Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)

1998-02-23 / 53. szám

1998. február 23., hétfő Baranyai Tükör Dlmántúli Napló 5 Hármas iskolaépület-csere intézményt - mondja dr. Új­vári Jenő alpolgármester. Optimista: a szakértők sze­rint még tartható az átalakítá­sok ütemterve. A borúlátó vál­tozat kétli a „szeptemberig” befejezést: a közbeszerzési pá­lyáztatás még visszavan. Mintegy 400 millió Ft kel­lene az épületek átalakításá­hoz. A Fürdő utcai kollégium egyházi tulajdonba adásáért az állam 300 millió Ft „kár­pótlást” ad Pécsnek, csakhogy három évre elosztva. A város anyagi hozzájárulásra kérte fel a megyei önkormányzatot. Elképzelhető - a JPTE lenne rá a vevő hogy sikerül el­adni a Zipemowszky szakkö­zépiskola hajdani kollégiu­mát, és ez a pénz is az átalakí­tásokat fedezné. A költségve­tés tárgyalásakor ezeket a le­hetőségeket kell összegyúrnia a közgyűlésnek úgy, hogy ígéretét teljesítse. D. I. A kullancs nem ürgeféle azt tanácsolják, hogy minden esetben azonnal távolítsuk el bőrünkből és ne próbáljuk kü­lönböző folyadékokkal „nya­kon” önteni, mint az ürgét, mert így csak megnöveljük a fertőzés esélyét. A Lyme-kór (ezt baktérium okozza) vagy az agyhártya­gyulladás (ez vírusos megbe­tegedés) okát ugyanis a leg­többször csak megtippelni tudják az orvosok, a betegek jó része nem is tudja, hogy kullancscsípés miatt fertőző­dött meg. L. D. Lajosisták tíz évfolyamról - Az 1968 és '78 között a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizettek rendha­gyó nosztalgiabált rendeztek szombaton. A találkozó oly­annyira jól sikerült, hogy máris megszületett a terv, hogy jövőre az alma materban valaha végzett összes egykori diá­kot várják máj d. fotó: tóth l. BARANYAI KÖRKÉP Már most előkerültek me­gyénkben a kullancsok. E szí­vünknek nem túl kedves jó­szágok a tél elmúltával igen nagy veszélyt jelentenek az emberre. Amint azt dr. Kiská- roly Edina, a megyei ANTSZ Járványügyi Főosztályának vezetője elmondta, szeren­csére Baranya nem tartozik a legveszélyesebb régiók közé. Bár a kullancscsípés nem fel­tétlenül fertőz, a szakemberek PÉCS A közgyűlés tavaly ki­mondta, hogy idén megoldja a Papnövelde Utcai Általá­nos Iskola és Diákotthon el­helyezését. A Papnövelde utcai iskolaépü­let a katolikus egyház tulaj­dona, és szeretné ősszel okta­tási célra használatba venni. A sérült gyermekeket nevelő in­tézmény számára amúgyis al­kalmatlanok a körülmények.- Bár pénzügyi nehézségek miatt az eredeti terv késik, a közgyűlés szándéka nem vál­tozott: idén a volt „Nagy­sándor József’ laktanya épü­letébe kívánjuk a Pollack Mi­hály Szakközépiskola szak­munkásképző részét átköltöz­tetni Uránvárosból, az átalakí­tás után pedig az Építők úti épületbe a Papnövelde utcai A busók egyből nyarat hoztak Kóló térre, mert itt a busók egy kicsit elsiették a csónakos átke­lést, s így e látványosságról sok kamerás is lemaradt. Ám a dél­utáni szabad farsangolás köz­ben már mindenkinek módja volt az idén derekasan izzadó bundások közelébe jutni. De bármennyire melegítette a bir­kabőr suba meg az álarc a bu­sókat, idén is a legtöbben betar­Farsang utolsó vasárnapján megtréfálta az időjárás a sokácok hagyományos télbúcsúztató-tavaszköszöntő népszokását: nyári meleggel fogadta a több ezer idegent és a maguk szóra­koztatására beöltözött legalább kétszáz busót. MOHÁCS A zenés, táncos ébresztőt a Zora Néptáncegyüttes tegnap is elsőnek Paták, azaz Pávkovity István, a néhai híres mohácsi tamburás Gólya utcai szülőháza előtt tartotta, ahol a több éves hagyományokhoz híven idén újra koszorút helyezett el a ház falán a sokác kisebbségi ön- kormányzat. A pergő ritmusú kóló hangjaira, meg a lányok vidám kurjongatására már itt népes közönség gyűlt össze, akik aztán a táncosokkal együtt vonultak a Busó Klubhoz, ahol a nap főszereplői még bunda és álarc nélkül, de finom farsangi fánkkal fogadták a népviseletbe öltözött lányokat, fiúkat. Míg a Zora a város külön­böző pontjain kedvcsináló tán­cát ropta, a tömeg egyre gyűlt: kora délelőtt a Bartók Béla Művelődési Házban már zsúfo­lásig megtelt a nézőtér a tíz nemzetiségi folklórcsoport be­mutatóján, aztán a déli órákra annyi ember „szállta meg” Mo­hács utcáit, hogy szinte meg­kétszereződött a lélekszám. Az idegenek legalább harmincez- res tömegében sok külföldi is volt. Jöttek németek, angolok, finnek, és valószínű az udvari határátkelő is hat év után teg­nap fogadta a legtöbb beutazót Horvátország felől. Az araszolva hullámzó tö­meg kissé csalódottan vonult át a Duna-parti Sokác-révtől a tották, hogy nem fedték föl az arcukat. A hangulat fokozására a bu­sóágyú gyakori dörrenése mel­lett a főtér szabadtéri színpadán tartott délutáni néptáncbemuta­tók után öt tamburazenekar lé­pett föl, majd közvetlenül mág­lyagyújtás előtt itt maguk a bu­sók is kólóztak. Sötétedés után pedig az óri­ási máglya ég felé törő lángjai­nak fényében a tömeg együtt hullámzott a zene ritmusára egészen addig, amíg a parázs el nem hamvadt. Berta M. Akadtak békés busók is a forgatagban fotó: tóth A pótlás olcsóbb, gyorsabb, ám a drágább megoldás lenne praktikus Hídverés-feladvány a sínek felett Átállították a váltót: az önkormányzat sínpárjára várható a döntés a pályaudvar mellett lebontott vasúti felüljáró pótlásá­nak megoldásáról. Ettől azonban még nem került sínre az ügy. PÉCS A felüljáró az utóbb időben már azt is jelképezte, hogy semmi sem örök, és főleg a felújítástól megkímélt objektumokat tá­madja meg az enyészet. A MÁV Pécsi Igazgatósága ta­valy lebontatta az életveszé­lyessé vált hidat. Ettől viszont új veszély támadt: a síneken való átjárás, amit a gyalogosok csak tetemes kerülővel tudnak helyettesíteni, ilyesmire azon­ban kevesen vállalkoznak. A felüljáró léte nem a MÁV érdeke, Pécs Önkormányzata viszont szorgalmazta a pótlását. Az azonban csak látszatra egy­szerű ügy. A város polgármes­tere a közelmúltban kapott vá­laszt a MÁV RT. Vezérigazga­tóságától. A levél azt tisztázza, hogy a vasútra vonatkozó tör­vény szerint a sínek felett átve­zetett híd is a vasúti pálya tarto­zéka. Az új felüljáró sem kerül­het más tulajdonba. Vagyis a MÁV saját erőből megoldja a híd pótlását - erre van is mintegy 40 millió Ft - , ám az új objektum semmivel sem lesz többre alkalmas, mint a lebontott régi volt. Az ön- kormányzat már a tervek készí­tésétől kezdve csak a MÁV egyetértésével és jóváhagyásá­val építhetne új, komolyabb hi­dat - a saját pénzével meg­toldva a MÁV erre fordítható beruházási keretét -, ám a híd így is kizárólagosan a MÁV tu­lajdonába kerülne. A térségre vonatkozó város- rendezési koncepciók indokol­ják, hogy az új felüljáró több legyen, mint a korábbi volt. Az elképzelések szerint tömegköz­lekedési decentrum lenne a Vasút utcai Bizományi Áruház helyén. Az új vasúti felüljáró lábához más jellegű üzletek te­lepülhetnének. A Kertváros felé eső oldalon pedig célszerű na­gyobb parkolót kialakítani azoknak, akik a buszokhoz, vagy a vonathoz igyekezve le­rakják a kocsijukat. Egy komo­lyabb, szélesebb hídra fel le­hetne vezetni a kerékpárutat is. A vázolt ötletekből kitűnik: a sok tisztázatlan körülmény és az anyagi megfontolások miatt elképzelhető, hogy nem lesz gyors a pécsi híd-feladvány megoldása. D. I Hírcsatorna Diplomák felnőtteknek. Százötvennégyen vehették át diplomájukat szombaton Pécsett, a JPTE Rákóczi úti dísztermében. A Felnőtt- képzési és Emberi Erőfor­rás-fejlesztési Intézet igaz­gatója, Koltai Dénes és Sí­pos Béla rektorhelyettes két nappalis egyetemi diploma mellett művelődésszervező és személyügyi szervező, főiskolai minősítésű, leve- lezős okleveleket adott át. Az eseményen megjelent Rádli Katalin, a művelődési tárca főosztályvezetője is. (Id) A Jakab-hegy villámai. Február 17-én hirtelen ziva­tar kerekedett a hegyen, ami alig öt percig tartott. Ezalatt sűrűn dörgött, villámlott és erősen fújt a szél. A hegyen hó, a völgyben, Kővágósző­lősön eső esett. (cs) Jár a kisvasút a Misi­nán. A Dömörkapu és az állatkert között a tavaszias időben újra jár a kisvasút. Télvíz idején még sose köz­lekedett a közkedvelt mini­vonat. (cs) Már egy évszázadot meg­élt emberek Baranyá­ban. Megyénkben 23 olyan ember lakik, aki százéves vagy ennél idősebb. A pé­csiek, egy férfi és egy nő a legkorosabbak: 103 eszten­dősek. Matuzsálemkorú polgárral dicsekedhet még Siklós, Szigetvár, Mohács, Komló, Szederkény, Nagy- peterd, Királyegyháza, Nyugotszenterzsébet, Sá- mod, Kórós, Adorjás és Rádfalva. (cs) Lottószámok 8. hét Ötös lottó Nyerőszámok: 8, 24, 32, 45, 60 Hatos lottó Nyerőszámok: 1, 8, 21, 27, 41, 42 Pótszám: 6 Joker: 166201 Elveszett egy fontos irato­kat tartalmazó kézitáska 1998. február 20-án, pénte­ken este a Toldi u-ban. Ké­rem a becsületes megtalálót, hogy az iratokat jutalom el­lenében a személyi igazol­vány szerinti címre leadni, vagy a 06-30-570-366 tele­fonon felhívni szívesked­jen. (x) egész világgal Haragban az A házban repedezik a fal, a pincében iszapfürdőt vehetne akárki. Kati néni szerint süllyed az épület, a tető felpúposodott. Kati néni már régóta egyedül él. A vízépítőkkel és az önkor­mányzattal csak perben áll, haragban lassan mindenkivel. ROMONYA A Béke utcai ház több, mint százéves. Fekete Kati néni itt született, és amióta szülei meg­haltak, egyedül él. Az udvaron két kismacska, pár hónaposak. „ Úgy kaptam őket, de nevet nem adtam nekik. Cica - így hí­vom mindkettőt. ” A ház éppen a sarkon áll, egy kis utcácska ve­zet fölfelé, alig pár méter szé­les. A betonjárda alatt a vízve­zeték. Tizenöt éve készült, az­óta él Kati néni, ahogy ő mondja, rettegésben. A pincé­ben áll a víz, csupa iszap az egész, a leghátsó szoba fala megrepedt, a középsőé is telje­sen vizes. Kati néni szerint ez azért van, mert a vízvezetéket túl közel építették a házához, s bár az szigetelt, amikor a földet kotorták, fellazult a talaj. Herman József (képünkön), a falu polgármestere csöndben áll a kerítés mellett. Kati néni alig hagyja beszélni, csak néha szó­lal meg. „Magas a talajvíz a fa­luban, amikor pedig a lenti nyárast végleg kivágták, még jó másfél métert meg is emelke­dett.” Szerinte nincs összefüg­gés a vízveze­ték és a ház állagának le­romlása kö­zött. A falu­ban többek­nek is csupa víz a pincé­jük, pedig nem is mellet­tük van a vízvezeték. Kati néni sokáig csak pa­naszkodott. Aztán három éve beperelte a vízépítőket és a perbe bevonta az önkormányza­tot is, mint a tanács jogutódját. Azóta sincs döntés arról, miért is ázik az épület. A ház alapok és szigetelés nélkül készült, fala pedig vályog. Bár ezt a bíró ál­tal kirendelt szakértő állapította meg, Kati néni állítja: tégla az. Amikor a szakértő kint volt, Kati néni össze is veszett vele. Ahogy rosszban van a szom­szédjával is, akinek kerítése hatvan centivel odébb van, mint régen. Kati néni szerint emiatt tették le hozzá olyan közel a vezetékeket. „A ’78-as térkép már ezt az állapotot mutatja ” - mondja Herman József. Kati néni már mindenhol járt pana­szával, tanácsi előadók, ügyvé­dek, képviselők nevét sorolja, mindre emlékszik. A most zajló per legutóbbi tárgyalásán nem jelent meg a szakértő. „Min­denki csak rosszat akar nekem, pedig én nem bántottam senkit. A bírónő is elnapolta az ülést” - panaszolja. A következő tár­gyalás márciusban lesz. Marton János, a szomszéd csak annyit jegyez meg: „Saj­nos vannak ilyen emberek is. Mit le­het tenni?" A polgármester azt mondja, amikor a járdát építették, a faluból sokan segí­tettek. Hogy mi a megoldás, ő sem tudja. „Szomorú eset ez, és tartok tőle, hogy az ítélet sem old meg majd semmit" - teszi hozzá. „Eladni nem tu­dom a házat, nem kell senkinek. Ha a pert se nyerem meg, fölmegyek a pad­lásra és fölkötöm magam” - mondja elkeseredetten Kati néni, aki ebben a házban született. Lendvai Dávid A ház állapota körüli pereskedés az évek folyamán egyre inkább elmérgese­dett FOTÓ: WÉBER TAMÁS I 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom