Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)
1998-01-29 / 28. szám
1998. január 29., csütörtök Háttér - Riport Dünántúli Napló 9 Duray Miklós nem félt soha Beszélgetés az Együttélés mozgalom alapítójával a mindennapokról Negyvenötös születésű az Együttélés mozgalom pozsonyi elnöke, Duray Miklós. Kemény, következetes ember hírében áll, s az is. Nem az utóbbi, az úgymond 90-es évek edzették meg: magyarságáért kétszer is börtönbe zárták a csehszlovák érában, nem éppen az internacionalizmus illetve a különböző népek, nemzetiségek egyenlősége jegyében. Csak azért, mert úgy gondolta, hogy a magyar nyelvű iskolát megérdemli egy felvidéki magyar gyerek, tüntetések résztvevője volt, tüntetéseket szervezett. Céljaiért kockáztatott. Képes volt egy lapra mindent föltenni. Még az életét is. Duray Miklós diplomata útlevéllel érkezett Pécsre, felesége (vele egymagas, fekete szemű, kerekarcú teremtés) pedig éppen a lejárófélben lévő, de érvényes „még csehszlovák” úti- okmánnyal, az egykor volt szomszéd országra visszamutató dokumentummal. Régi házasok, túl az ezüstlakodalmon. Egyetlen fiúk Áron, későn jött boldogság, most éppen kilenc esztendős. Csikó gyerek, minden bizonnyal tele energiával. A politikus apa miatt azonban nem mehet ki egyedül az utcára. A Magyarok Világszövetsége Baranya Megyei Szervezetének vendégeként, azokról a sebekről szólt Duray Miklós a pécsi emlékülésen, melyeket a lakosságcsere idején ejtettek, s melyek azóta sem hegedtek be igazán, fel-felszakadnak, szakítják újra. Aztán leültünk egy sarokba, félhomályban beszélgetni sok mindenről, főleg arról, hogy kicsoda is tulajdonképpen Duray Miklós?- Ön sohasem félt?- Nem. Nem is tudom. Amikor belekezdtem ebbe a munkába, tisztában voltam azzal, hogy mit vállalok. Verést, börtönt, s ki tudja mit. Engem szüleim magyarként és magyarnak neveltek, s aki nem élt kisebbségi létben a szocializmusnak nevezett fura rezsim idején, nem is értheti igazán, hogy miféle tudatos protestálás és micsoda merész tett volt az, amikor kölyök koromban egy november hetediki ünnepségen az akkori pártvezetők szeme láttára az úttörő nyakkendőmmel tisztítottam meg a cipőmet.- Szüleiről mondana valamit? Élnek-e még?- Édesapám közel húsz esztendeje nem él már. Jogász volt, s talán ez alkalom arra, hogy elmondjam, Pécsett diá- koskodott, itt, e városban szerezte egyetemi diplomáját. Édesanyám pedig pedagógusként dolgozott, s örömünkre jó egészségnek örvend éppen a nyolcvannyolcadik évében.- Ha élne édesapja, vajon büszke lenne-e ma a fiára?- Egy édesapa mindig büszke a fiára, még akkor is, ha sok oka nincsen rá. Akkor halt meg szegény, amikor kezdődtek a rendőri üldözések, s a börtönéveimet már nem élte meg. Halálát éppen az én helyzetem gyorsította fel.- Miképpen kezdődött Duray Miklós számára a politikával való ismerkedés?- Ahogy megszülettem.- Én másként próbáltam értelmezni a kérdést. Szóval, amikor már tudatosan le kellett tennie valami vagy valakik mellett a voksot.-Ön se értsen félre. Csak azért válaszoltam így, mert én egy olyan helyzetbe születtem bele, amely nem engedte egyetlen ember számára sem, hogy kimaradjon a politikából. Azaz, ahogy kezdtem észlelni a világot, nem lehetett a benne lévő politikumot nem észrevenni. Úgy nőttem bele, hogy folyamatosan valamiféle állásfoglalásra kényszerítettek. Ötvenhatban tizenegy éves voltam, s a mai napig megvan a naplóm, amit a magyarországi forradalomról vezettem. Ebből fehé- ren-feketén visszaolvasható, hogy tudatosan ellene voltam a rendszernek.-Mi az igazi ok? Vajon, mert kisebbségi létben élt nem Magyarországon, vagy mert nyűgnek tűnt az akkori, diktatórikus világ?- Akár másutt, a határokon kívülre szakadt magyarság soraiban az emberek, mi is kétszeresen éreztük ellenségesnek a minket körülvevő helyzetet. Hiszen minden rossz mellett még azt is a fejünkhöz vágták, hogy ti magyarok vagytok.- Miért kerül először bíróság elé? Mi a vád?-Elsősorban az, hogy 1978- ban szervezkedni kezdtünk, mégpedig a magyar iskolák védelmében és már az első alkalommal sok embert sikerült megmozgatni, amitől a hatalom nagyon megrettent. Ez a hatalmi bosszú vitt engem a börtönbe. Előbb 1982-ben, rövi- debb időre, aztán 1984-ben másodszor is lecsuktak.- Megedzi a politikai elítéltet a börtön?- Embere válogatja. Volt, aki összeroskadt, volt aki megkeményedett. Aki felkészületlenül kerül a börtönbe, annak kegyetlenül rossz a helyzete. Én másként éltem meg, hiszen felkészültem rá, tudtam, hogy mit vállalok, s hogy azért mi jár.- Senki sem hitte még akkoriban, hogy valaha is összeomlik a „tábor", s hogy Kelet-Eu- rópa államai végleg-átmeneti- leg (?) önrendelkezési jogot kaphatnak. Ön mégis vállalta.- Nem tudom, hogy ki miként volt vele, én tudtam, hogy azt a rendszert csak megdönteni lehet, megjavítani lehetetlen. Nem volt veszteni valóm.-Mi az Ön „becsületes" szakmája?- Geológus vagyok, de a politikát is megpróbálom becsületesen csinálni.- Merrefelé dolgozott, geológusként?- Laboratóriumokban, bányáknál, útépítésnél, sokfelé.- Nem hinném, hogy nagyon jó volt az ajánló levele. Mégis merték alkalmazni a magyar „politikait”?- Úgy, ahogy. Igazán nem is lépkedtem előre a szakmám grádicsain. Doktori disszertációt készítettem elő, de az első politikai kiállás után már az as- pirantúráig sem jutottam el. Amikor pedig a börtönből első alkalommal szabadultam, és visszatértem korábbi munkahelyemre, bár a munkaköri beosztásom nem szűnt meg, nem kaptam feladatot, székem sem volt, le sem ülhettem. Időnként nekitámaszkodtam a falnak, mert nem könnyű nyolc és fél órát állni egyfolytában.- S aztán jött Csehszlovákiában is a rendszerváltás eufóriája, kimondhatatlan öröme. Megdőlt az utált rezsim.- Én nem voltam semmiféle eufóriának a rabja, sőt igyekeztem nagyon józan maradni. Látnivaló, hogy csak a hatalmi rendszer változott meg, de nem az emberek gondolkodása. Nagyon kevesek mentesek a kommunista hatástól, s ennek következtében ma a hatalomban lévők többsége ugyanúgy gondolkozik, mint annakelőtte. Ez így van Magyarországon, s így van Szlovákiában is.- Nemrégiben egy sajátos felmérést készítettek a szlovákiai magyarság körében, amely azt kutatta, hogy az anyaországban mi volt a szimpatiku- sabb, vajon a Kádár-rezsim, az Antall-kabinet vagy a Horn- kormány.- S ebből kiderült, hogy míg az Antall József vezette első független kormány reprezentálta a magyarságot, s magukénak érezték, addig a Hom-kor- mány megítélése egy picivel rosszabb, mint a Kádáréké volt. S bár az okokat nem kutatták, én azonban sejtem. Azért negatív a jelenlegi kormányzat megítélése a Felvidéken, mert programjában és mentalitásában az Antall-féle politika hangos elítélése és ellenzése közben jött létre. Azt pedig, hogy mi odaát szintén magyarok va gyünk, negyven év után először Antall József mondta ki.- Ön pártot alapított. Miért?-Magunk érdekében. Igaz, előbb nem pártban, hanem mozgalomban gondolkoztam, de kiderült, hogy a szlovákiai magyarságnak szüksége van egy pártra is.- Volt már egy.-De nem az övék. Politikai csoportosulás, ami nem volt független és nem önálló. Ezért kellett az Együttélést - ami jóval előbb megalakult - hivatalosan pártként is bejegyeztetni.-Az Együttélés név eredetét kutatom. A magyar nyelvben ez nem házasságot, hanem valami kevesebbet jelent. Számomra kölcsönös toleranciát avval, hogy közben egyik fél sem zavarja a másik köreit.- Jól gondolja. A névválasztás tudatos. Úgy éreztük, hogy erre van szükség, s evvel is jelképezni próbáltuk a programot. A geológus szakmában jó ideig a kristálytannal foglalkoztam, s tudnia kell, hogy a kristály struktúrának a felépítése olyan, hogy az egyik alkotóelem a másik alkotóelemnek a terét nem zavarja. Együtt élnek. A mai napig is ez a programunk domináns része, úgy létrehozni a magyarok és a szlovákok együttlétét egy országon belül, hogy társként létezhessenek, partneri viszonyban. Közösen élhessék életüket, legyenek közös örömeik és bánataik.- Gondoljuk csak végig, a 88 éves édesanyjának legtöbb napja az egyetlen fiáért való aggódás jegyében telik.- Valószínűleg. De hadd tegyem hozzá, hogy él egy nővérem is, és akkor lennék igazán boldog, ha az Együttélés programjának megvalósulását édesanyám megérné.-fiát hogy neveli, kemény embernek vagy távol tartva a világtól?-Csak azt szeretném átadni neki, amit a szüleimtől kaptam örökül, s ami nekem tartást adott. Ez pedig így hangzik: ne bánts senkit, de ne hagyd magad, soha.- Szlovákiában is választások lesznek. Mit kívánna Duray Miklós az idei esztendőtől?-Természetesen azt, hogy a felvidéki magyar pártok egyesüljenek, szűnjön meg az ellentét és a torzsalkodás. Ez nemcsak vágy, politikai célkitűzés is. A másik pedig az, hogy 1998-ban ez a magyar politikai blokk, vagy szövetség, nevezzük bárminek, kerüljön be az új szlovák kormányba.- És nagyobb léptékben, Szlovákiából kitekintve?- Reméljük, hogy Magyarországon egyszer majd olyan kormány lesz, amely számára nem tehertétel a határokon kívüli magyarság. Akad olyan politikus, aki nem fogja szégyellni egy harmadik fél előtt kijelenteni, hogy a magyar nép összetartozó, s hogy az európai integrációt ki kell terjeszteni az egész nemzetre, s nem csak az országra. Szlovákiában pedig lehet, hogy majd eljutunk oda, ahova sikerült a finnországi svédeknek, hogy legyen bármely kormány az országban, annak a kisebbség soraiból való, tehát magyar politikusok mindig a tagjai lesznek.- A Kárpát-medence magyarságára hogy tekint Duray Miklós?-Nem kell ideális helyzetnek kialakulnia a Kárpát-medencében, hanem némileg jobbnak, mint ami jelenleg van. Ha csak egy fokkal több lehetőséget kapunk arra, hogy a szülőföldünk a hazánk lehessen, akkor már boldogok leszünk. De addig is, amíg ez nem következik be, hálaadással kell lennünk azoknak, akik lehetővé tették, hogy mindezt nyíltan elmondhassuk. Hogy tizenöt- millió magyarban gondolkozhassunk és hogy a korábban lehajtott fejünket ismét fokozatosan felemelhessük. Reméljük, hogy az 1998-as évben egy lépéssel közelebb kerülhetünk álmainkhoz. Kozma Ferenc Dunai Imre jegyzete A tigris A monda szerint Buddha mielőtt eltávozott a földi valóságból, magához hívta az állatokat, de csak 12-en jöttek el: a patkány, a bivaly, a tigris, a nyúl, a sárkány, a kígyó, a ló, a kecske, a majom, a kakas, a kutya és a disznó. Jutalmául Buddha mindegyiküknek ajándékozott egy-egy évet. Ettől kezdve az évek az állatok nevét viselték. A kínaiak megfejelték ezt rendszert a 60 esztendős Nagy Évvel, amikor az öt elem - fa, tűz, föld, fém, víz - egyszer mind a 12 állatjegyes évvel összekapcsolódott. Ez a kínai hagyomány Buddha működését több mint kétezer évvel megelőzte! Hatvanéves ciklusok a i.e. 2637-től kezdődnek. Idén a 78. ciklus 15. évébe, a föld jegyű Tigris esztendejébe jutottunk. De nem január elsején! A holdciklusokra alapozó kínai naptárban az újholdas évkezdet most január 28-ára esett. A legutóbbi föld elemű Tigris év 1938 volt, ami - az utána következőkre tekintettel - próféciaként nem éppen derűlátásra buzdító. De talán kétszer nem léphetünk ugyanabba a történelembe. Hogy akkor miért érdemes az ősi kínai naptárra is figyelI évében nünk? Egyelőre aligha országunk 1-1,5 ezreléknyi (?) mandulaszemű népessége iránti toleranciából. Az asztrológia hívei számára a választékban rejlő pluralizmus már haszonnal jár: ha netán valakiknek a káldeus-egyip- tomi-görög csillagjóslás csak a jövő évezred elejére ígér sikereket, fellebbezhetnek a kínai asztrológiához. Ennél is több erőt, önbizalmat, optimizmust és lendületet kínál a lehetőség, hogy többféle évkezdetű naptár van a világon. Az efféle másság elismeréseként kezdhetjük az évet az „új életet kezdek” fogadalmával január elsején, néhány hét múlva némi korrekcióval újra nekiveselkedhetünk az ősi kínai naptár szerint, majd megújíthatjuk, módosíthatjuk a fogadalmainkat március 22-én az indiai újévkor, utána pedig az őszi napéjegyenlőség táján az ősi zsidó évkezdetkor. A telhetetlenebbek a miénkhez képest vándorló mohamedán újévvel is kísérletezhetnek. Ha jól számolom, az most idén május elejére esik. Akinek még ennyi sem elég az új élet kezdésének változatos ígérgetéséhez, az alakítson saját naptárpártot! Szexisebb fehérnemű Egyszeri pénzbeli hozzájárulást kapnak - fehérnemű-vásárlás céljából - a német hadsereg újoncai közül mindazok, akik nem tartják eléggé szexisnek a besorozáskor minden fiatalembernek járó fehérnemű-készletet. Mint a bonni védelmi minisztériumban bejelentették, a hadsereg vezetői azért tették ezt az engedményt, mert kiderült: a komoly, hófehér színű alsónadrágok, atléták és pólók mind gyakrabban maradtak felhasználatlanul a kiskatonák fiókjainak mélyén. Úgy tűnt, hogy az újoncok többsége, különösen, amikor kimenőre távoznak, nem tartja eléggé „szívdöglesztőnek” ezeket az inkább korosodó urakra illő fehérnemű-féleségeket. A minisztériumban úgy határoztak, hogy 50 márka fehérnemű-hozzájárulást adnak minden - ezt igénylő - újoncnak, hogy maguk választhassák ki az ízlésüknek leginkább megfelelő alsóneműt. KI HALLOTT MÁR ILYET? Sajnos, mindenki. A nyugdíjasok anyagi gondjairól szóló fanyar viccek ma még nagyon időszerűek. Tegyen róla, hogy elavuljanak! Lépjen be még most, fiatalon a Pannónia Magánnyugdíjpénztárba és szerezzen magának jobb nyugdíjat - egy fillér többletfizetés nélkül. Ingyenes telefonszámunkon elérhet bennünket: 06 80 28 28 28 PANNÓNIA
