Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)

1998-02-02 / 32. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1998. február 2., hétfő Esperesi kinevezés PÉCSVÁRAD Kövesdi János pécsváradi plébánost nevezte ki a kom­lói egyházkerület espere­sévé Mayer Mihály megyés püspök a tisztet eddig be­töltő Bors László helyébe. A több mint 20 községet magában foglaló esperesi kerület élére szóló kineve­zés január 28-án lépett életbe, tegnap hirdették ki. Kövesdi János a pécsváradi plébánia szolgálata mellett látja el a továbbiakban es­peresi teendőit. Vizsgálják a közüzemeket A fogyasztóvédelmi fel­ügyelőségeknek - így a Ba­ranya megyeinek - eddig nem volt joguk vizsgálni a közüzemi díjakkal kapcsola­tos lakossági panaszokat. A január 1-jén életbe lépett törvény viszont már lehető­séget ad az ilyen ellenőrzé­sekre is. Az első félévi köz­érdekű vizsgálatok sorában előkelő helyen szerepel a közüzemek által nyújtott szolgáltatások és a díjbe­szedési rend ellenőrzése. Ugyancsak a következő hónapok vizsgálódásainak tárgya lesz a mobiltelefonok forgalmazásának, javításá­nak tapasztalatai, valamint a hitelkártyákkal összefüggő lakossági panaszok. Sorra kerül az üzemanyagok mi­nőségének és forgalmazásá­nak vizsgálata is. B. G. Magas a talajvíz Pécs-Szabolcsfaluban, a Szabadságharc, a Lehel és a Bródy Sándor utcában emel­kedett a talajvíz, néhol egy­másfél méterrel is. Pincék, kazánházak kerültek víz alá. Sok helyütt a hét végén is kannákkal merték a vizet, il­letve szivattyúztak. Azóta van ez így, hogy a közelben megszűnt tárnákból nem tá- volítják el a bányavizet. Lottószámok Ötös lottó: 7,10, 32, 71, 84 Hatos lottó: 5, 6, 8,16,33,41 Pótszám: 35 Jokerszám: 171540 Veszedelmes déligyümölcsök A gyümölcsárus bizalmasan megsúgja, hogy barna színű ba­nánt válasszunk, mert abból már biztosan kiment a gáz, amivel érlelik. Ám ha utána nézünk a déligyümölcsök veszélyeinek, nem ott fázunk, ahol - üzleti fogásként - takargatni próbálnak. tát vesznek és ezeket zömmel a csopaki intézetünkben vizsgál­ják a gyümölcsök országos terí­tése előtt - tájékoztat Peczöli Iván, a Baranya Megyei Nö­PECS A déligyümölcsöket eleve úgy szüretelik, hogy majd a szállí­tás, raktározás közben érnek be. A banán esetében viszont sike­rült meglesni és átvenni a ter­mészet technológiáját. A banán érése közben etilénoxid terme­lődik, amely felgyorsítja és egyben terjeszti is a folyamatot.- A célállomáson banánér­lelő meleg helyett etilénoxid gázba kerül a még zöld gyü­mölcs. Ez zárt technológia, kiszelló'ztetés nélkül nem is lehetne ki­venni banánt. Az etilénoxid gyorsan beé­pül a gyü­mölcsbe. Amikor ez a technológia még új volt, vizsgáltuk gáz mara­dékanyag-tartalmát, de nem volt kimutatható - mondja dr. Molnár Pál (képünkön) az ÁNTSZ Baranya Megyei Inté­zete toxikológiai osztályának vezetője. Déligyümölcsök esetében mindig fennáll, hogy termesz­téskor vegyszert kaptak, és an­nak még nem telt le a hatóideje. Ezért az országhatáron beér­kező déligyümölcs-szállítmá- nyok karanténba kerülnek.- Minden rakományból min­Az elmúlt két évben nem talál­tunk kifogásolható árut. És mégis: egyes déligyümöl­csök nem kevesek számára ke­rülendő csemegék. Ahogy dr. Várszegi Dalmától, a POTE Bőrklinikájának orvosától meg­tudtuk: a déligyümölcsök a la- texre (kaucsuktejre), vagyis a puha gumira érzékenyekből A sokak által kedvelt banán is rejthet veszélyeket vény-egészségügyi és Talajvé­delmi Állomás laborvezetője. - Évente két-három olyan minta akad, amelyben egész­ségügyi határértéket meghaladó mértékű a vegyszer. Szúrópró­baszerűen azonban mi is vizs­gáljuk a kereskedelmi forga­lomban lévő déligyümölcsöket. válthatnak ki allergiás tünete­ket; például csalánkiütést, visz-, ketést, duzzanatot. Leginkább a kivi, a papaja, a füge és az avo­kádó lehet az allergiára alkati­lag hajlamosak számára vesze­delmes. Ám a pollenérzéke­nyek hasonlóan járhatnak a ha­zai fajtákkal is. Dunai I. Nincs mindenhol üzemorvos Az utóbbi néhány évben alapvetően megváltozott hazánkban a foglalkozásegészségügyi helyzet. A nagyvállalatok megszűnése és a rengeteg kis cég létrejötte következtében szétesett a ko­rábbi üzemorvosi rendszer. Baranyában jelenleg a munkálta­tók körülbelül 50-60 százaléka tartja be az előírásokat. BARANYAI KÖRKÉP A foglalkozásegészségügyet 1995-ben újra kellett szabá­lyozni. Azóta a munkáltatók kötnek szerződést egy adott or­vossal, tehát az egészségügy e területét nem a társadalombiz­tosítás finanszírozza. Az azóta eltelt két és fél év baranyai mér­lege ellentmondásos, mert bár a kilencvenes évek eleje óta ja­vult a helyzet, megyénkben az országos átlaghoz képest ki­sebb az üzemorvosi ellátottság. Dr. Debreczeni László he­lyettes megyei tisztifőorvos (képünkön) lapunk kérdésére válaszolva kifejtette, Baranyá­ban korábban mintaszerű volt a munkavállalók üzemorvosi el­látása az azóta már megszűnt nagyvállalatoknál. A kilencve­nes években tömegével jöttek létre azok a kis, 10-15 embert foglalkoztató cégek, melyek egy részének kisebb gondja is nagyobb annál, hogy az 1995- ös kormány- rendelet szi­gorú szabá­lyait betartsa, egészséges, balesetmentes munkavég­zést biztosít­son. A több embert fog­lalkoztató cégeknek be kell je­lentkezniük az ÁNTSZ-nél, ám ez sokszor nem történik meg. Az egészségügyi hatóság kénytelen nyomozni: a cégnyilvántartáso­kat böngészi és tartja a kapcsola­tot a Kereskedelmi és Iparkama­rával. A helyettes tiszti főorvos elmondta, az is gondot jelent, hogy nagyon nehezen lehet el­lenőrizni a sokszor csak rövid ideig létező cégeket. Probléma az is, hogy a régió jelenlegi 100 üzemorvosa közül soknak még nincs meg a szakké­pesítése. Egy rendelet 1998. de­cember 31-éig ad haladékot ne­kik, addig kell szakvizsgát ten­niük. Dr. Debreczeni László úgy véli, ez a dátum túl közeli, szinte lehetetlen, hogy addig minden képesítés nélküli levizsgázzon. A költségvetési intézmények költségvetésébe központilag az üzemorvosi szolgáltatást nem veszik bele, tehát maguknak kell ezt kigazdálkodniuk. Ezért például a pécsi Polgármesteri Hivatalban csak 1997 óta ren­del üzemorvos, ugyanakkor sok kis önkormányzatnak erre egy­általán nincs pénze. N. F. (A> Kommentár az 1. oldalon) Elfogták a mecseki gyilkosság egyik gyanúsítottját BUDAPEST - PÉCS Több mint két hete feltehetőn két személy a Pécs feletti me­cseki részen, az Orfű-Abali- geti úton megölt egy férfit, majd a sziklákról a mélybe ta­szították. Az elkövetők ellen körözést adott ki a Baranya megyei Rendőr-főkapitány­ság. Az egyik gyanúsítottat pénteken elfogták a főváros­ban, és szombat óta a pécsi fogdában őrzik. Kihallgatása már január 31-én megkezdődött, és en­nek nyomán a bíróság előze­tes letartóztatást rendelt el. Hétfőn tovább folytatják a munkájukat a nyomozók, és várhatóan a jövő héten tájé­koztatót ad ki a rendőrség. A sikeres elfogásról a Bu­dapesti Rendőr-főkapitány sajtóosztályának ügyeletes tisztje, Pető Zoltán valamint a XIX. kerületi rendőrkapitány­ság munkatársai tájékoztatták lapunkat. Újabb információ szerint a Bozsik-stadion mel­letti szállodában épp külföldi­eket ellenőriztek, amikor fel­ismerték a körözött személyt, aki hamis okmányokkal ren­delkezett. Az akciócsoport tagjai azonban a körözési fénykép és egyéb személyle­írási adatok alapján felismer­ték a gyanúsítottat. Cs. J. A halál oka: a konyha PÉCS Az ország egészségügyi ellá­tása és a lakosság egészségi állapota legégetőbb prob­lémáinak tudományos mű­helyévé váltak a POTE 1996 óta megkezdett összejövete­lei. Az idei első - a szombat délután zárult kilencedik - tudományos hétvége témája a vastag- és végbélrák meg­előzése, korai felismerése és kezelése volt. A táprendszer, tehát a gyomor és bélrendszer utolsó szaka­szának a daganatos megbete­gedései, a vastagbél és vég­bélrák szomorúan előkelő he­lyen állnak a magyar lakosság halálozási okainak sorában ­mondotta a választott téma fontosságáról dr. Ember Ist­ván professzor, a tudományos hétvége szervezőbizottságá­nak elnöke. - Az egyik leg­fontosabb oka ennek az, hogy még mindig nem elég kor­szerű a magyar lakosság táp­lálkozása és az alkalmazott konyhatechnika. A közép-európai országok zömében még a miénknél is rosszabb helyzet. A vastagbél rákot és a végbélrákot - külö­nösen a korai felismerést és a korai kezelhetőséget eredmé­nyező szűrővizsgálatok révén - jelentős mértékben vissza lehetne szorítani, ha nem lenne zsíros, túlfűszerezett és sózott, rostszegény, illetve pácolt és sütött ételekre ala­pozott a táplálkozásunk. D. I. Több lesz a foglalkoztatott SIKLÓS A siklósi képviselő-testület legutóbbi ülésén a város­atyák másodszor is áldásu­kat adták a helyi rehabilitá­ciós foglalkoztató jelzálog­jog bejegyzési kérelmére. Mint arról már korábban be­számoltunk, a rehabilitációs foglalkoztató munkahelyte­remtési céllal új gépeket kí­ván vásárolni, melyhez „fede­zetül” egy önkormányzati in­gatlanra - a foglalkoztatónak helyet adó épületre - volt szükség, s ezt a képviselők az elmúlt év végén megszavaz­ták. A döntés után néhány képviselő a téma újratárgya­lását kezdeményezte, attól tartva, hogy a gépek esetleges eladásával az önkormányzat az ingatlanát is elveszíti. A mostani testületi ülés ismételt igenje éppen ezért azzal a fel­tétellel született, hogy a ko­rábbi határozat megerősítésé­nek jelzálogaként” a foglal­koztató az általa megvásárolt gépeket az önkormányzat jó­váhagyása nélkül nem adhatja el. Mint Becze László, a reha­bilitációs foglalkoztató veze­tője elmondta, a szövetkezet már nyert a munkaügyi köz­pont pályázatán. A gépek egy részét megrendelték, s várha­tóan márciustól újabb tíz fő­vel nőhet a foglalkoztatottak száma. K. J. Szalagavató ünnepséget tartottak a pécsi Leőwey Klára Gimnázium végzős tanulóinak a hét végén. A kettőszáz- negyvennyolc negyedikes az utóbbi években kialakult ha­gyományokhoz híven műsorral is készült. Felvételünkön a palotást járják a pár hónap múlva maturálok. fotó: tóth Több a beszédhibás kisgyermek Miközben a szakemberek tapasztalatai alapján több lett a lo­gopédiai ellátásra szoruló gyermek, Baranyában az óvodások­nak csak egyharmada, az iskolásoknak pedig egynegyede kapja meg a szükséges segítséget. BARANYAI KÖRKÉP Bár a beszédhibás gyermekek minél teljesebb körű ellátása továbbra is nagy feladat, Stautz Jánosné szaktanácsadó szerint a megyében a helyzet az elmúlt 40 év alatt nem javult annyit, mint tavaly. A megyei önkormányzat ugyanis komolyan veszi a köz­oktatási fejlesztési tervben is megfogalmazott célokat, s ősz­től megkezdődött a pedagógiai szakszolgálatok kiépítése. Je­lenleg nevelési tanácsadókban Pécsváradon, Komlón és Mo­hácson is létrejöttek olyan köz­pontok, ahonnan logopédusok járnak ki óvodákba és isko­lákba. A mostani létszámnak azonban a háromszorosa is el­kelne. A logopédusok vélemé­nye szerint a frissen végzettek nem mennek vidékre, hanem a budapesti képzőintézményi évek után magánpraxist kezde­nek a fővárosban. A megyéhez képest, ahol a rászorulók egyharmadát el tud­ják látni, Pécsett az ilyen gyer­mekeknek csak egynegyede ke­rül logopédushoz. Ez a kép a Pécsi Beszéd- javító Inté­zetben dol­gozó Ker- sákné Gála Márta (ké­pünkön) sze­rint azonban valamivel jobb.- Minden évben felmérjük az összes óvodás középső csopor­tot - mondta el. - A kicsik 55- 60 százalékának van valami­lyen beszédhibája, ez évente 6- 700 gyermek. Közülük körülbe­lül kétszáz nem jut el hozzánk. Kezeletlenül azonban csak az marad, akit a szülő nem akar az intézetbe hozni. Kersákné Góla Márta 16 éves tapasztalata szerint évről évre rosszabbodik a helyzet, annak ellenére, hogy több szülő lett munkanélküli, és lenne ideje a gyermekével való fog­lalkozásra. Igazi métely a tele­vízió, mert tv-nézés közben a gyerek nem kap visszajelzést a hangképzés helyességéről. A túlterhelést fokozza, hogy a sokszor több éves kezelést igénylő dyslexiásokkal is a lo­gopédusok foglalkoznak, bár erre az önkormányzat most kü­lön megoldást keres, speciális iskolai osztály beindításával. Valódi dyslexiás csak a diákok 2-3 százaléka, de 20-25 száza­lékra tehető az áldyslexiások száma, akik a rossz oktatási módszerek miatt nem tanulnak meg helyesen írni és olvasni. Hodnik Ildikó Gy. < i

Next

/
Oldalképek
Tartalom