Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)
1998-02-12 / 42. szám
6 Dunántúli Napló Hitélet 1998. február 12., csütörtök Emlékeztető Ethos-nap lesz Pécsett 14- én, szombaton, a Bokor utcai baptista templomban délelőtt 10 órától. Az ökumenikus rendezvényen részt vesz a svájci családi lap fő- szerkesztője. Hangverseny a Bazilikában. Gergely Ferenc zongoraművész és Mécs Károly színművész közreműködésével hangverseny kezdődik szombaton 19 órai kezdettel a pécsi Bazilikában. Árpádházi Szent Erzsébet tisztelete Párizsban címmel tart előadást 9-én 19 órai kezdettel a pécsi Zárda templomban dr. Somos Zsuzsa. A programra mindenkit szeretettel várnak a keresztény orvosok. A keresztény közösségek bálját rendezik meg február 14-én 19 órától a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában á „harmincasok”, a fiatalos felnőttek számára. A magyarországi evangélikus egyház kórházmissziói szolgálata és a Magyar Rákellenes Liga a betegek világnapja alkalmából - február 14-én - 10 órától a Budahegyvidéki evangélikus templomban csendesnapot tart. Cím: Budapest, XI. kér. Tartsay Vilmos utca 11. A kertvárosi református templomban egyházmegyei presbiteri csendes nap lesz vasárnap fél 10-től délután 4 óráig istentisztelettel, előadásokkal. Igét hirdet és előadást tart Szarka Miklós családterapeuta lelkész. A pécsi egyházmegye szakrális emlékeiről tart előadást a Pálos Baráti Kör rendezésében 13-án 19 órai kezdettel dr. Imre Mária a pécsi Pálos templomban. Rendkívül népszerű volt januárban a tanulók ingyenes látogatása a pécsi Bazilikában. A nagy érdeklődés miatt erre az iskoláknak a továbbiakban is lehetőségük lesz. Alapfokú szociális tanfolyamot rendez a Karitász hat egymás utáni szombaton, 9 és 15 óra között. A házi be- tegáplásról, a szociális törvényről, a szegény gondozásról, hátrányos helyzetű csoportokról, szociológiai kérdésekről lesznek előadások. - A részvétel díjtalan. - Jelentkezni lehet a Karitász irodában, Pécs, Janus Pannonius u. 4,-Tel.: 72/327-352. Segíteni a rászorultakat Megalakult a Délvidéki Református Szeretetszolgálat Tulajdonképpen ebben a hónapban vált hivatalossá a Délvidéki Református Szeretetszolgálat bejegyzése, de nem új keletű az a munka, amelyet végeznek. Hiszen már hat esztendeje működik Mohácson a Délvidéki Református Menekült Misszió, mint a Magyar Református Egyház legitim munkaága. Minderről Bóka András esperessel beszélgettünk, aki a szolgálat igazgatótanácsának elnöke, s aki elmondotta, hogy jószerével technikai okokra vezethető vissza a szeretetszolgálat megalakulása, legfőképpen az új vámtörvények ková- szolták a teendőiket. Mielőtt azonban erre rátérnénk, ejtsünk néhány szót arról a karitatív munkáról, melyet a reformá- tusság végez itt a végeken. Közismert, hogy a jugoszláviai testvérháborű menekültjei adták az első teendőket, akik között (gondoljunk csak a B arany a-háromszög magyar lakóira) meglehetősen sok volt a református. Ezért az egyház a már itt tevékenykedő Ökumenikus Szeretetszolgálat mellé állva, segítette az anyagi és lelki gondozás feladatait. E munkából nőtt ki - Mohács központtal - a Református Menekült Misszió. Munkatársai sokféle külhoni adományt fogadtak és juttattak el a rászorulóknak (közel 2000 tonna segélyszállítmányt fogadtak, ami 200 kamionnyi létfontosságú adományt jelent) s köztük nemcsak a menekülteknek - felekezeti hovatartozás nélkül -, hanem egyéb szegény embereknek. Főleg az Ormánságban, de Baranya egyéb részein is a szegény falvakban. E munka alapozta és tágította tevékenységüket - közben átvették a Bóka András esperes szerint a szolgálatra elszegényedő világunkban különösen nagy szükség FOTÓ: WÉBER TAMÁS van. mohácsi hajléktalan szállását is -, alakította ki a mai profilt. Mint azt Bóka András említette: az időközben megváltozott vámtörvény miatt volt szükséges