Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1998-01-21 / 20. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1998. január 21., szerda Hírcsatorna Fadöntő szél a megye­székhelyen. Az erős szél­ben Pécsett, a Deák Ferenc utcában úgy megdőlt egy fa, hogy veszélyeztette a lakó­épületet. Ezért a tűzoltók tegnap kivágták. (cs) Nem ért célba egy pécsi vonat. A Pécsről kedden 6.10-kor induló Baranya In­terCity nem juthatott el cél­állomásáig, a Déli-pályaud­varig, mert az állomás terü­letén műszaki hibaelhárítás folyt. Az utasok Kelenföl- dön szálltak le. (cs) Gazdaképző Hossznhe- tényben. Kilenc részből álló gazdaképzés indult a napokban a községben. A foglalkozásokon a mező- gazdaság aktuális és helyi kérdéseiről esik szó. A program március 14-én a hetényi borok versenyével zárul. (ns) Körzeti TV-műsor. TV 1 17.15. A Magyar Kultúra előestjén: amit a kultúra törvénye előír - stúdióbe­szélgetés. A művelődési há­zak gondjai: a község mű­ködteti a kakasdi művelő­dési házat. Mennyi teret kap a kultúra a Szigetvári Viga­dóban? Bemutatkozik a kis­kunhalasi Csipkeház. Lesz­nek-e digitális könyvtárak Magyarországon és addig mit tesz a könyvtáros és az olvasó? Szerkesztő: Hársá- gyi Margit. Műsorvezető: Bukta Csaba. Stúdióvendég: Bretter Zoltán országgyűlési képviselő. Az adás telefon­száma: 06-80-210-224. Baranyában nincs igénylőlap PÉCS - BUDAPEST Január 30-áig meghosszab­bította az Energia Alapít­vány a gázár-támogatást kérő lapok leadási határide­jét azok esetében, akik nem kapták meg a nyomtatványt, vagy az megrongálódott. Új űrlapot a gázszolgál­tató ügyfélszolgálati irodái­ban (Pécsett, a Búza téren és Mohácson, a Liszt F. u. 22- ben) lehetne igényelni, ám Bessenyei Gábor, a DDGáz osztályvezetője elmondta, még nem érkeztek meg a nyomtatványok. Az Energia Alapítvány­nál azt a felvilágosítást kap­tuk, hogy a lapokat hétfőn postázták a gázszolgáltató­nak, s legkésőbb csütörtökre kell megérkezniük. Ny. Sz. A cég bezárt, a dolgozók bér nélkül Felmondás hiányában munkanélküli ellátás sem jár az embereknek Mintegy 40 baranyai polgár fut a pénze után egy meglehetősen szövevényes munkaügyben. A pórul járt dolgozók jelenleg nemcsak decemberi fizetésüket várják hiába, de mivel felmon­dás hiányában hivatalosan nem szűnt meg munkaviszonyuk, ezért elhelyezkedni sem tudnak és egyelőre munkanélküli ellá­tásra sem jogosultak. PÉCS Az olasz tulajdonú Ungar Vi­deo Kft. több éve működött a baranyai megyeszékhelyen, a társaság profilja monitor-össze­szerelés. A foglalkoztatottak létszáma folyamatosan néhány tucat körül alakult, legutóbb, decemberben 40 embernek ad­tak munkát. A karácsonyi, szilveszteri családi ünnepek után, január­ban azonban hiába jelentkeztek ismét munkára a dolgozók.- December 5-én azzal küld­tek szabadságra bennünket, hogy a külföldről kapott alap­anyagok hibásak, ezért leáll a termelés. Azt mondták, ha ki­vizsgálták az ügyet, újra dol­gozhatunk. Amennyiben ez az év végéig nem sikerül, akkor január 5-én indul újra a terme­lés, már egy újabb típusú moni­torral. Január 5-én azonban hiába mentünk munkába, mert a megszokott üzemcsarnoknál zárt ajtók fogadtak bennünket. A raktárakat gondosan kiürítet­ték és a cég vezetői - egy olasz házaspár - sem