Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1998-01-30 / 29. szám

1998. január 30., péntek Dünántúli Napló 7 Mi kell az égett sebre? Előfordul, hogy hússütés közben a forró zsír vagy olaj a kezünkre spriccel. Ilyenkor ne kísérletezzünk különböző „háziszerekkel”, hanem az égett felületre néhány percig folyassunk hideg csapvizet, és esetleg a gyógyszertárban kapható Irixszel fújjuk be. Ha súlyosabb égést szenvedünk, természetesen azonnal orvos­hoz kell fordulni. Ha hússütés közben a zsír a tűzhelyre csöppenve lángra lobban, ne akarjuk konyharu­hával eloltani, mert az is lángra kap. Inkább hagyjuk, gyorsan leég, s így csupán égett szag marad utána, de nagyobb baj nem lesz belőle. Vendégváró költemény Bab, kiadós egytálételnek Száraz babból különösen té­len a legtöbb háztartásban akár minden héten készül bableves és főzelék, vagy babsaláta. Főzzünk egy-egy alkalommal rakott babot is, ezzel kissé változatossá tehet­jük a menüt. Négy személyre számolva 30 deka tarkabab, 60 deka da­rált marhahús, egy fej hagyma, 3-4 evőkanál olaj, egy csokor petrezselyem, két csípős paprika, két paradi­csom, 10-15 deka füstölt sza­lonna, bors, só, egy evőkanál paradicsompüré és egy evő­kanál citromlé kell. Az előző nap beáztatott ba­bot sós vízben megfőzzük. Az olaj felével a darált húst a fi­nomra vágott hagymával ál­landóan kevergetve tíz percig pirítjuk. Egy másik serpenyő­ben az olaj másik felével a felszeletelt paprikát a paradi­csompürével addig pároljuk, míg a paprika megfonnyad. Borsozzuk, vagy egy egy kis- kanál szántott szurokfüvet te­hetünk bele, s hogy jó, leve- ses mártást kapjunk, kevés vízzel vagy húslével felönt­jük. Egy tepsi vagy tűzálló edény alját vékonyan meg­kenjük olajjal, beleteszünk egy réteg húst, rá a babot, le­öntjük a zöldpaprikás mártás levével, meghintjük a finomra vágott petrezselyemmel, az­tán újra hús, bab, mártás, pet­rezselyem a sorrend. Az egé­szet meglocsoljuk néhány ka­nál húslével, citromlével, el­rendezzük a tetején a bevag­dalt szalonnaszeleteket, alufó­liával letakarjuk és 20-25 percig középmeleg sütőben sütjük, de mielőtt kész, hogy ropogósra süljön a szalonna, a fóliát levesszük róla. Tálalás­kor paradicsom- és citromsze­letekkel díszíthetjük. Büdös hagyma Igen, sokan büdösnek tartják a fokhagymát, nem véletlenül terjed el ez a népies neve. Et­től függetlenül a magyar konyha egyik legelterjedtebb fűszere, szinte minden ételben használják, főleg a húsoknak ad különleges, édeskés ízt. De nemcsak a magyar konyha kedvelt fűszernövé­nye, szinte az egész világon ismerik és használják. Az ókori népek különleges va­rázserőt tulajdonítottak a fok­hagymának, gerezdjeit amu­lettként hordták a nyakukban. Később különféle kuruzsló- szerekkel együtt orvosságként alkalmazták. Sokáig ez a tu­lajdonsága feledésbe merült (valószínű kellemetlen illata miatt), a modem orvostudo­mány viszont igazolta az ókori természetgyógyászok sejtését az érelmeszesedés el­leni, emésztést elősegítő, bél­fertőtlenítő, vérnyomáscsök­kentő, epe- és májműködést elősegítő hatásáról. Tápértéke is jelentős, mert szénhidrátot, fehérjét, fontos ásványi anyagokat, illó olajat, C-vitamint tartalmaz. Fel- használása, illetve adagolása egyéni ízlés szerint javasol­ható: levesek, főzelékek, salá­ták, vadas ételek, abált sza­lonnák, kolbászok, szalámi­áruk készítése elengedhetet­len fokhagyma nélkül. És a libazsírral megkent pi- rítós kenyér sem. B. G. Főzőcske - Receptek - Háztartás A felszolgálók 26 termelő 53 fajta borát kínálták kóstolásra fotó: laufer László A hölgyek boraVillányban termett Egyre gyakrabban esik szó arról, hogy étkezési szokásainkat illő lenne átalakítani, és mind gyakrabban hangzik el: kívána­tos a polgári étkezési kultúra felélesztése. Különösen érvényes ez, ha borivási szokásainkról van szó. Pécsett az évek óta hangoztatott óhajok után az országban első­nek 1995-ben megalakították a Magyar Borbarát Hölgyek Klubját. Fölvállalták, hogy a háziasszonyok figyelmét ráirá­nyítsák a kulturált borfogyasz­tás módjára, s a lehetőségeik­hez mérten igyekeznek is tenni a honi borászat utóbbi években tapasztalható jelentős fejlődé­sének ismertebbé válásáért. Tudatosítani próbálják, hogy a bor nem feltétlen az alkohol egy megjelenési formája, ha­nem igenis lehet gasztronómiai ínyencség. E szándék jegyében rendezték ezen a héten harma­dik alkalommal a „Magyar Dél-Amerika őslakói valaha haszontalan, kellemetlen nö­vénynek tartották, tüskésbozót­nak nevezték a broméliákat, melyek közül az egyetlen ha­szonnövény az ananász. Zama­tos gyümölcsét aztán már mi is megismerhettük, és szívesen fogyasztjuk. De a broméliák többi fajtája is kedvelt szoba­növényünk lett. Laza, vízát­eresztő talajban fejlődnek jól, és inkább eltűrik, hogy a föld­jük időszakosan kiszáradjon, mint ha vízben áll. Ha ananászt veszünk, a gyümölcs csúcsát a leveles ro- zetta alatt két ujjnyira vágjuk le, és óvatosan szedjük le róla a termésdarabkákat. A vágási fe­lületet mártsuk faszénporba, Hölgyek Bora” cím odaítélésé­hez nélkülözhetetlen borvá­lasztó összejövetelüket.- Tevékenységünk mind is­mertebbé válik, s hogy a neves bortermelők is adnak már a vé­leményünkre az egyértelmű, hi­szen most tizenkét borvidékről huszonhat termelő ötvenhárom fajta termését küldte el - mondta Hábemé Fekete Ibolya, a klub elnöke. A borkóstolón megjelent harmincnégy hölgy „teljesít­ményén” a mennyiségek isme­retében bizony a gyakorlott férfi borbírálók is elámulhat- nak. Igaz, két csoportra vált a hölgykoszorú, a fehér- és a hogy a gombás, baktériumos fertőzéstől megvédjük. Egy cserép aljára tegyünk fél marék kavicsot, majd töltsük meg desszert borokat, illetve a rosé-, a vörös- és a tokaji borokat kü- lön-külön társaság minősítette, majd a klub alapelvét érvénye­sítve a végső döntést a vissza- kóstolással a gasztronómia és a bor harmóniájának jegyében egy választékos menüsor elfo­gyasztása közben hozták meg: a kitüntető címet ezúttal Bock József villányi termelő Cuvée csoportba tartozó Cabemet vö­rösborának ítélték oda, mely 1994-es termésű Sauvignon és Frank együttese. Az 1996-os borbírálatuk al­kalmával az ’93-ban termett öt­puttonyos Tokaji aszút, tavaly a máriagyűdi félédes Traminit tüntették ki a választásukkal, s így a villányival együtt már há­rom palack címkéjén szerepel­het hivatalosan is a „Magyar Hölgyek Bora” felirat. egyharmad rész tőzeg és két­harmad rész homok keveréké­vel. Ebbe ültessük el a rozettát, melyből a bromélia fejlődik. Melegben tartva általában hat hét alatt gyökeresedik meg. Utána fokozatosan szoktassuk a fényhez és rendszeresen perme­tezzük a leveleit vízzel. Oldalszerkesztő: Morzsák A tojássárgája sötétebb, szebb színű lesz, ha kevés sót szórunk rá, és két-három percig állni hagyjuk. A héjában főzött burgo­nya - amit rakott burgonyá­hoz, burgonyasalátához fő­zünk - nem reped meg, ha a forrástól számítva csak ad­dig főzzük, amíg puhulni kezd, majd a lángról levéve fedő alatt a gőzben hagyjuk állni. A rakott, töltött, pirított burgonyához a héjában főtt burgonyát előző nap is elké­szíthetjük, s ha kihűlt há­mozva tároljuk. A lisztes burgonyafajták hámozva nem főnek szét, ha a főzővízébe néhány csepp ecetet teszünk. Sőt így még fehér is marad. A tojások hosszabb ideig frissen maradnak, ha héju­kat vékonyan bekenjük zsír­ral, beburkoljuk papírral és száraz helyen tartjuk. Ha hosszabb ideig tároljuk a tojásokat, legalább kéthe­tenként rakjuk át őket, ügyelve arra, hogy ennek során az alsó részük felülre kerüljön. A megrepedt tojást is megfőzhetjük, de mielőtt vízbe tennénk, dörzsöljük be citrommal vagy zsírral a héját. Ha egyszerre több re­pedt tojást főzünk, tegyünk a vízbe citromlevet vagy egy kanál sót. A megfagyott tojást hasz­nálat előtt tegyük néhány órára hideg vízbe. A virsli jobb ízű lesz, ha nem vízben, hanem gőzben főzzük. A bőrös virslit akasszuk fakanál nyelére, és így lógassuk egy nagyobb fazékba, amelyben annyi vi­zet forralunk, hogy a virslik ne érjenek bele. Fedő he­lyett konyharuhával takar­juk le az edényt, és 10-15 percig hagyjuk a gőzben. A hűtőből kivett virslit ne dobjuk forró vízbe bár­mennyire sietünk a főzésé­vel, mert megreped. Az ananász nem csak a gyümölcsös tálon mutat jól, zöld fel­sőrészéből különleges dísznövény is nevelhető Gyökereztessünk broméliát Őshazájában a bromélia két-három év alatt termőképes nö­vénnyé cseperedik, még akkor is, ha a termést fedő rozettából gyökereztetik. Nálunk gyümölcsöt nem fog nevelni, viszont mutatós szobadísz lehet belőle. Fűszeres falatkák sörhöz-borhoz Vince-nap ugyan elmúlt, az új borok „minősítését” bizo­nyára a baráti társaságok megejtették, ám a pincéhez szervezett összejövetelek al­kalmával kínálhatja akár a házigazda is a süteménynek ható, de valójában kenyérből készült borkorcsolyát. Tizennyolc adaghoz tíz vékony szelet rozskenyér, vagy bako­nyi kenyér kell, továbbá 30 deka tejszínes ömlesztett sajt, fehér bors, egy teáskanál erős mustár, három evőkanál tejszín, késhegynyi sáfrány, egy ke­mény tojás sárgája, fél teáska­nál sűrített paradicsom, egy te­áskanál töröttpaprika, kevés cit­romlé, csipet cukor, egy evőka­nál zöldfűszer. A sajtot a tejszínnel, sóval, borssal habosra keverjük, majd ezt a masszát négy egyforma részre osztjuk. Az egyik részt mustárral, a másikat a villával alaposan összetört tojássárgá­jával és a sáfránnyal, a harma­dikat sűrített paradicsommal és töröttpaprikával, a negyediket citromlével, cukorral és zöldfű­szerekkel keverjük össze. Két szelet kenyeret egymás mellé teszünk, és mindegyiket megkenjük az egyik fajta tölte­lékkel. Ráterítünk egy-egy sze­let kenyeret, amit a következő fajta töltelékkel kenünk meg. Újabb kenyérszelet és a harma­dik, végül ismét egy kenyérsze­let és a negyedik színű töltelé­ket kenjük a kenyérre, aztán egy szelettel befedjük. A két töltött kenyérpiramist legalább két órára hűtőszek­rénybe tesszük. Tálalás előtt - a képen látható módon - fa­forró vízbe mártott, éles késsel latnyi darabokra vágjuk. Közvetlenül a tálalás előtt kell feldarabolni a falatkákat

Next

/
Oldalképek
Tartalom