Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1998-01-24 / 23. szám

1998. január 24., szombat Baranyai Tükör Dünántúli Napló 5 7,8 milliárd két év alatt PÉCS-BARANYA Az elmúlt két évben 7,8 mil­liárd forintot kapott Bara­nya központi pénzekből kü­lönféle fejlesztésekre, a leg­többet - 4,6 milliárdot - cél- támogatásként. Mindez tegnap azon a sajtótá­jékoztatón hangzott el, melyet a Baranya Megyei Önkor­mányzat elnöke, dr. Tóth Sándor hívott össze Pécsett, s melyen a szocialista frakció országgyűlési képviselőinek munkájáról is szó esett dr. Lusztig Péter jóvoltából. Tóth Sándor előrebocsá­totta, hogy az idei költségve­tés elfogadására februárban kerül sor, s ezért elsősorban a jövő hétfői közgyűlés prog­ramjának 18 napirendje közül a legfontosabbakra koncent­rált. Szóba kerül tehát a paksi atomerőművi hulladék bara­nyai elhelyezésére vonatkozó kutatások helyzete és Garé - tájékoztató jelleggel. Fontos döntés lesz a közgyűlés bi­zottságainak szakmai hatás­körét bővítő szervezeti és működési szabályzat módosí­tása, továbbá az új illetékren­delet megfogalmazása. Végül a közgyűlés elnöke bejelentette: arra kapott meg­hívást az érintett területek (megyék és városok) vezetői­től, hogy a 6-os út „gyorsfor­galmi úttá” való átalakítására létrehozandó cél-regionális fejlesztési tanácsba kapcso­lódjon be Baranya is. K. F. Nyereséges piac veszteségei KOMLÓ A város piacán és vásárte­rén már megszokottak a lo­pások, rongálások. Az éves kár több százezer forint. Eltűnik minden, ami mozdít­ható - panaszolja Morber Zol­tán piacfelügyelő. Éjjeliőrt ál­lítottak a bádog irodaépület mellé, de akkor délután lopták le az alumínium tartozékokat. A mellékhelyiségekből még a villanykörte is eltűnik - folytatja a felsorolást a fel­ügyelő. Mindössze hárman végzik el a feladatokat, ezért nincs lehetőségük figyelni a vagyontárgyakat a zsúfolt piacnapokon, amikor három­ezer ember fordul meg az árusok között. Morber Zoltán elmondta, sok kritika éri őket a vásárlók részéről, hogy nincs villany, hiányzik a csempe a falról vagy a vizesblokk nem mű­ködik. A piac és a vásártér ugyan nyereséges, de az ösz- szeggel a városgondnokság­nak számol el és a javításokra is onnan kapja a pénzt. A helyreállítást hiába igyekez­nek hamar elvégezni, a rongá­lások sajnos folyamatosak. A vandalizmus és a lopá­sok elsősorban a szegénység miatt ilyen gyakoriak - véli a piac munkatársa. Amíg ez nem mérséklődik, addig a piac gondjai sem enyhülnek. Zs. B. Ingyen utazáshoz elég a személyi A személyi igazolvány felmutatása is elegendő lesz februártól a 65 év felettieknek a pécsi buszokon az ingyenes utazáshoz. A város évi 32 millió forintot veszít az állami kompenzáció új vál­tozatával. Azon viszont minden utas nyer pár forintot, hogy a januártól érvényes emelt díjszabást csökkenteni kell. mint tulajdonos, 32 millió fo­rintot veszt az új módin. Hogy mi a megoldás? Az al­polgármester jelezte, hétfőn ül­nek össze az illetékes bizottsá­gok, de a csütörtöki közgyű­PÉCS Februártól a 65 éven felüliek ingyen utazhatnak fotó: wébert. Ingyen utazhatnak februártól Pécsett a 65-70 évesek is, mi több, mégsem kell ingyenbérle­tért sorban állniuk, elég a pécsi buszokon a személyi igazolvá­nyokat felmutatni. Papp Béla alpolgármester ugyanis lapunknak elmondta, hogy sikeresen zárult a héten induló egyezkedés a pénzügyi tárca és öt hazai nagyváros kö­zött - mint már megírtuk, Pécs, Kaposvár, Miskolc, Debrecen és Szeged üzemelteti önállóan a tömegközlekedést azaz meg­emelik az állami kompenzáció mértékét, nincs tehát szükség az ingyenbérlet bonyolult adminisztrá­cióval járó havi kiosztá­sára. Eddig az idősek ingyenes utazásáért az állam a Pécsi Tömegközleke­dési Rt. éves menetdíjbevételé­nek 5 százalékát adta támoga­tásképpen, ami 44 millió forin­tot jelentett tavaly, mostantól 15,5 százalék az érték, ami 150 milliót hozhat ebben az évben. Kóczián Ló'rinc, az rt. ügyve­zető igazgatója viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a csaknem hétezer pécsi 65-70 év közötti személy bérletdíjkie- sése, és az utánuk járó 208 szá­zalékos állami támogatás elma­radása végül is negatív irányba billenti a cég gazdálkodásának éves mérlegét, a város pedig, lésre várhatóan olyan előter­jesztés kerül, hogy a város költ­ségvetéséből a PT Rt. kapjon 30 milliót a bérletdíjkiesés mi­att, 10 milliót pedig működte­tési támogatásra folyósítsanak. Még egy központi döntésnek érezhetjük februárban a hatását mindennapi buszozásaink so­rán. A pénzügyi tárca 18,1 szá­zalék helyett csak 17,1 százalé­kos pécsi tömegközlekedési ta­rifaemelést fogadott el, mely­nek következményeit a mellé­kelt táblázat mutatja - ezekről az újabb árakról ugyancsak a csütörtöki közgyűlésen dönte­nek. Mészáros B. Endre (A> Kommentár az 1. oldalon.) A tömegközlekedés díjváltozásai 1997 1998. 01. 01. 1998. 02. 01. Menetjegy elővételben 60 Ft 70 Ft 70 Ft Menetjegy autóbuszon 75 Ft 90 Ft 90 Ft Napijegy 275 Ft 325 Ft 300 Ft Egyvonalas havi bérlet 1175 Ft 1390 Ft 1340 Ft összvonalas havi bérlet 1650 Ft 1950 Ft 1935 Ft Tanulő/nyugdíjas havi bérlet 535 Ft 633 Ft 628 Ft Dugulást okoztak a szatyrok SZENTLŐRINC Olvasónk azzal a panasszal kereste meg szerkesztősé­günket, hogy a város több pontján kiömlött a csapa­dékvíz az úttestre. A több­napos havazással, esőzéssel az árkok nem tudtak meg­birkózni. Az önkormány­zatnál megtudtuk, két he­lyen volt ilyen probléma. Egy út alatti áteresztőben a lakossági szemét, műanyag szatyrok, zacskók állták el a víz útját. A másik helyen a szennyvízcsatorna építése során kitermelt föld szűkí­tette le az árkot. A dugulá­sokat megszüntették. U. G. Falvak áram nélkül Tegnap még mindig több baranyai település volt áram nélkül, noha a DÉDÁSZ szakemberei megfeszített erővel dolgoztak, mégsem sikerült helyreállítani mindenhol a szolgáltatást. BARANYAI KÖRKÉP (Folytatás az 1. oldalról) Kovács Gábor, az áramszolgál­tató üzemirányítási osztályve­zetője arról is tájékoztatott, hogy Pécsváradon és Komlón már helyreállt az áramszolgál­tatás. A Közútkezelő Kht.