Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)
1998-01-16 / 15. szám
2 Dünántúli Napló Világtükör 1998. január 16., péntek A Die Presse az MSZP-röl „A magyar kormánypárt jelenleg különösen erőteljesen törekszik a jószomszédi politika megvalósítására” - írja csütörtöki cikkében a Die Presse osztrák jobboldali-konzervatív lap. A szerző véleménye szerint az MSZP a közelgő parlamenti választások miatt „sikeres kísérletet tesz arra, hogy tárgyalásokat kezdjenek azokkal a szomszédos országokkal, amelyekkel jelentős nézeteltérései vannak, és ezért az ellenzék engedékenységgel vádolja. A Die Presse a magyar szomszédságpolitika felélénkülésének másik példájaként azt említi, hogy a romániai belpolitikai viharok ellenére Emil Constantinescu román elnök is ellátogat január 26-án Magyarországra. Hírcsatorna Cáfolja a magyar túsz kivégzését mind a moszkvai magyar nagykövetség, mind a magyar Külügyminisztérium. Mohamed Mahomadov alezredes, az emberrablások ügyeit vizsgáló különleges csecsen nyomozó- hatóság vezetője a Novije Izvesztyija című moszkvai lap hírét provokációnak minősítette. Pozsony kész teljesíteni a két kormányfő megállapodásait, és aláírná az alapszerződés végrehajtásáról szóló jegyzőkönyvet is, ha azt Budapest nem kötné feltételekhez - közölte Milan Tokár szlovák külügyi szóvivő. Előrehozott választásokat valószínűsített Ion Diaconescu, a román koalícióban vezető szerepet betöltő Keresztény- demokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, akinek pártja ragaszkodik Victor Ciorbea miniszterelnökségéhez. Engedett az algériai kormány követelésének az Európai Unió, és az eredeti tervektől eltérően nem szakértői, hanem miniszteri szintű küldöttséget meneszt a véres polgárháború sújtotta észak-afrikai országba - közölte a soros elnökség nevében a londoni külügyminisztérium. Kína fontolgatja annak lehetőségét, hogy aláírja a polgári és politikai jogokról szóló ENSZ-egyezményt. Ezt Csiang Cö-min kínai államfő közölte levélben Kofi Annannal, a világszervezet főtitkárával. Aláírta a hét hónapja válsággal küszködő indonéziai gazdaság talpra állítását célzó gazdasági reformprogramot Szuharto indonéz elnök Michel Camdes- sus-vel, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójával. Montenegróban zavargások törtek ki az államfőváltás miatt Teljessé vált Horvátország területe Kelet-Szlavóniában a két évig fennállt átmeneti ENSZ-köz- igazgatás minden hivatali ügyet átadott a horvát hatóságoknak. A szerbek által ideiglenesen elfoglalt terület visszatérésével Zágráb - Horvátország 1991-ben kikiáltott függetlensége óta először - szuverenitást gyakorol teljes területe felett. A NATO főtitkára üdvözölte, hogy az észak-atlanti szövetség csapatainak nem kellett beavatkozniuk a horvát Duna mente térségében, amely az UNTAES kétéves ENSZ-véd- nökségének eredményeként visszakerült Zágráb fennhatósága alá. Javier Solana főtitkár abból az alkalomból nyilatkozott, hogy január 15-én az UNTAES átadta a Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-Sze- rémség feletti ellenőrzést a horvát kormánynak. Kelet-Szlavónia stratégiailag és gazdaságilag is kiemelkedő fontosságú terület Horvátország és Jugoszlávia határán. 1991-ben az ott lakó szer- bek a jugoszláv hadsereg aktív támogatásával véres harcok árán ellenőrzésük alá vonták, és létrehozták a nemzetközileg soha el nem ismert Szerb Kra- jinai Köztársaságot. Utolsóként a Zágrábban „horvát Sztálingrádnak” nevezett Vukovar esettel, 1991 novemberében. A kereken 2500 négyzetkilométernyi terület a szerb hatalom részéről etnikai tisztogatások áldozata volt; ez a folyamat egészen 1995-ig tartott, amikor az ENSZ-békefenntar- tók azzal kívántak a tömeggyilkosságoknak véget vetni, hogy ellenőrzésük alá vonták a vidéket. Az elmúlt hónapokban tömegsírok százait fedezték fel, amelyek mind-mind a háborús bűncselekmények bizonyítékai. A háború kitörése óta nyolc- százezer horvát keresett menedéket Horvátország más részein, arra várva, hogy visszatérhessen otthonába. Jelenleg százezer szerb él még Kelet- Szlavóniában; büntetlenségükre és emberi jogaik tiszteletben tartására Zágrábtól határozott ígéretet kaptak. A következő hónapokban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet mintegy száz megfigyelője, valamint 180 ENSZ-rendőr ellenőrzi majd a horvát kormány szavainak igazát. Tim Guldimann, az EBESZ horvátországi missziójának vezetője arra figyelmeztette a feleket, hogy igyekezzenek megőrizni a nehezen megteremtett békét. * A montenegrói hatóságok a szerda esti podgoricai zavargások után csütörtök hajnalban megtiltották a Momir Bulato- vics távozó köztársasági államfő által szervezett tüntető akció folytatását. Goran Zsigics, a podgoricai rendőrség parancsnoka arra hivatkozva tiltotta be a tüntetéseket, hogy szerda este Bula- tovics hívei támadást intéztek a kormány épülete, majd az elnöki palota ellen, s az incidens során megsebesítettek mintegy negyven rendőrt. Hivatalos adatok szerint a rendőrség és a tüntetők háromórás összetűzésében 44 rendőr és négy tüntető sebesült meg, több rendőr állapota továbbra is súlyos. A Tanjug jugoszláv hírügynökség egymásnak ellentmondó jelentéseket közölt arról, hogy a szerdai összetűzésben miért sebesült meg jóval több rendőr, mint polgári személy. Robert Gelbard, az Egyesült Államok délszláv ügyekben illetékes megbízottja szerint a véres zavargásokért Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök és Momir Bulatovics távozó montenegrói elnök felelős. Gelbard hétfőn maga is tárgyalt Podgoricában a montenegrói vezetőkkel, és kérte, hogy Bulatovics törődjön bele a múlt év októberi elnök- választáson elszenvedett vereségébe, adja át békésen a hatalmat Milo Djukanovicsnak, a győztesnek. A diplomata szerint az utóbbi napok eseményei mindenki számára pontosan megmutatták, hogy miért van szükség a Jugoszlávia elleni szankciók megtartására. „Amíg a jugoszláv vezetés nem fogadja el a nemzetközi normákat és a demokratikus intézmények működését, addig fennmarad az ország elleni szankciók külső fala” - hangsúlyozta az amerikai megbízott. A távozó és a megválasztott elnök nem jutott egyezségre az előrehozott parlamenti választások időpontjáról - jelentette A „horvát Sztálingrád” 1995-ben fotó: feb/reuter Podgoricában véres összecsapások voltak fotó: feb/reuter ki csütörtökön a Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) Bulatovicsot támogató szárnyának alelnöke, Zoran Zsi- zsics. A politikus ezzel megcáfolta a jugoszláv tájékoztatási titkárság közleményét, amely szerint a két politikusnak szerda este sikerült kompromisszumra jutnia a választások időpontjáról. Zsizsics közölte, hogy Bulatovics továbbra is kész a párbeszédre, cáfolta azonban azokat a jelentéseket, amelyek szerint a két fél képviselői csütörtökön ismét kapcsolatba léptek egymással. Bulatovics azért szeretné elérni az új választások kiírását, mert úgy véli, hogy a múlt év októberében rendezett elnökválasztáson Milo Djukanovics csalással aratott győzelmet. Reneszánszát éli az ortodox egyház Minden oroszok pátriárkája szívén viseli a katonák lelki üdvét A orosz politikai tiszt helyét felváltotta a tábori lelkész: feladata az erkölcsi nevelés. A Szovjetunió összeomlása után keletkezett szellemi vákuumot mindinkább a hitélet tölti ki. Az orosz ortodox egyház külön részleget hozott létre a tábori lelkészek munkájának irányítására. Az ország politikai vezetése is támogatja a papok munkáját, bár a moszkvai illetékesek nem fogalmaznak olyan sarkítottan, mint a krasznogorszki püspök, aki szerint a korrupció mocsarától, a társadalmi megvetettség- től csak az egyház mentheti meg a katonákat és ébresztheti fel bennük újra a hazafiság fennkölt érzését. II. Alekszij, Moszkva és minden oroszok pátriárkája nagy figyelmet szentel az Oroszországtól Tádzsikisztánig működő tábori templomoknak, sőt a nemzetközi közösség békefenntartó tevékenységének keretében szolgáló orosz egységek lelki üdvét is szívén viseli. A katonai akadémiákon korábban végzett tisztek értetlenül szemlélik a vallásosság előretörését a laktanyákban. Nehezményezik, hogy az ortodox egyház hivatalos kiadványai új esküszöveget javasolnak („a hazára és Istenre”), s felvetették a vörös csillag kicserélését a keresztre. A túlzott térítés - úgymond - ellentétes a hadsereg demokratizálásának céljával, és a lelkiismereti szabadság helyett kötelezővé teszi a vallásgyakorlást. Ám amióta az egykori kommunista újság, a Szov- jetszkaja Rosszija is hitéleti melléklettel jelenik meg, senki sem csodálkozik az egyház növekvő népszerűségén. Az orosz ortodoxia gyakorlatilag monopolhelyzetet élvez, aminek különösen a szekták ellenzői örülnek. A föderáció 148 millió lakosának egyhetede iszlám vallásé. Arról azonban nincs szó, hogy beengedjenek a kaszárnyákba mullahokat is. Amikor a Sztálin által leromboltatott moszkvai székesegyházat újjáépítették, a munkára kirendelt muzulmán katonák nem mutattak nagy lelkesedést. (toronyi) Áremelkedés az EU államaiban, 1997. novemberi állapot ^ (12 hónap alatti változás, %) 9 Ausztria Belgium Franciaország Németország Luxemburg Dánia Finnország Olaszország Spanyolszág Portugália Nagy-Britannia Hollandia Svédország Görögország +1,1 +1,3 +1,4 +1,5 +1,7 +1,8 +1,9 nrenDH08zaN»na magyarországi áremelkedés mértéke + 18,2% Forrás: GLOBUS / Eurostat Diplomaták a maffia célkeresztjében Autólopás „magyarosan” A belga fővárosban - az Európai Unió és a NATO brüsszeli székhelyén - félnek a luxuslimuzinok gazdái. A méregdrága járművek elrablására szakosodott maffiózók a legmagasabb köröket sem kímélik Belgiumban. A minap például, miközben a német NATO-nagykövet sofőrje kiszállt a főnök páncélozott Mer- cedeséből, hogy kinyissa a rezidencia garázskapuját, fegyveres banditák állták útját. A módszer Magyarországon is ismert. Ezért is tanácsolják nálunk a rendőrök, hogy ne járassuk a motort, ha valamiért kiszállunk az autóból. A belga gépkocsivezető nem így tett: arra kényszerítették a bűnözők, hogy adja át az autót. A sofőrnek volt annyi lélekjelenléte, hogy kicselezze támadóit, visz- szaszállt az autóba, nyomban lezárta az összes ajtaját, és bekapcsolta a riasztót. A támadók erre elszeleltek. A palesztin nagykövet és az Európai Unió egyik biztosának gépkocsivezetője nem úszta meg ennyivel a támadást: egyiktől a BMW-jét, a másiktól a szolgálati Mercedesét rabolták el. Naponta átlag hatvan ilyen támadás történik Brüsz- szelben. Autótolvajok szerint a mind bonyolultabb riasztókkal már nem érdemes bajlódni. Belga szakértők úgy vélik, két megoldás segíthetne: 1. műholdas helymeghatározóval fölszerelt jármű; 2. rádióval működő motor-távleállító. Ferenczy Europress Ha eljő a jeges... Akkor bizony elkészülhetnek a svédországi Lulea városi parkjában az első jégszobrok. Japánban már kevésbé örülnek a három napja tartó havazásnak: fennakadások vannak a földi és a légi közlekedésben. fotó: feb/reuter Százötven éves Marxék kiáltványa A németországi Trier városa egyedülálló rendezvénnyel emlékezik meg a Kommunista Kiáltvány első megjelenésének 150. évfordulójáról. Marx Károly szülőházában februárban nyitják meg azt a kiállítást, amely a nevezetes dokumentum legritkább kiadásait mutatja be. Látható lesz az eddig zárt ajtók mögött őrzött gyűjteményből az 1848. februári első, londoni megjelentetés, az 1872. évi legális német nyomat, a huszadik századból pedig további ritkaságok - hindi, szuahéli Vagy indonéz nyelven. A jiddis nyelvű, de héber betűs kiadvány külön érdekessége, hogy sohasem került a könyvesboltokba. A kiáltványt egyébként több mint kétszáz nyelvre fordították le.
