Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1998-01-26 / 25. szám

2 Dünántúli Napló VlLÁGTÜKÖR 1998. január 26., hétfő Hírcsatorna Magyarország szeretné a második világháborúban le­rombolt épület helyén mielőbb felépíteni az új Collegium Hungaricumot - közölte Ma­gyar Bálint művelődési minisz­ter. Vasárnap Berlinben a né­met főváros és a német állam il­letékesei adták vissza ünnepé­lyesen a telket magyar tulaj­donba. Az intézményt 1926- ban Klebelsberg Kunó kul­tuszminiszter alapította. A szlovák belügyekbe történt beavatkozásnak minősítette Vla­dimír Meciar azt a tényt, hogy Kovács László és Zdenka Kramp- lová csütörtöki találkozóján a ma­gyar fél elvetette, hogy Pozsony a bizottságban részt vevő szlovák küldöttség két magyar nemzeti­ségű tagját nem a szlovákiai ma­gyarok által elfogadható szemé­lyek közül választotta ki. Pápai mise a havannai Forradalom téren. II. János Pál több tízezer hívő és Fi­del Castro jelenlétében búcsúzott Kubától. Ezt megelőzően a Szentatya Havanna egyik elő­városában, Rinconban leprásokkal és AIDS-fertőzöttekkel találkozott. fotó: feb/reuters A megbékélés zsenge virága Magyar-román elnöki tárgyalások Budapestre érkezett Emil Constantinescu román ál­lamfő és Andrei Plesu kül­ügyminiszter. A mai napra tervezett tárgyalások előtt fi­gyelemre méltó vezércikket közölt a bukaresti Adevarul című napilap. ,Adrian Severin után Constan­tinescu elnöknek már nincs mit felajánlania Budapest számára” - adja meg az alaphangot az írás címe. A cikk szerint a ro­mán elnök látogatásának a célja „a román-magyar megbékélés zsenge virágának felnevelése”. E virág a lap szerint „némikép­pen erőltetetten kelt ki egy olyan pillanatban, amikor mindkét államnak nagy szük­sége volt arra, hogy megmu­tassa a Nyugatnak: a NATO-ba vezető út egyengetése érdeké­ben véget vetettek az évszáza­dos nézeteltéréseknek.” De „ez a virág nagyon könnyen kiszá­radhat, ha nem ápolják”. A kétoldalú katonai kapcso­latok a legmagasabb szinten mozognak - írja az Adevarul a magyarországi cégek dollár- milliókat ruháztak be, igaz, egyelőre többnyire Erdélyben. Az alapszerződésben rögzí­tett előírásokkal kapcsolatban a vezércikk rámutat: miközben Romániában „a magyar etni­kumnak pártja” benne van a kormányban, addig a magyar- országi románságnak nincs par­lamenti képviselete. Kétnyelvű feliratok sem lelhetők fel min­denütt Magyarországon. Ultimátumot ad Iránnak Ame­rika - erre számítanak politikai megfigyelők az iraki helyzettel kapcsolatban. Lapértesülés sze­rint magas beosztású amerikai tisztségviselők úgy döntöttek, hogy valószínűleg erőt alkalmaz­nak Irakkal szemben, ha Szad- dám Húszéin nem engedélyezi az ENSZ fegyverzetellenőreinek munkáját. A visszaszámlálás állí­tólag pénteken kezdődik. Újabb merényletet kíséreltek meg vasárnap délelőtt Észak­írországban, ahol előző éjjel pokolgép robbant, és meggyil­koltak egy katolikus taxisofőrt. December vége óta tíz ember, köztük nyolc katolikus esett ál­dozatául Észak-írországban a kiújult vallási terrornak. A török kapcsolat helyreállí­tásával próbálkoznak az Európai Unió külügyminisztereinek mai találkozóján. Elképzelhető, hogy bizonyos feltételekkel Ankarát is beveszik a csatlakozási folya­matba. Közben Washingtonban bejelentették: az Egyesült Álla­mok a jövő évtől beszünteti a Tö­rökországnak és Görögországnak folyósított katonai kölcsönöket. India ENSZ BT-tagságáról, gazdasági és védelmi kérdések­ről, az energetikai célú nukleá­ris együttműködésről tárgyalt Újdelhiben Jacques Chirac francia elnök és Inder Kumar Gudzsral indiai kormányfő. In­dia ellenzi, hogy Párizs Mirage típusú harci repülőgépeket kí­ván eladni Pakisztánnak. Válságtanácskozást tart má­tól Bécsben az OPEC, hogy megakadályozza az olajár to­vábbi zuhanását. Az árcsökke­nést kiváltó ok a Kőolaj-expor­táló Országok Szervezete által november végén 1998 első fél­évére elhatározott 10 százalé­kos kvótaemelés. Ha elkészül, minden idők legnagyobb csatahajója lesz Úszó hadibázis épül Norvégiában Minden idők legnagyobb csatahajóját álmodták meg norvég mérnökök. Az úszó támaszpont 1600 méter hosszú, 140 mé­ter széles lesz, fedélzetein 10 ezer katonával, több száz repü­lőgéppel, hadianyaggal, radarokkal - mindazokkal a felsze­relésekkel, amelyekre egy ilyen bázisnak szüksége lehet. Vízkiszorítása kereken egy­millió tonna. Az óránként 25 kilométeres sebességgel ha­ladó óriás percek alatt ötfelé osztható, hogy ezután mind az öt tagja önálló életre keljen. A sok milliárd dollárért megépítendő „ Sea Base ” (Tengeri Bázis) szupercsata­hajó az Amerikai Egyesült Ál­lamok hadügyminisztériumá­nak megbízásából készül. Egyelőre csak a norvég kvaer- neri hajógyár mérnökeinek, matematikusainak a tervező­asztalán és számítógépeiben létezik; megvalósítási terveire legalább egymilliárd forintnak megfelelő dollárt szán a Pen­tagon. A norvégoknak egy évük van arra, hogy a doku­mentáció elkészüljön. A legnagyobb problémát az úszó sziget stabilitása okozza: a hajótest 35 méterre merül a víz alá, ugyanakkor 42 méter­rel kimagaslik belőle. A csak­nem 30 emeletes építménynek a legnagyobb vihart is bizton­sággal kell állnia. Hasonló monstrum már létezik: a Sea Launch nevű úszó rakétain­dító, amelyet szintén a norvé­gok hoztak létre. A Sea Basis bonyolultabb: bár mindenképpen rugalmas­nak kell lennie, semmiképpen sem veszélyeztetheti a fel- és leszálló repülőgépek, valamint az oldalánál kikötő hajók biz­tonságát. A Tengeri Bázis előrelátha­tólag 1000-1200 milliárd fo­rintnak megfelelő összegbe kerül. Körülbelül annyiba, mint az írástudatlanság és a taposóaknák fölszámolása ke­rülne Földünkön. (kulcsár) Összekapcsolódott a Mirrel az Endeavour. Az űrállomáson a sikeres dokkolás után, vasárnapra virradóra az amerikaiak véletlenül kinyitottak egy légnyomáscsökkentő szelepet, s emiatt 3 köbméternyi levegő kiszivárgott a világűrbe. fotó: feb/reuters Pozsonynak vállalnia kell a közös értékeket A polgári Európáért A szlovák elnök felismerte, hogy Szlovákia fejlettségének legláthatóbb jele az, ha el tud szakadni a hatalmi törekvé­sektől - mondta a közép-eu­rópai államfők találkozója után Göncz Árpád.-Mihal Kovác elnök úrral öt éve dolgozunk együtt. Én úgy láttam, hogy következetesen képviselte az európai normákat. Az az érzésem, hogy pontosan felismerte Szlovákia érdekeit, mint ahogy azt is: az összes kö­zép-európai országnak érdeke, hogy Szlovákia tagja legyen az Európai Uniónak és a NATO- nak. Ezt próbálta tőle telhetőén Michal Kovác képviselni, „ezért szeretjük” - fogalmazott Göncz Árpád Lőcsén, ahol all államfő egyelőre nem állapo­dott meg abban, hogy jövőre hol folytatják a találkozósoro­zatot. A soros vendéglátó Olaszország lenne, de mert 1999-ben Ukrajna is szívesen megrendezné a találkozót, ezért a kérdést nyitva hagyták. Az államfők sorra hitet tettek a polgári társadalom mellett. Mindannyian hangsúlyozták: az európai demokrácia fejlő­dése e nélkül nem lehetséges. Kiesül osztrák államfő szerint „Európa elképzelhetetlen Szlo­vákia nélkül”. Ausztria támo­gatja Szlovákia felvételét az Európai Unióba, de Pozsony­nak „vállalnia kell a közös poli­tikai és gazdasági értékeket”. Zsoldosok Mexikóban A csempészeket volt kommandósok tanítják A mexikói kábítószercsempé­szek első osztályú segítőtár­sakat szerződtetnek maguk­nak: külföldi zsoldosokat. Az amerikai hadsereg különle­ges kommandóinál kiképzés­ben részesült férfiak igencsak kapósak a mexikói bűnbandák­nál. A drogcsempészek tárt ka­rokkal fogadják őket, hiszen pontosan tudják, hogyan lehet sikeresen felvenni a harcot a velük szemben fellépő amerikai rendőri szervekkel. A kitűnően megfizetett zsol­dosok megtanítják a dúsgazdag csempészeket arra is, hogyan juthatnak az Egyesült Álla­mokban fegyverekhez, hogyan védhetik meg magukat közel­harcokban. Segítségükkel hoz­zájutnak katonai felszerelések­hez, amelyekkel éjjel is láthat­ják a terepet, nemkülönben rejt­jelfejtő berendezésekhez, vagy olyanokhoz, amelyekkel az őket üldöző hatóságok hírfor­galmát tudják megzavarni. A zsoldosok alkalmazása még nehezebbé tette a 3200 ki­lométeres mexikói-amerikai határ védelmét. Azon át árad az Egyesült Államokba a kábító­szer. Csempészik kettős falú gépkocsikban, vasúti vagonok­ban. Ledobják kis, alacsonyan szálló repülőgépekről, beviszik nagy sebességű motorcsóna­kokkal, sőt, kétszemélyes mini­tengeralattjárókkal is. Az amerikai titkosszolgálat már nem egy kiképzőtábort de­rített fel a közeli mexikói vidé­keken, ahol zsoldosok készítik fel a csempészeket. FEB Az oroszok ma is szeretik a kitüntetéseket Brezsnyev „áldott” emléke Leonyid Brezsnyev pártfő­titkárságának végén már 34 kitüntetést viselt. Volt, el­múlt - mondhatnánk. A mai Oroszországban azon­ban - úgy látszik - ez a szo­kás visszatért. A rendszervál­tozás óta mindenféle új kitün­tetések születtek. Mindenféle párt és mozgalom adott ki ér­demrendeket - a kommunis­táktól a cárhű doni kozákokig, így aztán a Bugyonnij leg­szebb napjaira emlékeztető ötágú csillagoktól kezdve a cári György-kereszten át az egyházi kitüntetésekig - szé­les és tarka a skála. A zűrzavar inkább kacag­tató, mint ijesztő. Senki nem hökkent meg, amikor egy Umalatova nevű bolsevik nagyasszony a Szovjetunió Hőse kitüntetéssel jelent meg egy ünnepségen. Gazdagabb gyűjtők nagy pénzeket aján­lanak különleges medáliákért. Az egyik új lehetőség: ku- ruzslók és természetgyógyá­szok keblére biggyeszthető érem, amin Dzsuna Davitas- vili arcképe látható, ő volt az a hölgy, aki Brezsnyev masz- szírozásával és kezelésével lett világhírű. (Aki akkoriban látta Leonyid Iljicset totyogni, aligha érti, mire volt büszke a grúz csodatevő). Nemrég bő­vült a választék: Moszkva születésének 850. évforduló­jára Luzskov polgármester hárommillió (!) kitüntetést rendelt. (harmat) Fertőző golyóstoll? Mindenki tudja, hogy egy kór­házban nemcsak meggyógyulni lehet, hanem újabb betegsége­ket is összeszedni. Egy osztrák felmérés újabb veszélyforrásra hívja fel a figyelmet, amely nem más, mint a doktorok író­szerszáma. A kutatók egy salzburgi kór­ház 42 orvosát kérték fel köz­reműködésre, méghozzá úgy, hogy az általuk használt go­lyós- és töltőtollakat „kölcsön­kérték”, és laboratóriumban megvizsgálták. Nos, a mik­roszkóp lencséje alatt - ahogy azt pestiesen mondják - „nagy volt az élet”: 15 különböző mikroorganizmust tudtak kite­nyészteni a toliakról! Arra nem találtak bizonyítékot, hogy a fertőző tollak ténylegesen meg is fertőztek volna betegeket. Ä vizsgálat végeredménye azon­ban elgondolkodtató. FEB A Fehér Ház bővérű lakója A szeretők határozták meg John F. Kennedy politikáját? Az amerikaiak egy része szerint a szexbotrányba keveredett Bili Clintonnak le kell mondania, ha bebizonyosodik róla, hogy hamis tanúvallomást tett, vagy mást vett rá hamis ta­núzásra. Korábbi bizalmasa, Leon Panetta, a Fehér Ház volt személyzeti főnöke is hasonlóan vélekedik. Clinton hallgat. Akarva sem lehetett volna jobban időzíteni Seymour Hersh Pulitzer-díjas amerikai újságíró új könyvének a meg­jelenését. A szerző szerint az 1963-ban meggyilkolt John Kennedy zűrzavaros magán­élete határozta meg annak ide­jén az amerikai politikát. Annyi tény, hogy meggyil­kolása után 2 órával fivére, Robert Kennedy már intézke­dett: távolítsanak el minden magániratot az elnök fehér házi irodájából, mielőtt oda az utód, Lyndon B. Johnson megérkezik. Most, évtizedek­kel később, megszólaltak az egykori fehér házi munkatár­sak, titkosrendőrök. Elmond­ták, hogyan csempésztetett a szexbolond Kennedy prostitu­áltakat a Fehér Házba; hogyan fürdött velük ruhátlanul, ráa­dásul az őrség szeme láttára. Beszámoltak arról, hogy a gyakran betegeskedő elnök panaszai mögött nemcsak há­borús sebesülése állott, hanem nemi betegségei is. A bejáratos hölgyek közé tartozott Judith Exner, aki egyúttal Sam Giancano, a hír­hedt maffiavezér szeretője is volt. A gengszter talán így ke­rült kapcsolatba Kennedyvel. Megfordult a Fehér Házban egy Ellen Rometsch nevű szépasszony is - egy nyugat­német katonai attasé felesége, akiről később kiderült, hogy 1955-ben Németország szov­jet övezetéből szökött Nyu­gatra. Kennedy környezetében fölvetődött a gyanú, hogy a hölgy keleti. Az amerikai ha­tóságok így még 1963 nyarán, titokban az NSZK-ba zsuppol- ták, s a Kennedyek egy ideig fizettek a hallgatásáért. Ferenczy Europress 1 i t *

Next

/
Oldalképek
Tartalom