-tól ka­pott információk szerint csak a Pécs-Orfű közötti út nem jár­ható, ezen dolgoznak, ám nehe­zíti a munkájukat a rengeteg le­dőlt, korhadt fa. Kovács Győző, Boda pol­gármestere lapunknak el­mondta, a faluban lassan elsza­badulnak az indulatok. Kedd este óta egyáltalán nincs áram, tönkrementek a hűtőládák, ki kellett dobni a keltetőgépekből a tojásokat - hatalmas a kár. Sikondán, a szanatóriumban már van világítás, ám két napig a fűtéssel együtt az sem műkö­dött, így nagyon sok beteg kénytelen volt hazamenni. Bakonyán tegnap egész nap dolgoztak a szakemberek, hogy estére helyreállhasson az áram­szolgáltatás a községben, ám az áramhiány már így is sok gon­dot okozott. Kártérítésre azonban kevés a remény. Lapunk értesülései szerint a biztosított lakások is csak akkor juthatnak pénzhez, ha közvetlenül a házhoz tartozó vezeték hibája miatt történt az áramhiány. Ha az utcán, trafó­házban van a hiba oka, akkor nem lehet igényelni a biztosí­tást. Dr. Trim Tamás, a DÉ­DÁSZ Rt. jogtanácsosa kérdé­sünkre elmondta, a villamos­ipari törvény és az üzletsza­bályzat szerint az áramszolgál­tató az ilyen típusú, környezeti okok miatt bekövetkező áram- kimaradás miatt nem felelős. A jogtanácsos szerint ez a fo­gyasztói, általános feltételek között is szerepel. Támogatásra az érintett telepü­lések azonban számítanak. A bo- dai polgármester azt tervezi, hogy a kormányzathoz fordul se­gítségért. Ny. Sz.- Fotó: W. T. Mindenki segít, ahogy tud Tüdőgond(n)ok SÁSD A tisztiorvosi intézet vizsgá­lata a város tüdőgondozójá­nak műszaki hiányosságaira derített fényt, felújítást vagy az ellátás szüneteltetését tartja szükségesnek. Ez utóbbi esetben a sásdiaknak és a környékbelieknek Pécsre kellene járni gondo­zásra, szűrésre.- Semmiféleképpen sem szeretnék, ha az intézmény megszűnne - nyilatkozta az üzemeltető megyei kórház igazgatója, dr. Horváth Zol­tán. A felújítást azonban nem lehet tovább halogatni. A kórház a továbbiakban az üzemeltetés feladatát és a költségekre szánt évi majd­nem 5 millió forintot át kí­vánja adni a városnak. Meg­egyezés még nem született, annyi azonban biztos, hogy a vonzáskörzet 31 települé­sén élők szűrését áprilisig még Sásdon végzik. Zs. B. Ásató falu ALSÓMOCSOLÁD Hegyháton a lokálpatrio­tizmus legszebb példájával szolgál a falu. Áz önkor­mányzat, ha sikerül pénzt előteremteni, ásatást végez­tet a határban, hogy valame­lyik faluelődöt, illetve eltűnt szomszédos települést fel­tárják. Van mit megmen­teni,-hisz felszíni leletek kal­lódnak az Olaszfalu-, a Ro- vaszlik- vagy a Pusztaszent- egyház-dűlcíben is. Elsőként egy őskori települést ásná­nak meg az archeológusok. A nemes ügyet támogatja Szedeli József, a baráti kör vezetője, dr. Pesti János helynévkutató és dr. Füzes Miklós történész is. Cs. J. Kifosztották az óvodát, iskolát Borjádon az óvodából 400 ezer forintot meghaladó kárt okozva ismeretlen tettesek e hét elején elvitték a tévét, a videót, a mosógépet, a cent­rifugát, varrógépet, vasalót, egy fényképezőgépet, a tele­font, a konyhai munkához szükséges összes darálót, gépet és a raktáron lévő élelmiszereket. A község is­kolájából a „kollekcióhoz” a rádiósmagnó, a kávéfőző és a telefon kellett a betörők­nek. (i) Önkényesek keresik a párbeszédet A belvárosban múlt hét végén három hajléktalan-család töltött az utcán két napot és egy éjszakát, mint azt már megírtuk. Tör­ténetük korántsem tekinthető egyedinek. Pénteken a Rücker- aknán élő 9 család remélte, hogy a város vezetői legalább meg­ismerik gondjaikat. PÉCS A 4 órára összehívott fóru­mon azonban csak a sajtó és a civil szervezetek képviselői je­lentek meg. A város meghívott vezetői és illetékesei így nem ismerhették meg az ott sok éve önkényes lakásfoglalóként élők javaslatait. A családok szóvivőjeként Horváth Csaba a következőket üzente: szeretnék elérni, hogy a más számára gyakorlatilag el­fogadhatatlan feltételek között végre olyan otthont teremthes­senek gyermekeiknek, amit nemcsak szívükkel tudhatnak magukénak. Ezért a célért bár­mit megtennének. Szűkös anyagi lehetőségei­ken kívül kezük munkájával is részt vennének a lakások és a lakókörnyezet felújításában, lakhatóbbá tételében. Nem uta­sítják el a közüzemi hátralékok törlesztését és a díjak folyama­tos fizetését sem. A városnak örömmel térítenék a megállapí­tott lakhatási díjat, mint ahogy többen vannak ma is, akik, jól­lehet ezáltal különb bánásmó­dot nem remélhetnek, mégis ki­fizetik havonta az ötszörös lak­bér összegét is. Rücker-akna amúgy a béke szigete, tették hozzá a lakók. Bérlő és önkényes, roma és nem roma él együtt teljes egyetértésben. A kilátástalan és egyre rosszabbodó körülmé­nyek ellenére kertet gondoznak, terveznek és ragaszkodnak a helyhez, ahol élnek. A sze­génység összeköti az embere­ket, s talán meg is erősíti őket. Azt, hogy saját otthonukért egy életen át kell küzdeniük, termé­szetesnek veszik, de gyerekeik jövőjét nem bízzák a szeren­csére. Ez az egyre szélesedő ré­teg hiába fogalmaz meg nyil­vánosan is megoldási javasla­tokat, ha a döntéshozókat hide­gen hagyják azok. Nem érthető az sem, hogy a folyamatosan lépéshátrányban lévő önkormányzat miért zár­kózik el a felkínált párbeszéd lehetőségétől. Egyre nyilvánva­lóbb, hogy a városnak nincs el­képzelése a reménytelen lakás­helyzet kezelésére, megoldá­sára. A hét elején sebtiben lak­hatáshoz juttatott családok esete is ezt példázza. Rückeren már az újabb fó­rumot tervezik, mert van mon­danivalójuk. De vajon lesz-e mondandójuk a város vezetői­nek? Az új időpont még nem ismert, de a hóolvad4st min­denképp megválj ák a szerve­zők. Bár járható út már most is van, közelíteni lehet. A. P. Lopták a telefonokat PÉCS Nemcsak autókat tört fel az a két férfi, akiket a Köz­ponti Rendőrőrs fogott el. A gyanú szerint kórházak fa­láról nyilvános telefonké­szülékeket loptak el. A gyanúsítottak eddig hu­szonhat gépkocsi feltörését ismerték be. Ebből már tizen­ötöt azonosítani tudott a rendőrség. A tavaly szabadult férfiak nyomára úgy bukkantak, hogy egyikük tanúként je­lentkezett egy járőrnél. Meg­mutatta nekik azokat a lopott holmikat, amiket szerinte a társa lopott el. így sikerült is a fogdára juttatnia az illetőt. Az ő kezére azután került a bi­lincs, miután egy feltört autó kiemelt pillangóablakán meg­találták az ujjlenyomatát. Ek­kor derült arra fény, hogy vol­tak autók, amiket közösen tör­tek fel. Őrizetbe vétele után derült ki az is, hogy kórházakból, klinikákról legalább hat darab nyilvános telefonkészüléke­ket feszítettek le a falról. Volt, ahol többször is jártak. A telefonokat otthon törték fel, alkalmanként három-hat­ezer forint volt a zsákmányuk. A készülékeket zsákban, ko­sárban vitték el a helyszínről, azután egy elhagyatott, mo­csaras részen eldobták. A gyanúsítottakat a bíróság elő­zetes letartóztatásba helyezte. U. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom