Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)
1998-01-06 / 5. szám
1998. január 6., kedd Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 A kormánypártok egyelőre nem „kampányolnak” Szemben az ellenzékkel Januárban még nem kezdik el választási kampányukat a koalíciós pártok, noha úgy látják: bizonyos ellenzéki erők - különösen parlamenti felszólalásaikban - novembertől már nyíltan a választók kegyeiért küzdenek. Az MSZP inkább az első negyedéves törvényalkotó munkára, az SZDSZ február végi küldöttgyűlésére összpontosít. Lamperth Mónika, a szocialisták képviselőcsoportjának helyettes vezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy a tavaszi ülésszakot megelőző, február elsejei frakcióülésig az MSZP-s honanyák és honatyák csak látszólag „szabadok”. Valójában - mivel többségük egyéni körzetből jutott be a parlamentbe - az őket megválasztó polgárok gondjaira fordítják a téli szünet egy részét. A képviselőcsoport szerint ugyanis legeredményesebben az elvégzett munkával lehet kampányolni. A frakcióvezető-helyettes hozzátette: nem veszik át az ellenzéki gyakorlatot. Egyelőre nem tesznek közzé nagyhirdetést, mint a Fidesz, és napirend előtti hozzászólásaikban is tartózkodni fognak az önreklámozástól. Sokkal fontosabbnak tartják a feszes törvényalkotó munkában való megfelelést. Különösen a büntetőeljárásról, a kisebbségek parlamenti képviseletéről és az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségéről szóló törvénytervezetre fordítanak nagy gondot. Varga Kristóf, az SZDSZ kampányfőnöke határozottan kijelentette: az új választójogi törvénynek megfelelően rövid „küzdelemre” készülnek. Annak ellenére tartják magukat a Ház által megszavazott, a kampányidőszak kurtítását célzó szabályhoz, hogy - mint mondta - az ellenzék már rég megfeledkezett róla. A szabad- demokraták mindaddig semmilyen kampányeseményre nem is kerítenek sort, amíg a köztársasági elnök ki nem írja a választásokat. Javában tart viszont a jelöltállítás - valamennyi körzetben megtalálták már az SZDSZ színeiben induló személyt) és a jelöltek 85-90 százalékának „szentesítése” is megtörtént. A párt ügyvivői az új évben január 12-én ülnek össze először. Az ilyenkor szokásos teendőkön túl szót váltanak majd a február 28-án sorra kerülő országos küldöttgyűlés előtt zajló megyei küldöttértekezletek tapasztalatairól is. Mint megtudtuk, a Nemzeti Sportcsarnokban tartandó rendezvény fő feladata az SZDSZ kormányprogram-tervezetének véglegesítése lesz. Az alapelveket - mint ismeretes - a küldöttek már a novemberi országos rendezvényen jóváhagyták, s arról is megállapodtak, hogy a végső formába öntött változat szekcióüléseken való megvitatására, illetve elfogadására február végén ülnek össze ismét. Takács Mariann Az egy főre jutó GDP értéke Magyarországon, USD (1980-1996) Jól halad a jogrendszer átalakítása Egy híján törvény lett a javaslatokból Az Igazságügyi Minisztérium sikeres évet mondhat magáénak - vallja a miniszter, - hiszen a parlament elé beterjesztett törvényjavaslatok jelentős részét már elfogadta, vagy a közeljövőben tárgyalja meg a Ház. Vas- tagh Pál igazságügy-minisztert arra kértük: vonjon mérleget a tárca tavalyi munkájáról.-Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy szakmai szempontból jó évet zártunk - kezdi a miniszter. - Tulajdonképpen az összes tervezetünket elfogadta a parlament, s csak néhány megtárgyalása húzódott át 1998-ra. Nemzetközi sikerekről is beszámolhatok, hiszen az EU- csatlakozáshoz kapcsolódó országjelentés egyértelműen elismeri a magyarországi jogrendszer átalakulási folyamatát. Erről legutóbb december Az EU is elégedett fotó: feb 5-én, Brüsszelben fejtették ki véleményüket az uniós tagországok igazságügy-miniszterei.-Melyek a leglényegesebb törvények a tavalyiak közül?- A társasházakról szóló törvény, a gazdasági társaságokról, a cégnyilvántartásról és cégbíróságokról szóló, a külföldiek magyarországi fióktelepeinek létrehozásáról szóló törvény, a polgári törvénykönyv módosítása a biztosítási, illetve blankettaszerződésekre vonatkozó passzusaiban, az ügyvédekről, valamint az egyházi ingatlanokról és a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítása. Megkezdődött a büntetőeljárási kódex parlamenti vitája is. Ez utóbbit leszámítva a többi már hatályos, vagy a törvény által meghatározott időponttól lép életbe.-A meglehetó'sen rövid tavaszi ülésszak során milyen javaslatokkal áll elő'a tárca?- A szerzőjogi törvény új tervezetét, illetve a büntetésvégrehajtás távlati koncepcióját kívánjuk benyújtani a képviselőknek. Előbbivel befejeződne a szellemi tulajdonhoz való viszony teljes szabályozása, utóbbi jelentősége pedig felér az igazságügyi reforméval. Szalóky Eszter Mentőöv a mentők finanszírozásához Mostantól - az új egészségügyi törvény értelmében - állami feladatként a központi költségvetésből finanszírozzák az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) által végzett mentési tevékenységet, azaz a balesetek sérültjeinek, az életveszélyes állapotba került betegeknek az ellátását. Dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter hétfőn az Országos Mentőszolgálathoz látogatott, ahol a szervezet vezetőivel az új finanszírozási rendszer bevezetéséről tárgyalt. A változások közvetlenül nem érintik a betegeket, de - mint megtudtuk - a szolgálat vezetőitől a jövőben kevesebb energiát követel a mentéshez nélkülözhetetlen anyagi források előteremtése. Míg 1997-ben a több mint ezer mentőautót üzemeltető OMSZ összesen 7,8 milliárd forintot kapott az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP), addig 1998-ban csupán a mentési feladatokra 6,8 milliárd forintot különített el az állami költségvetés. Az OEP a jövőben csak a betegszállításokért fizet teljesítményarányos térítést az OMSZ-nek, az erre fordítható idei keret 2,2 milliárd forint. Saját bevételként 247 millió forinttal számolnak, amely a fizető betegszállításokból és a „veszélyeket rejtő” rendezvények biztosításából ered. A megbeszélésen szóba került a mentőápolók kérelme is, amit korkedvezményes nyugdíjazásuk érdekében juttattak el a miniszterhez. A mentőgépkocsik vezetőihez hasonló elbírálást mindennapi munkájuk pszichés és fizikai megterhelése miatt kezdeményezték. A népjóléti tárca vezetője méltányolva a mentőápolók áldozatos munkáját, szakértői vizsgálatot kért az ügyben, ami jelenleg még folyamatban van. N. Zs. A jubiláló honvédség idei tervei 1998-ban a NATO-csatlakozásra való felkészülés lesz az idén éppen 150 éves honvédség legfontosabb feladata - tudtuk meg a Honvédelmi Minisztérium szóvivőjétől. Erdélyi Lajos ezredes szerint az idén átvilágítják a honvédség működését és gazdálkodását, továbbá kijelölik az átalakítás további irányait. Meg kell határozni, hogy milyen lesz az a honvédség, amely 1999-ben integrálódik a NATO szervezetébe. Folytatni kell a NATO-mú'veletekre kijelölt magyar egységek hivatásosjellegének kialakítását is. Az elképzelések szerint 1998-ban elkészül a nemzeti katonai stratégia, amelyet majd a parlament hagy jóvá. Az idén a minőségi haderőreform kidolgozására kerül a hangsúly, a korábbi jelentős létszámcsökkentés után - mutatott rá a szóvivő. Az első negyedévben megkezdődik a francia Matra cégtől megrendelt csapatvédelmi rakéták szállítása. Az ezek működtetésére kijelölt szakemberek képzése pedig Franciaországban már meg is kezdődött. Hamarosan kiírják az úgynevezett radartendert, hogy létrejöjjön a NATO-val egységes légtérvédelem. Az SFOR-ban tevékenykedő magyar műszaki alakulat - ha hozzájárul a parlament - részt vesz az 1998 második felétől formálódó nemzetközi békefenntartó erőkben is. A magyar katonák továbbra is aktív szerepet vállalnak a nemzetközi békefenntartásban, a többi között Cipruson és a Közel-Keleten. Hírcsatorna Vita az ülésszakról. Az országgyűlési frakciók nem támogatják egyöntetűen azt a szocialista javaslatot, hogy március 15-én legyen a tavaszi ülésszak utolsó ülése. Horn Gábor (SZDSZ) szerint a parlament utolsó ülésének napját a törvényhozási feladatokhoz, és nem egy ünnephez kell igazítani. Deutsch Tamás (Fidesz) szerint az Országgyűlés utolsó ülésének időpontja a választások kiírásától függ, ami az államfő jogköre. Ügynök nem lehet jelölt. A Független Kisgazdapárt kibővített Országos Elnöksége megkezdte a párt képviselőjelöltjeinek meghallgatását. Horváth Béla elnöki kabinetvezető szerint nem kizáró ok, ha valaki más pártnak is tagja volt, azonban szigorú követelmény, hogy a jelöltek kívül essenek az ügynöktörvény hatályán. Elhalasztható választás. Elvileg lehetséges a májusban esedékes üzemi és közalkalma- zottitanács-választások elhalasztása, bár a Munkaügyi Minisztériumot hivatalosan még nem kereste meg ezzel az igénnyel az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala. Munkáspárti beadvány. Az adatvédelmi biztoshoz fordult a Munkáspárt, s kérte, hogy állapítsák meg: közérdekű információnak számít-e, mekkora összegű vámot, adót és illetéket térített vissza a magyar állam az elmúlt években az országban tartózkodó IFOR-, illetve SFOR-csapatoknak. A Munkáspárt tavaly kétszer is kért a Pénzügyminisztériumtól tájékoztatást a témában, de a tárcától nem kaptak pontos adatokat. Több közszolgálati hír. Jelentősen módosul a Magyar Televízió Rt. hírműsorainak rendje. A struktúraváltozás jegyében 17 órakor új hírműsor jelentkezik az MTV2 csatornáján, s az esti Híradót egy időben sugározza az MTV Rt. mindkét adása. László József aktuális műsorokért felelős alelnök elmondta: reggel négy hosszabb hírösszefoglalót közvetítenek az egyesen, s az Aktuális politikai háttérműsor is ezen a csatornán látható, este tíz óra után. Ezer forint a kár. Szabálysértési eljárást indít a Mezőkövesdi Rendőrkapitányság N. Géza egerlövői lakos ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy szándékosan megrongálta faluja református templomát. Bár a templom lelkésze, Gordos Attila korábban templomgyalá- zásról és sátánista elkövetőkről beszélt, a rendőrség erre nem talált bizonyítékot. Magyarországi gyermekbarátok levele a miniszterelnökhöz Mind nagyobb a társadalmi elégedetlenség a televíziós szórakoztató műsorokban tapasztalható erőszak miatt. Ennek egyik megnyilvánulásaként „Gyilkosság nélküli képernyőt” címmel országos kampányt hirdetett meg tegnap a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma. Hanti Vilmos elnök sajtótájékoztatón kért nyilvánosságot akciójuknak. Elmondta, hogy első lépésként levélben fordultak Horn Gyula miniszterelnökhöz, és a javaslataikat tartalmazó dokumentumot hétfőn juttatták el hozzá. A gyermekbarátok arra kérték a kormányfőt: kezdeményezze a médiatörvény módosítását. Egyértelműen ki kell ugyanis mondani, hogy a rádió- és televízióállomások csak a jogszabályban meghatározott időben sugározh erőszakot bemutató és már-már dicsőítő programokat. Azt is rögzíteni és tudatosítani kell, hogy a törvény ellen vétőknek jelentős pénzbírsággal kell számolniuk. Hanti Vilmos közölte: a hazai gyermekbarátok az osztrák testvérszervezet által elindított kezdeményezéshez csatlakoznak. Annak eszközeit, céljait is átvették, mivel úgy látják: Ausztriához hasonlóan hazánkban is komolyan veszélyezteti az ifjúságot a tömegkommunikációból áradó agresszió. Legfőbb feladatuk az, hogy meggyőzzék a média döntéshozóit: a brutalitást, a spontán erőszakot „reklámozó” műsorok rossz hatással vannak a fiatalok testi-lelki fejlődésére, s közvetve a jövő társadalmának békéjét is fenyegetik. A horrorfilmek számának megsokszorozódása ugyanis azt jelzi, hogy e meggyőzésre szükség van. A mozgalomnak a szülőkhöz is van mondanivalója: szövetségesüknek tekintik őket akciójukban. Ugyanakkor azt javasolják nekik, hogy a mások legyőzését, elpusztítását középpontba állító számítógépes programok helyett vásároljanak gyereküknek inkább romantikus, kalandos, a társadalmi beilleszkedést, önkifejezést elősegítő játékokat. Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Mennyei hírek hódítóknak • Nem igaz, hogy csak boldogít • Pardon, ez az én ágyam! • Csillogó flitterek: esté(ly)től hajnalig Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin Veattftz osom l I i