egy önálló karitatív szervezet létrehozására. Ugyanis amíg az egyház (és bármelyik hazai egyházról is van szó) alig élvez vámmentességet (ruhán, élelmiszeren és gyógyszeren kívül), a karitatív szervezetek sokkal szélesebb körben fogadhatnak vámmentesen külhoni adományokat. Bútorokat, tábori ágyakat, sátrakat, mosószereket és egyéb holmikat is. Fontos tudnivaló: nem adták fel missziói tevékenységüket akkor sem, amikor a ,jó reklámmal” rendelkező nagyobb karitatív cégek kivonultak a „statisztikai szempontokból nem számító”, hozzávetőlegesen háromezer menedékes ellátását jelentő baranyai illetve dél-somogyi 66 falut felölelő területről. Céljaikat illetően -, hogy jobban megvilágítsuk -, a Délvidéki Református Szeretetszolgálat a református egyházon belül elsőként alakult meg Magyarországon, hasonló terheket vállal föl, mint amilyet például a Máltai Szeretetszolgálat végez. Ennek keretében működtetik a mohácsi és a decsi hajléktalanok otthonát, melynek igazgatója Csécsy István, s további bővítéseket illetve egy hasonló női otthon létrehozását tervezik. Mohácson már nappali melegedőt is működtetnek. Mentálhigiénés szakemberek és gondozók segítenek az ügyes-bajos dolgok intézésében, lelkipásztorok és neves előadók lelkigondozó és kulturális munkát végeznek. A Délvidéki Református Szeretetszolgálat megalakulásával már több magyar intézmény figyelmét magára irányította, az ország különböző pontjairól érdeklődnek tevékenységük iránt, próbálnak védőernyőjük alá bújni, szervezetileg kapcsolódni. Másrészt a szolgálat is építi tovább belföldi és külhoni kapcsolatait, melyekben immáron személyes barátságokon alapuló, biztos rendszer épült ki több nyugat-európai egyházi és társadalmi szervezettel. K. F. Vélemények az egyházról A Magyar Katolikus Püspöki Kar tömegkommunikációs irodája e héten mutatta be Az egyház a társadalomban című új sorozat első kötetét, mely a püspöki kar médiabizottságának megbízásából készült, s mely egy empirikus kutatás eredményeit tartalmazza, azaz Hogyan vélekednek az emberek ma az egyházról? Nos a megkérdezettek 44,3 százaléka vallja 1997 végén (a felmérés idején), hogy tagja valamilyen egyháznak, felekezet- nek. Ez kevesebb, mint 1996- ban, amikor egy hasonló felmérés 50,2 százalékot mutatott. A friss mérés szerint közülük havonta legalább egyszer a 19,3 százalékuk jár templomba. A társadalmi problémák közül változatlanul a „gazdagok-sze- gények” és a „cigányok-töb- biek” viszonylatokat tartják a legfontosabb ellentéteknek, s a megkérdezettek szerint ha nem is meghatározó e gondok kezelésében az egyház szerepe, de nem is elhanyagolható. Az első ügynél 36 százalék, a másodiknál pedig 32 százalék tartja fontosnak vagy nagyon fontosnak az egyház szerepét. Végül a megkérdezettek az egyházak politikai-közéleti környezetében határozott elmozdulásokat éreznek, egyre többen vélik hogy egyházbarátabb lett a kormányzat és a parlament. A kötetet - mellyel lapunkban szeretnénk majd bővebben is foglalkozni - Gyulay Endre püspök, a MKPK elnökhelyettese vezetésével a kutatást irányító szakemberek, Horányi Ózséb professzor, kommunikációkutató, Tamás Pál szociológus, az MTA Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontjának igazgatója és Tomka Miklós szociológus, a Vallásszociológiai Központ igazgatója készítették. K. F. Drótozni, foltozni... íróasztalomat rendezgetem, papírok, levelek, karácsonyi üdvözletek. Közben arra gondolok: annyi mindent kellene még tenni, Isten országának örömhírét terjeszteni, betegekhez elmenni, itthoni munkák stb. Nem fér a fejembe, hogyan is lehetne most pl. Tojplival (Tamagocsi) játszani, vagy más módon elfecsérelni idó't, energiát, szeretetet. . . Kezembe kerül egy egyszerű gyermekrajz, hátulján a 60 éve fiatalon elhunyt kolozsvári költő', Dsjda Jenó' verse: „Nem így kellene, hűvös, árnyas szobából, kényelmes íróasztal mellől szólalni hozzátok, jól tudom. Menni kellene házról házra, városról városra, mint egy izzadt, fáradt, fanatikus csavargó. Csak két égő szememet, szakadozott ruhámat, porlepett bocskoromat hívni bizonyságul a szeretet nagy igazsága mellé. És rekedt hangon, félig sírva, kiabálni minden ablak alatt: Szakadt lelket foltozni, foltozni! Tört szíveket drótozni, drótozni! ” Régi hangulatot idéz fel bennem, amikor a drótos körbekiabálta nagyszüleim faluját, és az emberek odavitték fazekukat, lábasukat. Vagy amikor a szódás kiabált és kolompolt a pesti, kőbányai utcákon. Rég volt, elavult módszer. Ma már minden megváltozott. Csodálatos reklámok, új lábasok, palackozott ásványvizek eldobható flakonokkal. De most mást kellene foltozni, drótozni, körbekiabálni Pezsgő szódavíz helyett pezsdítő szavakat árulni! De nem pénzért, hanem csak úgy jó szívből, mert megfizetni úgysem lehet. Igen, ez az. Tört szívek, szakadt lelkek, vérző sebek, reménytelen tekintetek. Foltozni, drótozni, odafigyelni, mosolyogni, kenyeret adni, átölelni, kezet fogni, megdicsérni, megbocsátani, bekötözni, elfelejteni, emlékezni, megtartani, kitartani, beszélni, hallgatni... Gyertek ti is drótozni, foltozni, sok a szakadt lélek, tört szív! Bátor Botond Építsük fel Szentlászlót! Alulírott, az erdélyi történelmi magyar keresztény egyházak elöljárói, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága felhívását követve elhatároztuk, hogy a balkáni háborúban elpusztult Árpád-kori település, Szent- lászló felépítésében tevőlegesen részt veszünk. E falut négy napig tartó ostromgyűrűbe fogta és ellene nehéztüzérséget vetett be az agresszor. Ez a nemtelen támadás sem tudta elpusztítani a faluvédő férfiakat, akik kitörtek az ostromgyűrűből és megmenekültek. Ma, hét év múltán szeretnénk e települést újraépíteni. Vállaljuk, hogy híveink között gyűjtést szervezünk Szentlászló megsegítésére és felépítjük a háborúban szétlőtt templomot. Ugyanakkor felhívással fordulunk minden erdélyi emberhez - bárhol éljen a világon, kövesse példánkat az adakozásban. 1998. Vízkereszt havában Jakubinyi György, római katolikus érsek Gyulafehérvár, Csiha Kálmán erdélyi református püspök Kolozsvár, Tempfli József, római katolikus megyés püspök Nagyvárad, Tőkés László Királyhá- gómelléki református püspök Nagyvárad, Reizer Pál római katolikus püspök Szatmárnémeti, Mózes Árpád evangélikus püspök Kolozsvár, Dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök Kolozsvár, Dr. Szabó Árpád unitárius püspök Kolozsvár. Első lépések A pécsi Megújulás Családterápiás Intézet márciusban újra meghirdeti ingyenes szülőszemináriumát, amelyen hat héten át a gyermeknevelés rejtelmeiről esik szó. A keddenként megrendezendő tanfolyamra azokat várják, akik meg szeretnék osztani gyermeknevelésük élményeit, gondjait és segítséget kémek a kérdések megválaszolására. A szervezők lélektani és nevelési ismeretekkel, kiscsoportos formában biztosítanak mindehhez feltételeket Pécsett, az intézet Anna u. 20 alatti helyiségében. Kezdés március 3-án, bővebb információ és jelentkezés délelőttönként a 72/311 -480 vagy a 72/311-407-es telefonokon. Ismerni, érteni Az imádság a hívő ember mindennapi életéhez tartozik. Ha nem így van, akkor Istennel való kapcsolatunk nem élő. Embertársainkkal is csak akkor valódi és szeretetteljes a kapcsolat, ha beszélgetünk egymással. Sokszor élnek emberek együtt, egymás mellett, de mégis külön. „Társas” magányuk bizonyosan megszűnne, ha megnyílnának egymásnak. Természetesen ezt mindkettőnek akarnia kell, hisz kettőn áll a vásár. Az Istennel való kapcsolatban viszont csak rajtunk múlik, hogy azt élővé tesszük vagy sem. Éppen ezért nagyon fontos, hogy rendszeresen imádkozzunk. A legegyszerűbb megoldás az, ha imádságunkat a napszakokhoz kötjük, ami persze nem azt jelenti, hogy máskor nem tehetjük. Nincs rá időm - hallom sokunktól a választ. Ez azonban nem lehet kifogás, hisz az imádságra is érvényes a mondás: Nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos! Nem nagy monológokat vár tőlünk Isten. Túlzásnak hangzik, de nem az: annak is örül, ha csak rá gondolunk egy pillanatra. Mint ahogy egy jó szó sokszor többet ér mindennél. Természetesen „sokat” is lehet imádkozni. Mindkettő • lehetséges, hiszen nincs meghatározva, hogy miről, hogyan és hol folyjon a beszélgetés Istennel. Kérés, köszönet, hála- hangosan kimondva, magunkban gondolva, utcán otthon vagy templomban, kötőit imádság formájában vagy saját szavainkkal megfogalmazva - egyaránt meghallgatásra talál., Isten azt szeretné, ha egész nap jelen lehetne életünkben. Rozs Szilvia A lélek indítására Simeon a templomba ment. Ebben az órában Anna is odament, mert őt is vezette a Lélek. Kérdés, hogy a mi időnkben melyikünket vezeti a Szentlélek? Nyilvánvaló, hogy Isten most is ránk árasztja Szendéikét: Rád is, rám is. A kérdés inkább az, hogy engedjük e magunkat vezetni a Lélektől? A Lélek vezetésébe irányíthatjuk magunkat, ha az alábbiakat felvállaljuk: 1. Vágy az Istenre. Minden élethelyzetben vágyni az Istennek tetsző életre. Körülöttünk az e világ eltorzult kimeríthetetlen kínálata. 'Őrizd meg tisztán vágyaidat, akard a szent életet! A Lélek a segítségedre siet. A Lélek sajgó vágya, ugyanaz mint Simeoné volt, hogy alkalmassá legyünk „meglátni az Üdvözítőt.” Igyekezz belátni: A Jézusi életmód minden helyzetben fontos neked. Kísértés idején vágyódva fohászkodj! Hívd! Kérd az erényt! Ezzel már meghívod a Szendéiket életed vezetőjének. 2. Elcsendesedés, ima. Túl zajossá lett az életed. A Szentlélek benned él. Nem vagy képes érzékelni? Teremts csendet magad körül! Ritkábban szóljon a háttérzene, szüneteljen a gondolatok sokasága. Szeresd a csendet. Imádat is csenddel kezd. Csak (gondolatok nélkül) csend: 5-10 percig. Letenni a feszültséget, aggályoskodást. A csendben könnyebb észrevenni az Úr jelenlétét. Szólhatsz hozzá, és ha Ő szól, tudod érzékelni. Ebben a légkörben olvasd a Bibliát. Imádkozz az olvasott szakaszok nyomán. Dicsőíts, kérj és adj hálát, de mindig újra meg újra csendesedj, figyelj Őrá! Ne sajnáld az időt az imára! 3. Hűség. „Simeon igaz és istenfélő ember volt” feltűnés nélkül a megöregedésig. Anna „már nyolcvannégy esztendős volt. Isten szolgálatában”. Hűség az állapotbeli kötelességben: családban, (hitves, gyerekek) tanulás vagy munka, a napi szeretet alkalmaiban, betegségben hosszan tűrni és derűsen stb. Hűségünk a mindennapok kicsiségeiben nő naggyá. Ha valami azonnal nem sikeres, nem kezdünk kapkodni, új módszert kezdeni. Tarts ki a rád szabott mindennapiban. „Aki kicsiben hű, az nagyban is hű.” Itt hosz- szú évekre, sőt évtizedekre gondolok. A Szentlélek a hűségben tud minket megtisztítani és nagyobb feladatokhoz felnevelni. A rengeteg életváltoztatás (legyen az házasság, lelkiélet, iskola, munkahely) azért is van, mert nem tudunk csendben, kicsiben hosszantartóan hűek lenni. A Szentlélek vezetésének útvonala a kisdolgok- ban való hűség. 5. Önmagunk elfogadása. Az Úr mindenkit egészen személyesen vezet. Egyéni utunkat és lehetőségeinket is egyre inkább fel kell ismernünk, és fel kell vállalnunk. Simeon az istenfélő aggastyán, a messiás-várók buzgó képviselője, aki a Lélek indításait követi. Kérő imáját nem hagyja abba, de boldogan zengi hálaénekét is: „Most már elbocsáthatod szolgádat Uram, szavaid szerint békességben, mert szemeim látták az üdvösséget. ..” A te életutad hasonló a másikéhoz és mégis egyéni, csak a tied. Sokkal könnyebb a lélek vezetésében élni, ha egyre jobban megvilágosodik bennünk személyes életünk kerete. Igent mondunk életutunkra és beteljesítjük aprólékos hűségben. Morvay Imre, a bazilika plébánosa « I f
