Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)

1998-02-01 / 31. szám

A pécsi röntgengépek sem mai gyerekek már, a szűrések eredménye ettől függetlenül biztosnak mondható. illusztráció: wéber t. Légy ügyvezető-igazgató! Nagykanizsán a rendszervál­tás idején univerzális megol­dásként jelent meg a káefté- sítés. Akkor ugyanis az egy­két millió forint törzstőkével és a régi menedzsment veze­tésével alakult kft-k gondjai­ra bízták a város üzemelteté­sére szánt mintegy 200 millió forintot, és az e feladatokat régebben ellátó tanácsi válla­latok vagyonát. Hogy ettől a város nem lett tisztább, azt a lakók is látják, de nincs mit tenni: a város igazi masze­kokkal áll szerződésben. Az áfa-visszaigénylés lehe­tősége újabb kft-k születését ihlette, még akkor is, ha ez nem mindig sikerült. A kép­viselőket azonban ez nem zavarta, hiszen az ügyvezetői posztok egymás közti oszto­gatása a szerencsésebbeket újabb havi fixhez juttatta. Volt olyan eset is, amikor hivatali dolgozót vagy külső bizottsági tagot ért el ez a le­hetőség. Az sem volt baj, ha olyan ügyvezetőt sikerült vá­lasztani, aki az önkormány­zatéhoz hasonló tevékeny­ségi körrel működő kft több­ségi tulajdonosaként éves szinten tízmillió forintért adta bérbe gépét az általa ve­zetett önkormányzati érde­keltségű kft-nek. Hogy az ilyen átfedések elkerülésére kinek mi a teendője, jelenleg sincs szabályozva, így csak egyetlen intézményvezető­nek kellett távoznia, mond­ván: felesége olyan vállalko­zást folytat, mint a menesz­tett férj által irányított ön­kormányzati cég sokadik profilja. A városi intézményrend­szer karcsúsításakor egyre több intézményi, hivatali ha­táskörbe tartozó tevékenysé­get a város által alapított kft- kre bíztak, így a megszünte­tett iskolaigazgatói, vezető óvónői státusok megspórolt bér- és egyéb költségei való­jában a létrehozott ügyveze­tői pozíciókra vándoroltak át. Persze, némi eltéréssel. Míg az előbbire pályázni kell, és a bért törvény szabályozza, az utóbbiakat megbízással tölt­heti be a képviselő-testület egyéni bérmegállapodással - még ha diplomája nincs az il­letőnek, akkor is. Pályázatra a kft-knél a legritkább ese­tekben kerül sor, ha mégis, legfeljebb eredménytelennek nyilvánítják, és a kiszemelt személynek mondják: legyél te az ügyvezető! Dóró János Közelről Harmadik oldal Ősi tüdőszűrőgépeink Az ember valahogy ideges lesz, ha visszahívják tüdő­szűrésre, röviddel a kötelező évi vizsgálat után. Ár­nyék vetül a mindennapokra, mint a tüdőre a felvéte­len. Aztán kiderül, a gép a hibás.- Nagyon kellemetlenül érez­tem magam, mikor kiderült, meg kell ismételni az vizsgá­latot. Az ember rögtön a leg­rosszabbra gondol - mesélte egy pécsi páciens. Szeren­csére semmi baja nem volt. Nem úgy, mint annak a bu­dapesti férfinek, akinek rend­szeres szűrés ellenére lett tü­dőrákja. Ezúttal is a szűrőgép volt a hibás. Dr. Ütő Tamás főorvos, a pécsi tüdőszűrő-géppark ál­lapotáról nem sok biztatót tud mondani:- Néhány évtizeddel ez­előtt kerültek hadrendbe. Ennek ellenére működőképe­Kollár Tibor a Pécsi Erőmű Kőszénbányájában dolgozott már 15-ik éve vájárként, ak­nászként, illetve végzett bá­nyamentőként, mikor 1995. október 20-án a létrán meg­csúszva leesett a gurítóba, és nekicsapódott egy csille pe­remének. Hét bordája törött, kilyukadt a mellhártyája.- Hosszú kórházi, majd szanatóriumi kezelésre szo­rultam, de továbbra is fullad­tam, öklendeztem. Kértem a bányaorvost, dr. Laklia Józse­fet, aki addig háziorvo­som is volt egyben, küld­jön el terheléses * EKG- vizsgálatra, ahogy a kór­házban javasolták. Ezt ő megtagadta. Mikor át akartam kérni magam másik háziorvoshoz, a papírjaimat nem adta ki, rólam pedig kijelentette, hogy szimuláns vagyok, nem akarok meggyó­gyulni. Mintha nem ön­ként utaztam volna Buda­pestre kivizsgálásra!- Amikor aztán arról volt szó, hogy milyen munkát tudnék a jövőben végezni, először a Laklia és Társa Bt. másik orvosa vizsgált meg, és munkára alkalmasnak nyil­vánított. Két napig voltam sek, az elváltozások kiszűr­hetők a segítségükkel. Ha a kollégáim visszahívják a pol­gárokat ellenőrzésre, csak azt bizonyítja, hogy lelkiismere­tesen végzik a munkájukat, és biztosak akarnak lenni, hogy a felvételen megjelenő árnyék valóban kórfolya- mat-e vagy valami műter­mék. A Városi Tüdőgondo­zóban évi 45 ezer szűrést vé­geznek, a visszahívások száma jó, ha ennek az egy ez­reléke. Az ÁNTSZ szakemberei egyébként évente ellenőrzik a masinákat, amelyek átlag 15- 25 évesek, ám a röntgengé­diszpécser, mikor jött dr. Lak­lia telefonja, aki felülbírálta a kollégája döntését, és nem engedélyezte számomra ezt a munkát. De hogy miért, arról a mai napig papírom nincsen. Végül Kollár Tibor iszapoló segédmunkás lett, és a reha­bilitációs bizottságtól másod­fokon 20 százalékos leszáza- lékolást kapott, amit méltány­talannak tart. A hercehurcák­tól idegösszeomlást kapott, kezelésre szorult, miközben több fórumon is támadta - az ÁNTSZ-nél, a Munkaügyi Bí­róságon - az érzése szerint el­fogult intézkedéseket és azo­kat, akik ezeket hozták. Turza István munkaügyi vezető a következőképp látja az ügyet:- Kollár Tibor jelenleg is táppénzen van, így betegként pék közül egy 1936-ban gyár­tott Siemens fogászati rönt­gen viszi el a pálmát, mely ma is használatos, és adott esetben megbízhatóbb, mint több generációval ifjabb tár­sai.- Műhibáról eddig nem ér­kezett jelzés, pedig vannak olyan gyorsan kialakuló be­tegségek, amik csak előreha­ladott stádiumban mutatha­tóak ki. Van, ami elnézhető, de nem ez a helyzet. Tény, hogy modern, jobb képfel­bontású és sugárvédelmű ké­szülékekkel könnyebb lenne a munka. Az egészségügyi kormány­zat meghirdette az elaggott géppark rekonstrukciós prog­ramját, mely csak Pécsett több tízmillió forintos beru­házást jelent. M. K. nincs köztünk jogszerű meg­állapodásra lehetőség. Nehéz kibogozni, mit akar. Tény, hogy konfliktusa van a bá­nyaorvossal, és hogy fellép­hessen ellene, a munkáltató­tól kér támogatást. Ezt én természetesen nem tudom megtenni, hiszen mi a Laklia és Társa Bt-vel vagyunk szer­ződésben. De egy bányaorvos sem félisten, neki is vannak felettesei, tehát ha a dolgozó kifogásolja az ő működését, próbáljon magának igazat szerezni, vannak fóru­mok felfelé. Amíg nincs a kezemben egy erősebb határozat, el kell fogad­nom a bányaorvos véle­ményét! Dr. Laklia József:- Ha az baj, hogy én hoztam ki a baleset után és mentettem meg az éle­tét, legyen. Köztünk konf­liktusokra nem emlék­szem, de azt tudom, hogy a rehabilitációs ügy még nem zárult le, és Kollár Tibor a le­hetőségeit még nem hasz­nálta ki. Ám azt is figyelembe kell venni, hogy egy nem egészséges ember másképp látja saját betegségét és an­nak okait, mint ami - esetleg - a valóság. M. K. Hírcsokor A kultuszminiszter Sásdon. Magyar Bálint kultuszminiszter pénte­ken látogatást tett Me- cseknádasdon, Pécsvára- don, Mohácson és Sás­don. Az utóbbi helyen csaknem kétszáz pedagó­gus vett részt a fórumon húsz településről. A fő téma a minőségi bérpót­lék volt. (cs) Házaspár halt meg Sió- fok-Kllitin. Szombaton az ismerősök holtan találtak rá lakásukon egy idős há­zaspárra. Á nyomozók füstmérgezésre gyanak­szanak, de az orvos még nem tudja a halál biztos okát. (cs) Tolvajlás Zalában és Somogybán. Ságodon szombat reggelre a gáz- cseretelepről eltűnt csak­nem húsz pb-palack. A nagykanizsai KÖGáz Rt. egyik irodájából tegnap el­loptak több számítógépet. A kaposvári Kecel-, Lonka- és Visnyei-hegy szőlőiben betörők jártak, akik bort, tévét, alumí­nium hullámlemezeket vittek magukkal. (cs) Francia est Magyar- mecskén. Az iskolájában Ramuntxo Etcheberry és Babus Valentina tanárok a francia nép kultúráját, ét­kezési szokásait is meg­ismertető fórumot szer­veztek a hét végén. Az ok­tatási intézményben jelen­leg 62 diák tanulja a fran­cia nyelvet. (cs) Az attalai bolti szarka. A hét végén a község ve­gyesboltjában egy vásárló kést szorított a pénztáros arcához, majd kiszedte a kasszában lévő pénzt. A rablót üldözőbe vette a bolti alkalmazott és két férfi is. Elfogták. (cs) Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 244 cm, apadó, 2,0 fok, Őrtilos -96 cm, apadó, 3,0, Barcs -74 cm, apadó, 2,3, Drávaszabolcs 49 cm, áradó, 1,3 fok. „Jószerencsét!”, vagy mi? Bányabaleset. Létezik, hogy nincs tovább? Jeget szoborni készül a palkonyai Colin Foster Colin Foster angol származású, és immár több, mint egy évtizede a baranyai Palkonyán él. Nem fél a hi­degtől és a jégtől. Sőt, szinte vonzzák egymást. Most éppen Grönlandba készül. A jészobrászat tipikus idénymunka, mégha művé­szi szinten is művelik. En­nek ellenére, vagy éppen ezért ko­moly kő­szobrászo­kat is csalo­gat a hideg és a jég: va­jon miképp birkóznak meg vele? Colin Foster (képünkön) két évvel ezelőtt a finn Sakkari Mattiulanri (jég)szobrásszal már közös­ködött egyszer, mikor az Au- luban rendezett jégszob- rász-dzsemborin egy 7x15 méter magas, illetve széles angyalt készített, egy fa­szerkezettel kiegészítve. Foster, aki Palkonyán is an­gyalokat farag, csak éppen gránitból, természetesnek vette, hogy a jégből is két hatalmas angyalszárny for­málódott.- A jég rendkívül komoly anyag - mesélte a VDN-nek. - Szabályszerűen ki kellett bányászni a tengerből a munkához szükséges jég­tömböt, és csak nagyon ke­mény munkával tudtuk megmunkálni.- Ám az is igaz, hogy sok­sok ötletet ad a többi, egyéb munkához is. Elvégre a jég­gel szinte csupa olyasmit le­het csinálni, amit máskor, más anyagokkal nem. Ha meg valami nem sikerül vagy rossz lesz: úgyis elol­vad. Hószobrokat is készítet­tek, ám mint bevallották, az már tényleg inkább hasonlít a játékhoz, ha nem is a hó­emberkészítés szintjén. A szobrász-páros a ko­rábbi sikereken felbuzdulva idén is a havas tájak felé ve­szi az irányt.-A svédországi Luleában rendezik meg február végén a városi jégversenyt. Itt is jártunk már egyszer, és na­gyon érdekes dolgok szület­tek, például egy egész ját­szótér jégből! Még nagyobb falatnak ígérkezik a grönlandi jég­szobrász „világbajnokság”, ahol Colin Fosterék beadott tervét már el is fogadták. Csak éppen még azt nem tudják, miképp jutnak el a helyszínre, mivel ide a zord terep és időjárás miatt többe kerül egy repülőjegy, mint Kaliforniába.- Ha mégis ott leszünk, egy 3 méter magas szobrot faragunk, ami Odüsszeuszt ábrázolja! Méhes Károly Szigetvár beteg oroszlánja 1878 óta, tehát éppen száz­húsz esztendeje áll a város fő­terén az oroszlánszobor. Ez idő alatt az emlékmű erősen elhasználódott, ezért állapot- felmérésére már 1997-ben sor került. Ekkor kiderült, hogy három és félmillió forintba kerül restaurálása, de az ön- kormányzat ezt az összeget nem tudta biztosítani, tájé­koztatott Mozsgai Péter pol­gármester. Nem sikerült pályázat út­ján sem pénzt szerezni, ezért adakozási lehetőséget terem­tettek a helyi OTP-fiók köz­reműködésével a helybéli la­kosság és a térség vállalko­zóinak részére. Körülbelül ötszázezer forint jött eddig össze csupán a mai napig, ehhez az önkormányzat más- félmilliót szeretne költségve­téséből biztosítani 1998-ban, s kétmilliót pályázatokkal kí­vánnak megszerezni a Nem­zeti Kulturális Alap, illetve a Városi Közalapítvány révén. Remélik, hogy a száz­húsz éves évfordulóra, szep­tember 7-ére ismét az erede­tihez hasonló szépségűvé vá­lik a szobor. Cs. L. Szigetvár százhúsz éves jelképe a város főterén álló oroszlánszobor évek óta vár a felújításra. Az önkormányzat szeretné, ha a szeptem­beri évfordulóig visszanyerné elvesztett szépségét. fotó: laufer

Next

/
Oldalképek
Tartalom