Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)

1998-02-09 / 39. szám

1998. február 9., hétfő Egészség - Életmód Dunántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Sarok Zsuzsa m* ■< V*­«.t: >ii Hírcsatorna Asztmaklub. A pollenin­formációs szolgálat műkö­déséről, a pollennaptárról és a pollencsapda bemutatásá­ról lesz szó a Pécsi Asztma­klub legközelebbi találkozó­ján. A videovetítéssel egy­bekötött összejövetelt feb­ruár 19-én 15 órakor tartják a Városi Tüdőgondozó (Munkácsy M. u. 19. sz.) tornatermében. Mozgáskorlátozottak­nak. Díjmentes adótanács- adást tart a Mozgáskorláto­zottak Baranya Megyei Szövetsége a tagjainak min­den héten szerdán délután 2 órától 5 óráig Pécsett, a Tü­zér u. 1-3. sz. alatt. Szülők iskolája. A kora­szülés okairól és a megelő­zés lehetőségeiről lesz szó február 11-én, szerdán 17 órától a „Szülők iskolája” elnevezésű előadássorozat keretében. Az érdeklődők most is a szervező intéz­mény épületében, a POTE Szülészeti Klinikájának tan­termében találkozhatnak a szakemberekkel. Pécsi HCO Egyesület 1998. február 11-én, szer­dán délután fél 3 órakor összejövetelt tart az Egész­ségügyi Szakképző Intézet tantermében. (Rákóczi út 2.) Gyöngyház Egyesület. A kábítószereseknek segítsé­get nyújtó és tanácsadással foglalkozó, ingyen hívható Gyöngyház Egyesület tele­fonszáma február 9-től megváltozik. Az új szám: 06-80-200-430, amely min­dennap 17 órától másnap reggel 9 óráig hívható. A ta­nácsadó szolgálat személye­sen is felkereshető naponta 9-17 óráig. (Pécs, József u. 43.) Pattanások, mitessze­rek. Sokan érdeklődtek a múlt számunkban megje­lent, pattanások elleni GIGI kozmetikumok iránt. A ter­mékek referencia kozmeti­kája (Zsolnay V. u. 73.) a 310-218-as telefonon hív­ható. Érdeklődés és tanács­adás a GIGI dél-dunántúli képviseleténél is: Pécs, Ir- galmasok u. 18. Tel.: 329-266. (x) Vizsgaköteles természetgyógyászat A talpmasszázs is csak vizsgával végezhető fotó: Müller Február 1. volt a határidő, amelytől a különböző termé­szetgyógyászati tevékenységet már csak hivatalosan elfoga­dott tanfolyammal és vizsgá­val rendelkezők folytathat­nának. Az erről szóló kormányren­delet július elsején lépett ha­tályba. Ettől az időponttól a természetgyógyászoknak ideig­lenes működési engedélyt kel­lett kérni a helyi ÁNTSZ-ektől. Ezek az engedélyek csak febru­árig voltak érvényesek, ha a természetgyógyász közben nem tette le a tevékenységi területé­nek megfelelő vizsgát, ma már nem működhet(ne). Ha mégis dolgozik, törvénysértést követ el, amit az előírás szerint bírsá­golni kell(ene). Az engedélyek kiadásával és a rendelet betar­tásának ellenőrzésével az ÁNTSZ-eket bízták meg. A nem orvos végzettségű ter­mészetgyógyászok körében egyre nagyobb a felháborodás. Azt mondják, a rendelet csak arra volt jó, hogy bizonyos benn­fentesek meggazdagodjanak. Egy-egy tanfolyam 30-50 ezer forintnál kezdődik, de ezek a kurzusok csak előkészítenek a vizsgára. A vizsgákért ezen felül még plusz szép summát kell fi­zetni, a vizsga tartalmától füg­gően 9-30 ezer forintot. Az egyik baranyai természetgyó­gyász kiszámította, az utazási költségekkel együtt mintegy 200 ezer forintjába kerül az, hogy legálisan működhessen. Többen képtelenek ezt az összeget kifi­zetni, inkább szüneteltetik a szolgáltatásaikat. (Vagy meg­kockáztatják engedély nélkül.) Arra voltunk kíváncsiak, Ba­ranyában mi a helyzet. Hányán kértek ideiglenes engedélyt s há­nyán jelezték, hogy megsze­rezték a szük­séges’ szak­vizsgát. Erről kérdeztük dr. Dehreczeni László me­gyei tisztifő­orvos helyet­test, valamint dr. Rédey Tibort, a természetgyógyászatot fel­ügyelő megyei szakfőorvost. Dr. Dehreczeni László: (első kisképünk) Tulajdonkép­pen üdvözlendő a szándék, hogy a kormány végre szabá­lyozni akarja a természetgyó­gyászati tevékenységek körét. Hiszen eddig átláthatatlan terü­let volt, tág lehetőséget adva a valódi természetgyógyászati módszerek mellett a sarlatán- ságnak, a szélhámosságnak is. A rendelet külön választja a felsőfokú végzettséggel (orvos- egyetem, egészségügyi főis­kola) rendelkezőket az egész­ségügyi középfokú végzettsé- gűektől és külön kategória az ilyen irányú képzettséggel nem rendelkező laikusoké. Az utóbbi két kategóriába tartozók működési engedélyét korábban az önkormányzatok, vagy a munkaügyi központok is kiad­hatták. A rendelet júliusi ha­tályba lépése után ezeknek a szerveknek 60 napon belül je­lenteni kellett volna az ÁNTSZ-ek felé, hogy hány ilyen engedélyt adtak ki. Mi eddig semmi információt nem kaptunk ezzel kapcsolatban. Ez vagy azt jelenti, hogy a megyé­ben engedély nélkül működnek az alternatív gyógymódokat folytatók, vagy más címszó alatt kértek engedélyt, vagy ezek a szervek nem tettek ele­get a kötelezettségüknek. A rendelet hatályba lépését követően az ANTSZ-hez mindössze négy orvos-termé­szetgyógyász és két laikus kért ideiglenes működési engedélyt. Pedig ennél jóval többen van­nak. Arról sem tudunk, eddig hányán végeztek tanfolyamot s hányán vizsgáztak. Egyet vi­szont biztosan tudunk, ez a hét hónap nem volt elég a rendelet­ben leírtak teljesítésére. Dr. Rédey Tibor: (második kisképünk) Az a véleményem, hogy a rendelet átgondolatlan és előkészítetlen. A szándék jó, hogy végre rendet akartak te­remteni, de sok baklövést tar­talmaz. Például: a többi termé­szetgyógyászati tevékenység közé sorolta az akupunktúrát is, holott az akupunktúrát több, mint 10 éve már egyetemi szin­ten oktatják és ebből vizsgát tett orvos gyakorolhatja csak. A rendelet szerint az orvos­természetgyógyászoktól csak orvosegyetemeken szervezett tanfolyamokat és vizsgákat fo­gadnak el. (Hiába végeztek or­vosegyetemet, aki a hivatalos orvosláson kívüli tevékenységet végez, ugyanúgy vizsgát kell tennie az adott tevékenységből.) De eddig még nem hallottam róla, hogy valamelyik egyete­men folynának ilyen tanfolya­mok. de nincs is aki tartaná, vagy aki vizsgáztathatna. Az egészségügyi végzettség­gel nem ren­delkező, al­ternatív gyógymódo­kat végzők­nek (ők mos­tantól nem nevezhetők gyógyászok­nak, ez a cím csak az orvosoknak jár) egész­ségügyi, természetgyógyászati alapismeretekből, valamint sa­ját területének szakmai ismere­téből kell külön-külön vizsgát tenni. Az első kettővel nincs is gond. De ki az, aki például az idesorolt bioenergia átvitel, vagy reiki, vagy mit tudom én milyen tudománytalan dolgok­ból vizsgáztathat? Ki tudja elbí­rálni a kompetenciáját? Sokak számára a rendelet jó üzlet. Sok tanfolyam indult, de azon kívül hogy szép pénzt kell érte fizetni, a szakmai elfogad­hatósága több esetben erősen megkérdőjelezhető, hiszen az innen hivatalos vizsgára jelent­kezettek fele megbukott. Ezek a kurzusok nem adnak hivatalosan elfogadható vizsgabizonyít­ványt. Tudni kell: egy évig még nem kötelező tanfolyamot vé­gezni, csupán sikeres vizsgát tenni. A rendeletben az sincs ki­dolgozva, hogyan történjék az ellenőrzés? Bírságolni csak ak­kor lehet, ha tetten érik az enge­dély nélkül működőket. Az ANTSZ dolgozója vesse alá magát a kezeléseknek, aztán csapjon le rá? Tehát a rendelet sok megválaszolatlan kérdést tartalmaz, a határidők nem tart­hatók és jelenlegi formájában a végrehajthatósága kétséges. B6 vitamin és folsav a keringési betegségek ellen Egyre inkább bebizonyoso­dik, hogy a táplálkozásunk­nak milyen nagy szerepe van az egészségi állapotunkra, a betegségek kifejlődésére, vagy éppen a megelőzésére. A Harvard Egyetem nép­egészségtani tanszékének egy kutatócsoportja 80 ezer asz- szony kortörténetét vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy a B6 vitamin és a folsav jelentős mértékben csökkent- heti a szív- és keringési be­tegségek kialakulásának koc­kázatát a nőknél. Az orvosok által a két vitaminból jelenleg ajánlott napi mennyiség azonban nem elegendő e ha­tás kiváltására. Ezzel kapcsolatos vizsgála­taik eredményét a múlt héten hozták nyilvánosságra a Jour­nal of American Medical As­sociation című szakkiadvány­ban. A megjelent tanulmány szerint e két vitaminfélének akár egyike, akár a másika, akár pedig mindkettő képes nagymértékben csökkenteni nők esetében a szívkoszorúér megbetegedések veszélyét. Megállapították egyúttal, hogy folsavból a jelenleg ajánlott 180 mikrogammal szemben a kívánt eredményt napi 400 mikrogrammal lehet elérni. Az optimális hatás kiváltá­sához az eddig véltnél na­gyobb mennyiségre van szük­ség B6 vitaminból is. Mind­máig érvényben lévő orvosi álláspont szerint B6 vitamin­ból naponta 1,6 milligramm fogyasztása ajánlott. A chica­gói kutatók most megjelent tanulmánya a B6 vitamin te­kintetében nem határozza meg pontosan az ajánlott ér­tékeket, utal azonban arra, hogy a vizsgálatban részt vett asszonyok közül azoknál volt a legalacsonyabb a szívbeteg­ség kialakulásának kockázata, akik 3 milligrammnál többet fogyasztottak ebből a vita­minból. A folsav a természetben el­sősorban a magvakban és ga­bonafélékben, a frissen pré­selt narancslében, a zöldsalá­tában, tojásban, brokkoliban és a spenótban található meg. A B6 vitamin legfontosabb természetes forrásai szintén a magvak és gabonafélék, va­lamint a marhahús, a burgo­nya, a banán, a csirke, a tej és a tonhal. Rövid séták - hosszabb élet A mozgás nemcsak az általá­nos közérzetnek tesz jót. Egy vizsgálat kiderítette, hogy még a viszonylag rövid séták is, amelyek naponta össze­adva másfél-három kilométert tesznek ki, évekkel hosszab­bítják meg az életet. A hosszú távú vizsgálat 8000 (60-80 év közötti) fér­fire terjedt ki, 12 év alatt e csoportból 208 férfi halt meg. Azok közül, akik naponta há­rom kilométernél többet sétál­tak, csak minden negyedik (24 százalék) halt meg, akik napi másfél kilométernél ke­vesebbet tettek meg, azoknak viszont 41 százaléka. A séta nemcsak a -szívnék vált hasznára, mint ahogy azt várni lehetett, hanem csök­kentette a rák kockázatát is. Azok, akik nem sétáltak na­ponta, két és félszer gyakrab­ban haltak meg rákban, mint akik napi három kilométert tettek meg. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a könnyű mozgás az immun- rendszert is erősíti és stabili­zálja a hormonháztartást. Számítógépes orvostudomány Majdnem minden ötödik em­bert kínoz állandó hát- és de­rékfájás. Különösen a számí­tógépes elfoglaltságok miatt sokasodik a nyaki és hátge- rinc-bántalmakra panaszko- dók hada. A „kutyaharapást szőrével” módszert alkal­mazva, amerikai orvosok számítógéppel vették föl a küzdelmet a számítógép okozta bajokkal. Egy kutató- csoport komputerrel rögzí­tette a páciensek azon mozdu­latait, amelyek időleges, ne­tán hosszan tartó derék-, hát­vagy nyakfájást okozhatnak. Egy parányi helyzet- és moz­dulatérzékelőt fejlesztettek ki, amelynek memóriájában rög­zítették a tilos mozdulatokat. Az apró készülék, mihelyt vi­selője rossz mozdulatot tenne, rezgéssel jelez. Az okos ké­szülék nemcsak a gerinc túl­zott terhelésekor, de rossz testtartás esetén is azonnal fi­gyelmeztet. Mennyi só kell a levesbe? Megdől egy elmélet? A fejlett ipari országok lakos­ságának közel egyötöde szen­ved magas vérnyomásban, ami pedig a szív- és vérkeringési károsodások fő oka. A 80-as évek óta az orvosok meg vannak győződve arról, hogy a konyhasó (nátriumklo- rid) méreg a magas vérnyo­másra hajlamos emberek szá­mára. Ezzel szemben a közel­múltban nyilvánosságra hozott vizsgálat arra az eredményre ju­tott, hogy a levesben (és termé­szetesen más ételekben) lévő sónak csak csekély hatása van a vérnyomás alakulására. Több mint 3000 eset vizsgá­lata alapján kiderült, hogy a só­szegény táplálkozás nem hoz változást a 45 év alatti magas vérnyomásban szenvedő bete­geknél csak az idősebb korú magas vérnyomásos betegek esetén képes a sószegény diéta a szisztolés értéket (ez a vér- nyomásmérés első értéke és azt mutatja, hogy a szív milyen nyomással pumpálja minden szívdobbanáskor a vért az arté­riákba) mintegy 3,7 ponttal csökkenteni. Nagy-Britanniában egy tu­dóscsoport 32 országból 10 000 felnőtt 10 éve gyűjtött adatait ellenőrizte. Kiderítette, hogy olyan középkorú személyek, akik naponta hat gramm sót fo­gyasztanak, vérnyomásuk szisztolés értékét 5-7 ponttal növelik. Ezért a brit tudósok ésszerűnek és indokoltnak tart­ják a negyven év felettiek só­szegény táplálkozását. Megvan a kulcs a dohányfüggőséghez A párizsi Pasteur Intézet tudósai a svéd Karolinska Intézet kutatóival együttműködve ráieltek az emberi agynak arra a pontjára, amely - egyebek közt - a nikotintól, a dohányzástól való egyéni függőséget irányítja. Ennek alapján lehetőség nyűik majd arra, hogy az erős dohányosokat megszabadítsák az egészségre oly káros (és mind költségesebb) szenve­délytől, de túl ezen, arra is reá­lis esély lesz, hogy a káros ha­tásaitól megszabadított, de számos betegségre előnyös ni­kotin-összetevőkkel javítsanak az érintettek állapotán. Az idegsejtek működését vizsgáló kutatók egereken végzett kísérletek során azo­nosítottak egy sajátos anyagot - Béta-2 alegységnek nevezték el - amelynek jelenléte és mér­téke meghatározó lehet a do­hányfüggőségről való leszo­kásban. Az egyéb drogokhoz (a kokainhoz, az alkoholhoz vagy az amfetaminokhoz) ha­sonlóan a dohányzáskor a szervezetbe jutó nikotin alka­loida is az agy egy meghatáro­zott területén, a motivációs fo­lyamatokhoz kötődő nucleus accumbensben változtatja meg a dopamin nevű anyag szintjét. A nikotinnak ez a sajátossága abból fakad, hogy igen köny- nyen tud kötődni a dopamint termelő neuronok receptorai­hoz. A receptorokhoz való niko­tin-kötődéshez azonban nélkü­lözhetetlen a „Béta-2”, jelen­léte. A kutatások alapján kide­rült, hogy a Béta-2-től meg­fosztott egerek érzéketlenekké válnak a nikotinra, és abba­hagyják annak fogyasztását. Emiatt nem emelkedett dopa- min-szintjük. (Ugyanakkor ez az eljárás nem csökkentette a kísérleti egerek érdeklődését a kokain iránt.) Clément Léna, a Pasteur In­tézetnek a kísérletekben rész­vevő munkatársa szerint az eddigi kutatások egyrészt két­séget kizáróan bebizonyítot­ták, hogy a nikotin is a drogok családjába tartozik, másrészt lehetővé teszik, hogy új utakon induljanak el a nikotin bizo­nyos hasznos hatásainak fel­használási lehetőségeit ku­tatva. A nikotin - megszaba­dítva például a vérkeringésre gyakorolt káros hatásától, vagy az egyén dohányzási kényszerétől - pozitív hatással bír az emberi figyelemre és az emlékezetre. Jelenleg folynak a kutatások annak kiderítése, hogy a niko­tin-alkaloidának mely és mi­lyen arányú összetevői azok, melyek javítanak az Alzhei- mer-kórban szenvedők memó­riaképességein. A dopamin szintje befolyásolja például a mozgási képességeket is. Az eddigi ismeretek szerint túlzot­tan magas mértéke skizofré­niához, hiánya pedig a Parkin- son-kórhoz köthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom