Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)
1998-02-14 / 44. szám
1998. február 14., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 11 Medgyesi Klára egy Zsolnay-műremekkel fotó: Tóth László A falon egy szocialista brigádzászló piroslik. „Ott felejtették” - mosolyodik el valaki az asz- szonyok közül. A zászló közelében kis szénrajz igénytelen keretben - Zsolnay Vilmos- portré. Itt, a Zsolnay Gyár aranyozó termében körülbelül negyven lány-asszony hajol a hosszú asztalok fölé és húz finom kontúrvonalakat a porcelánvázákra lehelt színes virágok, fák, alakok köré. Klára ölében egy nagy fajansz váza tűri engedelmesen, hogy a toll, a mókusecset könnyű kezű gazdája arányló, vonalas motívumokkal ékesítse. Lánynevén mutatkozik be: Medgyesi Klára. Naponta négykor kel, a tíz kilométerre lévő Gyódról háromnegyed ötkor indul a busz Pécsre. A műszak hatkor kezdődik. Kislányukat, Klaudiát a karosszéria- lakatos édesapa viszi óvodába. Klára mosolygós és beszédes.-Úgy tíz év gyakorlat után bíznak porcelánfestőre egy ilyen szép, öblös virágtartót - simítja meg gyengéden csillogó felületét. - Tulajdonképpen kaspó a neve, 15,8 munkaórát adnak az aranyozására, 3700 forint jár érte.- Bár havonta csak egy-két ilyen darab kerül a kezünkbe - teszi hozzá a szemközti asztalnál ülő fiatalasszony, Vancsa Valéria. Az ő asztalán két gyönyörű, a századforduló szecesz- szióját idéző tál páváskodik. Klára is lassan másfél évtizede, 17 éves kora óta dolgozik itt, a havi netto 34—36 ezer forintos bérével a jobb fizetésűek közé tartozik. Készségesen avat be a szakmába a' zsengéléstől - az első égetéstől - kezdve addig, hogy milyen módon kap sárga színtesteket a máz, majd a „scharffeuer” szakaszban a megolvadt mázból az égetés során hogyan „púposodnak” elő azok a színek, amit már a „kitöltő” asszonyok festenek a felületre. A színek- ben-formákban Zsolnay Júlia, Mack Lajos által megálmodott virágok, Apáti Abt Sándor motívumai élednek újjá naprólnapra. Az utolsó fázis az aranyozás, amely ismét égetéssel zárul. Érettségi után egy-egy szakma elsajátítása általában két évre csökken. Talán nem véletlen, hogy a rutint, rajzkészséget követelő porcelánfestés hároméves marad. Ahogy az sem, hogy a pécsi 508. sz. Szakmunkásképző és Szakkö- Ma három új kortárs zenei lemezt is megjelentetni úgy, hogy el is keljen, valóban ritkaság - fűzi az előbbiekhez. Magyarországon zeneműkiadás nincs, a modem zene csak hanghordozókon jelenik meg.-Az újabb lemez mindenesetre siker.-Számomra inkább csak újabb publikációs lehetőség. Eszköze annak, hogy visszajelzést kapjak. Többre értékelem a helyi elismeréseket, mint a nemzetközieket - pedig Hágában, a lipcsei Operában vagy Kolozsváron hamarabb befogadták a zenémet. Talán egzotikusnak tartották. Itthon egyáltalán, nem vagyok egzotikus... Az univerzumot próbálom modellezni, Istent próbálom dicsérni. Lehet, hogy nehezen hallgatható, de számomra a siker nem közönségsikert jelent, mert azt egy egyszerű blöffel is el lehet érni. Számomra a sikeresség az, hogy zépiskola porcelánfestő osztályai tanulmányi eredményeiket el tudok készíteni egy zeneművet. És mivel ez így is van, sikeres vagyok. így tudom, hogy miért élek e földön, tudom, hogy mitől szép a világ.- Kik vannak hatással az „egzotikus” zenédre?- Zenét azért hallgatok, hogy ne újak meg olyat, amit mások már megírtak. Persze, felfedezik zenémben Erik Satie, Cage, Vi- dovszky László hatását, de ezekre inkább büszke vagyok, minthogy letagadjam őket. tekintve mindig a legjobbak közé tartoztak. B. R.- Hogy ítéled meg a zene jövőjét?- Erre azt szoktam válaszolni, hogy aki a jövőről beszél, az vagy próféta vagy hazug. Én egyik sem vagyok.-Az új CD különös ritmus - kompozíció, ahol a tánc, a dobogás adja, mintegy instruálja a zenét.-Ehhez egy speciális dobogót is szerkesztettünk. De a táncosok nemcsak táncolnak, hanem a táncukkal zenélnek is. A kaposvári Somogy Táncegyüttes adja elő, koreográfusuk, Kovács Márton rendelte ezt a darabot.- A pécsi közönség színpadi kísérőzenéidről is ismer.- Legutóbb Szikora János rendezésében nyáron, a Szegedi Szabadtéri Játékokon színre vitt „Cyrano”- hoz írtam kísérőzenét, amiben az volt a jó, hogy Szikora teljes szabadságot adott. A Janus Egyetemi Színpadnak is várhatóan dolgozni fogok - tehát továbbra is írok alkalmazott zenéket. Jelenleg egy bibliai témájú, 52 tételes ciklust - egy kórusművet - komponálok a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány jóvoltából. B. R. Radnótiszavalóverseny MOHÁCS A megyei Radnóti-szavaló- verseny meghirdetője több mint két évtizeddel ezelőtt a Kisfaludy Károly Gimnázium volt. A versmondók kétévenként tartott találkozóját ma egy hete 14. alkalommal rendezték meg. A gimnázium versmondói közül akkor váltak legtöbben országosan is ismertté, amikor a ma már nyugdíjas pedagógus, Kövesi Józsefné vállalta növendékei felkészítését. Az ő nevéhez fűződik a Radnóti-verseny ötlete, s idén egyik volt tanítványa, a diákként számos országos helyezést kapott Antóni Andrea - már mint magyar szakos nevelő - tagja volt a zsűrinek, amely nyolc baranyai középiskola húsz tanulójának versmondását bírálta el, és döntött a díjakról. A Radnóti-szavalóver- seny megyei győztese Kertész Réka (felkészítő tanára Varga Judit), második helyezettje Répás Orsolya (Bus Eva) lett (Pécs, Leő- wey Gimnázium). Harmadik Fú'zvölgyi Aliz (tanára Baka Sára), (Pécsi Református Gimnázium), Horváth Anikó (Antóni Andrea növendéke), a mohácsi Dr. Marek József Szakközépiskola tanulója és Budo- vinszky Csilla (felkészítője Kissné Döbrössi Magdolna), a Kisfaludy Károly Gimnázium tanulója. B. M. Dokumentumfilm pályázat A Magyar Történelmi Film Alapítvány pályázatot hirdet az 1956-os forradalom és az azt követő történelmi folyamatok, életutak megfogalmazására játék- és dokumentumfilm kategóriában. Játékfilmekre legfeljebb 4 oldalas szinopszissal, 15 oldalas treatmenttel pályázhatnak. A dokumentumfilmes pályázatnál előny a már részben támogatott munka, archivált anyag. A pályázat nyilvános. Benyújtási határidő 1998. március 20., 20 példányban az alapítvány címére, Bp. 1145 Róna utca 174. sz„ ahol a pályázati űrlap is beszerezhető, nevezési díj 5000 forint. A sikerrel pályázóktól a kuratórium rendel filmnovellát, forgató- könyvet. Pezsdülő közművelődés A turkálós kultúrházak korszakában sokan elsiratták a közművelődési intézményeket. Ma azonban új virágzás jeleit látjuk. Megtorpanások, leépítések, és visszafejlődő kulturális intézményhálózat jellemezte a rendszerváltás utáni első időszakot. Néhol finanszírozási képtelenség, máshol tartalmi kiüresedés okozta az egyes közművelődési intézmények lassú sorvadását, míg voltak olyan helyek, ahol a piaci szemlélet behozásával próbáltak segíteni magukon. Az utolsó években egyre világosabbá vált, hogy a továbblépés útja a művelődési házak kulturális-információs-szol- gáltató központokká való átalakulása lehet. Az öt éve alakult Művelődési Intézmények Országos Szövetsége (MIOSZ) is túl van már az alapcélokon. Bokor Béla elnök a területiség elvét tartja legfontosabbnak, ebbe kistérségi és több megyét átfogó célok és programok is beletartoznak. A kulturális törvény előkészítésének időszakában a szövetség a tárgyalások állandó résztevője volt.- Országosan is tapasztaljuk, de Baranyában is az látható, hogy az intézmények sokkal több szálon kapcsolódnak a helyi társadalmakhoz - mondta el Bokor Béla. - A köztnűvelődés kikerült a hullámvölgyből. A kulturális törvény most megerősíti, hogy a közművelődéshez való jog közérdek, a támogatása pedig közcél. Mindez és a törvényben rögzített új támogatási arány még nagyobb és sokoldalúbb teljesítményre ösztönözheti a kulturális szakembereket, hiszen elismertségük mellett az intézmények stabilitása is nőtt. A szakmai fejlődés záloga az is, hogy a törvény az önfejlesztés, a szakmai továbbképzés feladatait is megfogalmazta. Bokor Béla tapasztalata szerint Baranyában a minőségi változásra eddig is sok példa van. Több közművelődési szakember idősebb kora ellenére sem szégyellj beiskolázni magát, más helyeken pedig a helyi közösségek hagyományait elevenítették föl nagy energiával. Erre a legjobb példa a Mediterrán Ősz rendezvénysorozat, melybe évről évre több kistelepülés kapcsolódott be.- A megyében 10 és 20 százalék közé tehető azon települések száma, melyek elveszítették kulturális embereiket és értékeiket - folytatta beszélgetőtársam. - Az önkormányzatok többsége azonban nem mondott le az intézményeiről. 1995-ben például országosan ötször annyit fordítottak a közművelődésre, mint ameny- nyit erre a célra az állam.A kulturális közintézményeknek újabban szociális jellegű funkciói is lesznek. A pezsdülést mutatja, hogy a MIOSZ mellett nemrég egy más jellegű, a nagy művelődési házakat csoportosító szervezet is megalakult, Kulturális Központok Országos Szövetsége néven. Baranyát ebben jelenleg az Apáczai Nevelési Központ és a Pécsi Kulturális Központ képviseli. Hodnik I. Gy. Tudni, mitől szép a világ Aki a jövőről beszél, az vagy próféta vagy hazug Weber Kristófhoz, a harminckilenc éves pécsi zeneszerzőhöz mostanában gyakrabban kopogtat be a siker. A „Rövid napok zenéi” és a „Descrescendo” után a „Drumming/Dobogó” - a harmadik megjelent kazettája néhány éven belül. Bibliai témájú ciklust komponálok fotó: laufer l. Kulturális ajánlatok Vad- és valódi házasságok. A Pécsi Kulturális Központ Va- lentin-napot tart február 14-én 10 és 17 óra között a Belvárosi Étteremben, ahol vad- és valódi házasságokat kötnek, menyasz- szonyi ruha bemutatók lesznek, de szerelmi bájital is készül. Február 16-án a Dominikánus Házban 18 órakor régészeti előadás kezdődik, és Tám László tart diaporámaestet. Az Exkluzív teaház sorozatban 20-án 18 órakor Bódis Irén és Fekete András színművész lesz a vendég. (ly) Az Ifjúsági Ház kínálatából. A pécsi művelődési intézményben február 18-án 19 órakor indul a négy részesre tervezett „Humorvonat” című előadássorozat. Az első alkalommal Markos György és Fábri Sándor „Agyamenés” című előadásának ősbemutatóját láthatják az érdeklődők. 19-én az IH Galériában Bállá Erika és Vásárhelyi Zsolt ötödéves rajz- vízuális nevelés szakos hallgatók festményeiből nyílik kiállítás, míg a Kísérleti Galériában Szigethy Gyula alkotásai láthatók. (ly) A Művészetek Háza ajánlatából. Király Csaba zongoraművész ad koncertet a Házban február 16-án 19 órakor. Másnap 18 órától a Törzsasztal vendége lesz Esterházy Péter Kossuth-díjas író. 19-én 19 órakor Andaluziana címmel Sárközi Gergely gitár- és lantművész hangversenye kezdődik. (ly) Ki is az a Bencsik? Mondatai díszek nélkül, darabosan gördülnek elénk, mint a kövek. A hasonlat ítélhető kézenfekvőnek, ennek okán kényelemből előrángatottnak is, hisz a Jelenkor Kiadó gondozásában megjelenő könyv egy hosszú utat bejárt Kossuth-díjas szobrászművészé. Valahogy mégis ideillik. A címe is csak ennyi: „Bencsik István.” „1947-ben léptem be a kommunista pártba.” Ezzel a kalapácsütéssel kezdi számvetését. Ma gyarlónak tarthatnánk, holott hitét kereső. Majd „ötvenhatos” lesz. Nem pálfordulásból, hanem abból az egyazon szerelmes makacsságból, ami őt a nőkhöz, kövekhez, élethez köti. Faust Margitjának kacéran megnyitott pongyolájához. Iskolaévei majd munkásságának fejezetei következnek. Tényeket rögzítő leírás. Az is, ahogy a szobrász Aczél György „bábszínházában” öntudatlanul is, egy mindent legyűrő ösztönnek engedve, szobrász marad. A Korányi szanatórium élményei amely művészetének de- miurgoszára döbbenti. Az első sikerek. Barátsága Issei Ame- miyával, amit japán út követ. Találkozás Villányban a kővel. Takács Gyula, a megyei tisztviselő europer érzékenysége, a nagyvilágra nyíló kapuk és a szegénység „magyaros” stációt legyőző művész szégyenérzete. A köztéri Pénelopé meggyalá- zása. És ismét sikerek, noha az ihlet Bencsiknél soha nem a siker pórázán liheg. Egy nagyszerű életút, melyet egy rendhagyó, tömör, képekkel illusztrált „curriculum vitae”-ből ismerhetünk meg. B. R. FOTÓ: KÖRTVÉLYESI LÁSZLÓ A kövek őt felszabadították 4 A I Júlia és Klára virágai közt
