Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)

1998-02-27 / 57. szám

2 Dünántúli Napló Világtükör 1998. február 27., péntek A NATO-főtitkár és a magyar külügyminiszter interjúja lapunknak Brüsszel bízik a sikeres bővítésben A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjének pol­gári tagozatával tüntette ki a NATO főtitkárát Göncz Árpád államfő az Országház Nándorfehérvári termében. Javier So­lana a nem magyar állampolgár számára elérhető legmaga­sabb kitüntetést vehette át a köztársasági elnöktől. A brüsszeli politikus szerda este érkezett Budapestre, és el­sőként Keleti Györggyel talál­kozott. A megbeszélésen a honvédelmi miniszter kifej­tette: hazánk álláspontja to­vábbra is az, hogy a délszláv válság rendezéséhez megadja a segítséget az SFOR-erőknek. Keleti György szólt arról is, hogy a NATO-központban a magyar katonai misszió bőví­téséhez szükséges pénz ren­delkezésre áll, ennek megfele­lően a missziót az év végére Göncz Árpád kitünteti Solanát legalább 13-15 taggal szeret­nék működtetni. A NATO rendkívül elége­dett Magyarország és az észak­atlanti szövetség kapcsolatá­nak fejlődésével - jelentette ki tegnap Javier Solana, amikor fogadta őt Horn Gyula minisz­terelnök. A főtitkár bízik ab­ban, hogy a NATO-bővítés ra­tifikációs folyamata a tervezett menetrend szerint lezajlik. Reméli, hogy az Egyesült Ál­lamokban március közepéig megtörténik a ratifikáció, és az FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY év végéig a többi tagállamban is jóváhagyják a bővítést. A NATO folytatja a „nyitott aj­tók” politikáját - hangsúlyozta Solana az Országgyűlés Kül­— Főtitkár úr! Mint baloldali­érzelmű fizikaprofesszor, ön egykor a spanyolországi NATO-ellenes tüntetések élvo­nalában haladt. Mi a különb­ség az akkori NATO és a mai észak-atlanti szövetség között, amelynek most a vezetője? Vagy kérdezhetném úgy is: mi a különbség az akkori és a mai Javier Solana között?- Nem mondanám, hogy ve­zetője lettem volna az említett demonstrációknak, viszont tény: tagja voltam egy mozga­lomnak egy olyan-korszakban, amely politikailag teljesen el­tért a jelenlegitől. Nem szabad elfelejteni: Spanyolországban akkor nem volt demokrácia, még fennállt a Franco-féle dik­tatúra. Mozgalmunk két alap­vető politikai intézményrend­szer mellett állt ki, amelyek meggyőződésünk szerint meg­határozzák a 21. századi Eu­rópa arculatát - ez az Európai Unió és az Észak-atlanti Szer­ződés Szervezete.-Egyes vélemények szerint az ön mosolygó tekintete egyút­tal a NATO új arculatának ki­fejezője is. Egyetért ezzel? S vajon a NATO „arcán" vissza­tükröződik-e az ön főtitkári stí­lusa, tudja-e érvényesíteni el­képzeléseit? ügyi és Honvédelmi Bizottsá­gának együttes ülésén tartott csütörtöki előadásában. Javier Solana exkluzív inter­jút adott lapunknak.- A NATO irányítására olyan felelősségteljes pillanat­ban kaptam megbízást, amikor nagy volt a remény, hogy a szervezet képes megújulni; amikor megerősödött az az igény, hogy a NATO alkal­mazkodjék az új realitásokhoz; amikor új kihívásokkal kellett szembenézniük azoknak, akik a földrész biztonsága felett őr­ködnek.. Jelenleg az a dolgunk, hogy átalakítsuk a szervezet belső struktúráját, új tagokkal bővítsük ki a NATO-t, újjáala­kítsuk a kapcsolatokat Orosz­országgal, Ukrajnával és má­sokkal, s felkészítsük a szerve­zetet a holnap kihívásaira. Ami a kérdése második felét illeti: én 24 órából 24 órát dol­gozom. Hiszek abban, amit csinálok, s meggyőződésem, hogy megteremthető a földrész biztonsága. A biztonság pedig a jólét, a felvirágzás legfonto­sabb feltétele. Azon vagyok, hogy az emberek ezt megért­sék, s elfogadják, hogy árúit csinálunk, az a jövő megalapo­zása; hiszen biztonság nélkül nincs jólét.- Önök most fejezték be megbeszéléseiket Kovács László külügyminiszterrel. Mindkettőjüktől kérdezhetem: mi volt a magyar NATO-tagság „Biztonság nélkül nincs jólét” Baráti vacsora Kovács Lászlóval fotó: feb/kallus György előkészítésének a legdöntőbb mozzanata? Másképp fogal­mazva: mi a siker titka?