Új Dunántúli Napló, 1998. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1998-01-15 / 14. szám

1998. január 15., csütörtök Hitélet Dünántúli Napló 7 Emlékeztető Ingyenes tanfolyamaira minden érdeklődőt szeretettel vár a Karitász, melynek Bara­nyában és Tolnában összesen 300 munkatársa segíti már a rá­szorulókat. Cím: Karitász, 7621 Pécs, Janus P. u. 4. Telefon: 72/327-352. A Keresztény Értelmiségi Fórum januári rendezvénye 16-án, pénteken du. 5 órakor lesz a Ciszteri Rend Nagy La­jos Gimnáziuma dísztermében. Előadó: Harmath Károly feren­ces atya, Szabadka, az Agapé katolikus kiadó vezetője. Téma: A délvidéki magyarság ezer éve és jelene. A rendezvény al­kalmából az Agapé kiadványai megvásárolhatók. A pálos lelkiség ma címmel tart összejövetelt ma délután 19 órai kezdettel Pécsett a Pálos templomban a Pálos Baráti Kö­zösség. Az Élő Víz karizmatikus közösség a székesegyházi plé­bánia közössége minden érdek­lődőt a soraiba vár. Ők a gazdái a minden vasárnapi gyermek­miséknek, ifjúsági evangelizá- ciónak, tettyei passiónak, lélek- szemináriumok szervezésének és levezetésének. A pápa köszöneté Bíró László püspöknek. A Szent­atya a vatikáni Államtitkársá­gon keresztül Giovanni Battista Re érsek aláírásával levélben fejezte ki köszönetét és elisme­rését Bíró László püspöknek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar családreferensének a tavaly ősszel Dobogókőn lezajlott IV. Magyar Katolikus Családkon­ferencia munkájáért. Felkészülés 2000-re Mayer Mihály megyés püspök meghívására, ma 10 órakor konferencia kezdődik Pécsett a Püspöki Palota konferencia termében A Pécsi Dóm Mú­zeum, a Péter Pál sírkamra, a pécsi középkori egyetem és a Bazilika felújítási, üzemeltetési munkálatai, az alapítványok működése a 2000. évre való felkészülés jegyében címmel. Előadást tart Bachmann Zol­tán, Ybl-díjas építész a Dóm Múzeum és a Péter Pál sír­kamra építésének állásáról, dr. Sándor Mária régész a közép­kori egyetem feltárásáról, dr. Várkonyi György a Dóm Mú­zeum építéséről, dr. Ecsedy Ist­ván a Baranya Megyei Múze­umok igazgatója az említett he­lyek üzemeltetéséről, dr. Er- dődy Gábor miniszteri biztos Pécs millecentenáriumi helyé­ről. Ügyes kezek alkotnak a kerámiaműhelyben FOTÓ: TÓTH Értelmet adó világosság Bizonyos értelemben fordulópont is, de mindenképpen jeles esztendő volt 1997 a pécsi Világ Világossága Alapítvány éle­tében. A tizedik éve működő szervezet szó szerint a semmiből teremtett a vak és látássérült gyerekek számára földi Paradi­csomot. A Bálicsi úton, a valaha az önkormányzattól kapott telken olyan épületegyüttes nőtt ki a földből - persze, korántsem magától! -, mely bárhol a vi­lágon megállná a helyét. A ta­valy október 15-én, a Fehér Bot vagyis a Vakok Nemzet­közi Világnapján átadott látás­sérülteket oktató szakmunkás- képző negyven fiatal elhelye­zésére alkalmas, jelenleg há­romnegyedes a kihasználtság. Mint dr. Sebestyén Ibolya (ké­pünkön) igazgató elmondta, az ország távolabbi részein egy­előre egyéni csatornákon érte­sültek csak az új lehetőségről, mivel míg az intemátusi elhe­lyezés nem véglegesen meg­oldott, nem akartak nagyobb propagandát csapni. Arra számítanak, hogy idén 10-15 gyerekkel többet tudnak már fogadni.- A há­roméves szakmunkás- képző állami­lag engedé­lyezett, a ta­nulmányi idő végén érvé­nyes bizo­nyítványt adunk diákjainknak - mondta az igazgató-doktornő. - A gyerekek nálunk elsősorban kézművességet tanulnak, ugyanis ellentétben a közke­letű véleménnyel, miszerint a vakok zseniális muzsikusok vagy matematikusok, a szo­morú valóság az, hogy mivel a vakság rendszerint koraszülés, illetve oxigénhiányos agyká­rosodás miatt jelentkezik, a kis páciensek értelmi képessége sem nő egy szolid szint fölé - persze, mindig akadnak sze­rencsés kivételek. Ezért szá­mukra a manuális tevékeny­ségben van a jövő, és ezért biztosítunk nekik szőnyeg- szövő, vesszőfonó, keramikus kurzusokat, illetve a kor igé­nyeinek megfelelően tanulnak számítástechnikát és gépírást is. Lányok és fiúk számára egyaránt kötelező 5. osztályos kortól a háztartási ismeretek tantárgy, ahol varrnak, főznek, mosnak és vasalnak a legmo­dernebb, elsősorban Németor­szágból érkezett gépek segít­ségével. Manapság a legmindenna­pibb beszélgetés is hamarosan a pénz felé terelődik, hát hogyne merülne fel kérdés­ként: miből valósult meg mindez, a mai Magyarorszá­gon egyedülálló intézmény?-Le kell szögezzem, hogy - sajnos - nem az állam adta a pénzt. Cél- illetve címzett tá­mogatások hasonló profilú te­vékenységre nem léteznek, így aztán maradtak az alapít­ványok és a pályázás. A Re­habilitációs Alaptól a Soros Alapítványon át a Munkaügyi Központig valamennyi létező forrást megkerestem, de ter­mészetesen a tízmilliókban mérhető külföldi segítség nél­kül messze nem tartanánk itt, ahol most. A másik kérdés a működés. A normatív támoga­tást annak rendje és módja szerint megkapjuk, ám ez jó, ha a működési költségek felét fedezi. A két intézmény, az óvoda és iskola, illetve a szak­iskola fenntartója a Világ Vi­lágossága Alapítvány, és ne­künk kell összeszedni a pénzt, az évi 17 millió forintos költ­ségvetést. Az adományoknak mindig nagyon örülünk, de igazság szerint évi 200-300 ezer forintnál több nem szo­kott befolyni ily módon. A gyerekek mellett jelenleg 24 főállású pedagógus dolgo­zik, valamint kisegítőként gyermekgyógyász és neuro- pszichiáter, az internátusbán pedig teológák és gyógypeda­gógus-asszisztens. Mivel nem mindenki egyformán tud rá­hangolódni a sérült gyerekek­kel való foglalkozásra, néhány évbe beletelt, mire összeállt a mai gárda. Sebestyén Ibolyában annak idején hosszú évek alatt azért érlelődött meg az alapítvány létrehozásának a gondolata, mert a sok-sok zárójelentés végén olvasott mondatot - „Vak, további vizsgálatra ne jelentkezzen” - a napi gyakor­latot ismerő szakorvosként sem tudta elfogadni.-Mi itt sem látást adunk vissza, mert azt nem tudunk. De gondozzuk a gyerekeket, észleljük a változásokat és próbáljuk megosztani velük és a szülőkkel a lelki és fizikai terheket. A János evangéliu­mában szereplő világ világos­sága idézet közvetlen értelme, hogy a fénynek jó biológiai hatása van a szervezetre, átvit- ten pedig a lelki világosságot jelenti. Az élet bizonytalansá­gai között még az egészséges ember is sokszor úgy érzi, hogy sötétben tapogatózik. Hát még ők! Ezért is kell va­lami Földön kívüli kapasz­kodó. Az alapítvány intézményei­ben keresztény szellemben telnek a mindennapok, han­goztatván: Istent mindenki egyformán láthatja. Méhes K. Lelkigyakorlatok Püspökszentlászlón Minden hónap első hetének hétvégéjén, pénteken délutántól vasárnap délutánig alapozó lel­kigyakorlatot tartunk Püspök­szentlászlón. A második hét­vége mindig az önismeret elmé­lyítésére szolgáló lelkigyakor­latot kínál. Harmadik hétvége­ken Jézus Krisztus személye és evangéliuma a lelkigyakorlat témája. Végül a negyedik hét­végék a szeretet kérdésének vannak fenntartva. Minden héten hétfőtől csü­törtökig a Szent Ignác-féle lel­kigyakorlatot kínáljuk, erre le­het jelentkezni. Természetesen, amikor nincs jelentkező csoport, min­dig helyet adunk külön kéré­seknek, hiszen fáj a szívünk, amikor kihasználatlanul, üre­sen áll a ház. Ez leginkább az anyagiak miatt következik be, mert a szegény diák honnan kerítsen elő a részvételhez napi egy ezrest? Most azon fáradunk, hogy valami alapot létesítsünk, amely lehetővé tenné szá­munkra, hogy fejenként és na­ponta csak 500 Ft-ot kérjünk a ház fenntartásának biztosítá­sára, hiszen csak az évi gáz­szükségletért a központi fűtés­hez 600 000 Ft-ot kell előte­remtenünk. Aki legalább 10 fős csoportot hoz, annak biztosít­juk, hogy maga ingyenesen ve­het részt a kurzuson. (72/ 490-610). P. Vácz Jenő SJ. Az ökumené és a Szentlélek „Legyetek mindnyájan egy, ahogy te, Atyám, bennem vagy és én tebenned, úgy ők is egyek le­gyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldöttéi engem ”, (Jn 17,21) Az ökumené - az egység nem az emberek álma elsősorban, hanem Krisztusé, aki által kereszténynek/keresztyénnek, krisztusi­aknak neveztetünk. De aki nem álmodja ezt az álmot, Krisztus kö­vetőnek sem mondhatja magát. Nincs más vá­lasztásunk, mint törekvés a krisztusi egységre: ökumenizmusra. Krisztus vágya nem utópia, hanem missziós pa­rancs. Lényege megismerni Krisztust és követni. Követjük-e, vagy egyéni életünkben és közösségünkben a szoká­sok által emelt falak között vergődünk? A II. vatikáni zsinat úgy mutat nekünk katolikusoknak, de nyu­godt szívvel mondhatom minden jóakaratú embernek utat, hogy: „ökumenikus munkájukban szívügyük legyen a különvált testvérek­kel való törődés: imádkozzanak értük, tájékoztassák őket egyházuk ügyeiről, tegyék meg feléjük az első lépéseket. „Akiket Isten lelke vezérel, azok Isten fiai. ” (Rám 8.14) Ezzel a mottóval kapcsolódik a Szentlélek évéhez az idei imahét, hogy ben­nünket is járjon át kegyelme, és figyelmesebb hallgatói és megva­lósítói legyünk az Igének, felismerjük és elfogadjuk az adományait és ezek által tevékeny szolgái legyünk az egységre törekvésnek. A Szentlélek gyűjt minket egybe, hogy Krisztus álma megvalósul­jon bennünk és általunk is. Gulybán Tibor paróchus Civil szervezetek A hívek, s az egész magyar tár­sadalom elfogadta a püspökkari körlevél (1996. augusztus) megállapításait. Ennek 77. és 78. pontja a civil társadalom fe­lelősségét és feladatait foglalja össze. „A demokráciát tanulni és gyakorolni kell.” A pécsi püs­pökség által meghirdetett zsi­natnak is fontos területe a vilá­giak bevonása az ügyek intézé­sébe, a civil szervezetek kiala­kulásának elősegítése. Amit egy kisebb és alacso­nyabb szinten szerveződött kö­zösség képes végrehajtani és el­látni, azt ott is kell megoldani. A jó kezdeményezéseket ugyanakkor támogatni kell - s nemcsak szavakban, szellemi­leg, hanem anyagilag is. A Pécsi Keresztény Kör pél­dául közel három éve alakult. A Cégbíróság által bejegyzett ci­vil szervezet aktivitása fokoza­tosan nőtt. Ma már havonta ki­adja a város keresztény aktivi­tásának „programfüzetét”, ak­tív az ökumenikus gondolkodás elterjesztésében, jelenleg ké­szül a Pécsi Keresztény Alma­nach 2. kiadása, s távlati prog­ramja van szellemi, lelki, egészségügyi, jogi, gazdasági, politikai, kulturális, kommuni­kációs területen. Várbíró Péter Az egységért imádkoznak Január 18., vasárnap: Bazi­lika, megnyitó istentisztelet 16 órakor Mayer Mihály pé­csi megyés püspök. Január 19., hétfő: Belvárosi rk. templom (Széchenyi tér) Vágó István baptista lelkész. Belvárosi Református temp­lom (Szabadság út) Morvay Imre bazilika plébános. Január 20., kedd: Ferences templom Selcsik Zoltán evangélikus lelkész. Pécs- Szabolcs rk. templom Hecker Márton metodista lelkész. Január 21., szerda: Rk. Kertvárosi templom (Berzse­nyi u.) Szabados Regina evangélikus lelkész. Görög Kát. templom (Xavér/Alkot- mány u.) Kázmér Pál pün­kösdi lelkész. Január 22., csütörtök: Jézus Szíve templom (Piusz, Ifjúság útja) Peterdi Dániel reformá­tus lelkész. Pünkösdi temp­lom (Derűs út) Jung Mihály rk. lelkész. Január 23., péntek: Gyárvá­rosi rk. templom (Zsolnay u.) Balogh Barnabás baptista lel­kész. Evangélikus templom (Dischka Gy. u.) Wollenszky Tibor pécsszabolcsi plébános. Január 24., szombat: Szent Ágoston rk. templom (Ágos­ton tér) Szalai Lajos reformá­tus lelkész. Református Kert­városi templom (Tildy u.) Kele Pál belvárosi apátplébános. Január 25., vasárnap: Bazi­likában záró istentisztelet 16 órakor Varsányi Ferenc evan­gélikus lelkész. Vasárnap 16 órakor, köznapokon 18 órakor. Örömhír - éltet 1998-ban is „Vigasságos hangos nagy örö­münk támadt, megszületett Jé­zus a beteg világnak.” Pásztorokat indulásra kész­teti az angyali szó. Nem ma­radnak a nyáj mellett. Nem tudnak úgy tenni, mintha nem történt volna semmi. Örömhír feszíti keblüket. A szent csa­ládhoz érkezve nem kérdezős­ködnek a gyermek felől, hanem árad belőlük az örömteli mon­danivaló: „Mindent elmondtak, amit csak hallottak a gyermek felől.” Aligha érthették a meg­testesülés történelmi pillanatát, de azt igen, hogy Isten nagyon közel van! De ilyen közel? - és ujjongva újságolnak lelket öntve egymásba. Mária nem újságol -, hallgat. Mosolygó békével szívéig en­gedi az örömhírt. ízlelgeti és szívébe vési a hallottakat. Má­ria érzi, hogy gyermekével Is­ten vett magára emberi alakot. Most még kicsi baba, majd nö­vekedni fog. Isten műve itt van köztünk. Belevonta őt művének teljesedésébe. Ehhez nincsenek szavai, nem kell magyaráznia. Benne él Istenben, Isten által él emberi közelségben közöttünk. Ez Mária útja: igent mondani, igent élni Isten velünk történő művében. Rólunk is szó van, rólunk, kik keresztényeknek valljuk magunkat. Az örömhírt jól is­merjük: „Megváltó született nektek”. Ő Jézus a Krisztus. Ha ezt csakugyan hittel valljuk, és azt is, hogy sokan még nem is­merték fel őt, akkor indulnunk kell. Nem tehetünk úgy, mintha Jézus csak mellékes eseménye lenne a mi világunknak. Öröm­hír feszítse keblünket és kere­kedjünk útra. Útra! Minden felé, ahol csak ember él és mondjuk el, ahol csak lehet. És beszéljen szívünk a bőség ára­dásával: Ember, testvér Meg­váltó született! Itt él közöttünk. Közel az Isten! De még meny­nyire közel! Szeret! Téged sze­ret! Érted van itt! Hallgass hát rá! Szívünkbe véssük, hogy ál­tala éljünk. Fény bevilágít a sötétségbe. Igen, ő be tudja világítani bár­miféle sötétségünket. Övéihez jön, Övéi befogadják? Ma mi vagyunk az ÖVÉI! Fogadjuk be, mert értünk van ma is köz­tünk. Nekem jó, ha az én kis sö­tétségemből fényes betlehemet alkot. És miért ne! Csak akar­nom kell, és Jézus a saját ottho­nává változtat tetőtől talpig. Aztán élsz Jézussal és Jézus­ban, tanítványként. így lesz éle­tünk elrendezett, csodálatos, boldog valóság. Ekkor aztán beugrik az, hogy nem maradhatunk egy helyben, mintha semmi sem történt volna. Pásztorok lendületével szétosztják a megtapasztalt kincset, az élő Jézust. Már be­szél életünk, beszél szánk és szívünk, társadalmunk sötét­sége fénybe öltözik és együtt hirdetjük „Ne féljetek” - „Vi­gasságos hangos nagy örömünk támadt. Megszületett Jézus a beteg világnak.” Morvay Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom