Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)
1998-01-19 / 18. szám
1998. január 19., hétfő Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Kevés közteherjegy fogyott BARANYAI KÖRKÉP Az elmúlt év utolsó harmadában kiváltott alkalmi munkavállalói könyvek egy része már visszaérkezett a megyei központba. A teljesen üres kiskönyvek mellett több olyan okirat is van, melybe nem megfelelő munkaadó ragasztott bélyeget. Múlt csütörtöki határidővel kellett volna beérkeznie a Baranya Megyei Munkaügyi Központba annak a kétszázhetvenhat alkalmi munkavállalói könyvnek, melyeket tavaly szeptembertől december végéig váltottak ki megyeszerte. Négy hónap alatt Pécsett mindössze negyvenhármán éltek az új közokirat adta lehetőséggel. Az első időszak tapasztalatairól Janovics Lászlót (képünkön), a megyei központ szolgáltatási igazgatóhelyettesét kérdeztük.- Eddig igen csekély számú könyvet adtunk ki Baranyában, és amit a visszaérkezett iratokról elmondhatok, az sem a legkedvezőbb. Már most látszik, hogy sokan kiváltották ugyan, de nem tudták vagy nem akarták használni a könyvüket, ezért üresen, vagy minimális összeggel adták le a kirendeltségeken. Sokak számára még mindig nem egyértelmű, hogy közteherjegyet csak magán- személy, magánvállalkozó vagy őstermelő ragaszthat a munkakönyvbe. Az önkormányzatok és gazdasági társaságok feleslegesen helyeznek el jegyet az iratokba. — Mekkora munkával járt az alkalmi munkavállalói könyv bevezetése?- Mivel közokiratról van szó, az adminisztráció igen nagy. A munka jó része még előttünk van, hiszen az adat- feldolgozás után a közeljövőben küldjük el az igazolásokat a munkavállalónak, az egészség- és a nyugdíjbiztosítónak, az adóhivatalnak. A munkaadóknak január végéig van lehetőségük arra, hogy a módosított VI./1996 MŰM rendelet alapján benyújtsák igényüket a támogatásra. S. G. Csak a koccanás biztos (Folytatás az 1. oldalról) Abban igazán biztosak lehetünk, hogy a cégek kliensei között ezen a télen is túlsúlyban lesznek az elégedetlen ügyfelek. Ez részben annak „köszönhető”, hogy a kötelező biztosítás csak a nem önhibából keletkezett kárt téríti teljes egészében (igaz, egy tízéves autó esetén az összeget az amortizáció alapján, és nem az új alkatrészek beszerzési ára szerint szabják meg), részben pedig annak, hogy az ügyintézés és a kármegállapítás folyamata még mindig elég hosszadalmas. A biztosítók többsége azt javasolja, hogy a keletkezett kár megállapítása érdekében a tulajdonosnak akkor van a legkevesebb gondja, ha az autót a szervizben hagyja, és a cég emberei ott vizsgálják meg azt. A legtöbb bosszúságot ugyanis az okozza, hogy az ügyfél úgy gondolja: egy töréskár után maga talpal majd a kárrendezés ügyében a biztosítónál. Mátrai Miklós, a Hungária Biztosító vezérigazgató-helyettese úgy véli, Magyarországon hiányzik a biztosítási kultúra. Ennek oka abban keresendő, hogy ilyen életszínvonal mellett egy családban még mindig az autó és a lakás a legféltettebb érték, akár még az emberi életnél is előrébb való. A biztosítási díj különleges szerzet: úgy járunk a legjobban, ha nem kapunk érte semmit. L. D. Lakáshitelek: lehet még egy esély A történet régi, a probléma azonban nem: a ’89 előtti lakásvásárlási hitelek kamatait a pénzintézetek akkor egyoldalúan emelték. Akik nem tudnak fizetni, most a kormány döntésében bíznak, különben alighanem lakás nélkül maradnak. egyoldalú emelése jogszabály- ellenes volt. A jogvédő egyesület ezért azzal a kéréssel fordul a kormányhoz, hogy vizsgálja felül az akkori döntést. Egyre gyakoribb az utcára kipakolt bútor fotó: wébf.r t. BARANYAI KÖRKÉP A megyében több ezer olyan ügyfele van az OTP-nek, akik nem, vagy nem rendszeresen tudnak fizetni. Az érintettek jó része a ’89-es kamatemelés áldozata. Károlyfiné Tihanyi Enikő', az OTP Baranya Megyei igazgatóhelyettese azt hangsúlyozza, hogy a felszólításoknak és a tartozás behajtásának megvan a maga menete, és csak a legvégső esetben árverezik el a lakást. Baranyában csak tavaly tíz ilyen eset volt. Bányai Péter Mihály, a Jogvédő Egyesületek Szövetségének vezetője nem azt vitatja, hogy a bankok eljárása jogszerű-e, avagy sem. Az egyesület régóta harcol azért, hogy az immár kilenc éves határozatot a kormány törölje el, azaz, akik kényszerűségből ilyen helyzetbe kerültek, azoknak ne kelljen megválniuk otthonaiktól. Bányai olyan - igaz, nem baranyai - esetről is tud, hogy a fizetni nem képes családot éppen karácsony előtt egy nappal szólították föl, hogy amennyiben december 29-éig nem rendezi tartozását (amely már elérte a százezer forintot), kénytelen lesz az ingatlant a becsült érték egynegyedéért egy olyan cég tulajdonába adni, amely majd hasznosítja azt. Bányai szerint amellett, hogy a pénzintézet eladja a bentlakók feje fölül az ingatlant, a szerződés felmondásával olyan adósság kerül még a nyakukba, amit képtelenek lesznek törleszteni. A lakáshitelek kamatai miatt aggódók egyetlen reménye egy kormánydöntés lehetne. Erre - bár az Alkotmánybíróság már visszadobta az ügyet - most azért van mégis némi esély, mert Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok biztosa egy januári vizsgálata során azt állapította meg: a hitelkamatok Kérdés persze, hogy a kormány visszamenőlegesen hoz- hatja-e ilyen helyzetbe az érintett pénzintézeteket, és az is, hogy mi lesz azokkal, akik annak idején vállalni tudták az emelt kamatokat, és azóta teljes egészében törlesztették is a részleteket. Mindenki teljes kompenzálása ugyanis nyilvánvalóan több milliárd forintot emésztene föl. Lendvai D. (á> Kommentár az 1. oldalon) Toborzásban országelsők Tovább szolgáló katonaként 1997 májusától lehet jelentkezni szerződéses katonai szolgálatra. A Baranya Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság eddig a toborzásban országelső. PÉCS Mint azt Kiss Károly (képünkön), az ügyfélszolgálat részlegvezetője elmondta, naponta érdeklődnek a szerződéses szolgálat után, így aztán nem csoda, hogy a meghirdetéstől eltelt több, mint nyolc hónap során 1251-en tájékozódtak a lehetőségek felől. A feltételek ismertek: 9 hónap letöltött sorkatonai szolgálat, 30 év alatti életkor, büntetlen előélet. A zömében 22-26 éves jelentkezők Választhatnak, hogy Tatára, Szolnokra, Hódmezővásárhelyre, Debrecenbe, Kecskemétre vagy Szentkirályszabadjára szeretnének-e kerülni. Eddig népszerűségben a szolnoki gyorsreagálású zászlóalj vezet, ide 94- en jelentkeztek. Ugyanis itt képezik ki többek között a békefenntartókat is, igaz, a felkészítés is itt a legkeményebb. A tatai lövészdandárhoz eddig 68-an kérték magukat, ebben a választásban a hely relatív közelsége játszhat szerepet. A továbbszolgálásról tudni kell, hogy a felsőfokú végzettségűekkel 5, a többiekkel 2 évre kötnek szerződést, ami a fél év próbaidő alatt bármely fél részéről felbontható. A katonák ezen idő alatt 23 ezer forint nettó fizetést kapnak, ami kiegészül egyrészt a rendfokozatoktól függő pótlékkal, másrészt az étkezési és ruházati ellátással. Szállást vagy szálláshozzájárulást is biztosít a honvédség. Kis Károly szólt arról, hogy a mai gazdasági körülmények között arra számítanak, hogy nőni fog a katonai pálya népszerűsége amiatt, mert van perspektívája; előre lépési lehetőség, hiszen az első szerződéses idő letelte után hivatásos állományba kérhetik magukat a fiatalok. Kevéssé ismert, hogy a sorkatonai idő negyedik hónapjában már kérhetik a szerződésesek közé való átvételüket, ami azt jelenti, hogy sorkatonaként is fizetéshez, azután pedig biztos egzisztenciához jutnak. M. K. Helytörténet SIKLÓS Ma tartja idei első klubfoglalkozását a Siklósi Vár- és Múzeumbarát Egyesület. Ezúttal Balikó Zoltán nyugdíjas evangélikus lelkész tart előadást ausztráliai útiélményeiről. Az egyesület a mostani kitérő után a hagyományos menetrend szerint tartja a foglalkozásokat, az elkövetkező hónapokban többek között Siklós a fotók tükrében, A város iskolatörténete, illetve Szemelvények Siklós ipartörténetéből címmel hallgathatnak meg előadásokat az érdeklődők. Mint Spiegel Valéria, a klubfoglalkozások szervezője elmondta, az előadás- sorozat kiemelkedő eseménye lesz a szabadságharc 150. évfordulója alkalmából márciusban megrendezendő tudományos emlékülés, ahol a megye és az ország elismert kutatói, levéltárosai tartanak majd előadásokat a város és a déli régió történelméről. K. J. Hírcsatorna Légkábeltolvajok Hidason. Bonyhád és Hidas közt, a vasútvonal mellcíl a múlt héten ezer méter telefon-légvezetéket emeltek el az ismeretlen tettesek. A helyreállítás ideje alatt rádiótelefon útján érintkeztek a vasútállomások. (cs) Eltévedt kutyák Pécsett. A szilveszteri mértéktelen petárdázás következtében sok eb elkóborolt otthonról. A HÉROSZ állatvédelmi szolgálata közli, hogy csaknem félszáz gazdátlan állat kóborol most a Havi-hegyen, a Ledinán, a Donátus- ban, a Hősök terén valamim: a Hársfa utcában. (cs) Körzeti TV-műsor. MTV 1, 17.15. Jelentős összegek, elosztási viták a Dóm tér értékeiért rendezett pécsi konferencián. Támogatja-e a szigetvári kórház műszervá- sárlását a környező 65 település? Példaértékű környezetvédelmi összefogás Bonyhádon. Házépítési program indult Mohácson, a szociálisan legjobban rászorulóknak. Kártérítési igény Somogyapátiban a falu és Adorjánpuszta között megépült bicikliét miatt elvett területért. Szerkesztő: Hár- ságyi Margit. Műsorvezető: Pánics György. Az adás telefonszáma: 06/80/210-224. A lovakat megeszik, ugye? A legfurcsább testű, tömzsi, pufok lovak tenyésztését kezdtek meg a villányi mezőgazdasági szövetkezet villánykövesdi istállóiban. A kívülálló számára kissé furcsán hangzó „húslovakról” van szó. E lovak nemcsak a virslibe galoppolnak, hanem tőkehúsként a nyugati országok ínyenceinek konyháiba is. VILLÁNYKÖVESD Sajátos ló-törzstenyészetet alapoznak Villánykövesden, a Batthyány-pince szomszédságában. A korábban évek óta* üresen álló és felújításra érett épületekben alakították ki azt az istállórendszert, melyben néhány év múlva közel száz tény észló kap otthont. A cél: létrehozni Magyarországon egy meglehetősen ritka, úgynevezett húsló-törzsállományt, melyből aztán bárhova eljuthatnak az ország különböző vidékeire - még külhoni országokba is - a továbbtenyész- tésre alkalmas egyedek. Mint azt Czigler János, a gazdaság elnöke (kis képünkön) elmondotta, kifejezetten a francai Percheron és az úgynevezett Belga-Ardenni fajtákat - a nagyvilágban a legjobbaknak ítélt húslovakat - próbálják kitenyészteni. E napokban születtek (születnek) az első vérvonalbeli kiscsikók. Két okból voksoltak erre a húsló- ágazatra az alapvetően borairól híres gazdaságban: egyrészt újabb munkaalkalmat szerettek volna biztosítani a környéken élőknek, másrészt a húsembargókkal tűzdelt Európai Unió országaiba - különösen Franciaországba, Olaszországba, Belgiumba, Hollandiába - korlátozás nélkül bevihető termék. S ami szintén figyelemre méltó: pénz jócskán van benne - versenytárs alig. A program szerint két-há- rom esztendőre van szükség ahhoz, hogy a megfelelő húsló törzsállomány kialakuljon, s ettől kezdve évente 60-70 csikó születésével számolnak. Mint azt megtudtuk: egyáltalán nem olcsó termékről van szó. Manapság a lóhús az ínyencek, módosabb rétegek eledele, s meglehetősen drága termék. Belgiumban például duplája a sertés- avagy a marhahúsoknak. így aztán ha hazai lóhúsboltok is nyílnak majd néhány év múlva (Franciaországban alig akad olyan település, ahol lómészárszék ne lenne), nem népeledelként fog megjelenni a lóhús. Hiszen a világpiaci ár érvényesül. Másrészt mégiscsak gusztus dolga, s bár formálódik a magyar konyha is, nem valószínű, bogy gyorsan átnyergelne a lóra. Kozma F. A törzsalapító mének a francia Percheron és a belga Ardenni fajták legkiválóbbjai. fotó: wéber tamás
