Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1998-01-27 / 26. szám

6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1998. január 27., kedd Röviden Fórum az adóbevallás­ról. Az APEH megyei ve­zető szakértőinek részvéte­lével fórumot rendez Pécsett a Vezetési Tudományos Társaság január 30-án. Az érdeklődők megismerked­hetnek a február 15-én ese­dékes adóbevallások pontos kitöltésével, a személyi jö­vedelemadózás változásai­val, az őstermelői adózások rendjével, valamint a mun­káltatók adatszolgáltatási kötelezettségeivel, a nyom­tatványokkal és a bizonyla­tokkal. Szó lesz még a adó- és számviteli törvény válto­zásaiból adódó új feladatok­ról, valamint az ezzel kap­csolatos határidőkről. (I) A nyugdíjreform szabá­lyai. Szakemberek is nehe­zen igazodnak el a nyugdíj- reformmal összefüggő jog­szabályok között, éppen ezért rendez a kereskedők­nek a KISOSZ tájékoztatót és konzultációt január 28- án. A 9 órakor a székházuk­ban kezdődő összejövetelen dr. Sárhegyi Erzsébet, a Ba­ranya Megyei Egészségbiz­tosítási Pénztár nyugalma­zott főosztályvezetője, és Dezső Ferenc, a Baranya Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság főosztályveze- tőj e tart előadást. (I) A jó bornak is kell a cégér Tavaly 270 millió forint állt rendelkezésre bormarke­ting-programok finanszíro­zására, ez az összeg az idén várhatóan 470 millióra emelkedik - nyilatkozta la­punknak Herpay Balázs, a Szőlő-Bor Szövetség és Terméktanács főtitkára. A szakember kiemelte: a jó bornak is kell a cégér, fő­ként mert ma már csak mi­nőségi borokkal lehet meg­hódítani az európai és a ten­gerentúli piacokat. Magyar- ország ez utóbbi tekinteté­ben, a hektoliterenkénti 157 márkás, német piacokra ke­rülő boraival a hetedik he­lyen áll az exportőrök listá­ján. Ennél alacsonyabb áron csak Macedónia, Bulgária, Románia, Ciprus és Algéria szállít nemes italokat a kül­piacokra. A 197 márkás olasz, a 424 márkás francia és a 245 márkás spanyol borok mind árban, mind mennyiségben többszörösen felülmúlják a magyar italokat. Minőség­ben viszont felveszik a ver­senyt az említett országok termékeivel. (újvári) Átszervezéseket tervez a Hunor Kesztyűgyár Kevés a bőrvarró szakmunkás Húsz százalékkal több nyereséget ért el az elmúlt évi teljesít­ményével a Hunor Kesztyű és Bőrruházati Rt. Legnagyobb ár­növekedés a kesztyűtermékeknél volt, de a táskaüzemben is jó eredményeket ért el. dolgozók 20 százaléka nem folytat termelői tevékenységet. Éppen ezért az elkövetkező he­tekben a táskaüzemben a már kipróbált csoportmunkát akar­Az elmúlt évben 1,3 milliárd árbevételt ért el a Hunor, ez az 1996-os esztendőhöz képest 50 százalékos növekedést jelent. Vállalkozások sora volna elé­gedett ehhez hasonló éves te­vékenységgel, ám Horváth Fe- rencné (képünkön) vezérigaz­gató jóval többet várt az 1997- es évtől. Ez volt ugyanis az az esztendő, amikor az adósságok nagy részétől megszabadulhat­tak, amikor a termékszerkezet váltással stabilizálhatták a te­vékenységüket, amikor olyan bérezési formát sikerült beve­zetniük, amely jobban közelí­tett a teljesítményekhez.- Azért panaszra nincs okunk, de ennél sokkal jobb eredményt szerettem volna el­érni a tavalyi évben - mondja. Elégedetlensége okának első­sorban a nagy kieső mű­szakszámot tartja, meg­győződése szerint ha a táppénzes na­pok számát csökkenteni tudják, akkor még látványosabb eredmé­nyekkel dicsekedhetnének. A hagyományos divatkesztyű termékeket a már évtizedek óta „bejáratott” piacra szállítják, itt sikerült árbevétel többletet is elérniük. Ugyancsak jól műkö­dött a bérmunkában dolgozó divattáskaüzem is, a megálla­podásban szereplő 96 ezer da­rab helyett 153 ezer darabot gyártottak. Ennél jóval többet is elő tud­A kesztyűk jól bejáratott piacra készülnek tunk volna állítani - mondja a vezérigazgatónő -, ha a munká­sok 20 százaléka nem lett volna tartósan távol a szalagok mel­lől. Egyébként is kevés a bőr­varró szakmunkás, a betegmű­szakok száma rendkívül magas, a szabadságok dandárját is olyankor kellett kiadni, amikor a legnagyobb szükség lett volna az emberekre. Éppen ezért eb­ben az évben már változtatunk a szabadságolás módszerein, de már az elmúlt évben is csak az kapott 13. havi bért, akinek egy meghatározott műszakszámon belül volt a kieső ideje.- Nem tudunk mást tenni, hi­szen minket is szorítanak a költségek, nekünk is eleget kell tenni a gazdálkodási követel­ményeknek. Hosszantartóan nem lehet elviselni azt, hogy a FOTÓ: LÄUFER L. juk bevezetni. Ez annyit jelent, hogy egy meghatározott közös­ség - mondjuk 5-6 ember - a szabástól a csomagolásig előál­lítja a terméket. A csoport egyes tagjainak többféle mun­kát is el kell végeznie, hogy a termék időre kész legyen. Ha előbb tudják megcsinálni, jól járnak, mert ezzel magasabb jövedelmet is el tudnak érni. Ez nem is elhanyagolható összeg, hiszen az üzemekben nem ritka a 80-100 ezer forintos havi jut­tatás sem. Persze ennek eléré­séhez szezonális időszakban még ünnepnapokon is dolgozni kell. A rendszer kidolgozásá­hoz egy osztrák tanácsadó cé­get bíztak meg, akik az új szer­vezeti rend bevezetésével 15 százalékos eredményjavulást ígértek. B. G. A meccs ma még döntetlenre áll Kiskereskedők véleménye a bevásárlóközpontokról A bevásárlóközpontokban átlagosan 1-1,5 órát töltenek el a lá­togatók és 80 százalékuk vásárol is. A vevők csaknem fele 2000 és 10 000 forint közti összeget hagy a pénztárakban, viszont minden kilencedik 20 000 forintnál is többet. Ez derül ki a GFK Hungária Piackutató Intézet felméréséből. Egymás után épülnek a nagy bevásárlóközpontok, immár a legtöbb vidéki - így Pécsett - nagyváros peremén is. Ezek az üzletközpontok főként kényel­mes parkolóikkal, viszonylag alacsony áraikkal vonzzák a vásárlókat. Hatásukra jelentő­sen megváltoznak a háztartások bevásárlási szokásai is. A kereskedelem koncentrá­ciójának következményeit akarta megismeri a cég, amikor a személyre szóló kérdőívek segítségével feltérképezte a vá­sárlói szokások várható válto­zásait, illetve az érintett keres­kedők bevásárlóközpontokkal kapcsolatos véleményét is. A megkérdezett kereskedők 42 százaléka szerint ezek a „shoppingcenterek” máshon­nan vonják el a vevőket, 58 százaléknak viszont az a véle­ménye, hogy a vásárlók ide is, oda is bemennek, ha keresnek valamit. „A hagyományos kis­kereskedelem, de legalábbis a kisebb boltok mennek tönkre” állítással a megkérdezettek 40 százaléka értett egyet. Egymást kiegészítve fognak működni a kisboltok és a bevásárlócent­rumok, véli vagy inkább reméli a válaszadók 60 százaléka, vi­szont 52 százalék az övéhez ha­sonló kis üzleteket tartja első­sorban konkurenciának. A ruházati boltok vezetői úgy érzik, hátrányos helyzetbe kerültek, a műszaki kereskedé­sek általában nem érzik a bevá­sárlóközpontok hatását, sőt - meglepő módon - az élelmi­szer-kereskedők szerint náluk még növekedett is a vásárló­kedv. Boltjának forgalmában a megkérdezett kereskedők 52 százaléka nem tapasztalt válto­zást a bevásárlóközpontok ha­tására. Koós Tamás A VILÁG PIACAIN Meglepetések hete A nemzetközi gabonapiaco­kon a búza- és a kukorica­jegyzéseket a január 13-ai USDA-becslés határozta meg. Miután ezek az adatok meglepetést okoztak a piaci szereplőknek, mindkét ter­mék ára emelkedett. A búzánál az őszi vetésterület csökkenése volt váratlan, s ál­lította meg az árak egy hó­napja tartó esését. Egyéb ada­tok elemzése alapján azonban az 1998/1999. évi szezonra vonatkozó jegyzések már csak tartott jellegűek lettek, mivel az 1997/1998-as sze­zonvégi zárókészletek a várt­nál kedvezőbben alakultak. A zárókészlet nagyságát most 134,90 millió tonnára becsü­lik, ami 22,4 százalékos nö­vekedést jelent és inkább ár­csökkentő hatású. Az igazi meglepetés a ku­koricánál érte az elemzőket. A várható export nagyságát az USDA-jelentés csökken­tette, viszont a belső felhasz­nálás növekedését jelezte. A felhasználás növekedése a 1997. december 1-jei készlet mennyiségét alacsony szintre apasztotta, s ez váltotta ki az áremelkedést. A tartott vagy esetleg tovább emelkedő belső árak az Egyesült Álla­mokban azonban nem jelentik azt, hogy a nemzetközi keres­kedelem árszintje is emel­kedni fog. Wágner Katalin Határidők cégvezetőknek Január 27.- A befektetési szolgáltatók jelen­tése nyitott pozícióikról. Január 28.- A jövedéki adó előlegének befi­zetése;- a fogyasztási adó befizetése. Január 30.- A magánnyugdíj-pénztári jelen­tések beküldése a Pénztárfelügye­let részére;- a fajtajutalék befizetése; Január 31.- a kőolaj-hozzájárulás átutalása;- az adókedvezményre jogosító igazolás kiadása;- a jövedéki beszerzés, értékesítés adatainak összesítése;- a külföldi gépjármű adójának befizetése;- jövedékikészlet-felvétel;- az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak bejelentése;- munkáltatói igazolás a járulé­kokról;- „Ipari Park” beszámoló;- a befektetési vállalkozások tő­kemegfelelési mutatójának beje­lentése;- összesített igazolás a magán- személyek bevételeiről és a levo­násokról;- a növényi szaporítóanyagok be­jelentése. Február 1.- vadgazdálkodási üzemterv be­nyújtása a vadászati hatósághoz;- a számítógéppel vezetett vámáru -nyilvántartás hitelesíttetése. Bérgarancia Alap A Munkaerőpiaci Alap bérgaran­cia alaprészéből megelőlegezhető a felszámolás alatt álló gazdál­kodó szervezetek munkavállalók­kal szemben fennálló, készpénz hiányában kiegyenlíthetetlen bér­tartozása. Erre csak olyan gazdál­kodó szervezet jogosult, amely a tevékenységét legalább egy évvel a felszámolás kezdetét megelő­zően megkezdte. Az 1997. évi CXX. törvény szerint ez évtől nem a Munkaerőpiaci Alaptól, hanem a munkaügyi központoktóí kell igényelni a támogatást. Amennyiben a kérelem megfelel a feltételeknek, a munkaügyi köz­pont köteles folyósítani a támoga­tást. A kérelmet a felszámolónak vagy meghatalmazottjának kell benyújtania a gazdálkodó szerve­zet székhelye szerint illetékes munkaügyi központhoz három példányban, a törvény melléklete szerinti formanyomtatvány kitöl­tésével és az előírt mellékletek csatolásával. A munkaügyi köz­pont a kérelem benyújtását követő 8 napon belül dönt a támogatásról. Egészségbiztosítási ellátások A kötelező egészségbiztosítás el­látásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) végre­hajtási rendeletéként a 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet felso­rolja a beutaló nélkül igénybe ve­hető ellátásokat, meghatározza a gyógyszerár-támogatás feltételeit és mértékét, az utazási költségtérí­tésre jogosultság feltételeit, az OEP és az egészségügyi szolgál­tató közötti finanszírozási szerző­dések részletes szabályait. A rendelet felsorolja, hogy a táppénzjogosultság szempontjából kit kell egyedülállónak tekinteni, baleseti ellátásra jogosultság szempontjából mi számít üzemi balesetnek, valamint az igényér­vényesítés részletes szabályait. A melléklet tartalmazza a baleseti el­látásra jogot adó foglalkozási be­tegségek jegyzékét. Minimálbér Az idén a minimális személyi alapbér 19 500 forint havi bér, il­letve 112,50 forint órabér. Az új béreket először a januári munka díjazásakor kell alkalmazni. A mezőgazdaság, a vadgazdálkodás és az erdőgazdálkodás, valamint a halászat gazdasági ágakba tartozó munkavállalók minimálbére 1998. február 28-áig 17 000 forint havi bér és 98 forint órabér marad. A 223/1997. (XII. 8.) kormányren­delet értelemszerűen vonatkozik a költségvetési szervekre és az ott foglalkoztatott közalkalmazottak, illetve közszolgálati/szolgálati vi­szonyban állók illetményére és alapilletményére is. Piaci árak Baranya megyében 8 Pécs, vásárcsarnok Pécs, Felsőmalom u. Komló Siklós Szigetvár Mohács Szentlőrinc burgonya 45-60 50 45-55 ff 50 54 45-55 55 ff fehérrépa 180-250 ff 270 255 340 300 300 260 sárgarépa 80 80 70 100 ff 100 100 60 fejes káposzta 40-45 40 38 50 ff 45 35 40 fokhagyma 350 340 340 340 400 ff 300 330-350 uborka 380 500 ff 380 480 ff 450 380 390 paradicsom 150-300 400 ff 280-350 400 480 ff 380 390 paprika (db) 30-60 40-43 25-40 50-90 70-90 50-120 25-70 karfiol 300 H 280 280 320 ff 350-400 320 260-300 hagyma 100-120 100 120 ff 90 150 ff 120 110 bab 200-320 250-380 320-340 300-360 300-350 280-350 250-350 alma 60-120 60-120 60-120 90-140 80-120 50-110 80-130 banán 180 180 180 220 200 190 200 tojás 14-18 16-18 15-16 20 15-18 17 • 20 Kik „azonosíthatnak” bennünket? Adókedvezményre jogosító igazolás ezentúl adószám ellenében adható Az elmúlt hetekben levélben keresték meg ügyfeleiket a biztosí­tótársaságok, arra kérve őket, hogy adják meg nekik sürgősen adóazonosító jelüket. Ennek hiányában ugyanis - egyes meg­fogalmazások szerint - nem áll módjukban igazolást kiállítani az 1997. évi jövedelemadót csökkentő tételekről. Dr. Zsohár Istvánná, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) tanácsosa ezzel kapcso­latban lapunknak elmondta:- 1997. január elsejétől az adózás rendjéről szóló törvény értelmében új adatszolgáltatási kötelezettség terheli mindazo­kat, akik adókedvezmény igénybevételére jogosító igazo­lást állítanak ki magánszemé­lyek számára. Ide tartoznak töb­bek között a biztosítótársaságok, az önkéntes kölcsönös biztosí­tási pénztárak, a belföldi székhe­lyű alapítványok és a közalapít­ványok, valamint a tőkeszámla vezetésére jogosult pénzinté­zetek. A változás lényege az, hogy a személyi szám helyett új megkü­lönböztető jel használata vált szükségessé, amellyel az APEH számítógépes rendszerében, il­letve az esetleges adóellenőrzé­sek során összevethető a befize­tésekhez kötődő és a bevallás­ban szerepeltetett adókedvez­mény igénybevételének jogos­sága. A legnagyobb gondot mindez a nagyobb múlttal rendelkező biztosítóknak jelenti, amelyek több mint 30 ezer régi ügyfelük­től kénytelenek kiegészítő adatot kérni. Dr. Zsohár Istvánná szerint, ha valakinek valamilyen okból még nincs ilyen adóazonosító jelé, adókártyája, akkor is jogo­sult a kedvezményre, legfeljebb úgynevezett természetes azono­sító adatait - név (leánykori név) születési hely és idő, lakóhely, anyja neve - köteles megadni. Az adóazonosítót eltitkolni nem érdemes, hiszen a bevallá­sok számítógépes feldolgozása során úgyis kiderül a „turpis­ság”. Egyébként értelmetlen is az esetleges adatvisszatartás, hi­szen a természetes azonosítók­kal sokkal több információt árul el magáról valaki. (Németh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom