Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1998-01-04 / 3. szám

Ezentúl a sörhas sem szabhat gátat a folyékony kenyér nyújtotta él­vezetnek WÉBER TAMÁS ILLUSZTRÁCIÓJA Közelről : ' . - - - v ' Ötödik oldal A kappanháj váratlan halála Bár a magyar elvileg borivó nemzet, a sörfogyasztás mára igen nagy méreteket öltött. Hiszen a legkisebb sarki fűszeresnél is fellelhetőek a legkülönfélébb sö­rök. Az árpalének azonban létezik egy, a férfiakra nézve hátrányos tulajdonsága: sörhast idézhet elő. „Most azonban az Úriember, Szindbád Arany Kakasbeli asztaltársa, türelmetlenül rázta meg söröskorsóját, hogy a benne megállapodott ma­radék sört egy kissé mozgásba hozza.-Az igazi,kappanhájnak’, amely az embereken bizonyos korban mutatkozik: mégis­csak más oka van, mint a krumplileves.- Igen - felelt Szindbád jámboran -, még az ilyen ma­radék sör vagy egy jó szippan- tásnyi levegő is. ” A sör kappanhájt okozó ha­tása természetesen Krúdy Gyula számára sem volt is­meretlen. Azonban mára mindennek vége, hiszen egy angol cég „Beer Block”-nak nevezett tablettája szétron­csolja a hízást előidéző szén­hidrátokat. Az antiháj-pirulát a sörivás előtt legalább ne­gyedórával kell bevenni, s az­tán korlátlanul lehet vedelni a nedűt, amely lehet akár bor is, a hatás ugyanolyan inten­zív; csupán a tömény szeszre nincs semmiféle befolyása a szernek. Hírügynökségek je­lentése szerint a tesztek egész sora bizonyította a rendkívüli hatékonyságot, mármint a sörhas gyors apa­dását. Természetesen az öröm­höz némi aggodalom is páro­sul, hiszen a testsúly csökke­nésével nem feltétlenül jár együtt az alkoholfogyasztás csökkenése, mert aki eddig csupán azért ivott keveseb­bet, mert vigyázott a vonala­ira, ezek után néhány szem pirulával felfegyverkezve akár halálra is ihatja magát. Ha pedig igaz az, amit Szindbád állít, hogy egy jó szippantásnyi levegő is hiz­lal, nem sokat nyerünk az egésszel. Cs. L. Lövöldözés Kaposváron Január elsején, az új esz­tendő eljövetele iránt ér­zett örömében az SFOR egyik amerikai polgári személye egy kaposvári lakóház erkélyéről 25 éles­lőszert lőtt ki az éjszakába Kalasnyikov géppiszto­lyából. A lakásban még száz éleslőszert találtak, amely az amerikai mérték- tartására utal. A Somogy Megyei Rendőr-főkapi­tányság ügyeletese el­mondta, hogy nem volt még praxisukban hasonló eset, hiszen a korábbi ügyekben katona és nem polgári személy követett el bűncselekményt. (d) Marcaliban már malmoznak HÍRCSOKOR Újévi koncert. Kari Schabl vezényletével Strauss, Lehár és Kálmán műveket hallgathatnak az érdeklődők ma este Nagykanizsán a helyi szimfonikus zenekar elő­adásában. (dj) Síntörés, mint nyáron. Zamárdifelső és Siófok közt pénteken a sín a hőmérséklet-ingadozás következtében eltörött. A bajt időben észlelték, így nem siklott ki a vo­nat. A MÁV diszpécser- szolgálatán megtudtuk, a mostani 10-15 fokos hőmérséklet után bekö­vetkező éjszakai, főként hajnali -1-2 fokos fagy megviseli a fémszerkeze­tet. (cs) Miközben az Antenna Hun­gária történetének példa nél­kül álló fejlesztését hajtotta végre - 4 milliárd forintért megkétszerezte műsor­szóró kapacitását -, négy adója január 1-jén leállt. A Petőfi Rádió közép- hullámú adásának befe­jezése miatt bezárta ka­puit a marcali nagyadó, nincs szükség Laki­hegyre, Szolnokra és egy pécsi kisadóra. A sorban a marcali adó különösen fájó, hiszen mint azt Ko­vács Tibor, az átjátszó­adóállomás igazgatója el­mondotta, az 1 MW teljesít­ményű adó igen fiatal, hiszen mindössze 1986. december 6- án indult, s kifogástalan mű­szaki állapotban van. Ehhez mi tehetjük hozzá: átmeneti­nek remélt bezárása óriási pazarlásnak tűnik. Még az a „szerencse”, hogy huszonkét dolgozójukat nem kellett el­bocsátani, hiszen folyamato­san „karbantartják a létesít­ményt”. Kalotai János, az An­tenna Hungária pécsi üzem­igazgatója elmondotta, hogy a médiatörvény értelmében a mikrohullámú hálózatra való átállás miatt vált feleslegessé e négy középhullámú adó. A jövőt illetően az ORTT feladata lesz, hogy meg­pályáztassa e a megürült kapacitásokat, s azok se­gítségével új kereske­delmi adók (vagy helyi vagy országos adók) lép­jenek be, s ezzel a magán­rádiózás újabb fejezete kezdődjön. Információnk szerint legalább fél esztendőre lesz szükség ahhoz, hogy minden feltétele megterem­tődjék e pályázatnak, de ak­kor sem biztos (pályázó hí­ján), hogy az adók mindegyi­kére, s köztük a marcalira szükség lesz. K. F. Átmenetileg bezárt az alig tízesztendős marcali rádióadó Ötvenméteres karácsonyfák Dr. Rekettye Gábor, a JPTE dékánja, a Magyar-Japán Gazdasági Klub elnöke decemberben azon a napon in­dult Föld körüli útra, amelyen megjelent az Értékte­remtés a marketingben című könyve. A kaliforniai San Diegóban a Nemzetközi Döntéstudomá­nyi Társaság konferenciáján vett részt, majd Japánban tett rövid látogatást. A két út lehe­tőséget adott számára, hogy világkörüli jegyet vehessen, mondja, amely olcsóbb, mintha külön-külön ment volna Kaliforniába, illetve Ja­pánba, így lehetősége adódott indonéziai kiruccanásra is. San Diegóban ezerötszáz egyetemi oktató vett részt a konferencián a világ minden tájáról. Rekettye Gábor arról a kutatásról tartott előadást, amelyet Magyarországon vé­geztek az elektromos energi­ával való fogyasztói elége­dettségről. Japánban a Ja­pán-Magyar Gazdasági Klub elnökével tárgyalt a két klub júniusban megtartandó ple­náris ülésének előkészítésé­ről. Az idei ülés kiemelt té­maköre a Magyarország el­maradottabb térségeiben lét­rehozott ipari parkok bemu­tatása, és a japán befektetők figyelemfelkeltése. Annál is inkább szükség van erre, mert a japán üzletemberek­nek a legritkábban nyílik le­hetőségük arra, hogy Buda­pesten kívül máshová is el­jussanak. Az utolsó hetet Szingapúr­ban és az indonéziai Báli szi­geteken töltötte. Szingapúr elképesztően gazdag, mondja, az egy főre eső nem­zeti jövedelem huszonkilenc- ezer dollár a hazai négy és féllel szemben. Ami a legfurcsább volt ott is és Japánban is, az a hihetetlen mértékű, felfokozott karácso­nyi hangulat annak ellenére, hogy arrafelé a karácsony nem ünnep. Szingapúr-ban szá­munkra nehezen elképzel­hető, ötven méter magas, fel­díszített műanyag karácsony­fák hirdetik a 32 fokos meleg­ben, hogy ha nem is ünnep a karácsony, de mindenképpen nagyon nagy üzlet. Cs. L. Lehet, hogy ezután csak úgy juthatnak a kutyák csirkehúshoz, ha maguk szerzik meg azt wéber t. illusztrációja Állati dolgok mélyhűtve Január elsejétől tilos a mélyhűtött húsok árusítása az állateledeleket forgal­mazó boltokban, illetve még eladhatják fölhalmo­zott készleteiket. A rendelet értelmében csak megfelelő hőkezelés után (főzés) te­hető a pultokra és hűtőlá­dákba a termék: csont, csir­keláb, farhát, nyesedék. A rendelkezést közegész­ségügyi szempontokkal in­dokolják (ha indokolják), s a szakemberek szerint - ugyanis Nyugaton már tilos a fagyasztott hús árusítása az állateledel boltokban - evvel az uniós követelmé­nyeknek is eleget teszünk. Az ellenvélemény: eddig sem voltak semmiféle köz­egészségügyi problémák a fagyasztott hússal, s az in­tézkedés inkább az állatele­delt gyártó és forgalmazó vi­lágcégek lobbizásának eredménye. Ugyanis e tiltás következményeként mini­mum 30-50 százalékkal megdrágul a kutyának, macskának szánt hús, s ez­zel az ára „beéri” az egyéb, szépen csomagolt és tévék­ben reklámozott állatelede­lek árait. Másrészt a tegnap még olcsóbban megvásárolt húsok hőkezelése csak nagy tételben oldható meg gaz­daságosan, ami átmeneti hiányt idéz elő. Persze azt is megkérdez­hetnénk, hogy vajon med­dig árusítható a hűtőből a csirkeláb és a nyak emberi fogyasztásra? Mert ezek szerint nekünk még nem árt. Kozma F. Még Kennedy elnöksége idején - nagyjából emlékszem - egy ameri­kai kisvárosban, Little Rock-ban né­hány színesbőrű kislányt és kisfiút naponta több rendőrautó kísért az iskolába, hogy megvédjék őket a fe­hér szülők dühétől. Kemény munka volt, néha összeütközéssel - de a négerek és persze Kennedy elnök győzött. Az ostoba és gyakran véres fajgyűlöletnek sajátos történelme volt az USA-ban. És nálunk is. A székesfehérvári romacsaládokat nem engedik be a helyiek új ottho­naikba. Hogy a fehérvári polgármes­ternek, illetve önkormányzatnak ki­telepítési ötlete mennyire volt jog- tipró cselekedet, azon még lehetne vitatkozni. Meg is teszik, politoló­Rádió mellett Szappan és a kedvenc Petőfi gusok, szociológusok, cigányszö­vetségi vezetők. Akadt némely poli­tikus - ellenzéki - aki az igazság bajnokaként állt ki a romák mellé, mert ugye miért is ne lehetne az ak­ciót a koalíció rovására írni? Főként a választások küszöbén. És persze X. község lakói - leg­alábbis a lakók egy része - kivonult az utcára, hogy megvédje jogait. Azt a jogot, hogy a cigányt nem engedik letelepedni abba a családi házba, amelyet a fehérváriak vásároltak számukra. Tehát jogot követelnek - mert demokrácia van - és joguktól fosztják meg a cigány férfiakat és nőket, holott ők is pontosan olyan emberek, mint a „fehér” lakók, van szemük, szájuk, hajuk, szívük és két lábon állnak, mint a szomszé­duk. A tévé előtt egy asszony sírógör­csöt kapott és magyarázta, hogy a tüntetésen a rendőrök durván bán­talmazták. Lehet, hogy így volt. Semmi okom arra, hogy állítását ha­zugságnak vegyem. De akkor sem a höbörgés a megoldás: a durva rend­őrt le kell váltani, meg kell büntetni úgy, hogy soha többé eszébe ne jus­son kezet emelni egy feltüzelt - ma­roknyi közösségre sem. Mert a jog mindenkinek megjár. A cigánynak is. Ebből következik: a romák egyike-másikának is tudnia kell súr­lódástól mentesen beilleszkednie egy nagyobb közösségbe. Még az ötvenes évek második felében a Sásd melletti kis falucskában, Hör- nyéken jártam, ahol az összevont tagozatú általános iskolának har­minckét tanulója közül huszon­nyolc cigány volt, többnyire az erdei településből, Gálykútról jártak be ha jól tudom, talán két-három kilomé­terről az iskolába, naponta, őszi nagy esőkben, téli nagy havazások idején. A kezdeti hiányzások meg­szűntek, mert a gyerekek imádták Szabónét, az egy szem tanítónőt. Nem ő mondta, hanem láttam, ’ gy _ a kicsiknek szappannal kezdte az ÁBC tanítását. Az iskolai tábla mö­götti óriási lavórban mosdatta meg a . fölöttébb koszos nyolc-tíz kisgyere­ket. A tisztasági mánia később átra­gadt a többiekre is. Tiszta ruhát öl­töttek otthon, a szülők is rájöttek, hogy itt valami megfoghatatlan vál­tozás történt. Amikor másik alka­lommal megkérdeztem a kicsiket, hogy kit szerettek legjobban, akkor első volt a tanítónő, másik a vajdá­juk, Balogh Jani bácsi, aki hetente egyszer húst is szerzett nekik - pén­zért a sásdi hentestől, Méhn Elemér­től. A harmadik kedvencük Petőfi volt. „Miért?” - kérdeztem tőlük. „Mert olyan szépeket mondott.” A tanító néni tolmácsolásával. Melles­leg: a száppán használatát sok roma család ma is gyakorolhatná. y 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom