Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)
1998-01-05 / 4. szám
6 Dhnántúli Napió Gazdasági Tükör 1998. január 5., hétfő Közmunka 30 ezer munkanélkülinek Halmos Csaba az állástalanok számáról, a foglalkoztatás új programjairól Az idén némileg csökkent a munkanélküliek tábora. Ebben a gazdaság élénkülése mellett részük volt azoknak a közmunkaprogramoknak is, amelyek sok utcára került embernek biztosítottak tisztes jövedelmet nyújtó elfoglaltságot. Halmos Csabával, a Közmunkatanács elnökével az idei eredményekről és 1998 kilátásairól beszélgettünk.- Kezdjük a forintokkal: menynyit ad a költségvetés 1998-ra, és azt mire lehet illetve mire kell fordítani a munkanélküliségtől sújtott hazai helyzetben ?- Várhatóan 5,7 milliárd forintot kapunk, az ez évihez képest ez ugrásszerű, 42 százalékos növekedés. Ezt nem saját „önkényes” belátásunk alapján fogjuk a munkahelyek bővítésére fordítani. Nemrégen tettük közzé a felhívást, amelyben megjelöltük a pályázati célcsoportokat. Pályázhatnak a minisztériumok háttérintézményei, a megyei területfejlesztési tanácsok, a települési önkormányzatok és azok társulásai. A minisztériumokhoz hasonló rendszerben pályázhatnak az Országos Cigánykisebbségi Önkormányzat intézményei is. Statisztikai senki földje- Ön szerint mennyi munkanélküli van ma Magyarországon? Igen sokféle szám van forgalomban, óriási különbségekkel. Vannak kutatók, akik egymillióról beszélnek, a hivatalos kormányzati adatok viszont félmilliónál kisebb számokat közölnek.-Az eltérésnek az az oka, hogy kétfajta hivatalos számítás készül. Az egyik a reprezentatív felmérés alapján a nemzetközi módszerek szerint, ez a KSH adata: 8,1-8,3 százalékos munkanélküliség. A másik az Országos Munkaügyi Módszertani Központ statisztikája, amely a munkanélküliek regisztrációja alapján mér, tehát mindenki, aki bekerül a központ nyilvántartásába és nem tudnak neki munkahelyet biztosítani, az munkanélkülinek számít: ez az adat 10-10,5 százalék között mozog. A KSH szerint 350 ezer, a regisztráció alapján kb. 450 ezer munkanélküli van jelenleg.- A szakmai és politikai köztudatban azonban az él, hogy félmilliónál jóval nagyobb a munkanélküliek tábora.- Mert a statisztikák nem tartalmazzák azokat a munkanélkülieket, akik még nem kerül tek a regisztrációba, de már ténylegesen munkanélküliek, illetve azokat sem, akik már kikerültek a regisztrációból, de még nincs munkájuk. Becslések szerint a nyilvántartás „senki földjén” levők száma - már hosszabb ideje - 80 ezer körül mozog.- Közülük hány embernek tudnak adni munkát jövőre az 5,7 milliárd forintból?- Mintegy 30 ezer embernek tudunk munkát adni, átlagosan 6-8 hónapos időtartamra. Kétharmaduk vesz részt az általános közmunkaprogramokban - például árvízvédelemben, közútfenntartásban, iparipark-elő- készítésben, szociális munkákban -, egyharmaduk pedig az erdősítési programban. Erdei munkahelyek Újdonság, hogy született egy hároméves kormányprogram: „Az erdő, mint munkahely”. Ez olyan központi erdősítési feladatsort tartalmaz, amely egyidejűleg szolgál több szép és fontos célt. Javítja a vidéki lakosság foglalkoztatását, éppen ott, ahol a legreménytelenebb helyzetben él a lakosság. Összhangban a Nemzeti Agrárprogrammal, segíti nemzeti kötelezettségvállalásaink teljesítését is, hiszen az Európai Ünióhoz való csatlakozás esetén bizonyos mennyiségű termőterületet ki kell vonni a művelésből, és ezeket telepítésekkel hasznosítják. Mindezen túl az erdősítési program végrehajtásával számos környezetvédelmi és egyéb közérdekű feladat megoldását is előmozdíthatjuk. A kormány 1998-99-re és 2000-re vállalta a kivitelezéshez szükséges anyagi források biztosítását: ez idő alatt 16 milliárd forintot juttat erődítésre. Ez az egyetlen program 40 ezer embernek biztosít munkát: jövőre fO ezernek, utána évi 15- 15 ezernek. Méghozzá folyamatosan, hiszen az erdőtelepítés szezonális munka, amely februártól november-decemberig tart. Egy másik új eleme a közmunkáknak: a cigányság helyzetének javítását szolgáló kormányprogram részeként jövőre pályázni lehet majd a felszámolásra rég megérett telepek kiváltását szolgáló infrastrukturális munkákra.-A tapasztalatok szerint a pénz, a tőke, a technika elsősorban az ország nyugati felébe áramlik- Most, a foglalkoztatás bővítésére hivatott pénzek sorsa is ez? Hova áramlik a pénz?- Nem, hiszen az idei négy- milliárd forintos keret több mint 80 százaléka az ország keleti régióinak, Szabolcsnak, Hajdú-Bihamak, Békésnek, Nógrádnak és Borsodnak jutott. Hozzáteszem: közmunkákra a nyugati megyékben a munkaügyi központok nagyon nehezen tudták összetoborozni a szükséges létszámot, ezért bizonyos forrásokat átcsoportosítottunk a keleti részekre. Ugyanakkor nem feledkezhetünk el azokról a zalai, tolnai, vasi kistelepülésekről, ahol sokkal súlyosabb nehézségekkel küzdenek az emberek, mint általában Nyugat-Magyaror- szágon. Ezekben nagy a munkanélküliség, s infrastruktúra hiányában a működőtőke sem megy oda.-Az ilyen és hasonló helyzetben levő kistelepülések hátrányából valamennyit le tudnak önök dolgozni?- Valóban ez a fő kérdés. A Közmunka Tanács munkájának kezdetekor jómagam is attól tartottam, hogy a pénz döntő részét elviszik a nagy országos ágazati valamint területfejlesztési programok. Nem ínségmunka Most, az idei számok ismeretében örömmel mondhatom: a pénz jelentős részét, 40 százalékát a települések önkormányzatai kapták, s a közmunkaprogramokba 1340 település kapcsolódott be.- Minimálbérért?- Egyáltalán nem! Mindenki ugyanolyan átlagbért kap, mint az adott szakmában hasonló képzettséggel rendelkező többi dolgozó. Más szóval a megyei átlagbért fizetjük. Mivel a pályázatban szigorú teljesítménykövetelményeket írunk elő a közmunkaprogramokról, és ezeket ellenőrizzük is, tartjuk magunkat ahhoz a piaci elvhez, hogy a bérnek a teljesítményhez kell igazodnia.- Tehát nem éhbérért végzett közmunkáról van szó?- Egyáltalán nem. Akik erre gondolnak, a múltbeli tapasztalatok alapján összekeverik a közmunkát az ínségmunkával. A Közmunka Tanács már a kezdet kezdetén megfogalmazta, hogy a közmunka nem egyenlő mondjuk a kubikosmunkával, a közmunkások bére pedig nem egyenlő a minimálbérrel. Az idén például a legsikeresebbek az úgynevezett szociális programok voltak, amelyekben döntően közép- és felsőfokú végzettségűek vettek részt. Esetleg több diplomával is rendelkező emberek, agrár-, kohóvagy éppen villamosmérnökök. S miután az igényeknek megfelelő szakmai továbbképzésben részesültek, avatott szociális munkásként látnak el nagyon fontos feladatokat.- Ön szerint örülnünk kellene, hogy mondjuk a kohómérnök árkot ás?- De hát nem azt mondtam, hogy a kohómémök árkot ás, hanem hogy - megfelelő szakmai tanfolyammal a háta mögött - olyan feladatokat old meg, amilyenekre éppen szükség van. Persze a lényeg az, hogy dolgozik. Gubcsi Lajos Új programként indul az erdei közmunka illusztráció: Tóth „Adóléc”: 204 ezer forint A bevallandó jövedelem küszöbértéke a tavalyi 171 ezer 700 forintról 204 ezerre emelkedett. Legalább ekkora jövedelmet kell bevallaniuk a vállalkozóknak ahhoz, hogy az APEH ne szólítsa fel őket arra: igazolják, miből éltek az idén. Az adóhatóság kiegészítő jövedelembevallásra kötelezheti azokat a vállalkozókat, akik jövedelme a minimálbéren alapuló, de az irányelvekben szakmánként, térségenként változó összeghatár alatt van. A pénzügyminiszter irányelveiben az APEH számára ajánlásokat is megfogalmazott, amelyek bizonyos mértékű engedményre utalnak. A főállású egyéni vállalkozót (aki az adóévben 183 napnál többet tölt vállalkozásában) nem kell kiegészítő bevallásra felszólítani, ha átalányadózást vagy tételes átalányadózást választott. Vonatkozik ez a kezdő vállalkozókra is, akik 1995-ben vagy azóta kezdték meg tevékenységüket, kivéve ha a bejelentkezés évét megelőző 3 éven belül szüntették meg korábbi vállalkozásukat. Szintén nem kell tartania a felszólítástól annak, akit az APEH felmentett a nyugtaadási kötelezettség alól az átlagnál alacsonyabb jövedelemtermelő képessége miatt, továbbá a területfejlesztés kedvezményezett térségeiben vagy fejlesztési övezetbe sorolt településen dolgozó vállalkozónak. Nem kell igazodnia a küszöbértékhez annak a főállású egyéni vállalkozónak sem, akinek a vállalkozásából származó bevallott jövedelme legfeljebb 30 százalékkal marad el a rá egyébként irányadó összeghatártól, ám jövedelme eléri az 564 ezer forintot. (csernyánszki) Főszakma Adóévben elszámolt költség összege (szakmakód) (ezer Ft) Szellemi (0101-0696 és A B c 9310-9360) Ipar-építőipar 600 1200 2400 (1112-5248) Kereskedelem 600 1200 2400 (6110-9250) Mezőgazdaság 1300 2600 5200 (9509-9564) SÍK) 1600 3200 MNB-kamatcsökkentések A Magyar Nemzeti Bank 12,5 százalékra csökkentette a bankok forintforrásai után képzett tartalékra fizetett kamatot. A devizaforrások után képzett forinttartalékra fizetett kamatláb mértékét a jegybank a jelenlegi évi 14 százalékról évi 13 százalékra mérsékli. (I) ZÖLD-HÍD Kapcsolódjon szervezett programjainkhoz. Ha érdekli, hívja 15-18 óra között az ingyenes ___ 06-80-236-236 telefonszámot • Hétfőn „Megjelent az ingyenes ZÖLD-HÍD tájékoztató folyóirat" témában (Várbíró Péter) • Kedden „Praktikus tanácsok vlllamosenergia árváltozás és lakhelyváltozás esetén” témában (Szabados László) • Szerdán „Mitől lesz kisebb a ház fűtési energiafogyasztása? Csak hőszigetelés?” témában (Dr. Fülöp László) • Csütörtökön „Energiamegtakarítási lehetőségek a háztartásban használt villamos berendezéseknél” témában (Sólymos Iván) Csütörtökön 15 órakor Borsóki Annamária természettudományi tankönyveket ismertei a pécsi előadónkban a Széchenyi tér 2. szám alatt. Pénteken dél-dunántúli energiagazdálkodók találkozójára kerül sor. 1 Könyvklub percek Könyvismertető Dunai Tamás színművész közreműködésével Pécsi Városi Televízió hétfő 18.56 magyar könyvklub* 7626 Pécs Búza téri Átrium Üzletház Király A kis vasi falu örökké izgő-mozgó szülötte nemigen gondolt arra, hogy valamikor egyetemet végez, arra meg különösen nem számíthatott a mezőgazdasági munkák végzése közben, hogy egyszer majd egy újonnan alakuló megyei szervezet elnöke lesz. Zalaegerszegen járt gépipari technikumba, s a végig kitűnő eredményt felmutató diák érettségi után gondolt egy merészet és nagyot, felvételizett a pécsi közgazdaságtudományi egyetemre. Első nekifutásra felvették, a diploma kézhezvétele után volt banki előadó, vállalati főkönyvelő, ügyvezető igazgató, mostanság könyvvizsgálóként keresi kenyerét. Zimonyi Józsefet nemrégiben választották meg a Könyvvizsgálói Kamara Baranya Megyei Szervezetének elnökévé és az országos elnökség tagjává. Magánbeszélgetés PORTRÉ A kihívások embere- Törekvő embernek ismerik, amit a fejébe vesz, azt igyekszik tűzön-vizén keresztülvinni. Sohasem győzték le?- Dehogynem, sokszor. De a vereségek mindig tanulságosak, ezek hasznosításával a győzelmi esélyeimet erősítem. Ha valakit kiütnek, s a padlón marad, nem áll fel és folytatja a mérkőzést, soha többé nem győzhet. Nekem viszont megvan az a „rossz” tulajdonságom, hogy kitartóan küzdők, sohasem adom fel.- Ezek szerint mindent elért, amit akart.- Szeretem a kihívásokat, nem tagadom, ezek hajtanak előre. Egyszer, amikor még a komlói Kossuth-bányán voltam főkönyvelő, Adóiján András sakknagymesterrel is volt szerencsém egy partit játszani. A szimultán mérkőzésen én játszottam az egyik döntetlent. Focizni is azért szeretek, mert a jó egyéni teljesítménnyel a csapatért is sokat tudok tenni. De hogy a szakmáról is beszéljek, a Pécsi Bőrgyárba is azért mentem el főkönyvelőnek, mert ott aztán igazán megismerkedhettem a 80-as években még unikumnak számító devizaügyletekkel.- Mindutalan a sportvilágból hoz példákat. Nem nehéz a következtetés: életének fontos szereplője a testedzés.- Nem tagadom, szeretek sportolni. Mindig csináltam valamit, legfőképpen fociztam, jelenleg is tagja vagyok a bőrgyár öregfiúk csapatának. Van egy kitűnő teniszegyüttesem, s mint említettem, sakkoztam is. Ha jól belegondolok, a versenyekre való felkészülés közben sem a elsősorban a testedzés motivál, hanem a küzdelem. A kihívás, hogy valakivel szemben jobb eredményt érjek el, természetesen sportszerű keretek között, csupán a nagyobb tudással vagy az ügyességgel.-Most már az sem kérdés, hogy bizonyára a könyvvizsgálói kamara megalakításában is a kihívás vezérelte.- Amikor négy évvel ezelőtt megalakult a megyei könyv- vizsgálók egyesülete, én voltam a legjobban meglepve, hogy elnöknek választottak. Ezt követően már valóban kihívásnak tekintettem a feladat megoldását, vagyis a szakmai továbbképzést és az érdekvédelmet. Minden hónapban tartottunk foglalkozást, szükség is volt erre, mert ez az a szakma, amely a rendszerváltás utáni nagy gazdasági átalakulást követően a leginkább változott. A könyvvizsgáló szuverén egyéniség, a főkönyv sok mindent elárul, csak érteni kell hozzá. Azért is kellett egy külön gazdasági önkormányzatot létrehozni a könyvvizsgálóknak, mert egyik kamarába sem léphettek be anélkül, hogy ne vetődhessen rájuk a befolyásolhatóság árnyéka sem. Ugyanis azokat kellett volna vizsgálniuk, akikkel esetleg egy kamarába tartoznak. Békéssy Gábor 1 1 1 1