- Nehéz tárgyalássorozat, hosszú hónapok állnak mögöt­tünk, sok-sok problémát kellett megoldanunk, míg kigyúlt a fény az alagútban. Most egy személyes szempontot szeret­nék kiemelni. Számomra mindvégig rendkívüli bizton­ságot és szilárd alapot jelentett Kovács László baráti partner­sége; az, hogy ő igazi, vérbeli politikus, aki mindig értette a folyamat lényegét, és tanácsai­val vagy akár kritikájával is segítette a munkámat.- így látja ezt a magyar partner, Kovács László is?-Javierrel akkor ismerked­tünk meg, amikor még spanyol külügyminiszterként járt Ma­gyarországon, s kezdettől fogva nagyon jó személyes, mondhatnám, baráti kapcsolat alakult ki közöttünk. Ez sokat segített a hazánk csatlakozását előkészítő tárgyalások során, amikor már mint a NATO fő­titkárával folytattunk vele megbeszéléseket - minden formalitás nélkül. Minden ta­lálkozásunkon azt tapasztal­tam, hogy Javier Solana pontos elképzelésekkel rendelkezik a jövőről. Erről győződtem meg szerda este is, amikor kötetlen eszmecsere során a NATO ki­bővítésének következményei­ről beszélgettünk.-Hallhatnánk ennek a be­szélgetésnek néhány részletéről kicsit bővebben?- Azt elemezgettük, nem hoz-e létre Európában új vá­lasztóvonalakat az új tagok felvétele, vagy nem vált-e ki ilyen érzést azokban, akik most kívül maradnak. Tökéletesen egyetértettünk abban, hogy az új Európa kialakítását nem se­gíti, ha Romániában, Bulgáriá­ban vagy Szlovákiában egy po­litikus, vagy akár egy állam­polgár is azt érzi, hogy újabb falak emelkedtek a nemzetek között. Vagyis: a NATO-nak mint szervezetnek, régi és új tagjainak egyaránt azon kell fá­radozniuk, hogy kialakuljon egy új, egységes világrend, és megfogalmazódjék az európai biztonság űj értelmezése. Meg­elégedéssel és örömmel tölt el, hogy ebben is teljes a nézet- azonosság közöttünk. Csák Elemér Hírcsatorna Jóváhagyta az Európai Par­lament külügyi bizottsága azt a javaslatot, hogy az Európai Unió csatlakozási partnerséggel támogassa a tagjelöltek felké­szülését a belépésre. A bizott­ság ugyanakkor azt szorgal­mazta, hogy a támogatás első számú feltétele a csatlakozás­hoz szükséges politikai kritéri­umok teljesítése legyen. Elmaradt az orosz kormányta­gok „szigorú elszámoltatása”, amelyre Borisz Jelcin elnök többször tett már ígéretet. Az államfő a kabinet csütörtöki ülésén három miniszter leváltá­sát helyezte kilátásba, de idő­pontot és neveket nem említett. A mohi erőműről - amelyet a környezetvédők elhibázott beru­házásnak tartanak - osztrák-szlo­vák szakértői tárgyalások kezdőd­nek a jövő héten Pozsonyban. Ismét sürgette az Iraki Nem­zeti Kongresszus (INC) nevű el­lenzéki mozgalom vezetője az Egyesült Államokat, hogy tegye félre fenntartásait, és nyújtson ha­tékony támogatást Szaddám Hú­széin rendszerének megdöntésé­hez. Ahmed Salabi szerint megér­tek a feltételek egy kormányelle­nes felkelés megszervezéséhez. Békét akar Izrael a paleszti­nokkal, de elutasítja egy állig felfegyverzett palesztin állam létrehozását - fejtette ki Ben­jamin Netanjahu. Az izraeli kormányfő rámutatott: keresi az egyensúlyt az izraeli életek megvédelmezése és a palesztin fél azon igénye között, hogy sa­ját maguk intézzék ügyeiket. Visszaérkezett csütörtökön Londonba Margit hercegnő, II. Erzsébet angol királynő 67 éves húga, aki enyhe szélütést szen­vedett még hétfőn, Karib-ten- geri üdülése közben. A csecsen túszmentő akció kudarca Dunajszky Gábort és Oláh Istvánt Dagesztánba hurcolták ? A csecsenföldi biztonsági erők csütörtök hajnalban megpró­bálták kiszabadítani a tavaly ősszel elrabolt két magyar ál­lampolgárt. A kommandósok rajtaütöttek az emberrablók rejtekhelyén, de a bűnözők valószínűleg értesültek az akció tervéről, és túszaikkal együtt más búvóhelyre távoztak. A Magyar Ökumenikus Szere­tetszolgálat két munkatársát, Dunajszky Gábort és Oláh Ist­vánt a szeretetszolgálat groz- niji missziójáról hurcolták magukkal ismeretlen fegyve­resek 1997. október 23-án. Sorsukról azóta több, egymás­nak ellentmondó információ jelent meg, de annyi bizonyos volt, hogy élnek, s a körülmé­nyekhez képest egészségesek. A csecsen vezetés az iszlám szent hónap, a ramadán január 30-ai végét követően nagy­szabású akciókat indított az emberrablók ellen. így sikerült visszanyernie szabadságát öt lengyel állampolgárnak. En­nek nyomán akartak rajtaütni a magyarokat fogva tartó cse­csen bandákon is. Mohamed Mahomadov al­ezredes, az emberrablások fel­derítésére létrehozott csecsen főhatóság helyettes vezetője a sikertelen hajnali akció után elmondta, hogy „az emberrab­lóknak valaki súgott, így sike­rült egérutat nyerniük, ma­gukkal hurcolva a magyaro­kat. A helyszínen hagyott tár­gyi bizonyítékok azt támaszt­ják alá, hogy túszaikat több napig valóban itt tartották fogva.” Kovács László külügymi­niszter tudomása szerint az akció elkésett, mivel a túszo­kat a rajtaütés időpontja előtt máshová, egyes hírek szerint Dagesztánba szállították to­vább fogva tartóik. „Csecsen- földön szabályos kereskede­lem folyik a túszokkal. Értesü­léseink szerint a két magyart sem az eredeti túszejtők tart­ják már fogva” - mondta a külügyminiszter. Lehel László, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat igazgatója nem kívánta részle­tezni, milyen forrásokból kontrollálják az értesüléseket. SzinészRŐ Csomós Mari Komlós Juci Máthé Erzsi Molnár Piroska Színész Agárdy Gábor Garas Dezső Huszti Péter Zenthe Ferenc Operaénekes Ilosfalvy Róbert Kováts Kolos Marton Éva Rost Andrea Operettmusical színész Galambos Erzsi Lehoczky Zsuzsa Oszvald Marika VikidÁl Gyula Eéfjftk hogy kftlügtkiáskéttl tél Xr&fólt A levelezőlapra űj* rá Séüf és címét Á főfiié?tó/ Medicor Holding Rt, MÓL Rt, Postabank Rt, Britannica Huligán ca, Hungária Biztosító Rt. Nyugdíjpénztára, Konzumbank, Laki kft, Malév Air Tours, Qnestor, Tvrkét. Két magyar a Grammy-díjasok között A Dylan család díjesője Az idei Grammy-gála 92 ka­tegóriájának győzteseit az amerikai hanglemezipar ha­talmasai 450 jelölt közül vá­lasztották ki. A csütörtökre virradóra meg­rendezett ünnepségen két ma­gyar díjazott is volt: a tavaly el­hunyt Sir Georg Solti (Solti György) karmesternek a 31. Grammy-szobrot ítélték oda az általa vezényelt Wagner-opera, vált az ifjúság bálványává, va­lamikor még a hatvanas évek­ben...! S hogy teljes legyen a „kárpótlás”, a család ifjabb tagja, Jakob Dylan mindjárt két díjhoz is jutott. Az idei Grammy-estet a jó­vátétel hangulata lepte el, a pop más veteránjait is figyelemre méltatta végre a nagytiszte­letű testület. A ,jobb későn, mint soha” jegyében kapott Grammyt John Fogerty, akit Bob Dylan barátai körében a szobrocskával fotó: FEB/reuters a Nürnbergi mesterdalnokok felvételéért. Starker János csel­lista pedig Bach-szólófelvétele- iért kapott elismerést. A műélvezők mellett a széles nagyközönség a könnyű műfa­jok díjazottjait kísérte figye­lemmel. Miután immár közne­vetség tárgya volt Amerikában, hogy a rockéra talán legmegha­tározóbb egyénisége, Bob Dylan több mint 30 éven át nem kapta meg a legjobb albumnak járó Grammy-díjat, az amerikai Akadémia megpróbálta helyre­hozni mulasztását. Mindjárt három díjjal is meg­jutalmazta a rock nagy öregjét, aki forradalmian új szövegeivel így, polgári nevén csak kevesen ismernek. Ő írta a Credence Clearwater Revival hetvenes évekbeli és ma ismét reneszán­szukat élő nótáit. Johnny Casht, a country élő klasszikusát leg­alább harminc éve hanyagolták a Grammy zsűritagjai; nosza kapott egy Grammyt. Csakúgy, mint a szakma két másik vete­ránja: Van Morrison és John Lee Hooker. A napjainkban másod-, pon­tosabban ki tudja, hányadik vi­rágzását élő Elton John a leg­jobb férfi előadó díját kapta. Mi másért, mint a Diana hercegnőt sirató Gyertya a szélben című daláért. FEB

Next

/
Oldalképek
Tartalom