-én. 15.30 órakor lesz a vajszlói református temetőben. A gyászoló felesége és családja (215) Szigorúan ellenőrzött buszvezetők? W)Í0l, A buszsofőrök szerint a sztrájk óta a cég jobban figyeli az „elsőajtózás” betartását. Ezt - dacára annak, hogy a jegyek és bérletek ellenőrzése kötelességük - megtorlásnak érzik. PÉCS A napokban nemcsak Váczi Győzőnek (képünkön) a Pécsi Tömegközlekedési Rt. szak- szervezeti vezetőjének, de lapunknak is többen jelezték: amióta a sztrájk véget ért, egyre többet ellenőrzik az „el- sőajtózást’’, mind a végállomásokon, mind menet közben. Váczi Győző szerint a legtöbb ellenőrzés a Nevelési Központnál lévő végállomáson van. Ez ugyan munkaköri kötelességük, de az utast és a vezetőt állítja szembe egymással. Csúcsidőben az állandó jegy- és bérletvizsgálatra nem mindig jut idő. A csúszások miatt ugyanis vagy járatok maradnak ki, vagy a sofőrnek hat- van-hetven- nel kell a városon keresztülrobognia, hogy tartsa a menetidőt. A „rajtakapott” buszvezetőt 5-10 forintos órabérlevonással büntetheti a cég. Kóczián Lőrinc, a PT Rt. igazgatója szerint nincs szigorított ellenőrzés. „Elsőajtózás” miatt járat még nem maradt ki. A jegyek és bérletek sofőri ellenőrzése nem csupán nálunk, de nyugaton is gyakorlat. A munkáért a dolgozók - az eladott jegyek alapján - jutalékot kapnak, melynek összege azonban nem publikus. Felszálláskor ragaszkodjunk hozzá, hogy jegyet kapjunk, mert a jegy vizsgálók este hét után, sőt hét végén is dolgoznak, arra pedig hiába hivatkozunk, hogy a sofőr ingyen engedett felszállni. L. D. Kisvállalkozók, hogyan tovább? Talán a legérdekesebb téma a hazai kis- és középvállalkozók versenyképességének helyreállításáról szóló program volt azon a vállalkozói fórumon, melyet az MDF Vállalkozói Tagozata hívott egybe vasárnap Harkányban. HARKÁNY Persze sok mindenről szó esett az egész napos vállalkozói fórumon, melyet a házigazda jogán Bédy István, a község polgármestere, a térség MDF-es országgyűlési képviselőjelöltje nyitott meg. A polgármester a déli sajtótájékoztatón elmondta, hogy Harkány nem szeretne iparteleppé válni, ezért kimondottan az idegenforgalomhoz kapcsolódó vállalkozói tevékenység előtt nyitnak teret. Akár helybéliről, akár ideérkező vállalkozóról van szó. Dr. Mellár Tamás közgazdász, a Magyar Demokrata Fórum országos választmányának tagja a párt gazdaságpolitikájáról, azon belül is a kisvállalkozók helyzetéről szólt. Mint említette, sajnálatos, hogy az elmúlt évek gazdasági növekedése és eredményes privatizáció után a vállalkozói szféra ennyire kettészakadt. A nagy cégek, multinacionális vállalatok mellett hiányzik az úgynevezett középvállalkozók rétege, s helyettük a nagyszámú, vegetáló, kényszerhelyzetben élő mikrovállalkozói réteg dominál, akiket az állam nem támogat. Az MDF elsődleges gazdaságpolitikai célja e lesüllyedő vállalkozói réteg felkarolása - adócsökkentésekkel és megfelelő hitelkonstrukciókkal -, s ehhez létre szeretnének hozni egy vállalkozói bankot. Másrészt közvetett támogatást adna a politika avval is, ha szorgalmazná a helyi, infrastrukturális és a térségi fejlesztéseket. Mint azt Mellár Tamás a sajtó képviselői előtt kifejtette: nem érti, hogy a hazai vállalkozói réteget miért nem kapcsolják be beszállítóként a multinacionális nagyvállalatok. A kormányzatnak ezt különböző eszközökkel ösztönözni kéne. Másrészt olyan állami beruházásokat szükséges a jövőben indítani, melyeken - a pályázati kiírások értelmében - a kis- és közép- vállalkozók számára is lehetővé válna a részvétel. K. F. Olykor a színházi siker is bukás Nagyon nehéz eldönteni egy színház esetében, hogy melyik darabra mondhatjuk rá, hogy siker-e avagy bukás. Olykor a kasszasiker ellenére súlyt porig a kritika, s olykor a művészi sikerre (amikor ezt érzi a rendező és a színész) mond nemet a közönség. Előre nehéz jósolni. Utólag könnyű ítélni. PÉCS A Pécsi Nemzeti Színház szép épületébe egy adott alkalommal 577 néző fér be, de mivel a legszélső páholyokból nem lehet igazán jól rálátni a színpadra, többnyire a műszaki személyzet használja: a világosító lámpák kerülhetnek oda. Másrészt mivel néhány helyet kötelezően fenntartanak, így aztán jó esetben előadásonként 520 fizető nézővel számolhatnak. A nagyszínházon kívül ott van a kamara (250-300 férőhely), a stúdió (80 férőhely) és a Bóbita bábosok otthona (300 férőhely) is. Kétszáz előadással számolva, ez szezononként 120 ezer(!) színházlátogatót jelent. S ha nem is mindig pontosan ennyi, nincs messze az igazság tőle. Minderről is beszélgettünk Simon István ügyvezető igazgatóval (képünkön), természetesen a gazdálkodás szemüvegén át is rápillantva a Pécsi Nemzeti Színházra. Hiszen nem mindegy, hogy üres nézőtér ásí- tozik avagy telt házak előtt fut a darab. Simon István szerint az utóbbi években inkább sikerszériákról beszélhetünk, bár minden évben akad egy-egy bukás. Mint tavaly az operatársulat nem magyar nyelvű Simon Boccanegra előadása, melyet ráadásul nem is a saját műsorterv, mint inkább fővárosi megrendelő miatt vállaltak föl. No de ettől függetlenül, az utóbbi években „közönségsiker-szériában” élnek. Néha már azért kell levenni a színlapról egy-egy darabot, mert az évről évre ismét jelentkező bérletesek joggal új előadást várnak. Évente hat bemutatót. Jelenleg telt házak előtt fut a Hegedűs a háztetőn, a Csárdáskirálynő, A Caligula helytartója, de nehéz jegyet kapni Az ügynök halálára, és ami ritka, óriási közönségsiker a balett idei bemutatója, a Carmina Burana. A színház évi költségvetése 300 millió forint, ami nem sok. Mondják, hogy legalább 500 millió kellene ahhoz, hogy tisztességes béreket is tudjanak adni a színművészeknek, baletttáncosoknak, énekeseknek, de megpróbálnak megélni belőle, úgy igazítva ars poétikájukat, hogy minden évben színre kerüljön egy klasszikus darab, egy modem alkotás, és lehetőleg egy magyar szerző műve is az újdonságok között. K. F.
