Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)
1998-02-05 / 35. szám
1998. február 5., csütörtök Hitélet Dhnántúli Napló 11 Emlékeztető A pécsi Klimó György Társaság a hagyományos polgári értékek és napjaink atomizálódott közélete közti szakadékot kívánja munkájával áthidalni. Ennek jegyében kerül sor következő rendezvényükre február 5- én, 17 órai kezdettel a Civil Közösségek Házában (volt Nevelők Háza), Márton András filmrendező és egykor Los Angeles-i főkonzul tart előadást, melyet beszélgetés követ. Pécsi Keresztény Kapocs című tájékoztató füzet legújabb, februári száma is megjelent. A kiadványban az ökumené jegyében minden fontos egyházi program, rendezvény szerepel. A füzet megkapható Pécsett, a Széchenyi téri Gránátalma könyvesboltban. Árpádházi Szent Erzsébet tisztelete Párizsban címmel tart előadást a pécsi Zárda templom klubtermében, február 9-én 19 órai kezdettel dr. Somos Zsuzsa. A program nyilvános, a Keresztény Orvosok Magyar- országi Társasága Pécsi Csoportjának rendezvénye. Egy százalék. A jövedelemadó 1%-át a következő számokkal lehet felajánlani az egyházaknak: 0011 Magyar Katolikus Egyház, 0035 Magyarországi Evangélikus Egyház, 0066 Magyarországi Református Egyház, 0073 Magyarországi Metodista Egyház, 0138 Evangéliumi Pünkösdi Közösség, 0248 H. N. Adventista Közösség, 0286 Magyarországi Baptista Egyház. A Pálos Baráti Kör a pécsi egyházmegye szakrális emlékeiről tart összejövetelt február 13-án 19 órakor a Pálos templomban, előadó: dr. Imre Mária. Ethos-napot tartanak a pécsi, Bokor utcai baptista gyülekezetben február 14- én délelőtt 10 órától, melyen részt vesz a szervezet svájci lapjának főszerkesztője, .Bruno Schwengeler. 40 éves papi jubileumát ünnepelte február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján Jónás János bonyhádi, Funk Gusztáv szajki, Gulner János gyárvárosi, Bamai Gyula nagymányoki, Kerekeres Szilveszter mázai és Klein Mihály nyugalmazott plébános püspöki szentmise keretében, a pécsi Bazilikában. Egyházi iskolák Baranyában Tárt kapukkal a különböző felekezetű gyermekek előtt Elsősök a siklósi Sztárai Mihály Református Általános Iskolában fotó: Tóth A Baranyában működő-éledező különböző (egyelőre csak katolikus és református) egyházi iskolák szélesre nyitották kapuikat az ifjúság előtt. S nem kirekesztő módon, hanem kivétel nélkül fogadják az egyéb felekezetekből pályázó gyerekeket is. Ez az, amit a beiskolázásra való felkészülés jegyében ezekben a hónapokban mindegyikükről elmondhatunk. Körképünk során arra szerettünk volna rátekinteni - némi eligazítást és tanácsot is adva az érdeklődőknek -, hogy hol és milyen lehetőségeket kínálva várják ezek az egyházi oktatási intézmények leendő diákjaikat. A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma mindig kiemelkedett a régió iskolái közül: 310 éves katolikus egyházi iskola, 1993- ban óta vezeti ismét a Rend. Magas szinten oktatják a természettudományi tantárgyakat, fejlesztik a nyelv- és a számítástechnikai oktatást ugyanakkor a katolikus hittan rendes órarendi tantárgy. Mint azt Páva Péter igazgató elmondotta, az 1998/99-es tanévben a kilencedik évfolyamon négy osztályt indítanak, amelyben egy általános tantervű, egy kémia-biológia, egy angol (haladó) és egy számítástechnikai speciális osztály, a hetedik évfolyamon egy osztály indul humán és reál érdeklődésű tanulóknak. Vidékieknek kollégiumi ' ellátást tudnak biztosítani. Február 14-én 9 órakor előzetes felvételi vizsgát tartanak, melyre az egyik szülő megjelenését is kérik. A siklósi Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Gimnázium igazgatónője, Kelbertné Szikora Beáta arról tájékoztatta lapunkat, hogy a nyolc éve elkezdődött általános iskolai képzés mellé három éve beindították a nyolcosztályos gimnáziumot, az érettségire készülő, főleg továbbtanulási tervekkel rendelkező fiatalok számára. Idei tervük, hogy az általános iskolai oktatás keretében a „kis” elsősök képzése a művészetek befogadása felé forduljon, s ezért a tánc, az ének, a hangszeres oktatás, az agyagozás, rajz kitöltse napjaik egy részét. Nyílt napot az általános iskolában február 17-én és 18- án tartanak, s felvételit február 23-án és 24-én reggel 9-től 12 óráig. A nyolcosztályos gimnáziumban az általános iskolák negyedik osztályát befejezett tanulókat várják. Nyílt napot március 11-én tartanak, a felvézetiségi nyelvet oktató általános iskolája - óriási érdeklődés közepette. A budapesti székhelyű Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett Ferences Rendtartomány működteti az intézményt, s az ott dolgozó pedagógusok a színvonalas oktatás mellett kiemelt figyelmet fordítanak a keresztény szellemiségre, kulturális hagyományokra. Az iskolában február 28-án tartják a nyílt napot, s a felvételikre március első hetében kerül majd sor. Bárki érdeklődhet náluk a 69/322-670-es telefonon. telit (magyar és matematika) pedig március 21-én 9-től 12 óráig tartják meg. A gimnáziumba március 13-áig fogadják a jelentkezéseket. A pécsi Szent Mór Katolikus Iskolaközpontban naponta 8-14 órák között lehet tájékozódni a 72/315-804-es telefonon. Mint azt dr. Pécsi Rita igazgatónő lapunk számára elmondotta, azoknak a családoknak a gyermekeit várják az oktatási intézményükbe, akiknek fontos, hogy a magas színvonalú képzés mellett egyértelműen keresztény értékrendű légkörben nevelődjenek. Az iskolában zeneiskola is működik: kilenc hangszer közül választhatnak a diákok és a negyedik osztály elvégzése után 8 osztályos gimnáziumi képzésben vehetnek részt. Angol és német nyelvet az első osztálytól tanítanak, emellett képzőművészetet, alapfokú latint, néptáncot, társastáncot, kertészetet, háztartást, szabás-varrást, gépírást, informatikát. Az iskolában a felvételi csupán elbeszélgetés és nem tehetségvizsgálat. Az írásbeli ideje április 1-jén délután 2 órától, a szóbeli pedig április 2-án ugyancsak délután 2 órától. A mohácsi Boldog Gizella Katolikus Általános Iskola 1996-ban kezdte meg első önálló évét, a múlt azonban korábbra nyúlik vissza. Cserdi Andrásáé igazgató így elmondhatja, hogy jelenleg hat évfolyammal működik a régió egyetlen katolikus német nemA pécsi Református Kollégium Gimnáziuma a református egyházi iskolák szellemi örökségét vállalja föl, beiskolázási körzetük - mivel kollégiumi elhelyezést tudnak biztosítani - régiós, túlmutat a megyehatárokon. Baka Sára igazgatónő arról tájékoztatta lapunkat, hogy február 16-án 8 órától tartanak előzetes felvételit, majd pedig március 9-én általános felvételit. Az idei tanévben három gimnáziumi osztályt indítanak: humán tagozatot, általános tantervűt, illetve a hatosztályos gimnáziumi képzésük keretében egy humán osztályt. Az előzetes felvételin az általános műveltségre kérdeznek rá írásban és szóban (magyar nyelv, történelem, irodalom, bibliaismeret). Azokat a diákokat, akik a nyolcadik osztály félévében kitűnő rendűek voltak, felvételi nélkül felveszik. A siklósi Sztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda a város többi oktatási intézményével egy időben tartja a beiskolázást. Mint azt Szántó Ákos igazgató elmondotta, az óvoda 2 vegyes csoporttal működik, az általános iskola nyolc évfolyamos, évfolyamonkénti egy-egy osztállyal. Azok jelentkezését várják, ahol a szülők számára fontos, hogy gyermekeik hitbéli nevelésben részesüljenek. Német és angol nyelv oktatására specializálódtak, sokféle szakköri foglalatosságot biztosítanak, köztük rajz, szövő, néptánc és számítástechnika is szerepel. Az iskola nyitott, kérdésekkel bármikor a tanítási időben fordulhatnak hozzájuk az érdeklődők a 72/351-902-es telefonon. K. F. Gyertyaszentelő Az egyház év ünnepei között a Gyertyaszentelő' Boldogasszony a kisebb ünnepek közé tartozik, nekem mégis szívet dobogtató. Kilencéves koromban kerültem Pécsre a Székesegyházi Énekiskolába. Szeptemberben kezdtük el tanulni a kottaolvasás tudományát és a következő' év február 2-án, Gyertyaszentelőkor öltöztünk be az énekiskolások „hecsedli” ruhájába (kis piros reverenda, fehér karing és piros birétum, sapka) és álltunk be a „nagyok” közé, kezünkben kottával és szentelt gyertyával. Büszkeségtől dagadó mellel zengtük csengő gyermek hangon? „Lumen ad revelatio- nem gentium ...” (Világosságul a pogány népek megvilágítására . . .) A Székesegyházi Énekiskolát Dulánszky Nándor pécsi püspök alapította 1888-ban. Karnagyai és egyben az intézmény igazgatói jó zenei adottságú papok voltak. Az első igazgató-karnagy Glatt Ignác, őt követte Lajos Gyula, majd 1938-ban Mayer Ferenc. Mindhárman Regensburgban végezték zenei tanulmányaikat. Mayer karnagysága alatt jutott el a fiú-férfi vegyeskar a csúcspontjára. Bizonyítja ezt az 1938-ban tartott 50 éves jubileum, ahol a volt énekiskolások szinte hiánytalanul megjelentek. Egy 9-14 éves gyermeknek bizony nem kis megterhelést jelentett a vasárnapokra való felkészülés (délelőtt, délután kellett énekelni a székesegyházban!), a nagyhét három napja és húsvét kettős ünnepe szinte egyhetes megszakítatlan szereplést (szolgálatot) jelentett, míg többi társaink élvezték a húsvéti szünetet. Emellett helyt kellett állni az iskolában is! Naponta követték egymást a stúdiumok és énekpróbák, rövid séták a Mecseken. De az aránylag kevés szabadidőt hihetetlen leleményességgel tudtuk felüdülésre kihasználni. Az egymás iránti szeretet, a családias légkör feledtette velünk az otthon távollétét. Mayer Franci bácsi igazi apánk, atyánk volt. 1948-ban az énekiskola épületét államosították, de a kórus tovább énekelt. A fiúkat a kisszemináriumban, később a püspökségen helyezték el. 1953. január 29-én egyik napról a másikra megszüntették Kodály Zoltán személyes közbenjárása ellenére. Nem csoda hát, hogy ma is annyira összetartanak a volt énekiskolások. Élünk még vagy hatvanan, két tucatnyian itt Pécsett. Megünnepeltük az alapítás 100. évfordulóját, több találkozót is rendeztünk. Még külföldről is eljöttek az Óreg énekiskolások. Az sem véletlen, hogy a Szent Ágoston templomban évek óta hagyománnyá vált, hogy a volt énekiskolás, Jandó Jenő által vezetett Pécsi Madrigálkórus két alkalommal énekel: Gyertyaszentelőkor és Szent Cecíliának, az egyházi zene védőszentjének ünnepén. Ezen mindig részt vesznek a volt énekiskolások is. Az idei Gyertyaszentelőt még az is emlékezetessé tette, hogy kántorunk, Könczöl Ferenc tanár úr több mint fél évszázados egyházzenei működéséért átvehette az Országos Magyar Cecília Egyesület elismerő oklevelét. Az oklevelet Szamosi Szabolcs, a bazilika orgonistája adta át. A gyertyaszentelést követő szentmisén Könczöl Ferenc Ordináriuma és két motettája hangzott el. Báthory László apátplébános Boldogság Kora délelőtt állunk a Kossuth téri váróban. Sokan, mert ösz- szejövünk, mire a félóránként megjelenő autóbusz felszed minket, s többnyire idősebbek, akik már nem szívesen kaptatnak gyalog a hegyoldalra. Az arcok egykedvűek, vizslatjuk az utca távolabbi pontját, amer- ről a busznak jönnie kell. A Rákóczi út sarkán váratlanul felbukkan régi ismerősöm, az évek óta elváltán élt Bori. Túlöltözött, mint mindig, rohan, mint szokott, a nyakában masnira kötött finom selyemsál lobog a válla fölött. Amint észrevesz, szeme felcsillan, jelzi, hogy mondani akar valamit, de nincs ideje megállni, azért már messziről kezdi, ujjongva, nem zavartatva attól, hogy idegenek látják és hallják, amit mond: „Férjhez, mentem! Első szerelmemhez! Evangélikus lelkész, de már nyugdíjban van! És én boldog vagyok! Boldog!” Eltűnik, mint az égen áthúzó csillag, pillanatokon belül elvegyül a járókelők forgatagában. A buszra várók összenéznek, s az arcokon megbotránkozás helyett Bori boldogságának visszfénye ragyogLeszkó Margit Ismerni, érteni Akit szeretünk és fontos számunkra, azzal szívesen beszélgetünk. Érdekel minket, mit csinál, mit gondol, miért örül vagy éppen miért bánatos. Szükségünk van rá, hogy megosszuk egymással gondolatainkat. Sokszor gond, hogy nincs elég időnk erre, ritkán és keveset tudunk beszélgetni. Modem világunk problémája ez, melyre nehéz megoldást találni. Segítséget Istentől kapunk és ezt csak hittel el kell fogadnunk. Istennel mindig tudunk beszélgetni, mindig meghallgat minket és bármit elmondhatunk neki. Sosem mondja azt, most nem érek rá, nem vág a szavunkba, hogy a magáét mondja. Sőt! Szüntelenül vátja, hogy szóljunk hozzá, de ha mégsem tesszük, nem szid meg érte. Önzetlenül ajánlja fel magát egy beszélgetésre. Ha ezt elfogadjuk, akkor nem teszünk mást, mint imádkozunk. Az imádság különbözik az emberek közötti beszélgetéstől, hiszen itt valóságos, de szemmel nem látható, füllel nem hallható személy, akivel beszélünk. Viszont így az imádság nincs helyhez, időhöz és feltételhez kötve, mindig mindenhol és bármiről folyhat. Kár, hogy sokszor elfeledkezünk erről a rendkívüli lehetőségről. Az imádságnak a szeretet a lényege. Tehát nem beszéd, hanem párbeszéd. Nemcsak mi szólunk Istenhez, hanem ő is hozzánk. Két személy nyílik meg egymásnak, és befogadva a másikat mindketten gazdagodnak. Rozs Szilvia A ll. Vatikáni Zsinat egyik alapfeladata volt, hogy meghatározza a katolikus egyház helyét, küldetését és feladatait a mai világban. Az, hogy az emberi társadalom két alappillére az igazságosság (justitia) és a béke (pax) evangéliumi indíttatásból, az egyház hozzájárulásával miképp valósulhat meg, az a feladata az évtizedek óta működő Justitia et Pax pápai tanácsnak. A zsinat után szorgalmazták, hogy lehetőleg minden országban jöjjön létre a püspöki kar égisze alatt helyi bizottság. Magyarországon mindez azonban csak a rendszerváltás után valósulhatott meg. A szervezet vezetője Mayer Mihály pécsi megyés püspök lett. — Fontos, hogy az egyház szociális tanításait ismertté tegyük, tudatosítsuk - mondta Goják János titkár. - Általában egy-egy kérdéssel foglalkozunk Igazságosság és béke intenzíven, kialakítunk egy véleményt és szerény módszereinkkel próbáljuk befolyásolni a döntéshozókat. Ilyen problémakör például az egyház és a rasszizmus. Márciusban pedig jószolgálati küldöttség megy Boszniába, melynek vezetője Roger Et- chegaray bíboros lesz, és természetesen vele tart Mayer püspök úr is. Azért mondom, hogy „természetesen”, mivel a délszláv háború idején Pécsett kétszer is volt bizalmas megbeszélés a püspökségen, úgyhogy ez a téma - sajnos - nem új a számunkra. Szintén a jövő hónapban Budapesten sajtótájékoztatón számol be a püspök úr a Vatikánnak a földbirtokot, illetve a mezőgazdaság helyzetét elemző dokumentumáról, és nemzetközi konferenciát tartunk, melyet a magyar és osztrák bizottság szervez. A téma a NATO és az Európai Uniós csatlakozás lesz, ennek értelmezése, továbbá a csatlakozó és az ebből kimaradt országok viszonya. Ezért is hívtuk meg előadónak jeles személyiségeket Szlovákiából és Romániából.- Tán nem sértő a kérdés: mennyire nézik jó szemmel a tevékenységüket?-Tán meglepő, de elsősorban a püspöki karon belül akadnak problémáink. Mert igaz, hogy az ő munkacsoportjukként működünk, de leginkább a saját nevünkben nyilvánítunk véleményt, hiszen autonómiánk és felelősségünk van. És ezek a vélemények nem feltétlenül egyeznek mindig minden püspök nézeteivel. Méhes K. A Vatikáni Rádió magyar műsora Több olvasónk kérésére közöljük, hogy a Vatikáni Rádió eredeti (első híreit felsorakoztató) magyar nyelvű műsorát naponta 19. í 5-től 19.30-ig lehet meghallgatni a rádióban a középhullámon (196 m- 1530 kHz) és rövidhullámon (49 m, illetve a 75 m). Ismétlését minden másnap hajnali 5.45-től 6.00-ig a középhullámon (196 m- 1530 kHz). A vételhez a televízió is segítségül hívható. Akinél bejön a Duna Televízió, annak módjában áll hétköznaponként 7.45 és 8.00 órák között, szombaton és vasárnap pedig 6.45 és 7.00 órák között a televízión keresztül meghallgatnia a vatikáni magyar híreket. K. F. 4 t I