érkeztek vissza szabadságukról, és azóta is hiá­ba próbáljuk elérni őket, siker­telenül fordulunk fűhöz-fához - tájékoztatott a helyzetről az egyik alkalmazott. Érdeklődésünkre kiderült, hogy az olasz cég a Fonolit Holdingtól bérelte az Álmos utcai üzemcsarnokot, amelynek kezelését a Mecsek Holding végzi. Mint megtudtuk, az ola­szok nemcsak a dolgozóknak, hanem a bérbeadónak és az üzemeltetőnek sem fizettek ki mindent, vélhetően köztartozá­saik is vannak. A hitelezők felszólítólevelet küldtek az olaszok után, amennyiben arra nem érkezik válasz, akkor fizetési megha­gyással próbálják érvényesíteni jogaikat. Lényegesen bonyolul­tabb viszont a dolgozók hely­zete, akik egyelőre az elmaradt bérükhöz nem tudnak hozzá­jutni, ugyanakkor ameddig hi­vatalosan fennáll a munkavi­szonyuk, sem elhelyezkedni nem tudnak és munkanélküli el­látásra sem jogosultak. Szak- szervezet nem működik, ma­gukra maradtak a szövevényes ügyben. A lehetséges megoldásról Gyöngyösi Pétemétől, a Bara­nya Megyei Munkaügyi Köz­pont igazgatónőjétől érdeklőd­tünk.- A hatékony megoldás ér­dekében a legjobb, ha a dolgo­zók közösen fordulnak egy jogi képviselőhöz, és nem egyen­ként próbálják érvényesíteni érdekeiket, jogaikat. Emellett mindenképpen jelentkezzenek a területileg illetékes munka­ügyi kirendeltségeken, mert csak ezután tudjuk megkezdeni a munkát, amelynek során más hivatalos szervektől a munka- nélküli ellátásra jogosító igazo­lást kaphatunk. Kaszás E. Zárva az ajtó az Álmos utcai üzemépületen fotówébert. Rendet végre iskolaügyben! Tegnap a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pécsi ügyvivői sajtótájékoztatót tartottak, amelyen a városi önkor­mányzat közoktatási bizottsága december 15-ei állásfoglalásá­ról fejtették ki véleményüket. PÉCS A december 15-ei bizottsági ál­lásfoglalás Nagy Erzsébet, a szervezet pé­csi elnöke (képünkön) szerint azzal, hogy csak a Közoktatási Törvényben meghatáro­zott maximá­lis létszám­mal engedélyezné új osztályok indítását, „csúcsra járatja” az iskolákat, megsérti az intézmé­nyek esélyegyenlőségét. A ja­vaslat az - ezt szeretnék elérni -, hogy a következő tanévben több mint 50 tanulócsoporttal legyen kevesebb a városban. Többek közt az Istenkúti Álta­lános Iskolában csak az 1-4. osztály létét garantálnák, de a tagiskola-megszűnésekkel fe­nyegető rendelkezések ezeket a döntéseket is az iskolaveze­tőkre hárítják. Spolár János közoktatási irodavezető (képünkön), a vé­leménnyel kapcsolatban el­mondta, hogy az önkormány­zatnak joga a törvényben meg­határozott maximális létszám­hoz ragaszkodni, csúcsra jára­tásról pedig csökkenő gyerek­szám, kihasználatlan tantermek esetében nem beszélhetünk. A csoportok számának csökkentése tervezet, kár előre kon­gatni a haran­gokat. Van­nak iskolák, ahol átmeneti gondok adódnak, az istenkútiba járó kisdiákok utaztatása valóban nehézkes, de például a pécsbányatelepi isko­laösszevonás utáni megerősö­dése is a korábbi döntések he­lyességét igazolja. B. R. Alkotmánybíró esélyek BUDAPEST - PÉCS Néhány hónapja zárult az a tortúra, amelynek végén a parlament új tagok megvá­lasztásával gondoskodott az Alkotmánybíróság műkö­dőképességéről. A lecke most újra ugyanez, és ismét emlegetnek jelöltségre esé­lyes pécsi jogászt. Rövidesen újabb megüresedő alkotmánybírói mandátumo­kat kell betöltenie a parla­mentnek: két bíró egy, illetve két hónapon belül eléri a kor­határként megszabott 70. életévét, három bírónak - köztük a pécsi dr. Ádám An­talnak - novemberben fejező­dik be kilenc évre szóló meg­bízatása, másik háromnak - köztük a pécsi dr. Lábady Tamás helyettes elnöknek - 1999. nyarán. Erős támoga­tottsággal bír azonban az a ja­vaslat, hogy a megbízatás idő­tartamát 12 évre emelje a par­lament. így csak két mandá­tumot kellene most betölteni. Tavaly dr. Bagi István megválasztásával gyarapodott az a hagyomány, hogy a pécsi jogásztársadalom jelentős szerephez jutott a testület tör­ténetében: eddig négy alkot­mánybírót adott és egy jelöl­tet. Á jelöltesélyesként emle­getett 12 tekintélyes jogász között ismét szerepel pécsi név: dr. Kiss László profesz- szoré, a JPTE alkotmányjogi tanszékének vezetőjéé, aki idén tölti be 47. életévét. D. I. Tervezett védelem SIKLÓS A polgári védelem haté­konyságának biztosítása „elemi” érdekünk. Hogy mikor és hol van ránk szük­ség, arra választ ad a terve­zés, de hogy miből, azt csak találgatni lehet. A tegnap rendezett megyei vezetői értekezletnek otthont adó térségi központ munkájá­ról Erdős Sándor őrnagy (ké­pünkön), a 93 települést ma­gába foglaló körzet parancs­noka beszélt lapunknak. A most elfogadott 1998-as munkaterv is, hasonlóan a ko­rábbi évekhez, főleg 'napra­kész tervezést irányoz elő. A polgárok öntevékeny résztvé- telével felépített katasztrófa­elhárító tervek kidolgozásá­hoz és esetleges alkalmazásuk eredményességének biztosítá­sához azon­ban elsősor­ban mind­annyiunk fe­lelős hozzá­állására lenne szük­ség. Az esz­közök hiá­nya, a köte­lező adatszolgáltatás teljes bi­zonytalansága miatt a pa­rancsnok napi utánjárásra és kéregetésre szorul. A körzet 13, a város 2 óvó­helye, a használható mérő- és egyéb eszközök, felszerelések hiánya, vagy rossz állapota, a tervek háttérnélkülisége nem hagyja nyugodni az őrnagyot. Az önkormányzatok megad­ják a nélkülözhetetlen mini­mumot, de központi keretből már semmi sem jut a körze­tekhez, ahol a tényleges vé­delmi munka közvetlen szer­vezése történik. A. P. Még járhatók az utak SZENTLŐRINC - SZIGETVÁR A térség 400 kilométernyi fő- és alsórendű úthálózatán is megúsztuk még eddig a kemény telet. A Megyei Közútkezelő Kht. szentlőrinci üzemmérnöksé­gének vezetője, Horváth Ta­más a mostani különleges tél­ről megjegyzi: ilyenkor a leg­nehezebb kivédeni egy-egy lefagyást, még a főúton is. Legádázabb téli ellenségük az ónos eső, a lefagyás és a hó­fúvás. A lefagyott úton a gé­peik is csak alig-alig halad­hatnak, a hófúvásnál legjobb segítségük, ha eláll a szél. A szükség esetén napi 24 órás szolgálatban dolgoznak saját és szerződött gépekkel. Csodára ők sem képesek. Türelmet kémek, mert rangsorolniuk kell a téli elhá­rításban. Kérik: az épp dol­gozó gépeket ne előzgessék. Higgyük el, az árokba csú­szott járművek műszaki men­tésére alkalmatlanok a szóró és hóekés gépeik. B. M. L. Nyugat felől védetten PÉCS Magyarországra ritkán jön járvány nyugatról, inkább a keleti határszakaszon a ma­gánimportőrök által beho­zott élőállatban vagy feldol­gozatlan húsban lévő víru­soktól kell félnünk. Hazánkban 1993 óta nem volt sertéspestisjárvány, de ne is legyen - mondja dr. Guzs- vány Mihály, a Baranya Me­gyei Állategészségügyi Ál­lomás igazgatója -, hiszen az megszüntetné egy jó időre a húsexportunkat. A Németor­szágban fellépő, csaknem százezer sertésre kiteijedő járvány már átlépte ugyan a határokat, hazánk viszont nincs ve­szélyben, hi­szen az on­nan szár­mazó élő­állat­behozatalunk minimális és az is kiterjedt ellenőrző rendszeren keresztül jön be az országba. A hőkezelten fel­dolgozott termékek pedig már nem veszélyesek. Sajnos nem lehetünk teljesen biztosak a járványok kialakulásának megakadályozásában, mert a keleti és a déli határainkon át­jövő magánszállítmányokkal bármikor bekerülhetnek az országba a fertőző vírusok. Ez ellen nem is tudunk véde­kezni. B. G. Felnőttképzés - korlátok között Amint arról már lapunk tegnapi számában beszámoltunk, a művelődési miniszter döntése értelmében a pécsi egyetemhez tartozó, az ország különböző pontjain található 17 felnőttkép­zési központban nem indul új szak szeptembertől. BUDAPEST - PÉCS Dr. Rádli Katalin, a Művelő­dési és Közoktatási Miniszté­rium főosztályvezető-helyet­tese lapunknak elmondta, a Magyar Akkreditációs Bizott­ság véleménye szerint a pécsi felnőttképzés levelezős prog­ramjai nem felelnek meg a fel­sőoktatás színvonalának, ezért a bizottság azt a javaslatot tette a miniszternek, vonja meg a vizsgáztatási jogot az intéz­ménytől. A művelődési miniszter to­vábbi vizsgálatokat kért, mivel az országban található 17 köz­pont részletes vizsgálatát az akkreditációs bizottság nem végezte el. Ez a differenciált felmérés ezután sem történt meg, így Magyar Bálint miniszter nem vonta meg a pécsi levelezős képzés indításának jogát a JPTE Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézeté­től, de a 17 központ szeptem­bertől nem vehet fel elsőévese­ket, egészen addig, amíg a MAB részletes vizsgálata le nem zajlik. A miniszter szep­temberi határidőt javasolt a felmérés befejezésére, de erre nem kötelezheti a bizottságot, azaz tovább is tarthat a vizsgá­lat. A gyakorlatban tehát úgy áll a helyzet, hogy a pécsi levele­zős képzés működhet, mivel a minisztérium véleménye sze­rint itt a pécsi oktatók vezetik a képzést, azaz a színvonal megfelelő. De a többi leve­lezős központ szeptembertől nem fogad el­sőéveseket a vizsgálat be­fejezéséig. Emiatt a pécsi egyetem becslé­sek szerint 1200 hallgatót ve­szít (s velük azok éves tandíját, amely már súlyos milliókat je­lenthet a JPTE-nek), akik való­színűleg más intézményt vesz­nek majd igénybe. Elviekben van lehetőség arra, hogy a pécsi levelezős központba jelentkez­zenek, de a rendszert éppen azért szervezték az országban elszórva, hogy mindenki közel tanulhasson a lakóhelyéhez. Debrecenben és Budapesten az ELTE-n működik a pécsihez hasonló képzés, de az ottani programok nem egyeznek meg teljesen a pécsi felnőttképzés­sel. Dr. Koltai Dénes (képün­kön), a JPTE FEEFI megbízott igazgatója lapunknak adott nyi­latkozatában elmondta, mivel az oktatók szinte ugyanazok a levelezős központokban is mint Pécsett, nyugodtan állnak az újabb vizsgálat elé. Ny. Sz. (A> Kommentár az 1. oldalon) » 1 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom