Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)

1998-02-18 / 48. szám

8 Dünántúli Napló Kistermelők 1998. február 18., szerda Oldalszerkesztő: Gazdahírek Borverseny. A Lenau Egyesület versenyt hirdet a német származású termelők­nek. A benevezett borokat fajtánként hét deciliteres üvegben kérik leadni a Le­nau Házban, a következő időpontokban: február 23-24-én, reggel 8-tól 16-ig, 25-én 8-tól 12 óráig. Az ér­tékelésre és eredményhirde­tésre február 27-én, délután 5 órakor kerül sor. Nevezési lapokat Pécsett, a Munkácsy u. 8. szám alatt lehet igé­nyelni, telefon és fax: 332- 515,212-177. Őstermelői igazolvá­nyok érvényesítése. Az idei évben új betétlapot kell beszerezniük a gazdáknak az 1998-as értékesítések be­jegyzéséhez. Mindez az iga­zolványok érvényesítését je­lenti, amit nagyon fontos március húszadikáig meg­tenniük, mert aki utána ér­vényesíti, a kedvezménye­ket csak ettől a későbbi idő­ponttól - és nem visszame­nőleg év elejétől - veheti igénybe. Kistermelők rovatunkkal ezentúl minden szerdán jelentkezünk LEMOSÓ PERMETEZŐK a legjobb áron a KERTVÁROSI GAZDABOLTBAN Diana tér 22. Nyitva: hétfő-péntek: 8-17 óráig szombat: 8­-12 óráig i r\ Mezőgazdászok, kistermelők, kertbarátok! A FIZESSEN KEVESEBBET, ‘ ' TERMELJEN TÖBBET! A PHYLAZONIT használatával. Kereskedőknek bizományos konstrukcióban is. K Érd.: 06/30/790-747 Szobanövényeink téli ápolása Hogyan öntözzük kedvenceinket? Szobanövé­nyeink víz­igénye a téli időszakban kisebb, miht nyáron. Származásuk­tól, igényük­től függ, no meg a lakás klímájától, hogy milyen mér­tékben öntözzük. Már korábban szóltam arról, hogy vannak víz­igényes és szárazságtűrő növé­nyek. A vízigényes növények­nek - mint a páfrányok, begó­niák, buzogányvirág (Dieffen- bachia) stb. - legyen mindig nyirkos a talajuk. Ugyanez vo­natkozik az afrikai ibolyára, a mikulásvirágra, a ciklámenre és az Azáleára is. A szárazságtűrő növények - a legtöbb kak­tusz, pozsgás növények, szobai törzses Yukka - ta­laja szikkadt legyen, mert érzékenyek a téli nedves­ségre. A molyhos, szőrös levelű növényeknél,- mint az af­rikai ibolya, király begó­nia, gloxinia az sem mindegy, hogy hogyan, vagy hol öntözzük. Ha levelükön, vagy tövüknél megáll a víz, ott rothadást, betegséget okozhat. Ezért célszerűbb, ha alája, a cserép alátétbe öntjük a vizet, onnan a gyökerek felszívják. Télen igen fontos az öntöző­víz hőmérséklete. Legjobb, ha a szobalevegő hőmérsékletével azonos, kissé langyos vízzel ön­tözünk, mert a vízcsapból sok esetben 5-8 fokos víz folyik. A hideg víz lehűti a gyökereket, ami levélsárgulást, esetleg a növény pusztulását okozhatja. Ajánlatos a kis öntözőkannát vízzel megtöltve a növények között tartani, így biztosítjuk az azonos hőmérsékletet. A vezetékes (artézi) víz álta­lában kemény, meszes. Ezt ta­pasztalhatjuk a vízforraló lá­bosban, vagy a kávéfőzőben le­rakodott vízkőnél is. Öntözés­hez - főleg savanyú talajban fejlődő növényeknél, amilyen a ciklámen, a hortenzia és az Azalea - lehetőleg lágy, mész- mentes vizet használjunk. Ha esővizet fogunk fel, vagy havat olvasztunk, ülepítés után ez is jó. Ha nincs ilyen lehetősé­günk, egy lábosban néhány perces lobogó forralás után le­hűtött víz is „meglágyul”, a vízkő kicsapódik belőle. Nagy,' fényes levelű növé­nyeknél - mint a Fikusz, a Fi- lodendron (Monstera) - tapasz­talhatjuk, hogy a levélre jutott kemény víz szürkés foltokat, vízkő-kicsapódást okoz. Ezt sörrel, enyhén citromsavas (cit­rompótló is jó!) vízzel, nedves puha ruhával, vattával letöröl­hetjük a levelekről. Ha poros a növény levele, ne szárazon törölgessük, mert sé­rülhet a bőrszövete. (Gondol­junk a szemünkbe jutott por­szem mennyire fájdalmasan karcol!) Lan­gyos, 20-22 fo­kos vízzel lezu- hanyoztathatjuk a növényeket, közben puha szőrű kefével, szivaccsal töröl- gethetjük. A ke­vés vizet igénylő növényeknél - mint a törzses Yukka - a nö­vényt félrefor­dítva csak a leve­leit zuhanyoztat- juk, vagy - na­gyobb növénynél a cserepét (földjét) fóliával letakarjuk, ne­hogy túlöntözzük a törzsön vé- gigcsorgó vízzel. Búzás László - Fotó: Müller Legkedvesebb növénye a szőlő Dr. Álló Miklósnak, az ismert agrárszakembernek (képün­kön), a Magyar Agrártudományi Egyesület Baranya Megyei Szervezete titkárának a legkedvesebb növénye a szőlő. Mohácson végzett a mezőgaz­dasági technikumban. Általános agrármérnök szakon szerzett diplomát Gödöllőn az egyete­men, állattenyésztésből dokto­rált. A növénytermesztést min­dig szerette, ezt mi sem bizo­nyítja jobban, mind az, hogy már a harmadik „birtokkal” büszkélkedhet.- A szívemhez a legközelebb a Mohács térségében lévő birto­kunk állt - mondja. - Egy öreg parasztházat varázsoltunk újjá, s a mögötte lévő 1000 négyszög- öles területet műveltük. Az egészségem megromlott, meg messze is volt, ezért eladtuk, s ismét Pécshez közel vettünk egy másik, kisebb zártkertet. A ház köré sok díszfát, díszcserjét te­lepítettünk. Mint mondja, eléggé fagyve­szélyes ez a rész, s emellett ned­ves, párás is, a gombás megbe­tegedéseket nem igazán lehet megfogni. Kedvenc növénye a szőlő. A 120 tőke hatvan száza­lékát maga telepítette, nagy ré­sze olyan - pölöskei muskotály, Bianka - ami, kevésbé kényes, ritkábban kell permetezni. Kor­szerű metszésmódot alakított ki. Az ültetvény magasművelésű, szálvesszőre húzott, a kordon is dupla soros, hogy a lombmunka minél kevesebb legyen. Szüret után a szőlőt egy barátja pincé­jében dolgozzák fel.- Sok gyümölcsfát ültettem, mert azok szeretik ezt a területet - folytatja tovább. - A cseresz­nye és a meggy nagyon bejött. Az alma is szereti ezt a területet, jonatánt és batult telepítettem, ez utóbbi jó zamatú téli almafajta. A jonatán kényesebb fajta, fóíeg a lisztharmat veszélyes rá. A gyümölcsfákat is próbálom mi­nél alacsonyabbra metszeni a növényvédelem és, hogy minél jobb legyen a termés. Idén me­gint gondok lesznek, mert az enyhe idő miatt a dión, a mandulán már jól fejlett rü­gyek vannak. A télnek még nincs vége, bármikor visszatérhet a hideg s félő, hogy elfagynak a gyümölcsfák. A jó termés egyik fontos felté­tele a megfelelő növényvéde­lem, de mint mondja, gond van a vegyszerekkel. Védőhatásukat nem, vagy csak részben fejtik ki, és egyáltalán nem mindegy, hogy tizennégy-tizennyolc, vagy tíznaponta kell permetezni. 0 személy szerint, nagyot csaló­dott a gombabetegségek ellen ajánlott kénnel dúsított bordói lében. Sz. K. Gyümölcstermesztés - korszerűen A metszés mértéke és hatása A metszés mértékét értelmez­hetjük a vesszők visszamet- szésére, a gyümölcsfák koro­nájának ritkítására és az ifjí- tásra is. Mostani rajzos ismer­tetésemben a vesszők vissza- metszésének mértékét és an­nak hatását mutatom be. A vesszők visszametszésé- nek mértékét a metszetlen vesszőhöz viszonyítva hosz- szú, középhosszú, rövid és igen rövid metszésként kü­lönböztethetjük meg. A metszetlen vesszők eseté­ben általában csak a csúcs­rügyből, valamint a közvetle­nül alatta elhelyezkedő oldal­rügyekből fog képződni a fajta növekedési erélyétől függően gyenge, esetleg kö­zéphosszú hajtás. A metszet­len vessző felső felének, har­madának oldalrügyeiből rövid szártagú termőrészek fejlődé­sét várhatjuk, az alsó elhe­lyezkedésű rügyek pedig ki sem hajtanak. Hosszú, középhosszú A vesszők hosszú vissza- metszésénél (az ábrán az 1. sz. mód) a végálló rügyből és az alatta lévő oldalrügyből kö­zepes erősségű, hosszúságú hajtásokat kapunk, a vissza­metszett vessző közepe táján lévő rügyekből gyenge hajtást vagy rövid termőrészeket re­mélhetünk, az alsó állású rü­gyek nem hajtanak ki. A hosszú visszametszésen azt értjük, ha a vessző körülbelül egy harmadát távolítjuk el. A vesszők középhosszú visszametszéséről (az ábrán a 2. sz. mód) akkor beszélünk, ha a vessző kb. felét távolítjuk el, ennek következménye az--------------h| lesz, hogy a 1 bői ^ hosszú gyekből kö­zéphosszú hajtást, vagy rövid hajtásokat és termőrészeket nyerünk. Rövid, igen rövid A vesszők rövid visszamet- szésének (az ábrán a 3. sz. mód) azt nevezzük, amikor a vessző körülbelül kétharma­dát távolítjuk el (egyharmad rész marad meg), aminek vár­ható következménye az lesz, hogy a végálló rügyből és a hozzá közel álló rügyekből erős, hosszú hajtásokat ka­punk, de az alsó rügyek is ki fognak hajtani, és nem remél­hetjük termőrészek alakulá­sát. A vesszők igen rövid visz- szametszésének (az alsó fejlet­len rügyekig metszük vissza a vesszőt) következménye az lesz, hogy a növekedési esély függvényében rövid szártagú termőrészeket nyerünk. Ez a mód azonban féltől egy cen­timéterre való visszametszést feltételez. A visszametszés mértékét mindig az elérendő célnak megfelelően válasszuk meg, figyelembe véve a terhelést, a termőrüggyel való berakó- dottságot, a növekedési erélyt, a fa kondícióját, a táp­anyag-ellátottságot, a korona­formát. Buzássy Lajos Népszerűek a biotermékek Az elmúlt hét végén Pécsett tar­totta részközgyűlését a Biokul­túra Egyesület. Mint dr. Solti Gábor alelnök bevezetőjében elmondta, egyre nagyobb az ér­deklődés az ökotermékek és biotermelés iránt. A tanácsko­záson szó esett arról is, hogy a biogazdálkodással foglalkozók 1997-ben részesültek először állami támogatásban, azonban sajnálatos módon a felhasznál­ható pénznek csak töredéke ju­tott el a termelőkhöz. Hazánkban 20 000 hektáron folyik ellenőrzött, minősített biogazdálkodás. Ezen az egy­előre kicsinek monható terüle­ten több mint egymilliárd forint értékű árut termelnek. A termé­nyek, zöldségek és gyümölcsök nyolcvan százalékát külföldre szállítják. 1991-ben ugyan megalakult a bio-terméktanács, de nem működött. Fontos lenne, hogy újra megkezdje te­vékenységét, s a Biokultúra Egyesület töltené be ezt a sze­repet. A tanácskozáson elhangzott, hogy Baranya megye területfej­lesztési koncepciójában is sze­repel a biotermelés, a területfej­lesztési alapból is kérhető tá­mogatás. Tavaly erre a célra Baranyában ötvenmillió forin­tot osztottak szét. A megyében a biotermelők rendszeresen kiállítanak a Szentlőrinci Gazdanapokon, igyekezvén népszerűsíteni az ügyüket. A Biokultúra Egyesü­let helyi csoportja a Magyar Agrártudományi Egyesület Ba­ranya Megyei Szervezete kör­nyezetvédelmi és agrobiológiai szakosztályának keretei között tevékenykedik. Sz. K. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Az elmúlt he­tekben meg­lepően sok érdeklődő fordult hozzám az­zal a kérdéssel, hogy van-e va­lamilyen összefüggés a Hold járása és a növények fejlődése között? írásos emlékek bizonyítják, hogy már az egyiptomiak is fi­gyelembe vették a Hold válto­zásait és a vetést fogyatkozó, az aratást pedig növekvő hold­állásra ütemezték. Az utóbbi egy-két évtized­ben ismét felparázslott a vita a Hold misztikájában hívő és nem hívő emberek között, sőt nyomtatásban is megjelentek a Hold-naptárak, amelyek meg­határozzák, hogy a Hold járá­sának melyik szakaszában mi­lyen növényápolási munkákat ajánlatos elvégezni. Ezek az adatok rendelkezésemre áll­nak. Ha a kedves kertészkedő olvasók megkeresnek kérdése­ikkel, szívesen adok konkrét útbaigazítást a Hold-járással kapcsolatos tudnivalókról. Más témára térve: ezekben a napokban érdemes néhány ágat levágni az aranyvessző (Forsythia), a japán birs és az orgonabokrokról, valamint a fűz- és vadgesztenyefákról. Az ágakat fürösszük 1-2 órán át kézmeleg vízben, majd állítsuk vízzel telt vázába - fűtött, vi­lágos szobába. A vesszők vi­rágrügyei rövidesen duzzadni kezdenek, és a virágok kibon­takozva szebbé, otthonosabbá teszik a környezetünket. A vesszők tövéről 2-3 na­ponként keskeny darabkát le kell vágni, hogy mindig friss metszlapon át vehessék fel a szükséges vízmennyiséget. A virágok tartósabbak lesz­nek, ha a vizükbe kevés cukrot és sót oldunk fel. Az üzletben kapható virágtartósító készít­mények még hatékonyabbak. A téli esték kiváló gyógyteája készül a szurokfű­ből. Hársvirággal, kamilla- és bodzavirággal keverve meghű­lés elleni izzasztó tea készül belőle; étvágygerjesztő, ideg­nyugtató és köhögést csillapító hatása is van. Mint fűszert le­vesek, főzelékek, húsételek, töltelékek és halak ízesítésére használják. Manapság sok helyütt a la­kásokban, a konyhákban fával fűtenek. A fahamu nagy káli­tartalma miatt trágyaszemek minősül: tavasszal a talaj felső rétegében elkeverve elősegíti a zöldségfélék termésében a cu­korképződést és a gyümölcsök jó beérését. Növényvédő szer­ként is felhasználható: száraz tavaszon, amikor a palántákat meglepi a földibolhák tömege, a fahamuval való beszórás si­keresen tartja távol a levelek nedveit kiszívó kártevőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom